Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-15 / 84. szám
A szövetkezetek szövetségei A TERMELŐSZÖVETKEZETI TÖRVÉNY a IX. párt- kongresszus állásfoglalásának megfelelően rendezte a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek kérdéseit. Kimondja, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelő- szövetkezetek kongresszusa által választott országos érdekképviseleti szerv, mely a kongresszus irányelvei alapján, saját alapszabálya szerint végzi a tevékenységét. Alapszabályát a kormány hagyja jóvá. A törvény előírja, hogy az országos tanácsnak a termelőszövetkezetek összességét érintő jogszabály rendezésére vagy jogszabály módosítására tett javaslata ügyében az illetékes miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője köteles állást foglalni, s ha a javaslattal nem ért egyet, az országos tanács kérésére a miniszter köteles azt a kormány elé terjeszteni. A termelőszövetkezetek, a szövetkezeti társulások és a termelőszövetkezetek társadalmi szervei működését, gazdálkodását és szervezetét érintő miniszteri rendelkezések kiadásához, illetve kormány-előterjesztésekhez az országos tanács egyetértése szükséges, de egyéb fontosabb rendelkezések és javaslatok esetében is ki kell kérni az országos tanács véleményét. A tsz-törvény megteremtette a lehetőséget arra is. hogy a termelőszövetekeztek az együttműködésből származó előnyök kiaknázása céljából, valamint érdekeik képviseletére, önkéntes elhatározásból, gazdasági körzetenként területi szövetségeket alakíthassanak. A területi szövetségeket a létrehozó szövetkezetek meg- bízottaiból álló küldöttgyűlés, illetve az általa választott testület irányítja, a működésükhöz szükséges anyagi alapot a szövetségben részt,vevő szövetkezetek biztosítják. Fő feladatuk — a törvényszabta keretek között, illetve saját alapszabályaiknak megfelelően — a szövetkezetek demokratikus működésének, önálló, vállalat- szerű gazdálkodásának előmozdítása. E célból a szövetségek munkáját néhány főből álló szakképzett apparátus segíti. amely tevékenysége során minden esetben a szövetkezetek megbízása, illetve a szövetség választott testületéinek határozata szerint jár el. A termelőszövetkezetekről szóló törvény tehát intézményesen biztosítja a szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek működését, gondoskodik továbbá arról is, hogy az érdekvédelmi szervek valóban a szövetkezetek demokratikus működését, vállalatszerű gazdálkodását segítsék, a szövetkezetei a tagok önkéntes vagyoni és személyi társulásának tekintsék, önállóságát tiszteletben tartsák. A gazdasági mechanizmus reformja a kisipari, a fogyasztási, a lakás- és a takarékszövetkezetek, szövetségeik és az állam viszonyainak újrarendezését igényli. Az elméleti vitákban kialakult álláspont szerint ezekre a szövetkezetekre vonatkozóan is az államnak kell a tagok egvéni érdekei, a szövetkezet érdekei és az össztársadalmi érdek között az összhangot megvalósítani, a legalapvetőbb kérdéseket szabályozni, a szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségének megfelelő gazdasági ösztönző rendszert kialakítani és a hatósági feladatokat ellátni! A kormány úgy intézkedett, hogy az állami feladatokat ezeknek a szövetkezeteknek szövetségétől az állami szervek, a tanácsok vegyék át. Felkérte érdekvédelmi szerveiket, hogy adjanak irányelveket és alapszabálymintát a szövetkezeteknek az új alapszabály elkészítéséhez. Állást foglalt abban is, hogy az érdekvédelmi szervek jogi helyzete a gazdasági mechanizmus reformjainak megfelelően alakuljon át. AZ ŰJ ALAPSZABÁLYOK SZERINT e szövetkezetek a tagok vagyoni és személyi társulásai, tehát önállóak. Az állami feladatokat az állami szervek látják el, a szövetsé- i gek tehát a szövetkezetek demokratikus működését, önálló és eredményes vállalatszerű gazdálkodásának továbbfejlesztését segítik. Képviselik a szövetkezetek érdekeit, szolgáltatásokat, tanácsokat adnak a gazdasági és társadalmi feladatok megoldásához. Olyan vállalatokat, amelyek a szövetkezetekkel a piacon versenyben állhatnak, nem tarthatnak fenn. A jelenleg műA NÉPI ÜLNÖKÖK MEGVÁLASZTÁSA ELÉ A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA alapvető követelményei közé tartozik, hogy a dolgozók közvetlenül vegyenek részt az igazságszolgáltatásban. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata értelmében május tizenhatodika és június harmincadika között választják meg újabb három esztendőre a megyei, városi, járási bíróságok népi ülnökeit. A választásokkal kapcsolatos előkészítő, szervező munkák a napokban megkezdődtek. Ezt az igazságügy-miniszter vezetésével országosan az Országos Ulnökválasztási Bizottság irányítja. Tagjai a Miniszter- tanács Tanácszervek Osztálya, A SZOT és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselői. A nyilvános jelölő gyűléseken az illetékes bíróság területéhez tartozó üzemekben, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és más intézményekben a dolgozók, a körzet lakói választják meg a népi ülnököket. Ezeken a rendezvényeken ismertetik e rendszer szerepét és jelentőségét, a korábbi választás óta végzett munkát, s egy-egy ülnök beszámol bírósági tapasztalatairól. Népi ülnök minden huszonhárom életévét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, tekintet nélkül a fogalkozására. Utoljára 1966-ban választottak népi ülnököket; akkor az volt az irányelv, hogy túlnyomórészt olyan helyen dolgozó, illetve lakó ülnököket kell megválasztani, akik minden nehézség nélkül tudják megközelíteni a bíróságot, a behívás esetén nincsenek közlekedési nehézségeik. Ide tartozik az a gyakorlat is, hogy egyes nehezen nélkülözhető dolgozókat — például pedagógus, orvos, mérnök, művezető, szakmunkás — csak egy-egy tárgyalási napra vagy tárgyalásra hívnak be, mivel munkaadójuk egy hónapra nehezen vagy egyáltalán nem tudja elengedni őket. A jelöléseknél figyelembe veszik a szakmai képzettséget is, tehát döntő szempont, hogy az ülnök milyen ügyekben tud tanácsokat adni a bíróságnak. A fiatalkorúak bíróságának tanácsaiban részt vesznek a pedagógus-szakszervezet képviselői és olyan pedagógusok, akik középiskolában tanítanak. Az újítási pereket tárgyaló tanácsokba külön választanak ülnököket. AZ ILLETÉKES TANÁCSOK nyilvános tanácsüléseken választják meg a megyei, városi, járási bíróságok népi ülnöNrit. S. G. ködőket külön megállapítandó ütemterv szerint önálló szövetkezeti vállalattá vagy az érdekelt szövetkezetek — esetenként szövetkezetek és állami vállalatok társulásaivá kell átalakítani. A kormányhatározat egyér- , telműen állást foglal abban is, hogy a szövetségek a szövetkezetek részére csak ajánlásokat adhatnak, a szövetkezet közgyűlése illetékes dönteni abban, hogy érdekvédelmi szerv tagjaként kíván-e működni, illetve ilyen szerv létrehozásában részt kíván-e venni. Az érdekvédelmi szerv a 1 jövőben nem rendelheti el szövetkezetek alakulását, egyesítését és szétválását, nem akadályozhatja meg, hogy a szövetkezetek egymással és más gazdálkodó szervezetekkel társuljanak, közös vállalatokat hozzanak létre. Az állami feladatok teljesítése alól mentesülő szövetségek ugyanakkor jelentős szerepet kapnak a szövetkezetek érdekképviseletében* A kisipari, a fogyasztási, a lakás- és a takarékszövetkezetek országos érdekvédelmi szervei és az állami szervek viszonya a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsáéval azonossá válik. AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEK most mindenekelőtt az új alapszabályok elkészítésében adhatnak hathatós segítséget a szövetkezeteknek, s amilyen ütemben mentesülnek az állami feladatok és országos szerveik határozatainak végrehajtása alól, olyan ütemben állhatnak át az új feladatra: a szövetkezetek demokratikus működésének és vállalatszerű gazdálkodásának előmozdítására, érdekvédelmük hatékony ellátására. M. J. TAVASZI HÍRADÁS A kányái határban A kányái Alkotmány Tsz- ben már elvetették a tavaszi kalászosokat mind a 300 holdon. A szántás legnagyobb részét az ősszel elvégezték a kilenc erőgéppel. — Eddig még egyetlen gépünket sem kellett leállítani hiba miatt. Traktorosaink nagy igyekezettel dolgoztak — mondja Vajda József, a — Tudjuk, hogy ez ilyen kis parcellákon költségesebb, mintha lófogattal dolgoznánk, de az a célunk, hogy a háztájiban is minél gyorsabban behozzuk a lemaradást. Ahogy végignézünk a dim- bes-dombós kányái határon, mindenütt gépek dübörögnek. A háztáji kertekben is megindult az élet. tsz elnöke. — Mi nem a téli nagyjavításra építünk, hanem folyamatosan javítjuk a meghibásodott gépeket. Késön kezdhették a gyümölcsös metszését, de már itt is az utolsó fáknál tartanak. A termelőszövetkezet a háztájit sem hanyagolja el. Mivel a gépek egy része szabaddá vált a közösben a vetés és a műtrágyaszörás után most a háztáji földekre irányították azokat. — Sajnos, eddig az asszonyokat nem tudtuk megfelelően foglalkoztatni. Most azonban megkezdhetjük az előkészületeket a palánták kiültetésére — mondja az elnök. — Mi következik ezután? — A kukoricavetésre készülünk. Az idén mintegy 280 holdat tervezünk, hogy ne legyen hiány abrakból. K. V. J. Szorgos munka Ecsenyben Határba induló asszonyokkal találkoztunk Ecsenyben. Az Előre Tsz irodáján a tavaszi munkáról érdeklődtünk. Erről naplót vezetnek. Március 13-án kezdték meg a munkát. Hetvenhárom holdon tavaszi árpát, huszonnégy holdon borsót vetettek. Lucernát hetvenhárom. vörösherét ötven, bükkönyt harminc holdon termesztenek. Ott jártunkkor fejeződött be a cukorrépa vetése. ' A tavaszi árpa és a lucerna már szépen kel. Tizenhárom erőgépüket a télen alaposan előkészítették a tavaszi munkákra. Most járatnak be két új traktort. Ezek éppen idejében érkeztek, a kukoricavetésnél már használhatják mindkettőt. A nemrég nyugalomba vonult huszonnégy férfi hiányát érzik. Különösen a növénytermesztő brigádra hárul nagy feladat. Eddig a százhúsz holdas gyümölcsöst művelték meg. Trágyáztak, kétszer permeteztek, pótolták az elöregedett, kivágott fákat. Most telepítenek hat holdon szilvást. Sokat várnak a barackostól is. A brigádtagok ottjártunk- kor műtrágyát szórtak szét a földeken. Ecseny bizakodva néz az idei év elé. L. L. Forradalmi krónika 1919. ÁPRILIS 15-TŐL 30-IG 15. Móricz Zsigmond a Somogyi Vörös Újság e napi számában vezércikket írt a szentjakabi iskoláról. 16. Szocializál tóik a kaposvári II. számú szabóüzemet. 16. A román ellenforradalmi csapatok támadása. 18. A vármegyei közigazgatási hivatal vezetője a vármegyei politikai megbízott. 18. A fővárosi sajtó arról Irt, hogy a magyar proleláriá- tus első, forradalmi etapja a Somogy vármegyei termelőszövetkezetek megalakításai voltak. 18. Latinca Sándor kiáltványt intézett a munkástanácsokhoz a kollektív termelési rend szabályainak megtartására. 19. Pável Ágoston (április 29-től Hudra László) és Vajthő Jenő voltak a megye művelődésügyi megbízottai. 19. Szocializálták a tabi hengermalmot. 19. A tabi cipészüzem szocializálása. 19. Körrendelet a munkástanácsok számára, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Tanácsköztársaság vallás- szabadságról szóló rendeletét a lelkészek a szószékről húsvét első ünnepén és a rákövetkező két vasárnapon a híveknek kihirdessék. 20. A déli demarkációs vonal erősítésére vonul a somogyi—baranyai 4. dandár és 3. zászlóalj. 20. A Barta-féle III. szabóüzem szocializálása. 20. Szocializálták a nagyatádi Rotter-íéle vas- cs fűszerkereskedést. 20. A Somogyi Vörös Újság e napi száma közölte, hogy Nagyatádi Szabó István csatlakozott a proletárforradalomhoz. 20. A Somogyi Vörös Újság ugyanezen számában bejelentette, hogy Móricz Zsigmond a somogyi termelő- szövetkezetekről regényt ír. Móricz Zsigmond somogyi kőrútján az angol újságírók és közgazdászok kíséretében meglátogatta a hazánkban elsőként megalakított termelőszövetkezeteket. A helyi újságnak elmondta, hogy foglalkozik egy termelőszövetkezeti regény megírásának gondolatával, amelyben a parasztfiúból lett főhősnek választania kellett a magántulajdon alapján álló kisgazda leánya és a termelőszövetkezet között. A fiú az utóbbit választotta. 21. A kaposvári Erzsébet Szálloda szocializálása. 22. Két zászlóaljat útbainditottak a megyéből a tiszántúli román frontra. 22. A Szocialista Párt nagygyűlése a Turul Szállóban. 22. A kaposvári Szarvas Szálloda szocializálása. 23. A szakszervezetek gyűlést tartottak és kijelölték azokat a személyeket, akiket behívhatnak katonai szolgálatra. 23. A Somogyi Vörös Újság a megyében megalakult termelőszövetkezetek számát 135-re teszi. 23. Megalakult a tanfelügyelőség jogutódja: a Megyei Művelődésügyi Osztály. 23. A Szocialista népkör étterem és kávéház államosítása. 24. A Megyei Nemzeti Tanács ülése. 25. Szocializáltál?: a Korona Szállót. 25. Szocializálták a nagyatádi gőzmalmot, villanytelepet és fürdőt. 25. A Munkástanács rendelete arról, hogy az ifjúmunkásokat nem szabad »rövid úton« elbocsátani. 26. Latinca Sándor bejelentette a Földmunkások Országos Szövetségének, hogy a földmunkások mozgalmának termelőszövetkezetekbe való bekapcsolását be-, fejezte. 27. A Somogyi Vörös Újságban megjelent a behivási parancs. 27. A Somogyi Vörös Újság közli, hogy Somogy megyében eddig 620 000 kát. holdon alakult termelőszövetkezet. 29. A Somogyi Vörös Újság budapesti tudósítás alapján közölte, hogy a hajdúszoboszlói utcai harcokban kih Ionosképpen a somogyi 44-es vörös ezred tüntette ki magát. 29. A Horváth Andor-féle építési vállalat szocializálása. 30. — Somogyi Munkás és Somogyi Vörös Újság — a Somogy vármegyei Szocialista Párt hivatalos közlönyének megjelenése. Értékelték a Dutra-traktorok versenyét Mérsékelt somogyi eredmények A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a MEDOSZ, az Állami Gazdaságok Országos Központja a Vörös Csillag Traktorgyár képviselőiből álló zsűri a közelmúltban értékelte a Dutra-traktorok versenyét, megállapította a sorrendet a négy kategóriában és kiosztotta a jutalmakat. Külön jutalmat kaptak azok a gépkezelők, kik a jó teljesítmény mellett kedvező üzemeltetési költséget értek el. A D4K—B traktorok vezetőinek versenyében a tíz közül a jó eredménynek számító második helyen végzett Ágoston József, az Öreglaki Állami Gazdaság traktorosa. Az UE 28-asok versenyében is tizen kaptak jutalmat, közülük a kilencedik lett id. Szarka József, aki ugyancsak az öreglaki Állami Gazdaság dolgozója. Az UE 50-es traktorok, illetőleg a mezőgazdasági termelőüzemek versenyében somogyi díjazottat nem találni. Megjegyzendő azonban, hogy a gépek és a gazdaságok versenyében csak azok az üzemek vehettek részt, amelyek ötnél több Dutra-traktort neveztek be. Mivel a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége ennél kevesebb géppel nevezett, így ezek nem kaphattak helyezést. A verseny tapasztalatai egyébként kedvezőbbek az előző évinél: az UE 28-asoknál az első öt átlagosan több mint 2200 normálholdat dolgozott, a D4K—B traktoroknál az első ötnek az átlagteljesítménye oedig 4244 normálhold volt. Az összejövetelt a részvevők felhasználták arra, hogy megbeszéljék a verseny tapasztalatait, s az újonnan kiadott gépekről elmondják észrevételeiket a gyár képviselőinek. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. április 15.
