Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-17 / 86. szám
% Emlékezni az indulásra A Kaposvárt Állami Gazdaság 150 fizikai* dolgozójának csaknem a fele több mint másfái évtizede dolgozik a gazdaságban- A hosszú szolgálati idő ellenére viszonylag alacsony az átlagos életkor. Eddig több mint félezren kaptak különféle kitüntetést... Fiatalon szakadt rá a munka terhe, szinte gyerek volt még akkor, húsz évvel ezelőtt Tizenhat évesen kezdte el a munkát az állami gazdaságban 1949-ben. Nagyszüleit és a húgát tartotta el a keresetével. Most már nős, házat épített. Es még ma is fiatal, pedig egyike a »húszak társaságának-“, annak a húsztagú kollektívának, amelyik húsz éve az állami gazdaságban dolgozik. Mit is mondtak róla a gazdaság vezetői? — A szállítási csoportnál dolgozik, a gazdaság központi párfcalapszarvezetánek titkára. Eddig négyszer kapott kitüntetést példaadó munkájáért... Amikor Pólya Dezső önmagáiéi beszél — milyen furcsa, hogy egy fiatal embernél a téma a két évtizedes aktív munkás műit! — kirajzolódnak azok az esztendők minden reménnyel és gonddal úgy, ahogyan mi is ismerjük a háború utáni országépítés első esztendeit. Mezőgazdasági munkás volt, a cseri gyümölcsösben dolgozott az akkor éppen csak legény Polya Dezső, s ötvenben már tanfolyamon tanult. — Amikor befejeződött ; tanfolyam, továbbra is a gyümölcsösben maradtam — emlékezik. — Egy évvel később traktort kapott a gazdaság (de nagy szó volt ez akkoriban!), és újra iskolapadba ültem: megtanultam a traktorvezetést. Egyszerre két traktorom is volt, az eayikkel szántottam, a másikkal daráltam ... Közben átszervezték az állami gazdaságokat. Következett a gépkocsivezetői tanfolyam és a tényleges katonai szolgálat, aztán ismét a gazdaság. A traktort teherautó követte, s négy éve szállításve- zető. Húsz gépjármű, pótkocsik, negyven ember dolgozik a keze alatt, ö a gépkocsielő- adó és a garázsmester egy személyben, mindent tud a gazdaságról. Összeszámoljuk, mikor is kapott kitüntetést. Először ötvenháromban, majd hatvanegyben és hatvanháromban, legutóbb pedig két évvel ezelőtt részesült az Állami gazdaságok kiváló dolgozója miniszteri fá tüntetésben. Fiatalon ismerkedett meg a munkával, nem jószántából, hanem szükségből... Olyanok voltak a körülmények, hogy az ő keresetére támaszkodott a család. Húsz évre visszanézni emlékező-értékelő szándékkal mindig jó, mert így lehet fölmérni a megtett utat. Pólya Dezső útja egy azok közül, amelyet annyian végigjártak, és most tovább mennek. Továbbra is fiatalon ... (Hcmesz) Segítik a takarmányszegény nagyüzemeket (Tudósítónktól.) A kaposvári fogyasztási szövetkezet nagy mennyiségű szálastakarmány felvásárlást végez. A múlt évben felvásárolt 74 vagon szénát és 309 vagon szalmát a takarmányszegény mezőgazdasági nagyüzemeknek adták el, de sok szalmát küldtek a hazai gyáraknak is. Nemcsak Somogybán keresték meg a fölöslegeket, hanem Fejér, Baranya Békés és Hajdú megyéből is szállítottak kereskedelmi partnereiknek, mintegy 40 tsz-nek és állami gazdaságnak. A megyében öt, nagy körzettel rendelkező felvásárlójuk működik. Már az idei évben is megvettek 35 vagon szénát, 30 vagon szalmát és alomnak való sást. Az alomszalma hiányát sással pótolják. A Balaton-parton nagy kiterjedésű sásterületek vannak, melyeket vállalkozók termelnek ki. Tőlük vásárolja fel most a szövetkezet a hasznos alomnak valót Két testvér — Vigyázzák a közösség tulajdonát. Mindketten túl vannak már a hatvanon. Két testvér, 1 egy foglalkozás. Örködnek. Becsülettel, éberen. Az egész falu ismeri, becsüli őket A »fiatalabbik-« mezőőr, az idősebb pedig éjjeliőr a zamárdi Magyar Tenger Tsz-ben. Az öccs, Szalay Jenő, láthatatlan ember, néhezen találok rá. Már kora reggel elindultam, hogy megkeressem, s mire köszönök neki, már a déli harangszót hozza a szél a falu felől. Fogadja köszönésemet, de pem áll meg egy percre sem. Hajtja valami, kénytelen vagyok fölvenni lépéseinek ütemét. Komótos a ballagása, az a válasza is. — Hány éves, Szalay bácsi? — Hatvanegy, fiam. •— Mi a dolga a mezőőrnek? — Azt nem lehet elmondani. Mindenféle. Legfőbb a vi- gyázás. Mert bizony szezon idején sokan kísértésbe esnek. Különösen ébernek kell lenni cseresznye-, szőlő-, kukoricaéréskor. De ne higgye, hogy máskor unatkozom. Egész életemben mezőn dolgoztam, meglátom én a tennivalót. Mert ezerkétszáz holdon akad mindig dolog. — Szereti a határt? — Azt nagyon. Elnézem, hogyan nő a vetés, milyenek az utak, nem fekszik-é rajtuk széltől kidöntött fa, tiszták-e a kutak, milyen kárt tettek a vadak. Ezeket mind fejben tartom, jelentem. Ahol tudok, én magam segítek. — Jó így egyedül járni? — Nem járok én egyedül. Igaz, ilyenkor tavasszal már négykor kelek, de mindig találkozom ismerőssel a határban. Odamegyek hozzá, elbeszélgetünk egy kicsit. Meg aztán itt van velem a kutyám, a Buksi. Nemrég járunk együtt. Az öreget elvitte az idő. Most ez segít, ez kísér. No itt megállhatunk, üljünk ebédhez. Hellyel kínál egy kidőlt diófatörzsön. Előveszi tarisznyáját. Kenyeret szel, szalonnát, hagymát tesz elém. — Nem jár haza ebédre? — Jaj, annak már nagyon sok éve, hogy tarisznyából ebédelek. Kérdem én, kinek lenne ideje hazajárni, ha a határ a munkahelye? ... Amíg a lábam elvisz, ahová én akarom, addig nem maradok otthon. Nem nekem való egy helyben ülni. Még amikor esik, akkor is kimegyek, mert mindegy az, jó vagy rossz az idő. Ha kint ér az eső, akkor megmos. Aki szereti a földet, semmi annak egy kis víz. — Mit csinál a szabad idejében? — Ritkán, de azért az is akad. Olyankor az én Kati unokámnak mesélem az erdőA fogyasztás „technológiája“ Fejlődik Somogyvár A termelőszövetkezetek megalakulása. után Somogyvár kiterjedése és népessége is állandóan gyarapodott, a fejlődés üteme azonban nem volt kielégítő. 1957-től tíz éven át úgyszólván semmi beruházás nem történt. Két éve azonban megtört a jég. Olyan egészséges folyamat indult meg a községi tanács és a lakosság tevékenységének eredményeként, amely minden eddigit felülmúlt. Az első és talán a legfontosabb tennivaló a község vizművesítése volt. Bár a beruházás csaknem nyolcmillió forintba került, a lakosság anyagi támogatásával és hatékony társadalmi munkájával sikerült megvalósítani. Sokáig nem volt a falunak könyvtára és szórakozóhelye. A leglátogatottabb létesítmény még néhány évyel ezelőtt is a községi italbolt volt. Tavaly a tanács a fogyasztási szövetkezettel közösen a község szívében, közvetlenül az országút mellett, modern könyvtárat és presszót épített. Ugyanakkor a fellendülőben levő községi sport támogatására fürdővel ellátott tágas öltöző épült. Fuller József tanácselnök szerint a távlati tervek további. fejlesztést ígérnek. Még az idén megkezdik a község járdáinak építését, s 1970—71-re már mintegy nyolc kilométer hosszú betonjárda hálózza majd be Somogyvár utcáit. Somogyvár tehát két év alatt nagyobbat lépett előre, mint az előző tíz évben. Ez a tanács, a tsz munkájának, a lakosság» önzetlen hozzájárulásának az eredménye. A termelő, az értékesítő vállalatok, ha áruik minőségét bírálják, gyakran, nem is teljesen alaptalanul, így védekeznek: »Nem a készülékben, hanem önben, a felhasználóban van a hiba.« Az egyébként kifogástalan termékek nem rendeltetésszerű vagy kifejezetten szakszerűtlen használata valóban gyakori bajok és panaszok forrása. Mégis ilyen esetekben is többnyire az eladót terheli a felelősség, mert nem tájékoztatta szakszerűen a vevőt, a felhasználót a termék tulajdonságairól és ezzel együtt a fogyasztás »technológiájáról«. Gyakori például, hogy a ruhadarab a mosásban színét »engedi« vagy éppen összemegy, a női csizma talpán vagy szárán át beázik, leég a háztartási gép villanymotorja stb. Gyakran a kárt tényleg a szakszerűtlen használat, a gondatlan karbantartás okozza. És mégis az eladó a hibás, mert nem tájékoztatta kellően a vevőt a rendeltetésszerű használat módjairól. A fogyasztás technológiáját a termék használati utasítása tartalmazza. A használati utasítások szerepe egyre növekszik, mert mind több és bonyolultabb készülék, háztartási gép kerül forgalomba, és mert a hagyományos kezelést igénylő klasszikus anyagokat mindinkább kiszorítják a műszálait, a műanyagok. A haszálati utasítások kidolgozásánál viszont azt tudomásul kell venni, hogy a fogyasztó nem szakember, számára érdektelenek az aprólékos részeletek, de ideje sincs terjengős műszaki értekezések tanulmányozására. (Vagy egyszerűen nem is érti azokat.) Ebből a szempontból különösen frappáns és szellemes a textil-KRESZ, amely a modern közúti közlekedés szembetűnő és széles körben ismert jelkép- és színrendszerét veszi kölcsön a mosási, vasalási, vegytlsztítási követelmények jellemzésére. A tömör, világos és figyelemfelkeltő használati utasítások sem teszik feleslegessé a fogyasztó tájékoztatásának egyéb módszereit, Ezek közt első helyen áll az eladó szakszerű és korrekt útbc igazítása. Például így: »Asszonyom, ön most egy divatos, elegáns csizmát vásárol, de tudomására kell hoznom, hogy a vizet nem bírja, átázik. Itt találja a pontos használati utasítást, tanulmányozza figyelmesen«. Ha az eladó minderről nem beszélt'és megfelelő útmutatók híján használat közben fedezi föl a kedves vevő, hogy elegáns, de beázós csizmát vásárolt, joggal becsapva érzi magát. Hasonlóképpen nem nélkülönzhetjük az eladó szakszerű tájékoztatását a lakáskarbantartáshoz, ház körüli barkácsoláshoz szükséges anyagok — köztük sok új műanyag, vegyszer stb. — kiválasztásában, ésszerű felhasználásában. Nagyon sok függ' a gyártó és értékesítő vállalat propagandájától, szakmai bemutatóitól, gyakorlatias, például üzembe helyező szolgáltatásaitól. Ez a tájékoztató tevékenység persze nem jelentheti a cikk egysíkú reklámozását. Az öncélú, lelkendező reklámnál, amelyet a nagyközönség érthető gyanakvással fogad, nagyobb tömeghatást ér el a tárgyilagos, tényközlő tájékoztatás, amelyből nem az érződik, hogy a terméket a vevőre akarják tukmálni. Egyelőre nehéz megszokni, hogy a termelő feladata akkor még nem ér véget, amikor az áru elhagyja a gyárat. Az értékesítés csakúgy, mint a szakszerű felhasználás elszakíthatatlan része az újratermelésnek. A termelésnek végtére is csak akkor van — egyéni és társadalmi szempontból egyaránt — értelme, ha a produktum rendeltetésének megfelelően felhasználható, fogyasztható. Ha a, vevő ezt bármilyen okból nem teheti meg, akkor kidobott pénznek tekinti a termékért fizetett összeget.- Kudarcát az sem enyhíti majd, ha netán utólag kiderül: a termék kitűnő volt, csak éppen annak használati módját nem ismerte. A termelő, az értékesítő vállalat tehát nem szívességet tesz, ha fogyasztóit, vásárlóit tájéko-- tatja, segíti, hanem kötelességét teljesíti, amelynek haszna a vállalatok számára sem lehet közömbös. Az ilyen értékesítést az egyszerű vásárló bizalmával honorálja. Befejeződött a személyzetisek balatonföldvári tanfolyama ötnapos tanfolyamot szervezett a megyei pártbizottság a megyei tanáccsal közösen Balatonföldváron a személyzeti vezetők részére. A somogyi üzemek, vállalatok, állami és erdőgazdaságok, ktsz-elc, egészségügyi és művelődési intézmények többségében új személyzetisei megismerkedtek a tanfolyamon a párt káder- politikájával, az állami személyzeti munka pártellenőrzésével, a káderki választás elveivel, az állami személyzeti munkával, a személyzeti munka jogi kérdéseivel. A száztizenöt hallgató az előadásokon elhangzottakat szemináriumon vitatta meg, kicserélte tapasztalatait is. A személyzetisek általános tájékoztatását szolgálta a megye gazdasági és politikai helyzetét elemző előadás. Az utóbbi két évben mintegy nyolcvan új személyzetis állt munkába Somogybán, s ez a tanfolyam |ölkészltette őket a feladatokra. A továbbképzést iránti igényt jelzi a hallgatók kérése, hogy a télen a megyei pártbizottság és a megyei tanács szervezzen a most befejeződött tanfolyamnál is hosszabb továbbképzést. egy foglalkozás mező titkait Csák látná, milyen nagy szemeket mereszt az a kislány! El is hiszem. Amíg élek, én is csak csodálom a természetet... Elköszönünk. Már messze járunk egymástól. Az elmosódó körvonalakban még őt látom.. Megérkezett az utolsó pár ló is. A fogatos kifogta, beszélgetett velünk néhány percet, aztán elment Lejárt a munkaideje. Hat óra van. Lassan besötétedik. Kelten magadunk az istállóban a báttyal, Szalay Imrével. Almoz a lovaknak, majd szénát rak eléjük. Beletelik vagy fél óra, mire végez. Míg dolgozott, csak annyit tudtam meg, hogy hatvanhárom éves, éjjeliőr. — Ugye nagyon szereti a lovakat? — Én inkább ügy mondanám, tisztelem őket. Sokat dolgoznak, megérdemlik a pihenést. Nem tudnám elnézni, hogy piszokban feküdjenek. Hadd pihenjenek tiszta almon, így én is nyugodtabb vagyok. — Mit csinál egyedül reggel hatig? Nem unatkozik? — Nézze ezt a polcot Ez az1 én könyvtáram. Mindig cserélem a könyveket. Szeretek olvasni. Nézem a címeket. Gorkij Anya, Verne Észak Dél ellen, Jókai Szegény gazdagok. És még nagyon sok kötet Móricz, Mikszáth művei. Feloldódik, nem kell percekig várni,a válaszra. Persze, mert a lóvéikról faggatom. — Tudja, nagyon jó érzés, amikor bejövök és felismernek a lovak. Olyankor boldogan nyerítenek. Van amelyik csak a fülét hegyezi, fülel. Megismeri m^g a topogásomat is. Érzik ám, ki szereti őket Hiszen a jószág nagyon érzékeny. Nem kell azt ütni. Csak szépen szólok neki. odább megy magától. Látom azt is, ha valamelyik beteg. Nem hagyom szenvedni. Ha kell éjjel keltem föl az állatorvost Hajnalban újra kiszolgálom őket Mindig azonos időben. Pedig nincs órám. Látom én a csillagok állásából, mennyi az idő. Aztán jönnek a fogato- sok, és én akkor megyek nyugodtan haza, ha nem volt az éjjel semmi baj. Alszom négy órát Fölkelek, kimegyek a földre dolgozni. Mert nem vagyok én öreg. hogy munka nélkül kibírnám. Persze ott is a lovak járnak az eszemben. Kár, hogy alig van már belőlük. Elmennek, lassan »elkopnak a lovak. Gépek jönnek helyettük. Egy kicsit haragszom is a gépekre. Legalább amíg élek, addig lássak lovat. Feláll és szénát tesz kedvenc szürkéje elé... Mészáros István TAVASZ A FÖLDEKEN A mezők, a földek lassan új szint öltenek, a fák bontogatják rügyeiket. A természet újjáéled. A szántóföldeken emberek, gépek dolgoznak: végzik a tavaszi munkákat... Pétisót szórnak a kéthelyl határban. Naponta 30—40 hold műtrágyázását végzi el a brigád. Tíz • holdon ültetnek előhajtatott burgonyát a esömendi Március 1. Termelőszövetkezetben. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. április 17. i i
