Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

A Z H SZMP * O HOC» MIO VII »1 Z O T T * A O A N AK L A P | A ' XXV. évfolyam, 108. szám. Szerda, 1969. május 14. Olaszország szépségkirálynője Rámában a 18 éves Zaira Fabbri diáklányt választották meg Olaszország 1969. évi szépségkirálynőjévé. Fabbri kis­asszony képviseli majd hazáját a május 16-án sorra ke­rülő miss Európa választáson. (Telefotó: AP—MTI—KS) Yánrioi (Tudósítónktól.) Az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egyesü­let olaj bányászati szakosztá­lya május 8-án és 9 én Siófo­kon rendezte meg hagyomá­nyos tavaszi vándorgyűlését, amelyen a szovjet, csehszlo­vák, német, jugoszláv, osztrák és angol testvéregyesület kül­döttei is részt vettek. Az elektronikus adatgyűjtő rendszerek és számítógépek alkalmazása az olajiparban címmel az olajipar időszerű kérdéseit vitatták meg. Isme­retes, hogy az ipari, gazdasági tervezésben a tudományos ku­tatás felhasználja a logikai tervezés, az elektronikus adat­gyűjtés és ellenőrzés ma még felmérhetetlen lehetőségeit. Bese Vilmos, az OKGT ve­zérigazgatója bevezető előadá­sában vázolta a távlati fejlő­dés terveit. Nagy jelentőségű volt, hogy a mintegy 160 szak­ember előtt beszámoltak az eddig elért műszaki, tudomá­nyos és gyakorlati eredmé­Siófokon nyékről, összehasonlították a baráti országok és a nyugati államok módszereit. Az elő­adássorozatot két szekcióban rendezték meg. Az elsőben az olajbányászat, a fúrás, a ter­melés, a leművelés, a máso­dikban a gázenergia-ellátás, a gázvezeték-építés, a hálózat- fejlesztés, mérés és az elek­tronikus rendszerek kapcsola­tát, alkalmazási lehetőségeit vitatták meg az előadók és a szakernherek. A testyéregyesületek küldöt­tei tájékoztatást adtak a ha­zájukban elért eredményekről. A magas színvonalú elméleti és gyakorlati felkészültséget tükröző előadást követő vita túlnőtt az olajbányászat meg­szokott kérdésein, meghatá­rozta a feladatok megoldásá­nak új lehetőségeit, s a ter­vezésben követendő irányvo­nalat. A vándorgyűlés megszerve­zéséért a siófoki olajbányászok szakcsoportjának tagjait illeti dicséret. „JVagj voltál, Füles...“ Vásárlási rekord (Tudósítónktól) A Somagyban a falusi kis­kereskedelem ismét rekordot ért el az év első negyedévében. A boltokban, árul lázak ban, szaküzletekben 336 000 000 fo­rint értékű áru talált gazdára. Ez az összeg 16 százalékkal magasabb, mint az előző év első három hónapjának for­galma. Egyre inkább gépesítik a fa­lusi háztartásokat. Ezt igazolja az is, hogy a nagy értékű fo­gyasztási cikkek forgalma nö­vekszik. Bútorokból 19 millió forint értékűt vásároltak a fa­lusi boltokban, s ez majdnem 4 millióval több, mint az elő­ző évi forgalom. 561 hűtő­szekrényt vettek meg a bol­tokból, ez a múlt évi eladott mennyiségnek a kétszerese. A falusi üzletek első negyed­évi forgalmához az is hozzá­járult, hogy árukészletük 12 millió forinttal volt nagyobb az előző évinél, és néhány cikk kivételével jól összeválogatott készleteket tehettek a vásár­lók elé. Vidáman kötötték fel a vö­rös nyakkendőt egymásnak, látszott, hozzászoktak ahhoz, hogy az őrsi foglalkozás anél­kül nem is az igazi. Mindany- nyian fiúk voltak, mégsem a nadrdgzsebből rángatták elő összegyűrve a nyakkendőt. Az őrsvezető — mosolygós arcú szőke fiú — fegyelme­zetten kérte a jelentést. ■— És most a gyarmati if­júság helyzetéről lesz szó... Már fel is pattant az »elő­adó«, aki eddig is izgett-moz- pott a padban. Először zsebre- vágta a kezét, aztán fél lábra ereszkedett... — Beleszalad a madzag, pe­dig a nagyapját is megkérte, hogy segítsen neki... — súg­ta az egyik fiú. Ám a kezdeti ingadozás, úgy látszik, csak »erőpróba« volt. Elkezdte a mondókáját, új­ságokból idézett, a nagyapjá­tól idézett, és abból, amit már órán is hallottak a tanár né­nitől. Az őrs nem kis »elisme­réssel« hallgatta az egy szusz­ra kivágott ötperces szóözönt. És következett a fénypont, elő­vett egy képet, amelyen egy síró, rongyos ruhájú kisfiú vált. — Ez a kép egy afrikai ál­lamban készült... ^- és itt megállt. Hol is?! Pedig mondta ám nagyapa! Mert azért annyira büszke volt, hogy a képalá­írást esak nem fogja kivágni... és lám, elfelejtette ... (.4 min­denségit!) Elvörösödött és az egyik lábáról a másikra állt. Az őrs halkan kuncogott, min­denki elkészült arra, hogy szánalmas dadogás fog követ­kezni ... — Ezen a képen ... egy kis­fiú van. Egy kisfiú, aki sír. Mit gondoltok, miért? Mit gon­doltok, hol vannak a szülei... — Mindenki meglepetten, Ügy látszik, a katonakor emlékei végigkísérik az em­bert egész életén. Ebben — az a véleményünk — a fiatalkorra való visszaemlékezés, minde­nekelőtt a hadsereg személyi­ségformáló, embert alakító munkájának van elsősorban szerepe. Solymár József a nép­hadsereg életéből meríti em­lékeit. Anekdotázik. Történetei kedvesek, hangulatosak, és mint minden igazán komolyan anekdotázó, mesélő írásé: hu­morosak is. Solymár nem fa­kaszt hangos kacajt, inkább mosolygósra késztet, s a felis­merés vagy az emlékezés együttérző, szelíd »-így volt«- jána. Miről is szólnak ezek a tőr­csöndben hallgatta. Most már egy cseppet sem sietett. Egé­szen halk volt a hangja, mi­kor a végére ért. Egy pillá­iig még csendben volt az őrs, aztán felpattant az őrsvezető: — Nagy voltál, Füles ... akarom mondani... nagysze­rűen csináltad. A képet pedig ezennel átveszem az őrs ne­vében, és kitesszük az örsi bú­vóhelyen. ., az őrsi zászló mellé... térietek? — a bevonulásról, a civil es a katonaélet közötti »mélyreható« különbségekről, a kalandról és a szerelemről, a menetgyakorlatról és más hasonló emlékezetes és »kü­lönleges« eseményről. Az író érdeme, hogy ezek a történetek mégis sajátosan egyéniek. Természetes, jól ka- rakterizált szereplők lépnek elénk a könyv lapjairól. Gon­dolkodásmódjukban, szavaik­ban, tetteikben kitapinthatóan van jelen a hadsereg. Az Emeletes ágyak ízes ol­vasmány. Életünknek azt a ré­szét idézi, amelyre mindany- nyian szívesen emlékezünk vissza: a fiatalságot. (Zrínyi Könyvkiadó.) T. T. Solymár József: Emeletes ágyak Elkészült a Du­nai Vasiul ti leg ­újabb uíeme, az oxigeugyár. A 20o mlluo forintos beruházási költ­séggel épített oxigengyár 2U—25 százalékkal növe­li a Dunai Vas­mű acéltermelé­sét. Az uj gyár berendezéseit a Szovjetunió szál­lította. Az oxi­géngyártás meg­kezdődött, terme­lése fokozatosan emelkedik, má­jus közepétől várható, hogy az új létesítmény folyamatosan biztosítja az acélmű részére az oxigént. Az évi teljesítménye 40 millió köbmé­ter 95 százalékos tisztaságú oxi­gén. A második egység szerelése már megkezdő­dött, abban 93,5 százalékos oxi­gént állítanak majd elő. — Félek, nem lesz szerencsém. Fekete mocskát láttam az ajtó előtt! (A Paris Match karikatúrája) Drága „pásztorórák fi Kifosztott alkalmi ismerősök A „sétakocsikázás" ára 2500 forint A kétes foglalkozású nők általában nem azért választ­ják ezt az utat, mert. megél­hetésüket csak így biztosít­hatják. Sokkal inkább arról van szó, hogy egyszerűen restek bárminemű munkára. Az utóbbiak közé tartozik a huszonegy éves Szabó Éva is, — aki ráadásul sorozatban követett el bűncselekménye­ket. Egész fiatal kora óta zül­lött életet élt. Férjhez ment, gyermeke is született, azon­ban fajta, ez sem segített. Életmódja a régi maradt, fér­je elvált tőle, a gyereket is az apja neveli. Tavaly októberben a fiatal- asszony megleste egyik isme­rősét, hogy mikor távozik el hazulról. Előkereste a kul­csot, és beosont a lakásba. Hóna alá csapott min­dent, ami a keze ügyébe került: blúzokat, szoknyá­kat, papucsot, pénzt is lo­pott. A közeli kukoricásban a lo­pott ruhaneműek egy részét fölvette, a sajátját irataival együtt ottfelejtette. Nem sokkal ezután pár napra egy alkalmi ismerősé­hez költözött, akitől villany­borotvát, orkánkabátot és pu­lóvert emelt el — természe­tesen amikor a férfi nem tar­tózkodott otthon. Hasonló kö- rülméayek között »szabadítot­ta meg« egy másik férfi is­merősét Is száz forintjától. Az idén március 2-án a taszári vasútállomáson ismét alkalmi ismeretséget kötött. Partnerét »meglátogatta« a lakásán. Mikorra .az felébredt, már nem találta az asz- szonyt, de a táskarádióját meg hétszáz forintját sem. Szabó Éva tőle megint a vasútállomásra ment. Nem maradt sokáig egyedül, hama­rosan egy gépkocsi . két utasa vitte el »sétakoesikázni«. Egy óvatlan pill .natban a két férfitől nyolcszáz, illetve ezerhétszáz forin­tot emelt el. Szabó Éva a kaland után vonatra ült és egy újabb is­merőssel Pestre utazott. Há­rom nap alatt úgyszólván az utolsó fillérig elszórakozták Éva »keresetét«. A fiatalasszonynak jó ideig nem lesz alkalma újabb Is­meretségekre. A Kaposvári járásbíróság közveszélyes munkakerülés, lopás, lopott kulcs használatával és jogta­lan behatolás útján elköve­tett lopás m-'att egyévi és hathónap: szigorított bünte­tésvégrehajtási munkahelyen letöltendő szabadságvesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyek pvakorlásatól. Az ítélet jogerős. P. D. T0RM Aggály A hollywodi filmsztár vőlegénye az esküvő nap­ján vidéken van és lekési a vonatot. Szalad a pos­tára és sürgős táviratot ad fel a menyasszonyá­nak: »Ne menj férjhez, amíg meg nem érkezem.« A humor encyklopédiájábó! A színész megérkezik a filmforgatás színhelyére, s egy ismeretlen embert ta­lál ott — ön kicsoda? — Én vagyok az ón dublőrje. Veszélyes jele­netekben én játszom ön helyett — Ebben az esetben menjen el a lakásomra és magyarázza meg a fe­leségemnek, hol voltam ma éjszaka. • • • Amikor a tudós befe­jezte előadását a dzsun­gelbeli kutatásairól egy diák hozzálépett és tíz autogramot kért tőle. — Tíz autogram? — csodálkozott a tudós, aki­nek hízelgett, hogy ilyen sikere van. — Barátaid­nak is adsz egy-egy auto­gramot? — Egyelőre nem. Csak amikor önt széttépték a tigrisek. * • • — Beleszeretett az első látásra? — Nem, csak amikor másodszor látta. Először még nem tudta, hogy mennyi a hozománya • • » A feleség a férjéhez: — Ne felejtsd a titkár­nődnek megmondani, hogy az Éva áruházban Olyan rúzs kapható, amelyik nem hagy nyomokat. Három A mamának születés­napja vaii.. Meghatottan fogadja három kisfia jókí­vánságait. — Tudjátok — mondta elérzékenyülten —, én nem kívánok mást a születés­napomra, csak azt, hogy három jó gyerekem le­gyen. A legfiatalabb kisfiú tárgyilagosan megjegyzi: — Akkor sietnetek kell, hogy hatan legyünk. Kiránduláson Egy lelkes turista a hegycsúcs magas szikláján áll és onnét gyönyörködik a táj szépségeiben. — Micsoda fenséges ki­látás — sóhajtozik ma­gánkívül —, itt szívesen meg is halnék! Az idegenvezető halkan megszólalt: — Uram. ha ad egy húszast, én megszerzem önnek ezt az örömöt. SomomiNéplap Ae MS7MP 5omn^ megyei Bizottságának lapja. Megbízott főszerkesztő* JÁVORI BEM Szerkesztőségj Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Teletett; 11-510, 11-511, 11-512. JUadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. u. Z. Telefon: ll-5t*. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzÜnB meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbésítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 FÍS tndex: Z50R7 Készült a Somogy meeyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvári Latinka S. u. 6. . Felelős vezetői Mautner József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom