Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-03 / 77. szám

A CSKP KB ELNÖKSÉGÉNEK NYILATKOZATA Átadták az idei művészeti díjakat A CSKP KB Elnöksége április 1-én rendkívüli ülésen • belügyminisztérium és a nemzetvédelmi minisztérium je­lentése alapján foglalkozott a március 28—29-én éjjel Prágában, Brnóban, Pozsonyban és más városokban tör­téntekkel. A leghatározottabban elítélte az ez alkalommal történt rendzavarásokat és a csehszlovák törvények dur­va megsértését, valamint . szovjet szervek és intézmé­nyek által használt épületek elleni vandál rombolást, to­vábbá a Szovjetunió polgárainak és vezetőinek durva és tiszteletlen sértegetését, valamint a Csehszlovákiát felsza­badító szovjet hadsereg emlékműveinek meggyalázását. Az ellenzéki erők szerepéről Az ilyen tettek — állapítja meg az elnökség — igen sú­lyos kárt okoznak az ország hírnevének, nemzetközi tekin­télyének, szuverén érdekeinek és ellentétesek a csehszlovák párt és nép szocialista cél­ja ivaL Az elnökség megálla­pítja, hogy e tettek nem vé­letlenül, hanem mesterségesen felszított szenvedélyek légkö­rében zajlottak le, amelyet a sajtó egy része és az intenzív külföldi burzsoú propaganda ösztönzött és olyan szocialista­ellenes erőik befolyása is érvé­nyesült, amelyek hasonló mód­szerekkel augusztus óta már néhányszor felléptek. A kb már többször hangsú­lyozta: ahhoz, hogy a társada­lomnak meglegyen a szüksé­ges biztonsága és perspektí­vája, hogy összpontosítani tud­ja erejét a sürgős, főleg gaz­dasági feladatok gyakorlati Megoldására, mindenekelőtt: — szükséges a kapcsolatok normalizálása a Szovjetunió­val és a szocialista országok­kal: — annajc megakadályozása, hogy a szocialistaellenes és jobboldali opportunista erők megsértsék a párt irányvona­lát, és kísérletet tegyenek konfliktusok kirobban fására; — a felelősség és az állam- polgári fegyelem olyan légkö­rét kell kialakítani, amely el­engedhetetlen a nyugodt és alkotó munkához; a pártban és a párt vezetése mellett a társadalom egészében egysége­sen fel kell lépni á demokra­tikus centralizmus elveinek következetes betartásáért. Ezek a követelmények — ál­lapítja meg a párt elnöksége — maradéktalan támogatást él­veznek mind a pártban, mind a közvéleményben: nem sike­rült azonban azokat követke­zetesen az életbe is átvinni: Újból és újból ellenzéki erők és tendenciák hatnak, amelyek a társadalmat konfliktusba ta­szítják. Ezek az erők még nem részesültek megfelelő vissza­utasításban — hangsúlyozza a kb elnöksége. Hosszan tartó politikai válság A kb novemberi határoza­tát nem egységesen magyaráz­ták és következtetéseit gyak­ran kiforgatják vagy épperi el­utasítják. Hiba volt — emeli ki az elnökség közleménye —, hogy nem vonták felelősségre azokat a kommunistákat, akik a párt vonalával ellentétes módon léptnek fel. A szocialistaellenes erők fő­leg a szovjetellen ességet kor­bácsolják fel, hogy ennek ré­vén elszakítsák a párt és állam vezetését a dolgozóktól. A CSKP Elnöksége teljes hatá­rozottsággal szögezi le, hogy minden szovjetellenes megnyil­vánulás a szocialista országok egysége ellen irányul: ellenté­tes a nép létérdekeivel és a valóságban kommunistaellenes és szocializmusellenes maga­tartással párosul. Az elnökség hangsúlyozza, hogy követke­zetesen fellép mindazzal szem­ben, ami a Szovjetunióhoz fű­ződő szoros kapcsolatokat sérti. Az elnökség hangsúlyozza a szocialista országok rendsze­réhez való tartozásnak és a Varsói Szerződésben való rész­vételnek a létfontosságát az ország biztonsága szempontjá­ból. Az elnökség a továbbiakban kiemeli, hogy a szocialistael- lenes erők újból és újból tá­madásokat intéznek a párt vezető szerepének marxista felfogása, valamint a párton és társadalmon belül a demok­ratikus centralizmus elve el­len. Ezzel gyengítik a társa­dalom hatásos irányítását és a novemberi határozat követke­zetes teljesítése helyett újból és újból politikai válságokat okoznak. A figyelmeztetés nem használ ják a szocialista társadalom érdekeinek figyelembe vételét és érvényre juttatását az álla­mi hírközlő szervekben. Az elnökség ^különösen a-ártsajtó, elsősorban a Rudé Právo tevékenységével foglal­kozott. Megállapította, hogy a Rudé Právo nem teljesíti ki­elégítően a párt-kb lapjának feladatát; távolról* sem juttat­ja mindig kifejezésre az egy­értelmű kommunista elvi-po­litikai álláspontot, nem meg­felelően támogatja a pártha­tározatokat és nem harcol a szocializmustól idegen néze­tek ellen. Az elnökség elhatározta, hogv ideiglenesen beszünteti hetiV ► jónak, a Politikának ki­adását, annak ‘súlyos politikai hibái miatt, l Megalkuvás nélkül A politikai konszolidáció fő feltételének az elnökség az akcióegységet tartja és el van szánva arra, hogy megalkuvás nélkül megvalósítja. Az elnökség a továbbiakban megbírálta a kb és a központi pártakíva néhány tagjának ál­lásfoglalását, akik a novem­beri határozatot helytelenül magyarázzák és a gyakorlatban megsértik azt; név szerint megbírálta Josef Smrkoskyt néhány felszólalásáért, ame­lyek ellentétesek a novemberi határozattal. Az elnökség el­sősorban a kommunistákhoz és a szocializmus gondolatához hű állampolgárokhoz fordul, hogy legyenek tudatában a helyzet rendkívüli komolysá­gának és mindent tegyenek meg a novemberi határozat valóra váltásáért; határozottan szánjanak szembe mindazok­kal. akik hazárdjátékot űznek a január utáni politika meg­valósításával és az ország sor­sával. A párt tevékenységének irányvonala — állapítja meg az elnökség — továbbra is a kb novemberi és más határo­zatai maradnak és a központi bizottság következetesen őr­ködni fog azon, hogy ezeket betartsák. A társadalom és minden polgár számára a nyugodt és alkotó élet feltételeit bármi áron meg kell teremteni — hangsúlyozza az elnökség. *■Meggyőződésünk, hogy a köz­vélemény támogatni fogja ha­tározott intézkedéseinket, ame­lyek elengedhetetlenek nemze­teink létérdeke, biztonsága és jövője, valamint nyugodt mun­kája szempontjából« — feje­ződik be a CSKP KB Elnök­ségének nyilatkozata. (MTI) A felszabadulási évforduló alkalmából művészeti díjakat adtak át szerdán a Fészek Klubban. Az ünnepségen meg­jelent óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, ott volt művészeti életünk számos is­mert személyisége. Dr. Orbán László, a műve­lődésügyi miniszter első he­lyettese köszöntötte a József Attila-, a Jászai Mari-, a Ba­lázs Béla-, az Erkel Ferenc-, a Liszt Ferenc- és a Munkácsy Mihály-díjak idei kitüntetett­jeit és adta át a kitüntetése­ket. A JÓZSEF ATTILA-DÍJ I. fokozatát kapta: Mándy Iván író, Nemes Nagy Ágnes költő-műfordító és Tamás Ala­dár író-műfordító, II. fokozatában: Bárány Ta­más író, Csurka István író. Faragó Vilmos kritikus és Gal- góczi Erzsébet író, III. fokozatában: Ágh István költő és Ratkó József költő részesült. A JÁSZAI MARI-DÍJ I. fokozatával Avar Istvánt, a Nemzeti Színház, Mensáros Lászlót, a Madách Színház és Tifrőcsik Marit, a Nemzeti Színház színművészét tüntet­ték ki, II. fokozatát Nógrádi Ró­bert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Hárai Ferenc, az Állami Bábszínház színművé­sze, Köpeczi Bócz István, a Madách Színház díszlet- és jelmeztervezője, valamint Bar- lay Gusztáv, a Magyar Rádió főrendezője, III. fokozatát Moór Mariann, a kecskeméti Katona József Színház, Szoboszlai Sándor, a békéscsabai Jókai Színház, Pa- láncz Ferenc, a Miskolci Nem­zeti Színház színművésze és ifj. Weisz Nándor, a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat ar­tistája kapta. A BALÁZS BÉLA-DfJ KITÜ NTETETT JEI I. fokozat: Gaál István film­rendező, n. fokozat: Szemes Mariann filmrendező, Zolnay Pál film­rendező, Kálmán Kata fotó­művész, dr. Tildy Zoltán fotó­művész, ni. fokozat: Pintér György hangmérnök, Karall Luca filmdramaturg, Mestyán Tibor tv-operatőr és Lestár János filmrendező. AZ ERKEL FERENC-DÍJ I. fokozatában dr. Bartha Dénes’ zenetudós, a Zenemű- I *A jelen helyzetben már nem elegendő csak a felhívás és a mértéktartásra való fi­gyelmeztetés, hanem szilárd és határozott politikai álláspont kialakítása szükséges, biztosí­tanunk kell a párt és állam vezetésének egységes fellépé­sét és olyan lépéseket kell tennünlc, amelyek senkiben sem hagynak kétséget afelől, hogy nem engedjük a szocia­lizmust és a köztársaságot fel­forgatni — hangsúlyozza a kb elnöksége. Ezért az elnökség az állami szervekben műkö­dő kommunisták feladatává teszi, hogy határozott intéz­kedéseket tegyenek a törvé­nyek és a jogrend normáinak teljes és feltétel nélküli be­tartására; a demokratikus centralizmus elvének követke­zetes érvényre juttatásárai az államigazgatás megbízható működésének biztosítására és a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesí­tésére. , A kb elnöksége hangsúlyoz­za. elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy minden törvényes eszközt igénybe vegyünk a fő veszélyt jelentő reakciós, szo­cialistaellenes, szovjetellenes erők provokatív akcióival szemben. Az elnökség elisme­rését fejezte ki a belügymi­nisztériumnak és a fegyveres erőknek az elmúlt napokban a rend helyreállítására, tett lé­péseikért. Az elnökség hangsúlyozza, hogy meg kell büntetni a március 28—29-i éjjeli törvény­ellenes akciók szervezőit, majd bíráló módon értékelte a sajtó politikai és erkölcsi felelőssé­gét a válságos helyzet és a tartós politikai feszültség ki­alakításában. A sajtó tevé­kenysége — szögezi le az el­nökség — nagyban hozzájárult az egyes helyeken szovjetel­lenes hisztériába átcsapó han­gulatkeltéshez. A sajtó tevékenységéről Az elnökség megállapítja, hogy egyes lapok, mint például a. Listy, a Reporter és a Zit- rek nagy mértékben eltérnek a párt -irányvonalától és a Nemzeti Front által elfogadott akcióprogramtól; tudomásul vette az elnökség, hogy a kor­mány intézkedéseket hoz, hogy ezek a lapok és a többi folyó­iratok is Csak olyan feltéte­lek mellett működhessenek, ha kellő biztosítékok lesznek arra, hogy tevékenységük tel­jes mértékben összhangban lesz a társadalom szocialista céljaival. Az elnökség a továbbiakban elhatározta, hogy felelősségre vonja azokat a kommunista ’ i?"nívókat, akik a sajtóban, rádióban vagy tv-ben a párt nolitikójával ellentétben len­nek fel. Az elnökség a föderá­lis és nemzeti kormánvokban működő kommunisták felada­tává tette, hogy azonnal ké­szítsenek elő és haitsanak vég­re további olyan szükséges in­tézkedéseket, amelyek biztosít­Kormány intézkedések Csehszlovákiában A csehszlovák kormány szerdai ülésén megvizsgálta a lezajlott eseményeket és azok nemzetközi politikai vissz­hangját, továbbá a Moszkvá­ban 1968. augusztus 26—27-én megkötött megállapodás és a szovjet hadsereg csehszlová­kiai ideiglenes tartózkodásá­ról szóló szerződés teljesíté­sét. A kormány megállapította, hogy az eseményekhez hozzá­járultak a sajtó cikkei: a saj­tóban állandóan megjelennek rejtett és nyílt sértések, vala­mint támadások a Szovjet­unió, a CSKP és vezetői el­len. Egyes publicisták —■ ál­lapítja meg a kormány — ki­használják a nemzeti érzése­ket. A kormány e megnyil­vánulásokat jrolitikai felelőt­lenségnek tartja. A vandál tettekben a kormány a cseh­szlovák nemzetközi érdekek és megállapodások súlyos megkárosítását látja. A nyugalom és rend bizto­sítása érdekében a kormány több intézkedést hozott. A belügyminiszternek meghagy­ta, hogy a büntettek elköve­tőit sürgősen kutassa fel: a főügyészséget pedig felkérte, hogy a vizsgálatot gyorsan folytassa le. Az okozott káro­kat sürgősen felszámolják. A kormány intézkedéseket hozott a rendőrség megerősí­tésére és megfelelő technikai felszerelésére. A rendőrség támogatására — a védelmi törvénnyel összhangban — igénybe veszik a csehszlov'k néphadsereg egységeit is. Tekintettel arra, hogy a kormány rendszeres figyel­meztetései hatástalanoknak bizonyultak, a konüány be­vezeti a sajtó területén az előzetes cenzúrát olyan sajtó­szerveknél, ahol nincs meg a biztosítéka, hogy figyelembe veszik az állam bel- és kül­politikai érdekeit. A kormány az események­kel kapcsolatban megállapít­ja, hogy azok ellentétesek Csehszlovákia nemzetközi ér­dekeivel, és a csehszlovák jogrend súlyos megsértését je­lentik. A kormány egyidejű­leg sajnálkozását és bocsá­natkérését fejezi ki a lezaj­lott események miatt (MTI) Vészeti Főiskola tanára, Kur- tág György zeneszerző, Szelé- nyi István zeneszerző-zenetör­ténész, II. fokozatában Seregi Lász­ló, a Magyar Állami Opera­ház koreográfusa részesült. A LISZT FERENC-DÍJ I. fokozatát Sándor Frigyes karnagy, II. fokozatát Szűcs Loránd zongoraművész, Szumrák Vera, a Magyar Állami Operaház magántáncosa és Andor Éva, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Iir. fokozatát Gyimesi Kál­mán, a Szegedi Nemzeti Szín­ház magánénekese és Görget György, a Magyar Néphadse­reg Művészegyüttesének zene­karvezetője kapta. A MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJ KITÜNTETETTJEI I. fokozat: Duray Tibor fes­tőművész, Medveczky Jenő festőművész és Vígh Tamás szobrászművész, II. fokozat: Szabó Zoltán festőművész, Kiss Sándor szobrászművész és Vdvardi Érzsébei festőművész, III. fokozat: Varga Imre szobrászművész, Gerzson Pál festőművész, Dániel József ipari formatervező és Szakái Ernő szobrászművész-restaurá­tor. Kiváló és érdemes művészek' Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából mű­vészeket tüntettek ki a Ma­gyar Népköztársaság kiváló, illetve érdemes művésze cím­mel. A Parlamentben tegnap rendezett ünnepségen megje­lent Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter, a Politikai Bizottság póttagja és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettese. A forradalmi munkás-paraszt kormány ne­vében dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese, a Poli­tikai Bizottság póttagja üdvö­zölte a művészeket, majd át­nyújtotta a kitüntetéseket. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a szo­cialista kultúra terén elért eredményeik elismeréséül a Magyar Népköztársaság kiváló művésze címmel tüntette ki: Barcsay Jenőt, a Képzőmű­vészeti Főiskola tanárát, Kos- suth-díjas festőművészt, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művészék életművéért, művé­szetpedagógiai munkásságáért; Főnyi Gézát, a Képzőművé­szeti Főiskola tanárát, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művészét, Munkácsy-díjas fes­tőművészt, életművéért, művé­szetpedagógiai munkásságáért; Mezei Máriát, a Nemzeti Színház színművészét a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művészét, a színházművészet­ben elért eredményeiért; Rádai Imrét, a József Attila' Színház színművészét, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művészét, négy évtizedes szín- művészeti tevékenységéért; Ungár Imrét, a Zeneművé­szeti Főiskola Liszt-díjas ta­nárát, Kossuth-díjas zongora­művészt, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészét, zongoraművészeti tevékenysé­géért. A Magyar Népköztársaság érdemes művésze címet kapta: Banda Ede, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola taná­ra, Kossuth-díjas csellómű­vész, előadóművészi és kama­razenei munkásságáért; Bródy Tamás, a Fővárosi Operettszínház Liszt-díjas kar­nagya, művészi tevékenysé­géért; Darvas Iván, a Vígszínház Jászai-díjas színművésze, a Fi­zikusok, az Altona foglyai, az Egy őrült naplója című szín­darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Faragó András, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, A kékszakállú herceg vára, a Figaro házassá­ga, a Öolygó hollandi, a Woz- zeck és a Vémász című ope­rákban nyújtott alakításaiért; Frank frigyes Munkácsy-dí­jas festőművész életművéért, a portréfestészetben elért ered­ményeiért; Horváth Teri, a Thália Szín­ház Jászai-díjas színművésze, karakterszerepek megformá­lásában nyújtott művészi tel­jesítményéért; Kis József Balázs Béla-díjas kisfilmrendező két évtizedes rendezői munkásságáért; Makláry János, a Nemzeti Színház színművésze, több év­tizedes színművészeti tevé­kenységéért; Markos József (Alfonzó), a Vidám Színpad színművésze, négy évtizedes művészi tevé­kenységéért; Máriássy Félix Kossuth-dí­jas filmrendező több évtize­des filmrendezői tevékenysé­géért; Márk Tivadar, a Magyar Állami Operaház Kossuth-dí­jas vezető jelmeztervezője több évtizedes munkássá­gáért; Mihályi András, Kossuth- díjas zeneszerző, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola Erkel-díjas tanára zeneszerzői és zenepedagógiai munkássá­gáért; Miklós Klára, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas színművésze, az Optimista tragédia, a Stuart Mária, az Édes fiaim, a Koktél 6-kor című előadásokban megfor­mált szerepeiért: Olcsai Kiss Zoltán, Kos­suth-díjas és Munkácsy-díjas szobrászművész- életművéért; Pártos Géza, a Madách Színház rendezője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola ta­nára több évtizedes színház­rendezői munkásságáért; Dr. Ranody László Kos­suth-díjas filmrendező több évtizedes filmrendezői, tevé­kenységéért; Réti József, a Magyar Ál­lami Operaház Liszt-díjas magánénekese az operák és az oratóriumok előadásában nyújtott művészi teljesítmé- nyééjt; Szentiványi Lajos Kossuth- díjas festőművész, a Képző- művészeti Főiskola Munká­csy-díjas tanára életművéért, művés-’''tps''agógiai munkás­ságáéit; Végh Munkácsy­díjas grafikusművész életmű­véért; Zinner Erzsébet fotóművész a fotóművészetben elért • ered­ményeiért. « * * A felszabadulási évforduló alkalmából adtáK át az idén A Magyar Népköztársaság ki­váló művésze, illetőleg A Ma­gyar Népköztársaság érdemes művésze kitüntetéseket. Az illetékes helyen az MTI munkatársának elmondták, hogy ezt a két kitüntető cí­met a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1950-ben alapította azoknak a művészeknek alko­tói tevékenysége elismerésére, akik a szocialista kultúra fej­lesztése terén kimagasló ér­demeket szereztek A kitünte­tések közül a kiváló jelenti a magasabb elismerést, az ér­demes pedig az először ado­mányozott kitüntető címet. Esélyesek lehetnek e cím el­nyerésére a, kultúra vala­mennyi * területének, a művé­szetek minden ágának képvi­selői. Eddig összesen 153-an kapták meg A Magyar Nép- köztársaság érdemes művé­sze, 66-an pedig A Magyar Népköztársaság kiváló mű­vésze kitüntetést. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. április 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom