Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

EGÉSZSÉGES TÜRELMETLENSÉGET! V Ez volt az alapgondolata an­nak a rendkívül nagy érdeklő­dést keltő felszólalásnak, amely a megyei tanács legutóbbi ülé­sén hangzott el. Fontos elő­terjesztések, izgalmas vita után szólalt fel Németh Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára, de mondanivalója túlnő ezeken: általánosabb ér­vényű, a szó nemes értelmében felzaklató momentumokat, ész­revételeket tárt a választott testület elé. A múlt év és 1969 első negyedének tapasztala­tait összegezte voltaképpen, s nem fukarkodott az elismerés­sel, de a bírálattal sem. S ez az egyenes beszéd, ez a ker­telés nélküli szókimondás nem csupán egyéni izzásból fakadt: a megyei pártbizottság állás­pontját, véleményét és tenni- akarását tükrözte. Monda­nunk sem kell: Somogy még gyorsabb ütemű fejlődése, a két vezető szerv közötti együtt­működés tökéletesítése, a ve­zetés színvonalának további javítása állt a középpontban. Az üdvözlés után elmondta a megyei pártbizottság első titkára: elismerés és köszönet illeti a megyei tanácsot, vég­rehajtó bizottságát, az appará­tust és a tanács alsóbb szer­veit áldozatos, lelkiismeretes munkájukért. A megyei tanács és a vb alapjában véve ér­vényt tud szerezni a megye­fejlesztés jól kimunkált, meg­alapozott koncepciójának. És ez nagy szó, biztatás a jövő­re. Csaknem minden poszton tehetséges erők állnak, akik képesek végrehajtani felada­taikat Az az óhaja, az a tö­rekvése a megyei pártbizott­ságnak, hogy tovább javuljon a tanácsszervek munkája, to­vább erősödjön az egység, emelkedjék a vezetés színvo­nala, hogy választott testület teink munkája mind jobban megszabaduljon a formális elemektől, s meg tudjanak fe­lelni a kor igényeinek és kö­vetelményeinek. ARÁNYTALANSÁGOK Emlékeztetett Németh elvtárs arra, hogy milyen nagy fon­tosságú volt a megyei tanács január 7-i ülése, ahol a költ- sévetést és a végrehajtó bi­zottság munkáját tárgyalta meg a testület. Pozitív vissz­hangja volt ennek az ülésnek. A költségvetési vitában igen nagy teret szenteltek a ter­melő és nem termelő ágazat helyzetének elemzésére. Kide­rült az is, hogy lemaradás niutatkozik a kulturális, az egészségügyi, a szociális és a kommunális ágazatban. Szám­talan gondunk van még: sok határozat nem üti meg a mér­téket, nem alkalmas arra, hogy előbbre vigye Somogy fejlődé­sét, más részük végrehajtása csak igen vontatottan halad. A fejlődést gátolja az is, hogy helyenként téves nézetek me­rülnek föL Egyesek úgy tet­ték föl a kérdést: helyes-e, hogy a termelő ágazat meg­határozó jellege ellenére ilyen intenzíven foglalkozunk a kul­turális, egészségügyi ágazattal? A válasz egyértelmű: elképze­léseinknek együtt, a két ága­zat megfelelő arányainak ki­alakításával kell megvalósul­niuk. A jövőben tehát sokkal komplettebb módon kell fej­leszteni megyénket, hisz egyik vagy másik oldal lemaradása visszahat, » akadályozza előre­jutásunkat. KEDVEZŐ LÉGKÖR Szó volt arról is, hogy e téves szemlélet és felfogás az utóbbi időben összeütközések­hez, átmeneti feszültséghez vezetett egyes emberek kö­zött. Természetesen nem po­litikai ellentétek keletkezéséről volt szó: az összeütközés éle bizonyos mulasztások és ha­nyagságok ellen irányult, s célja az volt, hogy fölkeltse a közérdeklődést Somogy ha­ladó hagyományainak ápolá­sa, a megye kultúrájának és egészségügyének fellendítése iránt. Nem szítottuk mestersé­gesen az idegesség légkörét — mondta Németh elvtárs. — Ellenkezőleg! Azt akarjuk, ar­ra ösztönözzük saját magun­kat is, a megyei pártbizottsá­got, hogy a pártmunka eszkö­zeivel, s a tanácsot, hogy a maga lehetőségeivel együtte­sen oldjuk fel az aránytalan­ságokat, s a hasznos, gyümöl- csöztető erőt minél aktívabb munkával serkentsük. Természetes igényt és kö­vetelményt fogalmazott meg a megyei pártbizottság első tit­kára: a megyei tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és az apparátusnak jobban, egysége­sebben és határozottabban kell dolgoznia az ismert célok megvalósításáért! Nem szabad eltűrni, hogy személyes mu­lasztások gátolhassák terveink valóra váltását. Voltaképpen hallatlanul nagy dologról: a IX. kongresszus, a pártérte­kezlet határozatainak végre­hajtásáról, Somogy viszonyla­gos elmaradottságának felszá­molásáról van szó. S - jóllehet megyénk nagy ütemben fejlő­dik, még többet is lehetett volna tenni. Az erők és lehe­tőségek számtalan területen nagyobbak, mint amennyit ki­használtunk. Pedig a légkör kedvező az alkotáshoz, fel tud­juk tárni gondjainkat és van erőnk a hibák kijavítására Éppen ezért nem nyugodha­tunk bele egymás vállverege- tésébe, nem hagyhatjuk, hogy a megnyugvás, a tehetetlenség legyen úrrá rajtunk egyes te­rületeken ... így fogalmazott a megyei pártbizottság első titkára: Ren­deznünk kell a sorokat, mert nem egyformán húznak a mi tehetséges embereink. Néhol a kispolgári közömbösség befo­lyása alá kerülnek, formálissá degradálják legfontosabb ügyeinket is. S ezt nem enged­hetjük meg magunknak. Nem kell megijedni a vitáktól, nem kell félni a kritikai légkör ki­alakításától. Tudatosan kell megütköznünk azokkal a né­zetekkel és. gyakorlattal, ame­lyek akadályozzák fejlődésün­ket. bizonyította hogy az általá­nos fejlődéssel együtt javulnak az emberek életkörülményei. Helyes úton járunk tehát, el­gondolásaink javarészt megva­lósulnak. A további siker ér­dekében azonban még jobban össze kell fognunk, s le kell küzdenünk a szubjektív ténye­zőket. Minden okunk megvan az optimizmusra, a jövőbe vetett hitre. Ezért fokoznunk kell az egészséges türelmet­lenség légkörét ott, ahol arra szükség van. Arra fordítsuk a fő figyelmet, hogy minden szinten javítsuk a vezetés színvonalát, s ezáltal a dolgo­zó emberek életkörülményeit. ELLENTMONDÁSOK A megyei pártbizottság első titkára ezután igen szemléle­tes példákkal olyan ellent­mondásokra hívta föl a fi­gyelmet, amelyek létrejöttében igen nagy szerepük van a szubjektív tényezőknek, s amelyek feloldása elengedhe­tetlen. Elmondta például, hogy a beruházási eszközöket nem mindig rendeltetésszerűen használják föl, s hogy súlyos tízmilliókra tehető a költség- vetési maradványok összege. Egyik oldalról támogatást ké­rünk — és kapunk — országos szerveinktől a megye viszony­lagos elmaradottságának fel­számolására, a másik oldalról erkölcsi alapunkat vesztve kényszerülünk beismerni: nem tudjuk felhasználni a beruhá­zás egy részét. Pedig a mező- gazdaság állóeszköz-helyzete ismert, s ugyanígy a kultúra, az egészségügy és más terü­letek viszonylagas elmaradott­sága is. Nem békélhetünk meg ezzel az állapottal! Fo­koznunk kell tehát az ellenőr­zést, javítani a beruházási, a koordinációs tevékenységet. Nem engedhetjük meg, lrogy egyik-másik vezetőnk köny- r.yedén labdázzék a felelősség­gel, és nem tudjuk rajtakap­ni mulasztásain. A növekvő bizalom jegyében erősíteni akarjuk a párt vezető szerepét, ellenőrző tevékenységét, még jobban szeretnénk együttmű­ködni a megyei tanáccsal, s szigorúbb. következetesebb munkát végezni és követelni... Kalinyin városrészről. Több száz millió forintot fordítottunk rá, s még mindig többen bírál­nak bennünket, mint dicsérnek miatta. Nyakig érő sár, kao­tikus állapot uralkodik ott, ahol már több mint ötezer em­ber él. Nincsenek elfogadható játszóterek, a fásításra senki sem gondol, pedig az erdőgaz­daságok bizonyára pénz nél­kül, a város lakóinak közre­működésével vállalnák e szép feladatot. Beszélhetnénk a húsellátás gondjairól és arról is, hogy az országban a leg­rosszabb a húsbolthálózatunk Ezt is szóváteszik a munkások és joggal. A munkásság Slang­ja nyilvánult meg a textil­művek brigádvezetőjének bu­dapesti felszólalásában, aki az országos közvélemény színe előtt tárta fel* az üzemben levő objektív és szuvjektív hibákat. Gratulálunk ehhez, erkölcsi alapja volt, hogy felszólaljon hisz kiváló dolgozó. Jót akar, s mi egyet akarunk. Azt akar­juk, hogy az üzemekben is jobban menjen a munka, s az üzem sorsával törődő munká­sok hangja teret kapjon. Meg­szűnjenek a hibák, s a mun­kások javaslatai megvalósul janak a dolgozó emberek ja­vára — tehát szövetségesek vagyunk... EGYSÉGET Az Országos Takarékpénz­tár Somogy megyei fiókjában július elsejétől átutalási be­tétszámlát nyithatnak a ka­posváriak. A gyorsan népszerűvé vált szolgáltatást Budapesten már harminchétezren, vidékem pe­dig tízezren veszik igénybe, s ez a szám egyre jobban nö­vekszik. Az OTP sok terhet vesz le az átutalási betétszámla tu­lajdonosának válláról mert nyilvántartja az ügyfél fize­tési kötelezettségeit, s azokat pontos időben kiegyenlíti. Az új szolgáltatás olcsó. Az első átutalási vagy kifizetési meg­bízás teljesítése után két fo­rint, minden további megbí­zás után egy-egy forint keze­lési költséget számít fel az PRÓBATÉTEL Minden okunk megvan az örömre — ezt is kifejezésre juttatta a pártbizottság első titkára. Maximálisan el kell is­mernünk a jót, a szépet, de nem tűrhetjük meg a lazasá­gokat, a hanyag ügykezelést. Megyei tanácsunk szóban és más elismerésben is többet ér­demel az eddiginél. De ezzel együtt még több kritikai ész­revételre van szükség ahhoz, hogy javuljon a vezetés szín­vonala. Alapjában véve jónak értékeljük a munkát, de újabb próbatétel előtt állunk: a me­gye minden irányú fejlesztése még többet követel. Nagysze­rű dolog, hogy a Politikai Bi­zottság megtárgyalta megyénk helyzetét, hogy a Gazdasági Bizottság határozata újabb impulzust ad a munkához, s remélhetően anyagi segítséget is. örömmel nyugtázhatjuk, hogy Kádár elvtárs elismeré­sét fejezte ki a megyei párt- bizottságnak, a megyei tanács­nak erőfeszítéséért, a fejlesz­tés meggyorsításáért. De mindez kötelez! Többek között arra is, hogy kiűzzük a kö­zömbösséget, a hanyagságot, r nemtörődömséget sorainkból. Németh elvtárs ezután arról beszélt, hogy megyénk gazda­sági helyzete fennakadás nél­kül, ütemesen fejlődik. Az iparban, s nehézségeink elle­nére a mezőgazdaságban is jól alakul a helyzet. Felhívta a figyelmet néhány nyugtalanító jelenségre is, de ugyanakkor FELELŐSSÉG Példákat sorolt a megyei pártbizottság első titkára. Egy éve megindult a küzdelem azért, hogy terven felül 200 lakást építhessünk még a har­madik ötéves tervben. Az ősz­szel megkaptuk a lehetőséget, de még mindig a vitáknál tar­tunk. Mintha nem lenne fele­lősségérzet, mintha nem élő, gondolkodó emberek ügyéről volna szó. Akkor sem lehet el­fogadni az ilyen hanyagságot, ha papíron indokolható! Sok­szor két-három előadó bajló­dik egy-egy dologgal és képes megbénítani a vezetés törek­véseit Elszomorító dolog, hogy másutt a helykijelölés indo­kolatlan elhúzása miatt hiú­sulnak meg beruházásaink. Három szerv foglalkozik ezzel, önmagában mindegyik becsü­letes munkát végez, de kép­telenek jól összehangolni te­vékenységüket S az ilyenfajta tehetetlenség a közhangulatot, a politikai hangulatot rontja! A városi tanács például erő­feszítéseket tett egy közös szolgáltató ház építéséért. Megszervezték, összehangolták a vállalkozók és a lakosság érdekeit, s amikor az építke­zés megkezdődhetett volna, a húskombinát visszalépett, meg­hiúsítva ezzel egy égetően szükséges létesítmény fölépí­tését Nem mehetünk el szó nélkül az ilyen felelőtlensé­gek mellett! Vegyük igénybe a közvélemény erejét, habárki is packázik közös dolgaink­kal ... Vagy beszélhetnénk a Új szolgáltatás az OTP-ben OTP. Az átutalási betétszám­la nagyobb megtakarított pénz elhelyezésére is alkal­mas, s a havi legalacsonyabb betétösszeg évi három száza­lékkal kamatozik. Minden munkába járó, napközben az otthonától ' tá­vol levő embernek újra és újra gondot okoz, hogy mi­ként fizesse ki a lakbért, a gáz-, víz-, rádió-, televízió-, hirlapelőfizetési stb. díjakat, az OTP esedékes részleteit, vagy hogyan tegyen eleget egyéb fizetési kötelezettségei­nek. Az Országos Takarékpénz­tár Somogy megyei fiókja a napokban köti meg a szerző­dést a szolgáltató vállalatok­kal. Az út elején Mit kérhetünk mi a pártbi­zottság nevében? — tette föl a kérdést Németh elvtárs megyei tanács ülésén. A tes­tület tevékenységét jónak ér­tékeljük, a jövőben azonban még jobban vessük össze tu­dásunkat, tapasztalatainkat, erősítsük a cselekvési egysé­get. Növeljük a megbecsülést, növeljük a követelményeket is egymás iránt, s küzdjünk együttesen a kispolgári közöm­bösség, a lélektelenség és a gondatlanság ellen. Erősítsük a nyíltság és őszinteség érzé­sét, a kritikai légkört; ez hoz­zásegít, hogy nagyszerű elgon­dolásainkat a lakosság közre­működésével még teljesebben, töretlenül valósíthassuk meg. Egészséges türelmetlenséget! Igen, ez volt a felszólalás alap- gondolata. A megyei tanács ülésén hangzott el, jó szán­dékkal, egészséges türelmet­lenséggel. A mondanivaló túl­nőtt az izgalmas napirendi témákon, s ha nem tévedünk, túlnőtt a tanács és apparátu­sának tevékenységén is. Olyan magva volt, amelyet ki-ki a saját munkahelyén megfontolhat, s meg kell ten­nie, hogy a fejlődés áramá­ban ne a hibák kijavítása kös­se le erőinket, inkább mun­kánk tökéletesítésére, terveink jobb előkészítésére, s azok maradéktalan végrehajtására fordíthassuk energiánkat. Mindezt a kölcsönös bizalom és megbecsülés szellemében... Hetvenöt holdas kertészet a birodalma. Szép, színes ez a kis világ. Most még szűk a határa, jobbára csak a me­legágyak körül pezseg az élet. Itt a fóliák alatt terebélye­sednek a palánták, s egyre- másra rakják ládába és vi­szek a porhanyósra előkészí­tett földbe, ki a szabadba, hadd játsszon a balatoni szél az aprócska zöld levelekkel. A kertészet mellől hosszan ellátunk a magyar tenger fö­lött, egészen Badacsonyig. Pedig Balatonszentgyörgy itt van a nagy tó végénél. Keszthely alatt, a vörsi ker­tészet meg éppen közel van a megyehatárhoz. És hogy a balatonszentgyörgyi tsz mi­lyen messze van Kerekegyhá­zától, azt Fehér Irén, a tsz fiatal kertészmérnöke tudja igazán, hiszen onnan került a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolára, majd Somogyba. A szél először csak játszik, aztán vad erővel, de tavaszi langyossággal vág az ar­cunkba. Az asszonyok az ül­tetőgépre ülnek, elindul előt­tük a traktor, s amerre elha­ladnak, zöld palánták sora­koznak. — A hatvan holdnak majd­nem a fele paprika lesz. Szerződésünk van a konzerv­gyárral, a MÉK-kel, a Hun- garofructtal. Exportra is ter­melünk. A paradicsommal kísérletet végzünk. A puha műbőr kalap nehe­zen áll ellent a szélnek, úgy bomlik ki alóla a haj, mint a zsilipből a víz. Barna az arca, a tavaszi mező festette ilyenre. A csizma ide illő lábbeli, ez bírja a strapát a hol poros, hol sáros földön. Irén — vagy ahogyan az irodán mondták meg a ker­tészasszonyoktól hallottam: »a mi Irénkénk« — még csak most lett önálló kertészeti brigádvezető, alig egy hó­napja. — Az asszonyok már vagy tíz éve kertészkednek itt — mondja. — De nagyon ha­mar befogadtak. Itt-ott hallok egy-egy na­gyon kedvesen kiejtett szót, nekem furcsán megkapó, kü­lönös szavacskákat: Kere- egyházáról valók ezek, Irén úey hozta magával, hogy ész­re se vette. Jeles diplomát szerzett a főiskolán, sok-sok új ismeretet, amely ezután már itt kamatozik a bala­tonszentgyörgyi tsz-ben. — A Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaságban voltam gyakorlaton. Aztán találkoz­tam Tomka Ákossal, az Észak-somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének munkatársával, és ő mondta, hogy szükségük len­ne a szaktudásomra, jó vol­na, ha itt hasznosítanám az ő területükön. Amikor idejöt­tem. a törökverő Hunyadi szavait idézgettem valahogy úgy, hogy m .ni kell és cse­lekedni ... No, nem kellett itt törököt verni, mert iga­zán minden megvan ahhoz, hogy eredményesen dolgoz­zam. Csak hé; induláskor mindenki nagy lélegzetet vesz, hiszen új dologba vág... Szóval most kell igazán bizo­nyítanom. A szövetkezetben minden adva van, az elnök például kertészmérnök, a töb­bi vezető szakember ugyan­csak jól érti a dolgát. Itt a csatorna, amelyből öntözhe­tünk. Mindig szívesen foglal­koztam gyógynövényekkel, ta­lán ezután is lesz rá mód ... A fizetésemmel elégedett va­gyok. Bútorozott' szobát kap­tam a szövetkezettől, meg na­ponta egy liter tejet. Mind­ezt ingyen. Ilyen körülmé­nyek között indultam el az úton... (A minap egy megyei ta­nácskozáson hallottam: a ba­latonszentgyörgyi tsz egy idő­ben »gyengélkedetté, évről évre tekintélyes támogatást kapott, de a kapott pénzzel csak akkor tudtak igazán mit kezdeni, amikor jól képzett szakemberek kerültek a szö­vetkezet élére. Azt hiszem, Irén is ebből az előbbre vivő munkából vállalt részt...) — Az asszonyok közül töb­ben szalununkásvizsgát tet­tek. A vezetőség azzal is se­gít, hogy módot ad az erők összevonására, ha erre szük­ség van. A gép lassan szedi ki az asszonyok kezéből a palántá­kat. és illeszti a porhanyói földbe. Apró zöld levélkék maradnak el az ültetők mö­gött. Kicsit még bágyadtan lapulnak a hantokra egyfor­ma távolságra egymástól, mint a mérföldkövek a meg­kezdett úton... Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. április 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom