Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-17 / 86. szám

VÁLASZTÁS UTÁN Amíg a tervek elkészülnek A dél-magyarorszAgi FŰRÉSZEK barcsi és csurgói üzemében februárban újjá­választott szakszervezeti bi- ság jó gyakorlatot köve­tett, amikor a feladatok föl­mérésével egy időben már hozzáfogott a legfontosabb tennivalók intézéséhez. Mi­után nem kis gond a két egy-’ mástól távol eső üzem szak- szervezeti teendőinek össze« fogása, a hosszabb távú ter­vek elkészítése, a konkrét munkát nem lehetett halogat­ni. Feladatokat eddig a dolgo­zók érdekeit jól képviselő szak- szervezeti bizottságok számá­ra nap nap után vet föl az élet, de fölvetették maguk a szakszervezeti tanács tagjai is a választás alkalmával. S az akkori aktivitás remélhe­tőleg később sem csökken. Az új szakszervezeti bizott­ság mozgósító erejét az el­múlt hónapok már próbára is tették, és szívesen ad erről számot a krónikás: ez a pró­batétel jó eredményt hozott Átadás előtt áll ugyanis az országunkat Jugoszláviával összekötő Dráva-híd és a fel­járó, a hídfő közvetlenül szom­szédos a Dél-magyarországi Fűrészek barcsi üzemével. Nagy jelentőségű társadalmi munkát tudhat maga mögött az üzem azzal, hogy virág­ágyak kísérik a már nemzet­közinek számító útvonal hid­ra vezető szakaszát. Nem mindegy az sem, milyennek látja a külföldi vagy a kül­földre utazó magyar turista — talán faipari szakember — az üzem arcát, amelyet a fontos útvonal felé mutat. Mindig is saját ^váruknak érezték a fűrészüzemet a bar­csi famunkások, de most de­rült csak ki, milyen sokat ké­pesek tenni érte. Ezer forin­tokban kellene számolni mun­kájuk értékét, amit az elmúlt hónapokban üzemük csinosí­tásáért, a velük szomszédos Dráva-parti parkosításáért tet­tek — munkaidőn kívül. A VÁLASZTÁSI BESZÁ­MOLÓ részletesen értékelte az elmúlt évek szakszervezeti munkáját, és ugyancsak fog­lalkozott a legfontosabb, a leg­sürgősebb feladatokkal is. A balesetekről nagyon sok szó esett. Az országos szám­adatokhoz képest az iparágon belül is aggasztó a balesetek aránya Barcson. Minden ti­zenharmadik dolgozó szenve­dett valamilyen sérülést az üzemben. Ez színvonalasabb munkavédelmi oktatást, a technológiai előírások szigo­rúbb betartását sürgeti. Meg­lepő, hogy sok a balesetes a szorgalmasan dolgozó, jó tel­jesítményt nyújtó munkások között is. Aztán az új belé­pőkkel fordult elő még a leg­több baleset, az elmúlt évben különösen nagy volt a fluk­tuáció a vállalatnál. Ami a szakszervezeti bizott­ság tervei között ugyancsak az elsők között szerepel: a téli munkákra való jobb felkészü­lés, a nagyobb védettség biz­tosítása a szabadban dolgozók számára. Hosszú évek tapasz- talaía ugyanis — és ez alól az elmúlt tél sem kivétel —, hogy a téli időszak, a mosto­ha időjárás erősen visszaveti a termelést a kinti munkáknál. Ha egyfajta speciális téliesí- tést sikerülne bevezetni, ez a teljesítmények kiegyenlített­ségét, javulását hozná magá­val. A korszerűbb anyagmoz­gatás ugyancsak sarkalatos gondja az üzem vezetőinek, a szakszervezeti bizottságnak is. Az új módszerekkel, a rakodólapos szállítással job­ban kiküszöbölhetek a balese­tek és hatékonyabbá tehető a rakodómunka. Amit feltét­len meg kell említeni, a szo­ciális ellátottság javítása ugyancsak munkát ad az el­következő évekre a szakszer­vezetnek. Csurgón egyelőre jobb a helyzet, Barcson viszont az üzemi étkeztetést oldották meg korábban. Csurgón ezt szeretnék az idén korszerű konyha, étkezde létesítésével megvalósítani. — Közvetlenebb érdekkép­viseletet kértek tőlünk a dol­gozók a választásokon — mondja Hajdú Andor, az új szakszervezeti titkár. A két üzem történetében most választottak először függetlenített szakszervezeti titkárt. A bizottság negyven százaléka, a szakszervezeti ta­nács ötven százaléka cserélő­dött ki februárban. A gazdaságirAnyítAs ŰJ KÖVETELMÉNYEI na­gyobb mércét állítanak a szakszervezeti szervek elé, hogy felnőve a vállalatvezetés gondjaihoz, hatékonyabb, az új követelményeknek teljes egészében megfelelő munkát végezzenek.. Ez az igény hatá­rozta meg a szakszervezeti ta­nács, valamint az szb össze­tételét is. Munkatervük szo­rosan követi a gazdasági kon­cepciót, hiszen a feladatok egy része majd ennek végre­hajtásából következik. Nagy József Varró asszonyok A kis terem egy felbolyga­tott méhkashoz hasonló a var­rógépek állandó zümmögésé­től. A gyorsan mozgó tű pil­lanatok alatt összefogja a ki­szabott munkadarabokat Bár többnyire lábbal hajtják a gé­peket, mégis kitartóan dolgo­zik ' az a huszonöt asszony. Vállalták, hogy nehezebb kö­rülmények között is teljesítik a feladatot A varróüzem mindössze egy éve jött létre Balatonkilitiben, a Budapesti Kézműipari Vállalattól kapják az alapanyagot a hét minden szerdáján. — Most nem a legjobb körül­mények között dolgozunk — mondja Horváth üzemvezető —, 3e rövidesen elkészül az új üzemrész, és akkor már hetven-hetven sze­mélyt tudunk alkalmazni vál­tott műszakban. Az üzem termelési skálája széles. Elsősorban bébiruhá­kat, hálóköntösöket és pizsa­mákat készítenek. — Talán föl sem tudnánk sorolni, mennyi mindent csi­náltunk eddig — jegyzi meg Walla Józsefné. — Mindig azt csináljuk, amit éppen kérnek tőlünk Peátről, meg azt, ami­hez anyagot kapunk. — Sajnos későn kapjuk a megrendelést — veszi át a szót az üzemvezető. — Ezért fordul elő, hogy néha még éj­szaka is dolgozunk, hogy ké­iMjosné S2en legyünk. Az asszonyok­nak jóformán még húsvétjuk A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG GYAKORLATÁBÓL Mikor jár ingatlanközvetítési díj? Egy házingatlan fele részben az egyik testvér, a házingat­lan másik fele pedig egyne­gyed-egynegyed részben a má­sik két testvér tulajdonában volt. A közös tulajdont meg­állapodásban akként szüntet­ték meg, hogy a fél tulajdoni hányaddal rendelkező testvér részét a másik két testvér 30 ezer forint ellenében magához váltotta. A telekkönyvi ‘ható­ság végzésével a megállapo­dáson alapuló jogváltozások­nak a telekkönyvbe való be­jegyzését elrendelte. Az ingatlankezelő válla­lat fizetési meghagyás kibo­csátását kérte 900 forint in­gatlanközvetítési díj és kama­tai, továbbá 22 forint költség erejéig, annak előadásával, hogy az említett szerződés után őt ilyen összegű ingatlan- közvetítési díj illeti meg. Az alperesek ellentmondá­sa folytán perré alakult eljá­rásban a járásbíróság ítéleté­vel a keresetet elutasította. Fellebbezés folytán a megyei bírósághoz került az ügy. A megyei bíróság megváltoztatta a járásbíróság ítéletét, és ar­ra kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizesse­nek meg az ingatlanközvetítő vállalatnak 900 forint ingat­lanközvetítési díjat, annak ka­matait, valamint az első fokú és másodfokú eljárás költsé­geit. A jogerős ítélet ellen tör­vényességi óvást nyújtottak be. így került az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé. A Legfel­sőbb Bíróság a Legf. B. P. törv. I. 20. 526/1968. számú határozatával a következőkép­pen döntött: Ingatlanközvetí­tési díj az ingatlanközvetítő vállalatot csak az ingatlay adásvétele vagy cseréje esetén illeti meg. A közös tulajdon megszüntetése körében azon­ban a tulajdonostárs tulajdoni illetőségének megváltása után ingatlanközvetítési díj nem követelhető. Az erre vonatkozó szerződés ugyanis nem adás­vételi szerződés, hanem a kö­zös tulajdont megszüntető megállapodás. A közös tulajdon megszün­tetése nemcsak per útján, ha­nem peren kívül is lehetsé­ges. A tulajdonostársak meg­állapodhatnak abban, hogy a özös tulajdon tárgyát megfe­lelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonöstárs magá­hoz váltsa. A másik fél tu­lajdoni hányadának a tulajdo­nostárs részéről történő ma­gához váltása azonban nem minősíthető egyszerű adásvé­teli szerződésnek, ami egy­részt a közös tulajdon jogi természetéből következik, — másrészt pedig abból, hogy a Polgári Törvénykönyv ezt nem az adásvétel, hanem a közös tulajdon megszüntetése köré­ben szabályozza. Ennek meg­felelően ilyen esetben a tulaj­donostárs tulajdoni illetőségé­nek a megváltásáról van szó. Mivel pedig az érvényben levő jogszabályok csupán az ingatlan adásvétele és cseréje esetén biztosít iák a közv°títé- si díjat a felperes ingaílan- közVetítő vállalat részére, a másodfokú bíróság a jogsza­bályok téves értelmezéséve1 ítélte meg a kereseti összeget az alperesek terhére. is alig volt mert jött egy ex­portrendelés. — Azért mindannyian sze­retünk itt dolgozni. Nincs szi­gorú lekötöttség,' ha valakinek sürgős elintéznivalója akad, szól a vezetőnek és elmehet Általában' azok a helybeli asz- szonyok dolgoznak itt akik­nél sok a gyerek vagy az őre- gek miatt nem tudnak állandó munkát vállalni — mondja Magyar Mária, aki a kezdettől dolgozója az üzemnek. A legidősebb közöttük Gubi- cza Anna néni. __ A fivérem csak öregségi j áradékot kap és így kapóra jön ez a pár száz forint, amit itt keresek. __ Rövidesen kicseréljük e zeket a gépeket — mondja Horváth Lajosné. — A válla­lat mintegy 250 000 forintos költséggel teljesen új, modem gépekkel akarja berendezni az épülő üzemrészt. Azután már mi is csak villanygépekkel varrunk. A kis üzem gyorsan fejlődik, s enyhíti a várossá lett Siófok állandó foglalkoztatási gond­ját Már arra is gondolnak, hogy télen, amikor az üdülői alkalmazottak munka nélkül maradnak, számukra is bizto­síthassanak majd munkalehe­tőséget K. Varga József Jó ve.tőmag — jó termés nagyságai, ellenséges bensszü- megy Earl of Cunninghamhez. vendégek csodálkozna lőtt törzsekkel a szigeten, ho- Egy napon esküdtek Maryvel hallgatták őket, és miután vá­gyán néztek szembe száz ve- és BradleyveL széllyel angol polgárhoz mél- Rövidesen Gordon to elszánt daccal, Dalton, Rel- vette EUyL utóbb iamelyik továbbadta e nagy- * emberek előtt egyaránt isme nőül szern történetet egy hírlapíró barátjának, szép színes riport is kiderült, A KUKORICAKÉRDÉS ha­zánkban néhány óv óta az ér­deklődés központjában áll. Ál lami gazdaságaink és termelő- szövetkezeteink, 1 a kukoricát termelő üzemek soha olyan fi gyelemmel nem foglalkoztak z kukorica-fajtakérdéssel, a leg­jobb agrotechnikai módszerek megismerésével és alkalmazá sával, soha olyan érdeklődéssé' nem fogadták a kutató intéz­mények munkájának gyakor­latban felhasználható eredmé­nyeit, mint napjainkban, ör­vendetes ez, mert e fokozok gondosság és erőfeszítés a ku koricatermesztés eredményei­ben bőségesen kamatozik. Az 1968. évi rendkívül száraz, a kukoricatarmesztésre nézve szélsőségesen kedvezőtlen esz­tendőben elért 17 mázsán fe- w kát. holdankéníi országos terméseredmény vitathatatla­nul tükrözd azokat áz erőfe szítéseket, amelyeket az utób-. bi néhány évben tettünk ku­koricatermesztésünk fejleszté­ssé érdekében. 1 A tudományos kutatásban dolgozók és a gyakorlati szak­iing, Burton és a többiek. Mel- az1 afrikai parcellázd jflent "Jf* a vasárnapi lap­„„„aiXüu «,äi_ ban- ezekről lékesen megemlítik a lapok néhány szökött légionárius sze­repét is, akik e higgadt, tekin­az egyszerű Ion doni polgárokról, akik szokat­lan és nehéz körülmények kó­pém is olyan rendkívüli szél­repét is, akik e higgadt tekin- ^int^dackra egy’modemek lai? és nehéz körülmények kö telyes polgárok yezetesevel ..^j sikerű^ a csatorná_ zott .s emben me tosággal all zás. Rellinget az öreg Dalton taK meg helyüket, belevonta néhány üzletébe és így rövidesen -abban a hely­színién jól megállták a sarat Higgins és az életben ma­radt légionáriusok az Egyesült Államokban birtokot vettek és zetben volt, hogy rendezhette lősségű társaság alakult mely Longnak filmre viszi az egész históriát -A City hősei« címen. retes, hogy a beltenyésztéser hibridkukoricáknál a belte nyésztést követő keresztező utáni első nemzedékre — az FI generációfa — jellemző a legnagyobb heterózishatás, ez adja a legnagyobb termést. Ar­is közismert, hogy ha az FI nemzedék termését használjuk fel vetőmagként — tehát F2 vetőmagot vetünk —, akkor az Nem állítom, hogy ezek az f ebből származó utódokon kü Legutóbb hírlett, hogy kü­lön e célból egy korlátolt fele­boldogan éltek jól megérde- ., , Th melt nyugalomban. Valameny- adJóss ^ Th nyien levetettek múltjukat, csak Higgins ragaszkodott hoz- Itt .befejezhettem volna zá, hogy az utolsó béres is regényt, ha véletlenül nem emberek hazudtak. Most már Jiönböző irányú visszaesést ta »ügyvezető igazgatónak« szó- hallok hírt egy teadélutánon, bizonyos fokig ők is elhitték, J... Kieevanlítetíein ál lítsa, mert szerinte ostoba em- amely már a fiatalok nászuta- hogy hősök voltak, gumikabá- , bér az, aki bevett pozíciót fel- zása alatt történt és a város tos, esernyős, puritán angol Jlomány alakul ka, tehat egy ad. Dr. Morton visszament Af- előkelőségein kívül jelen volt polgárok, akikről kiderül, hogy Jmás mellett nagy- és kisnö- rikába misszionáriusnak. Burton, Clayton, Relling, Dal­Mr. Leonidas, hogy ő se le- ton és nejeik. Ezen a teadél- gyen tisztára kárvallott, ötezer utánon derült ki, hogy vala- font »jutalékot« kapott és eb- mennyiük megmenekülése él­ből kisebb kávéházat bérelt sősorban Dalton higgadt, de VISSZAÜT 43. hc^ÄS||rsÄ ^dorDészXVen^edébem - F2 szólt Thomas, azután Tvetté gg* ™gSZÍt* £ Sa otfisTtörvS nak nagyapai meséket -on- * vetőmagból származó, termés a cáit mctiár/íi o,ronaM«n aja volt- ve mondta, ott is a törvény dotr a történet anvaaát kizá- *e:.narad az FI nemzedék ter­kemények és gerincesek is i yésű, különböző érési idejű nö tudnak lenni, "ha úgy hozza i v<4nyek jelennek meg, külön bö magava az e e «. betegségekre fogékony, cse Azért is valószínű, hogy ezt *nevész növények fejtednek stb , ... , ., , _____. __dott, a történet anyagát kizá- ^elmarad az FI nemzedék ter­. betuinek alazatos papja volt, rdlag sajat életéből merítette, jmésétől Nem lehet tehát a bel- aki bekitett. eavezkedett és felevenítve a »régi jó időket« ' 10164 tehat 3 061 a puszta szigeten. — Papi _ , a kisfiú Bradleynek —, telvén vetőmaghoz jutni, hanerr felll"f^Lffnt„Ía-1^SAaL>a !!? láttad> amikor a nagyapa J minden évben újra és újra kell Teddy kibékítette Ednát, és ^^vettn^651'1870^Ja Osságoknak beszerezni «­— Láttam.0 kisfiam - íe-f F1 hibrid vetőmagot. Mindez KÁVÉHÁZ aki békített, egyezkedett és AFRIKA HŐSÉHEZ csak azon igyekezett, hogy ötórai tea és biliárd. fenntartsa az egyetértést fo­A tulajdonos saját élményeit golvt^rsai között Azért, ha *tenyésztéses hibridkukoricák- mondta egy este jn'ál a termés kiválogatása ré a sált magáról, gyengéden rá­tette Viktória nyakára és így szólt: — Vegye fel, kedvesem, mert itt hűvös van A lapok hasábokon át fog- beszéli el. lalkoztak a megmenekült elő­kelőségekkel. Benne volt ezek- lcuur mucmüchc “ hiv+a+iát a ccncr«cdt féléink­ben a hasábokban pontosan ami egy puszta szigeten re- ' minden Hogyan menekültek ménytelennek látszott, az a iegiomstakat, hogy csak vág meg a ' hajótörés után ron- nyolc és fél millió lakosú Lón- iák a fát, akkor az egesz ka- lelte Tamás és nem mert Ma-* -a -ar oly szeles korben ís­osokba kapaszkodva, hogyan donban sikerült: Edna mégis- land sokkal rosszabbul is vég- ryre nézni, küzdöttek a tőzsde ismert csak elhatározta, hogy hozzá- ződhetett volna. VÉGE mert, hogy joggal hihetnénk: az F2 vetőmag használatúinak 5 helytelensége nem is szorul magyarázatra. Sajnos a valósá­gos helyzet mégsem ez, mert aa elmondottak ellenére még min­dig több üzem próbálkozik — ás nem is kis területen — az F2 vetőmag használatával. Az elmúlt két évben több gazdaság sajnos ismét megpró­bálta — nem kis területen —, hogy a kétvanalas hibridkuko­rica F2 vetőmagját vetette el. E próbálkozások igazolták azo­kat a széles körű kísérleti eredményeket, amelyek sze­rint: F2 vetőmag használata esetén az egyszeres kereszte- zésű hibrideknél is bekövet­kezik az ismert terméscsökke­nés, sőt még nagyobb mérté­kű az, mint amilyen nagysá­gút régebben a kétszeres ke- resztezésű hibrideknél tapasz­taltunk. Az egyszeres keresz- tezésű hibrideknél a csökkenés 20—10 százalék közötti. SZÉP ÉS HASZNOS FEL­ADAT áll az ország kukori­catermelő üzemei előtt. A leg­közelebbi cél, hogy az egyes gazdaságok termésátlagainak emelkedésével országos vi­szonylatban túlhaladjuk a 20 mázsás holdankéníi termésát­lagot. E célkitűzés megoldha­tó, a megoldás összes lénye­ges feltétele már a kezünkben van. Szükséges azonban, hogy minden olyan téves nézetet, amely az előrehaladás útjá­ban áll. sürgősen, véglegesen félretegyük. Ilyen az F2 vető­mag használata is. Tudjuk, hogy azok az üze­mek, amelyek már megpróbál­ták az F2 vetőmag .felhasználá­sát — saját kárukon okulva — véglegesen lemondtak erről. Tanuljanak ebből a többi üze­mek szakemberei is, ügyelje­nek, hogy ne okozzanak gaz­daságuknak, saját maguknak kárt, ezért csak FI hibrid ve­tőmagot használjanak fél. Bár itt van a kukoricavetés ideje, de még mindig nem késő, hogy ahol F2 vetőmag vetését ter­vezték, még egyszer fontolóra vegyék azt és helyette jó mi­nőségű FI vetőmagot szerezze­nek be és azt használják fel. Megéri ez az újabb megfonto­lást. • Biacsi Imre Martonvásár, Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézete Q SOMOGYI néplap Csütörtök, 1969. április IX

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom