Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-30 / 97. szám
Fened — Fevnyed — Főnyed A hatvan házas fala A félbemaradt kutatások szerint ezen a környéken már a XI—XII. század táján település volt, a mai temető helyén román kori templom romjait találták meg. A kiásott és megfejtésre váró szemöldökkövet valaki eltörte, s egyik felét elvitte. 1429-ben Kövér János plébános levelet küldött a Vatikánba, s kérte fölszentelését. Főnyed Fened néven szerepelt — a latin nem használja az Ipszilont, Sávolyról mint Saulról ír. A község neve valószínűleg a föveny szóból származik, amit a Balaton közelsége is alátámaszt. A XVII. századig kevés írásos emlék maradt Főnyedről, de egy 1700-beli összeíráson már szerepel — másodosztályú malmával. Ügy látszik azonban, hogy valami nem stimmelt ezzel a malommal, mert 1799-ben kérték a tekintetes vármegyét, szüntessék meg. 1815-ben éhhalál fenyegetett öt községet, köztük Fényedet is. A Helikont alapító Festetics György nagylelkűen száz forintot adományozott a »nagy éhség alkalmatosságával« ezeknek a falvaknak, amikor 1 kila (nem kiló) gabona (bár a mértékegység állandóan változott, körülbelül 40—45 kilogrammnak felelt meg) negyven ötven forint — volt! Az akkori állapotokra a legjobban jellemző, miszerint tíz család hatvankilenc c aládtaggal hetven köböl gabonát igényelt, amivel megmenekülhetnek a pusztulástól. A »hetesről« bekötő út visz a faluba. Két éve építették, örülnek nek' az emberek. — Sártenger volt itt kösül- kívül — magyarázza Marton József vb-tag —, a mentőautó egyáltalán nem jött be, telefon se volt. Hollád és Sávoly egyaránt négy kilométer, rossz időben még lovakkal sem igen Sártenger volt... — Nem érünk rá mi az ilyesmire. A székhelyközségben nincs orvos, a betegek, gyógyszerigénylők Balatonszentgyörgyre utaznak — tizenöt kilométerre. A' legjobb és legkényelmesebb autóbuszjárat^ reggel kilenckor indulj és délután jött vissza. Ezt "megszüntették a környező községek, Hollád, Tikos, Szegerdő és Főnyed nagy bánatára. A hárommilliós bekötő úton száguld a gépkocsi, útközben a farmotorost is elkerüljük. Vásárlásból érkeznek a fő- nyediek. Saly Géza A másik épülő ház Marton Gézáé. mert senki nekiindulni, hogy kijusson a faluból, öt évvel ezelőtt egy vajúdó asszonyhoz kérték a mentőt. Bejönni nem tudott, méter magas hótorlaszokkal fújta be a szél az utat, kint várakozott a műúton. Mire az asszonyt kivitték a- autóhoz, a gyerek megszületett ... • — Ilyen volt a falu kívülről, és bent, a házak között? — A járda is öt éve készült el, a kerítésekbe kapaszkodva járkáltunk. De ne is emlegessük annyit a múltat. Ma már hatvan rendezett portánk van, ezek közül tizenöt új, modern ház. öt családnak van televíziója, tizenötnek motorja. De a többi faluhoz képest le vagyunk maradva... — Tudja a fiatalok elmennek innen Pestre, és a Balaton- partra a »virágosokhoz« (Parképítő Vállalat) dolgozni, két és fél háromezer forintért. A legfiatalabb tsz-tag 1925- ben született. A sávolyi Új Élet Termelőszövetkezetnek 3900 holdia van, ebből 1700— 1800 kát. hold a szántó, a többi vizes, tőzeges sártenger, a víztelenítés megoldhatatlan. A falu végén két építkezés is folyik. Az iskolakörzetesítés miatt üresen maradt épületet ötvenezer forintért most alakítják át művelődési házzá, ebben kalp helyet az orvosi rendelő és a könyvtár is. Vegyesbolt van. Italbolt? Talán jövőre... — Olyan sáros, rossz a vizünk, — folytatja Marton József, hogy ránézni is rossz, nemhogy meginni. Ha megárad az árok, hát az istállóajtót mossa. A főnyediek családonként évi háromszáz forintot fizetnek községfejlesztésre. A falu fogy, pedig ha a fiatalok megkeresnék a kétezer forintot itt, nem mennének el a fővárosba, vagy Siófokra. Eredetileg hetvenen voltak a tsz-ben, ma már csak ötvenen. A Balaton tíz kilométer, de évek is eltelnek, amíg eljutnak oda. Forradalmi krónika 1919. MÁJUS I -TŐL 31-IG. 1. A Turul Nagyszálló szocializálása. 2. Megszűnt a vármegyei Közigazgatási Bizottság, helyébe a Megyei Intézőbizottság lépett. 2. A megye összes kastélyainak összeírását és leltározását végezteti a direktórium. 3. Somogyi Munkás (előbb Somogyi Munkás és Somogyi Vörös Újság) megjelenése (augusztus 1-ig). 3. A Somogyi Vörös Újság a Somogy megyei Szocialista Párt esti lapja (június 8-ig). 3. Hajdú Gyulával, a vörös dandár politikai megbízottjával közölte Latinca Sándor, hogy az úgynevezett »terror«-század megszűnt. A század a munkászászlóalj nyolcadik százada lett, a »Latinca-század«, melynek személyesen Latinca Sándor a századparancsoka. 3. Ellenforradalmi kormány alakul Aradon. 6. A direktórium a helyi munkástanácsoknak elrendelte, hogy az egyes kastélyok könyvtárairól jelentést tegyenek. 7. Megalakult a nagyatádi járási művelődésügyi osztály. 7. Böhm Vilmos hadügyi népbiztos, hadseregparancsnok látogatása Kaposváron. 8. Böhm Vilmos hadtestparancsnok csapatszemlét tartott a Honvéd téren a vörösgárdistáknál. Török dandárparancsnok és Latinca Sándor tettek jelentést a népbiztosnak. 8. A hadsereg-főparancsnokság rendelete a Vörös Hadsereg átszervezéséről. A négy hadtestből a másodiknak (dunántúlinak) dr. Hamburger Jenő a parancsnoka. 9. Somogyi Vörös Újság közli, hogy Nagyatádon serényen folyik a »földmíves zászlóalj« felállítása. 9. Megalakult a Kerületi Ipari Termelési Tanács. Intézőbizottsága hat tagból áll. Vezetője Kálmán József kerületi termelési biztos. 12. Megalakult az igali járási művelődésügyi osztály. 12. Fahivatalt állítottak fel a lakosság tüzelővel való ellátása érdekében Kaposváron. 13. Megalakult a kaposvári járási és a Kaposvár városi művelődésügyi osztály. 13. A megyei művelődésügyi osztály megalakulása 29 taggal 11 tagú intézőbizottsággal. 13. A munkástanács rendeletet adott ki a tanácskormány ellen izgatok igazoltatása tárgyában. 15. A direktóriumnak újból három tagja van. 16. A felsőbb engedély nélkül megalakult marcali járási direktórium működését megszünteti a me?«1 tikai megbízott. 17. A Somogyi Vörös Újság cikket közöl Latinca Sándor ifjúmunkás-nevelő tervéről. 17. A Somogy megyei direktórium azokat az 1881—1901. évben születetteket, akik nem kaptak katonai kiképzést, a munkászászlóalj keretében katonai kiképzésre behívta. 18. A Somogyi Vörös Újság bejelentette, hogy állandó színháza lesz Kaposvárnak. 19. A Forradalmi Kormányzótanács rendelete értelmében a megyék élére kormányzótanácsi biztosok kerülnek. 19. Megalakult Kaposváron a közművelődési tanács. 21. Latinca Sándor a tűzoltólaktanya melletti barakkok egyikét az ifjúmunkások gépműhelye részére igénybe vette. 22. Faber Oszkár megyei gazdasági főmegbízott Somogy- ról készített gazdasági helyzetjelentésében beszámolt a Földművelésügyi Népbiztosságnak a termelőszövetkezetek szervezettségéről, egységes üzemszervezéséről és tervszerű gazdálkodásáról. 22. A Somogyi Vörös Újság itnerjút készített Rippl- Rónai Józseffel a Mosdóson létesítendő művésztelepről. 25. A Somogyi Vörös Újság közölte, hogy megszervezték a vörös kerületeket Kaposvár lett a Dunántúl védelmi központja. A kerület parancsnoka: Lázár István. 28. A tanácsok országos ülésére a megyei munkástanács a következőket jelölte: Latinca Sándort 59 szavazattal, Peinhoffer Lajost 50 szavazattal, Tóth Lajost 57 szavazattal, Zóka Imrét 01 szavazattal (Nagyatád), Kiss Ernőt 61 szavazattal (Somogysárd), Somogyi Ferencet 59 szavazattal (Tab), Kovács Miksát 59 szavazattal. 29. Megalakult az Építőipari Munkás Szakszervezetei: Országos Szövetségének tabi csoportja. Elnök: Vámosi Péter. « 30. Latinca Sándor kormányzótanácsi biztos kiáltványt intézett a pécsi katonákhoz. A kiáltvány megcáfolja azokat a rágalmakat, mintha a kaposváriak nem látnák szívesen a vörös zászlóaljban tömörült és Pécsről menekült katonákat, akik azért fogtak fegyvert, hogy az ifjú Tanácsköztársaságot megvédelmezzék. 31. A Kaposvári Munkástanács ülésén Pogány József fel szólalt: »... Önök, társaim, talán nem is tudják felfogni annak jelentőségét, hogy mit nyom a latban a kaposvári 44-es vörös ezred. Ez az ezred csak egy láncszeme Dunántúl katonai erejének, de mégis döntő fontosságú, mert Somogy megye a proletár- diktatúra szempontjából úttörő, tehát itt kell lenni a legfegyelmezettebb haderőnek .. .« Elindult a somogy—baranyai 44. dandár 3. zászló- alja a csehszlovák frontra. Javult a közalkalmazottak élet- és munkakörülménye Először értékelte a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága az 1933 júniusában megkötött együttműködési megállapodást, amely megjelölte, milyen közös feladatok hárulnak a tanácsi szervekre és a szakszervezetre a gazdasági mechanizmus reformjának végrehajtása során. A megyei tanács vb-elnöke és a megyei bizottság részéről kötött megállapodás rögzítette a két szerv közötti rendszeres kapcsolatot, s előírta az együttműködési formák továbbfejlesztését. A megyei bizottság megállapította, hogy pozitívan értékelhető az elmúlt egy év tapasztalata. A két szerv között már korábban kialakult egészséges kapcsolat elvi irányait meghatározó megállapodás egyre teljesebben érvényesül a gyakorlati munkában és határozottabb formát ad a két szerv kapcsolatának. Sikerült elérni, hogy az együttműködés a kölcsönösség elve alapján fejlődjön, mégpedig úgy, hogy a tanácsszervek önállóságát ne sértse, ugyanakkor tegye lehetővé a megyei bizottság párthatározatban megjelölt, kormány- határozatban megszabott jogainak érvényesülését. Az együttműködési megállapodás hatása kisugárzott a járásokra is. Ezt elsősorban azon lehetett lemérni, hogy megfelelően érvényre jutottal: a szakszervezeti jogok. A szakszervezeti bizottságok azonban még nem élnek kellően azokkal a politikai lehetőségekkel és jogokkal, amelyek összehasonlíthatatlanul szélesebb körűek, mint a törvényekben megfogalmazott szakszervezeti jogok. A megyei bizottság szerint javult a közalkalmazottal: élet- és munkakörülménye a megállapodás aláírása óta, A megyei tanács vb megtárgyalta a tanácsi dolgozók munkakörülményeit, s határozatot hozott a hiányosságok felszámolására. Minden városi és járási vb megvitatta ezt a témát, s ennek eredménye, hogy a siófoki és a nagyatádi járási tanács székházának építése megkezdődött, a marcali járásénak a tervei pedig elkészültek. Az állatforgalmi vállalat kiköltözésével javult a városi tanácson dolgozók elhelyezése. A Kaposvári Járási Tanácsnál megszüntették az alagsorban lévő egészségtelen irodahelyiségeket, s gondoskodtak a közétkeztetésről is. Jó visszhangot váltott ki a megyei tanács vb-elnökének idei rendelete, amely anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesíti a hosszú ideje a tanácson dolgozó törzsgárdata- gokat. A dolgozók egészségének védelmét szolgálja az évenkénti kötelező orvosi vizsga. A megyei tanácson üzemorvos áll az emberek rendelkezésére. Tavaly háromszázhuszonhét nap jutalomszabadságot kaptak ötvenen. Sajna*, a marcali és a barcsi járási tanács nem élt ezzel a lehetőséggel, a Kaposvári Városi Tanács is mindössze egy dolgozójának adott hat nap jutalomszabadságot. A munkaszervezési bizottság több fontos témában végzett fölmérést, foglalt állást az alsóbb tanácsi szervek munkamódszerét, tartalmi és mozgalmi munkáját illetően. Az összegezett tapasztalatokat a megyei bizottság megtárgyalta, s észrevételeit eljuttatta a megyei tanács vezetőinek. Az együttműködési megállapodás megkötése óta a szakmai és politikai képzettség nőtt. Az ügyfelekkel való bánásmód ma már csaknem kielégítő. Egészséges a politikai légkör, kulturált, színvonalas ügyintézés folyik a tanácsi szervek többségénél. A közéleti tisztaság, az erkölcsi, politikai, morális helyzet kielégítő. A megyei bizottság ülésén előremutató vita bontakozott ki az együttműködési megállapodás egyéves tapasztalatiról, a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A felszólalók — Ski- ba Miklós, Vigh Pálné, dr. Süvegh Béla, Dobor Tibor, Vallató Géza, Kocsis Dezső — elsősorban azt szorgalmazták, hogy minél előbb oldják fel a még meglevő bérfeszültségeket. A megyei bizottság javasolja a hozzá tartozó intézményeknek, hogy a megyei tanácshoz hasonlóan gondoskodjanak a törzsgárdatagok erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Sok szó esett a jutalomszabadság kiadásától való tartózkodásról. Némely osztályvezető a sok munkára és a túlterheltségre hivatkozva nem él — igen helytelenül — ezzel a lehetőséggel. Azt is javasolták a vitában, hogy a szakszervezet harcoljon a formális és a lélektelen ügyintézés ellen. Pusztai Ferenc, az SZMT titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az együttműködési megállapodás aláírásakor előtérbe helyezték az érdekvédelmi feladatokat, most azonban a munkaszervezésre, a bürokrácia csökkentésére kell irányítani a reflektorfényt. Palkó József, a Közalkalmazottak Szakszervezete központi veze- veze'ős 'gének osz’ályvezető-helyettese leszögezte, hogy a megállapodás nem a megyei tanács apparátusára, hanem a megye egész tanácsi apparátusára vonatkozik,éppen ezért le kell áramolnia egészen a községekig. A vitát dr Fenyvesi János megyei titkár foglalta össze. A jövő egyik legfontosabb feladataként jelölte meg, hogy a járásoknál és a községeknél ugvanolvan jó együttműködés alakuljon ki, mint a legfelsőbb szinten. I ajos Géza A járda még hiányzik ötperces interjú a Koppány völgy ében Amikor a siófoki járási tanácson a fejlesztésben élen járó községek után érdeklődtem, dr Gáti István vb-elnök- helyettes kapásból válaszolta: — Törökkoppányba látogasson el, az utóbbi években nagyon szépen fejlődnek, s amit lehet, társadalmi munkával valósítanak meg. A javaslatot tett követte, s bár a hivatalos idő után érkeztünk, Pécseli Gyula vb- elnök perceken belül előkerült, készségeden tájékoztatott a falu életéről. — Két évvel ezelőtt sikerült megoldanunk a lakásgondokat, két orvos, védőnő, körzeti áoolónő és négy pedagógus költözhetett kényelmes, úi otthonba. Ne vegve büszkeségnek, de amikor arról olvasunk, hogv más községekben lakáshiány miatt nem kapnak orvost. ápolónőt, akkor ió arra gondolni, hogv nekünk emiatt már eern fái a fejünk. — Mi ér>ül a tanácsházzal — Bővítjük az iskolát. A ielenlegi négy tanteremhez még kettőt és politechnikai műhelyt építünk. Ennek értéke, a ' társadalmi munkát is beleértve, mintegy hétszázezer forint. A napokban kezdődik meg a községi fürdő korszrűsítése is. Új öltözőhelyiség, gyerekpancsoló szerepel a tervben, még a játszótérre is volt gondunk. Ebben a munkában a falu apra- ja-nagyja részt vesz. — Ebben a faluban. ahol lehet mozgósítani az embereket ezek szerint nincs is gond. — Hát azért annyira nem állunk jól — nevet a kérdésen az elnök. — Háromezerötszáz méter járda még hiányzik, aztán a művelődési terem bővítéséhez is kellene még pénz, bár a MOKÉP megígérte, hogy segít, a törpev zmű-társu- lást is ezekben a napokban alakítjuk meg. Nincs okunk panaszkodni, hogy nincs munkánk! Törökkoppány méltó lesz székhelyközségi »Vioeve?ésé- hez«. inrsvi Nftpr.A
