Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
TEGYÜNK TÖBBET SOMOGYÉRT! Építsük, szépítsük Kaposvárt! Felhívás a város lakosságához Ma ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának huszonnegyedik évfordulóját, és a közelmúltban köszöntöttük a dicsőséges Tanácsköztársaság kikiáltásának fél évszázados jubileumát. Kaposvár dolgozói nemcsak 24 évvel ezelőtt, hanem már 1919-ben is példát mutattak városuk szereteté- ből. A történelmi jelentőségű 133 nap alatt egyik kezükkel dolgozva, másik, kezükkel harcolva — a kivívott eredményeket védelmezve — mindent megtettek szűkebb hazájuk gazdasági, kulturális, szociális fejlődéséért. A felszabadulás óta Kaposvár lakossága lelkesen folytatja azt a munkát, amelyet az apáknak szomorúan kellett abbahagyniuk 1919-ben. Lelkesen folytatja nemcsak az üzemekben, az intézményekben. a hivatalokban, hanem százan és ezren szabad óráikéban is, amikor fizetés nélkül vállalkoznak a város építésére, szépítésére, új értékek létrehozására, a régiek megóvására, amikor forintjaikkal segítik elő a vízhálózat bővítését, a járdák építését, a környezet szépítését. Minden köszönet és* elismerés azoké a társadalmi munkásoké, akik önzetlenül, csendben és feltűnés nélkül fáradoznak azért, hogy minél előbb legyen mindenütt a városban víz, gáz, járda, gyermekjátszótér, tiszta udvar, rendes ház, versenyzésre alkalmas úszómedence, cseri vidámpark, és így tovább. A város lakossága nélkül tálán még ma sem volna elegendő ivóvizünk, lassúbb ütemben bővülne a vízvezeték-hálózat, kevesebb járda épülne, s parkjaink, utcáink sem pom- ■uzhatnának színes virágru- Mban. De a társadalmi mun- - a fogalma és gyakorlata erncsak a múlté, hanem a 'lené, a jövőé is. A tények azt bizonyítják, hogy a közös erőfeszítés szerepe és rangja nem csökken. 1968-ban is több mint kétmillió forintra rúgott a társadalmi munka értékének összege. A városfejlesztés szempontjából igen jelentékeny volt a társadalmi munka megváltása címén felajánlott és befizetett 322 000 forint. Ezt az összeget az ivóvízhálózat bővítésére fordítottuk. A bővítés során végzett társadalmi munka értéke 153 000 forint volt. A Kaposváron élő, városunkért áldozatot vállaló műszaki értelmiségiek különböző terveket készítettek több mint 270 ezer forint értékben. A »-Tiszta udvar, rendes ház« mozgalomban elvégzett társadalmi | munka értéke megközelítette a 200 000 .forintot. A víz- és gázvezeték-építésben, a sportpályákon, a parkokban, a zöldterületeken több mint 250 000 forintnyi társadalmi munkát végeztek a város lakosai. Az említett tények feljogosítanak bennünket arra, hogy felszabadulásunk 24. évfordulóján, a negyedszázados jubileumra készülés évében, újabb és újabb tettekre, nemes • célok elérésére, a város építése- szépítése érdekében végzendő társadalmi munkára kérjük és hívjuk fel Kaposvár lakosait. Hiszen lehet-e szebben, méltóbban ünnepelni, mint a hétköznapok tetteivel? Az évforduló esztendejének tartalmát ez fejezi ki, ez növeli leggazdagabban, legjobban. 1969-ben olyan társadalmi munkának az elvégzésére, illetve e munka pénzbeli megváltására kérjük a város lakosságát, a párt- és a KISZ- szervezetek. a szakszervezetek, a vállalatok, üzemek, intézmények közösségeinek segítségét, amelyek nemcsak egyes területe'-, hanem az egész város érd a’ "t szolgálják. A társadalmi munkát, a készpéuz- hozzá'árulást, az üzemek, vállalatok, intézmények, szervezetek segítségét a csen vidám- pari építésére, a vízhálózat bővítésére, járdák korszerűül- sítja a tanács anyagi erőfe- tésére és a parkok, zöldterületek' fejlesztésére kívánjuk koncentrálni, természetesen azzal az összeggel együtt, melyet városunk tanácsa ezekre a feladatokra legutóbbi ülésén megszavazott. A Városépítési Tervező Vállalat elkészítette a cseri vidámpark tanulmányterv ',t. A terv a többi között ke singet, űttörővasutat, KRE-SZ-gya- korlópályát, gyermek-játszótereket javasol létesíteni a Cseri erdőben. Természetesen gk vidámpark kiépítésének sem a teljes költsége, sem a munkák elvégzése nem biztosítható egy év alatt. A park teljes kiépítését 4—5 év alatt látjuk elvégezhetnek, de csakis akkor, ha a város társadalma, az üzemek, vállalatok, intézmények megtöbbszörözik a tanács anyagi erőforrásait. Ügy véljük, a szülők is szívesen kiveszik részüket ebből a társadalmi munkából, szívesen áldozzák forintjaikat, hiszen ezzel gyermekeik nyári táborozása lehetőségeinek megteremtését segítik elő, s azt, hogy gyermekeik játszva-szó- rakozva tanulják meg a közlekedés szabályait, boldogan élvezhessék aj úttörővasút, a játszóterek örömeit 1969-ben 15 utcában kívá1969—70-ben «csaknem 30 utcában akarjuk bővíteni a vízhálózatot, hogy az 1967. évi nagy társadalmi munkával és központi támogatással megteremtett víz minél több lakásba eljuthasson. Ezek a számok növelhetők, ha az érintett területek lakossága nemcsak kétkezi munkájával, hanem önkéntes községfejlesztési hozzájárulásával is pároszítéseit. A belvárosban kevesebb kommunális gond, rendezettebb a környezet, korszerűbbek, kulturáltabbak a lakások — nag> óbb a komfort, kényelmesebb az élet. A város elmaradottabb terűidéinek fejlesztése azonban — bizonyosra vesszük, hogy így van — nein közömbös a belvárosban lakók számára sem. Meg vagyunk győződve, hogy köztük is sok száz és ezer olyan ember van, aki nemcsak saját környékét, hanem egész városát szereti, a perifériák fejlődését is örömmel látja. Hozzájuk is fordulunk, arra kérve őket, hogy városszeretetük és anyagi lehetőségeik arányában járuljanak hozzá az egész város fejlesztéséhez. Bízunk abban, hogy tettre hívó szavunk az idén a múlt évinél is nagyobb és eredményesebb társadalmi munkára ösztönöz. Csak annak van erkölcsi alapja szocializmust építő társadalmunk asztaláról többet kérni és venni, aki maga is minél többet tesz erre az asztalra. Kaposvár lakossága az elmúlt években bebizonyította, hogy így gondolkodik. és így cselekszik. Bizo- nunk építeni új aszfaltjárdát, nyosak vagyunk abban, hogy ebben az esztendőben még inkább így érez, így gondolkodik, így’ munkálkodik. Tegyünk többet Somogyért ípítsük, szépítsük Kaposvárt! 1969. április 4. Az MSZMP Kaposvári Városi Bizottsága Kaposvári Városi Tanács A Hazafias Népfront Városi Bizottságra 99 Phutóhól A debreceni egyetem kollégiuma olyan sokszínű, mint egy nemzetközi szálló. Talán azzal a különbséggel, hogy ;az itt lakók alig kerülték el a huszadik esztendejüket és mindenki diák még. Rostocki egyetemista beszélget menyasszonyival, kávébarna néger diákok és gyors beszédű arabok magolják halkan az anatómiát. Egy sarokasztalná! alacsony termetű vietnamiak mélyednek jegyzet: Szelükbe. Üj ismerősöm. Tran Quoc Truong felkísért szobájába. — 1966 óta vagyok Magyar- országon, nehezen birkóztam meg a magyar ■ nyelvvel. Phu- tóból jöttem és én vagyokg az itt tanuló húsz vietnami diák ifjúsági szervezetének a vezetője. Matematikusnak készülök... A többiek is, vagy fizikusnak... Sima, sárgásbarna arca egész fiatalos még, de cigarettát tartó kezének mozgása a beszéd közben komoly megfontoltságról tanúskodik. Állandóan mosolyog. A többiek is. Udvariasak, szívesen és őszintén barátkoznak. Tran apja orvos, az anyja termelőszövetkezetben, a rizsföldeken dolgozik. Tran élete vidéken kezdődött. — Szinte kisgyermekkorom ismétlődött meg az utóbbi években. Másnak az első emlékképeiben az első lépések izgalma, meleg kezek és föléje hajló, mosolygó felnőttarcok jelennek meg. Nekem nem. Azokból az évekből, mikor gondolkodni, eszmélni kezdtem, csak a menekülésekre emlékszem. Hosszú menetelésekre, a franciák elől. Anyám egy átalvetöben vitt a vállán. Tudod, milyen az? Mint egy mérleg. Az egyik serpenyőben a visító kölyök, a másikban étel. ruhanemű; mindenünk, és középen anyám hajló háta. Meg más asszonyok és más gyerekek. Hosz- szú sorban mentünk a hegyek felé. Persze, a részletek. nem jutnak eszembe, csak kének és hantok. Azok is kevéssé már, hiszen akkora zaj van napink ma*t-yAv>an. hoon nemcsak emlékéltet képes elTŰSZÚRÁSOK KÖZOn I 'i gy ‘ N ideje, hogy megtör- tem meg őszintén. Csengett a telefon. Kizökkentünk a termelési témából. gy gondoltam, legfőbb — Ez igazán szép — jegyezjön a jég. Tudniillik — Aztán itt van a tehené- Én még a sorokat róttam jegynem tudtam elfogadni a kifo- szek Nem dicsekvésként mon- zetfüzetembe, az elnök tele- gásokat, értelmetlennek talál- doni amit mondok de ez is f°n°n tárgyalt. Amikor vágtam az érveit. S ezt most el mutatja, hogyan erősödünk. zett, magyarázón mondta: is mondtam. N"em az én érdemem én —— Megnőtt a forgalom, sok Szemüvege mögül figyelme- Fáró László elnök csak any- az ügyfél, a partner. Termesen nézett rám, nem szólt köz- nyit teszek, amennyi az lünk és kereskedünk. Termeibe, aztán mosolygott erőmből meg az időmből futja, vényeink, sertéseink Nagyka&7 ioflyoáj, tiodv ió szakom- nizsan is növelik a piaci va— Engem egyszer nagyon berek irányítják a munká- lasztékot, borunkból Kaposvámegbántottak egy központi újságban, és akkor azt mond- “’“V tam, hogy nem nyilatkozom kát... No, szóval a tehené- ron is árusítanak. Azt mond- 153 tehén átlagában iák ízlik. 3418 liter a tpitermelés Üev Középkorú, keveset beszélve többet se így, se úgy - mond- ennll“' ereS is sokat mondó ember. Modora ta. — Kormanykitüntetést ményt a megyében csupán olyan, hogy oda kell figyelni “ a kaposvári járás két hagyó- a szavaira: talpraesett gondokaptam, úgy érzem megbecsülnek itt az emberek, tagja mányos szarvasmarha-te- latokat önt mondatokba, ninTto a\rr\\r nonnriw irovorn roc Ti í _ _ " _ .... ... . „1- ___ ___ v agyok néhány vezető testű letnek... És úgy jött akkor az a cikk, mint derült égből a villámcsapás. Akik nekem adtak igazat azt mondták, hogy ne fagyjam annyiban. Elfáradtam... — Tudom, kórházban volt. És attól az időtől nem állt szóba újságíróval. Pedig biztosan történt egy és más azóta is a kéthelyi Aranykanyésztő szövetkezetében ta- csenek fölösleges sallangok ... látni. A védőnő otthonosan lepao i•> kolta táskáját az elnök író- -S hogyan lesz az idén? asztalára EJlőkerült az injek_ H omlokát ráncok redőz- ciós tű és az Íróasztal fiók- ték, szeme összeszű- jából a fiola. Az elnöknek kült, amint kinézett szeme se rebbent, amikor a . az ablakon. Odakinn vigaszta- tű a húsába mélyedt. _ lanul esett a hó és az eső ve- _ Százon túl már meggyesen. szokja az ember — mondta. — Jól telelt a vetés, de ez — Az idegek megnyugtatá- a hideg, szeszélyes tavasz sára kapom ... Hamarosan el- lász-ban, "amirő*r*írni "lehetett visszaveti a növényeket a fej- megyek Sopronba Ott pihenni volna Ugyanis hallottam ilyes- louesben, hatraltatja a mun- kell, ha tetszik, ha nem. Itt- mirői kákát. De mit tehetünk? A hon ezt nem tehetem meg, ‘ ... ._ vetőmagról idejében gondos- mert ha érzem is, hogy oly., No ,pel,sze- Mindig tor- kocjtunk. A gépeket felkészí- kor meg kellene állni, tenik valami. Tálán érdekes, (-ettük. Tíz hold borsót elve- nem lehet, mert hajtja hogyan zártuk a múlt évet... (_ettank^ p, háztájit mérjük a az embert a lelkiismerete Jol,\ ?5ind,f,n tagoknak. Mindenki munka- és a megszokás. A pa]esitette, illetve túlteljesítette vapajas alapján dolgozik,- a rasztnak a vérében van, a tervet mondta es papiro normák jegyzékét a tsz-sZö- hogy kint legyen a földeken, kát szedett el°- Nyereség- vefségnél sokszorosíttattuk és ha megy a munka, ha élni, reszesedest fizettünk a tagok- odaadtuk az embereknek. A kezd a határ... nak. Keszpenz-munkadija-as réteken, legelőkön folytatjuk r- áraó László hosszú van nálunk, a norma után já- az 1964_ben elkezdett kísérle- r* évek óta elnöke a ro összeg nyolcvan százalékát teket a fűhozam növelésére, kéthelyi Aranykaminden hónapban kiadjuk s az ;dgn a fd egy részéből lásznak. Már nem esett szó előlegkent. Év végén ezt ki- mar siiótakarmányt szeret- köztünk arról, hogy vélt vagy egesziteLuk száz százalékra, ngnk készíteni, összefügg ez jogos sérelem volt-e az annak ezen felül mindazoknak, akik az aiiatteny4sztés fejlesztésé- idején. A máról beszélt meg tavaly kétszázötven tízórás vej mert az év végére már a tervekről. Arról, hogy biz- munkanapot teljesítettek hu- több m;nf kétszáz tehenünk tos tartalékaik vannak, több szonot napi részesedésnek lesz Egy 108 férőhelyes te- mint egymillió forintot tettek megfelelő összeget fizettünk hénistállót és egy 145 férőhe- félre zárszámadáskor. Az el- — nyeres_;greszesedes címen jves borjúnevelőt építünk az képzelések is megalapozottak. A nőknél száz munkanapot idén A ianctaipaSok szőlő Ezeknek a megvalósításában vettünk alapul, fcele ennyi nye- aj£ forgatnak, és ha az idő ő is részt vesz, már egészsé- reséget kaptak azok a férfiak, engedi, a szőlész- és kertész- gesen, és elmaradnak a nyug- akik 150—250 munkanap kö- brigád dolgozik, az ő dolguk a tató injekciók... zött teljesítettek. gyümölcsös telepítése is. »Herncsz Ferenc törölni, de városokat is.:. Apám egy francia iskolában tanult, délen. Aztán a mieinket kísérte. Kellett az orvos a gerillák csapatába. Az asszonyok és mi, gyerekek a faluban maradtunk. Este kiverték a franciákat Ho Si Minh katonái, de reggelre visszajöttek. És esténként ismét lejöttek a partizánok, mindaddig, amíg a nappal győzelmét is megszerezték. Több volt náluk a bambuszlándzsa, mint a puska. Gödröket ástak, lándzsahegyeket állítottak a mélyükre és befedték levéllel. A félelmet akarták a franciák szívébe lopni. A nép ősi harcmodorával, a házát, termését védte. Tran tízéves lehetett, mikor az új rend első születésnapját ünnepelte az égett falak romjain. — Iskolába Phuto vidékén jártam, apám a városban gyógyított. Akkor kezdődött az igazi gyermekkor. Gyűlésekre mentünk, énekeltünk és ismerkedtünk a világgal is földrajzból és történelemből. Ne hidd azt, hogy az ideutazás előtt hallottam először Magyarországról. A Szovjetuniót november hetedikén ünnepeltük, Magyarországot április negyedikén. A városból jöttek a gyűlésekre- és ott beszéltek erről. És Phut'o is nagyobb lett. Igazi új város, szovjet segítséggel létesült a ruhagyár. Hanoi hetven kilométerre van Tran városától, igazi szíve lett az országnak. Mert nemcsak Phuto épült újjá. Tran mégis a szülővárosáról beszélt a legszívesebben. — Folyó határolja, és két szép híd vezet keresztül rajta. Azon át kerékpároztam reggelenként, amikor gimnáziumba írattak. A két szép híd nincs már. Hanoiból kaptuk egyszer a figyelmeztetést. Aztán repülők jöttek. Bombázók. .. Kávét főzött, talán már jobban hozzászokott nálunk, mint a teához. Megkínált és lassan folytatta a történetet. ■ — Először csak köröztek a város fölött. Mélyebbre ereszkedtek, talán ijesztgetni akartak bennünket. Az öregek és a gyerekek kiköltöztek a városból. Csak a munkások maradhattak. Akkor "már ránk is szükség volt. Megjelentek a katonaság légvédelmi alakulatai is. Óvóhelyek készültek. A városon kívül folyt a tanítás, de mi is készültségben voltunk. Abban az esztendőben érettségiztünk, s készültünk az egyetemi felvétélire. Kiképeztek bennünket. Hármas csoport parancsnoka voltam és egy nehéz géppuskát kaptunk.. Minden csoportnak jutott egy. Csak azt mutatták meg, hogyan kell lőni. Azt már nem, hogyan javítsuk ki, ha elromlik. Erre már nem jutott idő. Az első bombázást Hanoi felől hallottuk. És Phuto nem menekült meg. Az első találatok a két hidat érték. Mi lőttünk, és örültünk ha a gép füstcsíkot húzva maga után lezuhant a dzsungelbe. Néha olyan alacsonyan jött, hogy a pilóta arcát is láttuk. — Egyszer, éppen órán ültünk, mikor jelezték, hogy berepülés kezdődött. Rohantunk a géppuskához. Hanoit bombázta és Phuto fölött röpült vissza. Egyszerre lőttünk. Több találatot is kaphatott. Fogalmunk sem volt melyik csoport lőtté le. Láttuk, hogy a kata- pult kivágta a pilótát. És jött, szép lassan az ejtőernyővel. Mi néhány szót tanultunk angolul: go és hands up. Szükség is volt rá. Ha to rizsföldek széléről előbb érnek oda a parasztok, biztosan agyonverik. Egy fánál lapult, az egyik kezében revolver volt, a másikban tőr. De senki sem félt tőle. Gyorsan megadta magát, és így megúszta egy-két pofonnal. Bevittük Phutoba... Tran kezében megremegett a csésze. Barátai délre vonultak az első vonalba, ö hozzánk jött... Ránk, matematikusokra, fizikusokra nagy szükség lesz a győzelem után. Építeni kell majd. Kiválasztottak bennünket. Először Moszkvába kerültünk, majd Budapestre és onnan húszán ide Debrecenbe. Csendes város, és a csendet mindennél többre becsüljük. Ti, magyarok vendégszeretők vagytok, és azt hiszem a vendégek is nagyon szeretnek titeket. Jártunk a Balatonon, Földváron, Győrben. Jó volt a kirándulás, de kényszerű ez a vendégség. És mi szeretnénk visszahívni titeket. Egyszer majdnem hazamehettünk látogatóba, a vonatjegyet már meg is vettük, de táviratot kantunk, hogy összebomkáz- ták a vasútvonalat, lan hált maradtunk ... Birkózunk a fankönvvekkel. mint más anyefomisták. Büszke vaaynk társaimra, a csonnrt átlaga az aayptemi én falrhey 43 volt. 'i'udjuk, miért tanulunk. Tröszt Tibor Knposuör beluőrosöban 11 helyiségből álló, 200 négyzetméter alapterületű irodaépület elaccflö állami vállalat részére. Beköltözhető május hónapban. Érdeklődni lehet a 13-901 telefonon. Ügyintéző: Hayden. (8281) nagyatádi zeniize új műszerészekkel és járművekkel áll a készüléktulajdomosoik rendelkezésére. Rövid határidőre vállal: rádió-, televízió-, autórádió- és háztartásigépjavítást! A JAVÍTÁSOKAT GARANCIÁVAL VÉGEZZÜK! Cím: GELKA fiákszerviz, Nagyatád, Kossuth Lajos utca 12. sz. Telefon 141. kaposvári itemize a Kaiinyin városrész lakóinak szolgálatában gyors, jó minőségű javításokat végez rádió, televízió, autórádió és antenna erősítő meghibásodása esetén! JAVÍTÁSAINKRA GARANCIÁT ADUNK! Cím: GELKA fiókszerviz, Kaposvár, Honvéd utca 24. sz., I. lépcsőház. Telefon 13-235. (43140) Q pOMOGTI néplap Péntek, 1969. április 4.
