Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

'S <> <• ■ c\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap Ä Z MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁG ANAKLAHa" XXV. évfolyam, 80. szám 1969. április 10., csütörtök |Április II—12: fl szocialista brigádvezetík harmadik országos tanácskozása A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága április 11-én és 12-én rendezi meg a szocia­lista brigádvezetők harmadik országos tanácskozását az Építők Szakszervezete székhá­zának kongresszusi termében. A tanácskozás napirendje: Beszámoló a szocialista bri­gádmozgalom helyzetéről, a további feladatokról. Előadó a Szaktanács főtitkára. Kor- referátumot tart: Méhes La­jos, a KISZ kb első titkára. A múlt évi sazdálktdás eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról tárgyal a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa * Szerdán reggel a Gel­lert Szállóban megkezdő­dött a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának kétnapos ülése, amelyen a zárszámadások tükrében értékelik a termelőszövet­kezeti gazdálkodás tavalyi eredményeit, s megjelölik a tsz-mozgalom fejlesztése szempontjából legfonto­sabbnak ítélt tennivalókat. Szabó István, a TOT elnö­ke, a részletes írásos előter­jesztést szóban kiegészítve fel­hívta a figyelmet a termelő­szövetkezeti mozgalom idősze­rű kérdéseire, feladataira. A termelőszövetkezetek me­rőgazdasági termelése a múlt évben — a kedvezőtlen időjá­rás, az állatbetegségek és egyéb nehézségek ellenére — kielégítően alakult, az orszá­gos átlagnál jóval nagyobb mértékben, 4—5 százalékkal növekedett A növénytermesz­tésben éreztette leginkább ká­ros hatását a kedvezőtlen idő­járás, s emiatt a termelési ér­ték csak megközelítően az elő­ző évi körül alakult Az állat- tenyésztés bruttó termelési ér­téke 13 százalékkal emelke­dett. A tsz-ek szarvasmarha- állománya az év végén 70 000- rel volt nagyobb, mint egy esztendővel korábban., A te­hénállomány viszont tizenkét­ezerrel csökkent, s akárcsak másutt, csökkent a sertésállo­mány, ezen belül sajnálatosan erősen megfogyatkozott a ko- eaállomény is. A közös gazdaságok az élő­ié évinél 12 százalékkal több mezőgazdasági terméket adtak az állami és szövetkezeti ke­reskedelemnek. A vágóállatok és az állati eredetű termékek felvásárlása együttesen 30 szá­zalékkal, ezen belül a vágó­marháé 43 százalékkal, a vá­gósertésé 21 százalékkal emel­kedett. Baromfiból 17 száza­lékkal, tejből 36 százalékkal többet adtak a szövetkezetek az állami kereskedelemnek, mint egy évvel korábban. A tss-értékesilési eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a mezőgazdaság kielégí­tette a hazai piac igényeit és portelőirányzat némi túltelje­sítését. A számszerű eredmények alapján a beszámoló megálla­pította, hogy a gazdaságirá­nyítás reformja során hozott intézkedések mind a terme­lésre, mind az értékesítésre serkentőleg hatottak, az ösz­tönzők nyomán a népgazda­sági érdek és az üzemek elha­tározása általában találkozott, Ezt igazolták egyébként az 1069. évi szerződéskötések is. A központilag előirányzott mennyiségre, illetve területre már február végén csaknem teljes egészében leszerződtek a termelőszövetkezetek. Vágó­marhából 22, hízott sertésből 18, baromfiból 38, tejből 18 százalékkal nagyobb mennyi­ségre szerződtek, mint az elő­ző év azonos időszakában. Ke­nyérgabonából 13 százalékkal, borból 35 százalékkal nagyobb a leszerződött mennyiség, s meghaladja az éves előirány­zatot. Kisebb-nagyobb elma­radás van viszont egyebek között az étkezési burgonya, a dohány, a napraforgó, a rostnövények, a friss zöldség­félék, továbbá a vemhes üsző és a liba szerződéskötésénél. A tavalyihoz képest csökkent a cukorrépa, a sörárpa és a fűszerpaprika szerződéses te­rülete, ez azonban a felvásár­lás kisebb igényeivel függ ösz- sze. Az új gazdaságirányítási rendszer következtében javult a szövetkezetek önálló, válla­latszerű gazdálkodása. A ter­melőszövetkezetek korábban már létrehozták a termelés folyamatosságához szükséges alapok 80—90 százalékát, így vált lehetővé, hogy 1968-ban 53—54 milliárd forint érték­ben termelésüket mindössze 5 milliárd forintnyi — az év közben már vissza is fizetett — rövid lejáratú hitellel va­lósították meg. Több száz ter­melőszövetkezet már hitel igénybevétele nélkül gazdálko­dott. A termelőszövetkezetek tavalyi bruttó jövedelme 22— 22,1 milliárd forint. Ä szövet­kezeti törvényben rögzített fogyasztási és felhalmozási vetkezeteknek csak e.gy kis ré­sze nem tudott eleget tenni. Az országosan kedvező jöve­delmi helyzeten belül mint­egy 80—90 üzem — főleg a gazdasági reform intézkedései által kedvezőtlenül érintett és ezfekre kellően fel nem ké­szült, valamint a nagyobb ele­mi kárt szenvedett szövetke­zetek — 80—100 milliós vesz­teséggel zárt A termelőszö­vetkezetek jövedelem-felhasz­nálási döntései nagyjából a központi elképzeléseknek meg­felelően alakultak, többségük a felhalmozási és a részesedé­si alapot megfontoltan, ará­nyosan növelte. A tsz-ek mint­egy 4,4—4,5 milliárd forintos fejlesztési alapot képeztek; 15,8—16 milliárdos részesedési alapjuk mintegy 14—16 száza­lékkal magasabb az előző évi­nél. A közös gazdaságokból szár­mazó személyi jövedelmek kö­zött változatlanul nagyok a szóródások, az összes dolgozó tagok csaknem felének évi jö­vedelme 10 000 forint alatt van. Külön szólt a beszámoló a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetekről. Ilyen kö­rülmények között gazdálko­dik ugyanis a szövetkezetek egyharmada, s többségük fo­lyamatos pénzügyi támogatás- 1 a szorul. A beszámoló után megkez­dődtek a felszólalások. (MTI) Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága megállapította, A belkereskedelem kiállta a reform próbáját Dr. Varga Jenő elnökletével szerdán a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés keres­kedelmi bizottsága. A tanács­kozás témáját Az 1968. évi ke­reskedelem-politikai célkitű­zések realizálásának tapaszta­latai a belkereskedelemben címmel juttatták el a képvi­selőkhöz. Az ülésen részt vett dr. Dabrónaki Gyula állam­titkár, a KNEB elnöke és Bartolák Mihály, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese. A témához Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhe­lyettes fűzött szóbeli kiegé­szítést A többi közt elmond­ta, hogy a belkereskedelmi ágazat — beleértve a termelő­eszköz-kereskedelmet is — 1968-ban csaknem 8 milliárd forint nyereséget ért el. (Ez 26 százalékkal, 1,6 milliárd fo­rinttal több, mint a költség- vetési irányzat.) Magyarán: minden 100 forint értékű álló- és forgóeszköz 11 forint nye­reséget hozott. Á nagyobb nyereségből ter­mészetesen magasabb érde­keltségi alapok is képződtek, így a belkereskedelem dolgo­zóinak bérből és részesedési alapból származó személyi jö­vedelme az előző évihez ké­Fotókiállítás a forradalmi Kukáról Mai Kuba címmel kiállítás nyílt szerda délután Buda­pesten, a Dorottya utcai sza­lonban a Kulturális Kapcso­latok Intézetének rendezésé­ben. Csaknem száz felvétel ad hírt a távoli ország népének életéről, azokról az eredmé­nyekről, amelyek a kubai for­radalom tíz évvel ezelőtti győ­zelme után születtek. Demeter Sándor, a KKI al- elnöke mutatta be a tárlatot, s üdvözölte a megnyitón meg­jelent I'roleal Chomon Media- vüla-t, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetét. A kubai dokumenlumíotók tárlatát április 20-ig láthatja a közönség. (MTI) pest mintegy három és fél százalékkal emelkedett. Fej­lesztésére 1616 millió forint jut, ezenkívül 430 millió io- rint összegű tartalékalap szol­gálja a kereskedelmi vállala­tok működésének biztonságát. A miniszterhelyettes referá­tuma után élénk vita alakult ki. A képviselők hozzászólá­sai egyöntetűen azt bizonyítot­ták, hogy a belkereskedelem sikeresen kiállta a gazdasági reform »próbáját*. Az el­hangzott vélemények nem nélkülözték a kritikai hangot sem, többen a kiszolgálás kul­turáltságának hiányát tették szóvá, számosán kérték az áruellátás aránytalanságainak megszüntetését. A vita során kifejtette véleményét Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese, s hozzászólt Hunyadi Károly, Kerkai Andorné, Mé­száros Béla, Molnár József, Mokri Pál, Mráz Tibor. dr. Novák Pálné, Pázsit Árpád, Rameisl Fcrencné, dr. Révay Zoltán, Szirmai Jenő, Varga Gyula, dr. Varga Jenő, Vámos Géza és Zsigmond Géza or- szággyűrési képviselő. (MTI) segítette a mezőgazdasági ex- arány követelményeinek a sző­Moszkvai fiatalok Kaposváron Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében két szovjet turistacsoport lá­togatott a napokban Kapos­várra. Slier Sándor, a megyei KlSZ-bizotlság első titkára köszöntötte a hetven moszkvai fiatalt. A csoport elsősorban pedagógusokból és fiatal me­zőgazdászokból áll. Programjukban szerepelt a tanácsköztársasági művészeti szemle megtekintése, majd megnézték a város nevezetes­ségeik Említést érdemel, hogy két nemrégen vizsgázott idegen- vezető, Bangó József és Rácz Jenő, a Táncsics Gimnázium tanulói mutatták be a várost a moszkvai fiataloknak. Megkezdődött a költözés, a BNV pavilonjaiba Ezekben a napokban a köl- tők részére két kisebb tétel tözködés jellemzi a városlige­ti vásárvárost. A BNV terü­letén még az előző hetekben több szakkiállítás zajlott, ezek anyagát most viszik el a pa­vilonokból, s helyükre már hozzák az árut a BNV-re. A Szovjetunióból az ünnepekig már 50—60 vagonnyi, össze­sen 158 tétel kiállítási anyag futott be s ázpta újabb 10 vagon árut fogadtak. De más pavilonoknál is jelzik az el­ső vagonrakományok, hogy megkezdődtek a BNV érdemi előkészületei. Érkeztek NDK- beli, lengyel, román szállít­mányok. Az amerikai kiállí­jött. Megkezdték a helyszíni munkát az NDK-beli DEWAG dekorációs cég szakemberei, akik a Német Demokratikus Köztársaság pavilonjának első kiképzésén dolgoznak. A MASPED az eddigi érte­sülések, megrendelések, elő­jegyzések birtokában felmér­te, mennyi áru fogadására kell felkészülnie, és hogy a külföldi kiállítók részéről az idén bőségesebb lesz az áru­ajánlat. Tavaly 600 vagon és 300 kamion áru érkezett, eb­ben az évben ennél jóval többre számítanak. (MTI) VERŐFÉNYBEN ATTALÁN »Megkezdődött az újabb le­hűlés* — írtuk tegnapi la­punkban, de tegnapelőtt de­rűs, langyos napfényben für­dőit a tavaszi határ, s ahol csak lehetett, dolgoztak az emberek, a gépek. Az attalai Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben is szántottak, ve­tettek, igyekeztek mindazok­kal q, tennivalókkal, qmelyek- tuűt most vau itt tu ideje. A húszholdas gyümölcsösben permetezőkkel találkoztunk: ezt az almást a szövetkezel megalakulását követő eszten­dőben telepítették, háromféle téli és egy nyári almafajtát neveltek föl, s most varaso- dás és lisztharmat ellen per­metezték « fákat. A kertészet fóliasátraiban paradicsom- és tápkockákban zoldeüó aprócska, paprikapa­lánta látszik. Borsányi Bélá- né, Nyíró Józsefné meg a ker­tészeti brigádvezető Visnyei József egyelőre ide szorul er­re a kis helyre, a meleg­ágyak, a palánták közé, de hamarosan kikerül a földek­re a káposzta, a jövő héten lesz már saláta is. — Hét holddal nagyobb te­rületen kertészkedünk, mint tavaly — hallom a brigád­vezetőtől. — Jobbára nem is a jövedelemnövelés, mint in­kább a munkalehetőség bő­vítése végeit foglalkozunk ez­zel, mert itt sokan találnak maguknak elfoglaltságot. Ér­tékesítünk helyben, aztán a konzervgyárnak, de a dombó­vári piacon is. — Azért a bevétel sem megvetendő — teszi hozzá Gondos József elnök. — A kertészet meg a gyümölcsös tervezett árbevétele megköze­líti a 400 000 forintot, öntöz­zük a növényeket, és remél­jük, hogy a tervet az idén is túlteljesítjük... Ehhez talán az időjárás is hozzásegíti őket. ' * B.K

Next

/
Oldalképek
Tartalom