Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

JUBILEUMI MUNKAVERSENY Hárman a győztes brigádból A sok épület között sem ne­héz rájuk találni. A Kapos­vári Híradástechnikai Válla­latnál mindenki ismeri az Auróra brigádot. Különösen most, hogy a szocialista bri­gádok versenyében az Auróra lett a vállalat legjobb szo­cialista brigádja. Nincs nagy múltjuk, hiszen az üzem ma­ga is fiatal még. Mindössze annyi történt, hogy két évvel ezelőtt tizennyolc ember el­határozta, benevez a szocialis­ta brigádmozgalomba. — A termelési szint eme­lése, a selejtszázalék csökken­tése mellett elhatároztuk a műveltségünk fejlesztését is — mondja Bosnyák László brigádvezető, akinek nagy része van abban, hogy az Auróra az élre állhatott. Mu­tatja ízléses naplójukat. Szín­házjegyek, kiállítások pros­pektusai, előadásokra szóló meghívók megszámlálhatatlan mennyiségével bizonyítja, mennyire eleget tesznek elha­tározásuknak. Munkáját sze­rető ember valamennyi: Bos­nyák Lászlóra bízom a dön­tést, kivel bszélgessünk. Gelencsér Györgyné hat éve dolgozik ebben a brigádban. Tavaly ketten kaptak kiváló dolgozó oklevelet a brigád­ból. ő volt az egyik. Aztáh jó munkájáért kiemelté;:, gyártási ellenőr lett. Szigorú szemű asszony. Nehéz volt az Aurórában kiválónak lenni? — Szeretem a becsületes munkát — mondja, s mind­járt hozzáteszi. — A többiek munkája, segítsége nélkül nem sikerült volna. Valóban megbízható a munkája — helyesel Bosnyák I .ászló. — Brigádunkból ed­dig már tíz embert emeltek ki és erre büszkék vagvunK. A vállalat tartalékalapjaként tartanak bennünket számon. — Milyen a jó szocialista brigád? — kérdezem Gelen­csérnél — Nincs rá szabály. Ügy gondolom, a kölcsönösség a legfontosabb. Mert egyedül semmit sem é>- az ember. Azt mondták róla. naivon szigorú eltenőr. De nemcsak szigorú. Ott van a gépek mellett, segít megelőzni a bajt, mert ő a legboldogabb, ha nem talál hibát társai munkájában. Az ő szigora nagyban hozzájárult a brigád jó eredményéhez. A brigád másik «-kiválója« Vincze József. Magas, erőtel­jes férfi, huszonkét éves ko­ra ellenére kemények az arc­vonásai. — Milyen legyen a szocia­lista brigád? — kérdezem tő­le is. — Olyan közösséget fölté­telez. ahol az emberek töltet­len bíznak egymásban. Talán ennek köszönhetem én is, hogy kiváló lettem. Meg az­tán az ember igyekszik elvé­gezni azt, ami a kötelessége. Mindig jobbra kell törekedni, munkában, magánéletben egy­aránt. Itt van például a brigád ve­zetőnk. Bosnyák Lászlónak már van egy szakmája, műszerész. Mégis ipariskolába jár, kita­nulja a villanyszerelő szak­mát, mert a brigádban erre van szükség. A brigádvezető mosolygós arcú fiatalember. Lelkességé­nek sokat köszönhet a brigád. A vállalat megalakulásától kezdve itt van. — Voltam már sokszor ne­héz helyzetben — mondja —, mégis megoldottam a problé­mákat. Csak erős akarat kell az embernek. Az Auróra ere­jén felül is sokat nyújtott. Akarat kérdése minden. Mert nehéz volt elérni, hogy meg­kapjuk a zöldkoszorús jel- v énjd. És nem veszi észre, hogy újból a brigádról beszél. A terveket emlegeti. Nem szólok közbe, így még pontosabb lesz a kép. Róla és tizenhét társáról, akik elhatározták, hogy versenybe állnak most már a szocialista műhely címért. Mészáros István A teddy és a filmvetítő Meglopta a vendéget — Az előleg szomorú sorsa — Esti „látogatás“ az iskolában Huszonegy éves létére már öt munkahelyen dolgozott idáig Kettő Imre kapospulai bádogos betanított munkás. S ami ezzel jár; könnyelmű, lé­ha életet élt. Nemegyszer elő­fordult, hogy napokig elcsavar- gott, ilyenkor az idejét italo­zással, szórakozással töltötte. Tavaly december 26 -din Dombóvárra utazott, hogy egy jó kocsmát keressen. Előtte már jó néhány pohárral fel­hajtott, így kissé dülöngélve szállt le Dombóváron a vo­natról. Éjszaka fél egy tájban ért á MÁV-kultűrotthonba. Be akart menni, de kiutasították, mivel ott éppen esküvői vacsora volt. Költőnek azonban nem olyan a természete, hogy ebbe bele­nyugodjon; rövid idő múlva visszalopóaott az előcsarnokba. A vendégsereg ebben a helyi­ségben tartotta a kabátokat, csomagokat. Köttő kinézett magának egy teddy béléses té­likabátot •'» ólastul, kesztyűs tül a hó- vágta. A zsák : volt holmi két nap múlva már a Bizományi Áru­ház tulajdona volt, a fiatalem­♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦ ersnaér ifliklót 1tál maim — Teljesen mindegy, hogy ml kell, mert úgyis késő. Tö­röltek a listáról. Ebben a perc­ben mondta az elvtársnő. — Letörölt? ... — Pedig nagy szőlő tartozik nhhoz a kastélyhoz. Meg pin­ce, ezer hektó borral. Mind on van, csak vincellér nincs. Mondtam a nőnek, hogy Ábra­hám márkás szakember. Ép­pen vincellérnek való. De a nő hallani sem akar rólad. Megsértetted. Le is húzott a listáról. Más lesz a vincellér. Ábrahám rágta a bagót és harciasán böködte a levegőt mandarin orrával. — Ki ez a nő, hogy így mer velem bánni? Az én fiam fi­nánc! Engem nem lehet csak úgy letörölni!... Csak akkor vettem észre, hogy tulajdonképpen milyen gyönyörű, sötét szeme is van Jolikának, amikor rámeresz­tette az útrakész Ábrahámra. Miközben mentünk a követ­kező címre, elég furcsa hangu­lat alakult ki közöttünk. Erez­nem kellett, hogy tekintélyes embernek tart Hallgataggá váltam és összevont szemöl­dökkel vezettem a Döcsöt. — Illés bácsinak vám csa­ládja? — kérdezte Jolika fé­lénk tisztelettel. Férfiasán sóhajtottam. — Még nincs. Ilyen a hiva­tásom. Kell valaki, aikinél a mgnka az első. Nálunk embe­rek élete függ a gyorsaságtól. Meg aztán az ünnepek. Milyen jó, ha elvállalhatom a szol­gálatot a családapák helyett Lassacskán bámulat tárgya lettem Jolika sötét szemében. — Ugye, régóta kammümista Illés bácsi? — Negyedik elemista karom óta. Apóm fontosnak tartotta az ilyesmit Vöröska tana volt, meg is sebesült Lőcse alatt ti­zenkilenc júniusában. Ez ko­moly. ö a példaképem, de er­ről nem szeretek beszélni. — Pedig muszáj — mon­dott ellent Jolika nagyon ked­vesen. — Engem is az édes­apám nevelt kommunistának. Nem szeretném, ha osalódna bennem. Tetszik tudni, Illés bácsi, eddig mindig csak har­colt a párt. Sokan csak a szi­gorúság oldaláról ismerték. SEPRÜKÉSZlTŰK Naponta 80—90 cirokseprüt készítenek személyenként Szabó Györgync és Gorjanccz Ist­vánná a Drávamenti Egyetértés Tsz-ben. Január óta ezzel a munkával foglalatoskod­tak. bér négyszáz forintért túladott rajta. Idén február 26-án som volt sok kedve a munkához. Dél­ben bement a vállalathoz és fölvett kétszáz forint előleget. De nem sokáig maradt egész­ben a pénz, az Erzsébet kis­vendéglőben nagy részét elitta Este a Bajcsy-Zsilinszky ut cán sétált, gondolt egyet s be­tért a Közgazdasági Szakkö­zépiskola épületébe. Az egyik teremben keskenyfilm vetítőt és több értékes villamossági fölszerelési tárgyat látott: nem teketóriázott sokáig, kiosont velük az épületből. Nehéz volt a sok gép, a taxi állomáshoz ment, hogy haza­szállítsa a zsákmányt kaposvá­ri albérleti szobájába. Szeren­csétlenségére azonban a rend­őrség igazoltatta, s röpke fél óra múlva az őrsön mér min­dent tudtak. A Kaposvári Járásbírósá' Köttőt tízhónapi, szigorított büntetés-végrehajtási munka­helyen letöltendő szabadság- vesztésre ítélte és két évre el­tiltotta a közügyektől. P. D. Most végre tehetünk valamit az emberekért. Hát nem nagy­szerű? Ereznem kellett, hogy ez a lány boldog. Amikor meglát­tam, elszégyelltem magam a csúnyasága miatt. Most is el­szégyelltem magam. A szöveg, amit hallottam tőle, már a könyökömön jött ki. De ő va­lahogy másképp mondta az is­merős szavakat. Nem érez­tem őket lerágott csontoknak. Kezdett kényelmetlen lenni a komolyságom. — Az eívtársnő hány éves? — Húsz múltam. — Vőlegénye van? — Nincs ... Nyomban megbántam otrom­baságomat Mert borzasztó volt hallani, ahogy mondta: nincs... De szerencsére lekötötte fi­gyelmünket, hogy megérkez­tünk a következő címre. Ám­bár az ilyen kifejezés, hogy cím, elég fellengős volt pá­cienseim esetében. Mert hol lakott a búskomor Vakarózó, Ábrahám barátom sorstársa? Egy bolgár kertész istállójá­ban, ahol megtűrték kegye­lemből. Már várt bennünket. Ült a kút mellett a nagy ud­var közepén, anyaszült mez­telenül. Ügy értem ezt, hogy ruha nem volt rajta, hacsak nem nevezzük öltönynek azt a cementeszsákot, ami térdé­től a melléig takarta. Mihelyt meglátott bennün­ket, izgatottan feladott a vá­A IOGRÓL MINDENKINEK Őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás A feljelentés megtörténte után a nyomozó hatóságnak három napon belül dönte: 'e kell arról, hogy a nyomozást elrendeli-e vagy megtagadja. Elrendelésének indokai A nyomozás elrendelése e’őtt csak az úgynevezett ha­laszthatatlan nyomozati cse­lekményeket lehet végrehaj­tani. Ezek közül a legsúlyo­sabb hátránnyal az őrizetbe vétel jár, ezért a törvény itt különleges feltételeket szab: a gyanúsítottal csak akkor lehet őrizetbe venni, ha a cselek­mény szabadságvesztéssel is büntethető. Ilyen esetekben is csak akkor, ha az ügy fel­derítése szükségessé teszi vagy a gyanúsított megszö­kött, elrejtőzött, ha szabadlá­bon hagyása a köznyugalmat zavarná, ha feltételezhető, hogy szabadlábon hagyása esetén megkísérelné a szökést, megnehezítené a bűntett fel­derítését (eltüntetné a nyomo­kat, összebeszélne tettestár­saival, hamis alibit igyekezne szerezni, félő, hogy öngyil­kosságot kísérelne meg stb.). lyúról. Zörgött rajta a papír­szmokingja. Mehetünk? — Előbb öltözz fel, drága rokonom — tanácsoltam neki. — Hát van rajtam ruha, nem látod? — értetlenkedett Vakarózó. — Nem erre gondoltam. Ha­nem arra, amiben legutóbb is láttalak. — Az már nincs meg. El­égettem. Nem akarok tetűt vinni abba a kastélyba. Még megszólnának. Szépen sütött a nap. de azért igen elszürkültek Jolika szeplői. Mindjárt felismertem, hogy megrázkódtatta Vakaró­zó látása. Az őrizetbe vétel legföljebb 72 óráig tarthat. Ennek az időnek az elteltével a nyomo­zó hatóságnak el kell dönte­nie, hogy a gyanúsítottat ter­heltté nyilvánítja-e. Terheltté nyilvánítás Terheltté akkor nyilváníta­nak valakit, ha a nyomozás során feltárt adatokból alapo­san gyanúsítható a bűntett elkövetésével. Ha a gyanúsí­tottat 72 óra leforgása alatt nem nyilvánították terheltté, szabadon kell bocsátani. Ha a gyanúsítottat terheltté nyilvánították — és ha az in­dokolt, a terheltet előzetes le­tartóztatásba kell helyezni. Az előzetes letartóztatás felté­telei többnyire ugyanazok, mint az őrizetbe vétel felté­telei, indokai (szökés, szökés veszélye, köznyugalom zava­rása stb.). Az előzetes letar­tóztatás súlyos intézkedés, ezért elrendelésénél a nyomo­zó hatóságok nagy körülte­kintéssel járnak el. Amikor például a veszélyét mgállapítják, tekin­tettel vannak a bűntett sú­lyára (nyilvánvaló, hogy eny­hébb bűntettnél alig, súlyo­sabbnál viszont fokozottan le­het szökésre számítani) de függ a szökés veszélye a ter­helt személyi körülményeitől, életkorától, családi körülmé­nyeitől, előéletétől stb. A letartóztatott helyzete Az előzetes letartóztatásról az. ügyész vagy annak jóváha­gyásával a nyomozó hatóság dönt. Az előzetes letartóztatottak nem vonhatók egyenlő elbírá­lás alá az elítéltekkel, el kell különíteni őket a; elítéltektől. Az előzetes letartóztatott köteles az elhelyezésére szol­gáló intézet rendjét megtar­tani, az intézet tisztán tartá­sában, karbantartásában díja­zás nélkül részt venni. Saját ruháját viselheti. Rendszeres termelőmunkával csak a sa­ját kérésére, az ügyész bele­egyezésével foglalkoztatható, esetleges keresményét a saját céljára haszná hatja fel. Gyak- szökés rabban válthat levelet, fogad- hat látogatót, kaphat élelmi- I szer-csomagot, mint a börtön- előre tudom, hogy szerényen j ^en lev° ejítéltek. Az intézet könnyed gesztusom tovább no-* Pa,rancsnokának engedély evei véli Jolika csodálatát, akkor ü es szakkonyvek nem adtam volna oda Vaka-I kuldhetok be neki. rózónak a szerelő overaliomat. t **a az elpzetesen letartózta- Hosszadalmas lenne minden |to^ak felügy riet nélkül ma­címről ilyen részletesen be-írado klskoru gyermeke van, szélni. Elég az hozzá, hogy ? azt. g°Pdozas vegett hozzátar- délig minden aznapra beüte-j c^ak ,mas alkalmas mezeit kuncsaft a kocsimon ?^mé^ekat k®1\,ada?- fset­volt. Tizenkét nőt és férfitj /ífff; •., ____ ____, ... in:. A letartoztatott felügyelet i ttem a gondtalan megelhe-. nélk;ül maradt vagyonát biz- tes meseországába, CzirakyJ tonságba kell helyezni, gróf kacsalábon forgó kaste-5 .... ... , lyába. Jolika is, én is felfog-* Az ügyész által elrendelt tűk szerepünk rendkívüli hord-. el£zKetea letartóztatás legfel­jsra, Ätarw; hTSfSo imliuh J»«yaMvÄkSS«y4z T.S %£ Ä ézrn ­mint később kiderült , hogy; tatást három hónapon túl vesztemre ragaszkodtam a ícsak a legfőbb ügyész tart- nemzeti ünnep megtartásához. | hatja fenn. — így nem vihetjük el — súgta és a gyönyörű szeme te­le volt riadalommal. Az erős férfiak ilyenkor nem esnek kétségbe. És nem is fitogtatják, hogy lovagias­ságukra építeni lehet. De ha Mindegy, Jolikát elvittem halvacsorára városunk exklu­zív nyári szórakozóhelyére, melyet a henyélők uralma ide­jén Boleró Terasznak nevez­tek. A fordulat éve után el­keresztelték Népkertnek, mint az osztályharc vívmányát. Ak­koriban már tudtam, hogy nem szép dolog az elmara­dottság, ezért hát ^“ssel-villá val próbáltam enni a rántott harcsát. (Azóta megmagyaráz­ták csiszoltabb tagok, hogy halat nem illik késsel enni. de egyszerre mégsem kupálódhat ki az ember.) (Folytatjuk) i B Szemátlilfelési műtét E Kedden a houstoni metodis- ( ta kórházban — mint a Hous- t ton Post című lap jelenti — > végrehajtották a világ első [szemétül tetéses műtétjét. A : donor egy Hickman nevű 55 jéves houstoni férfi volt, aki [hétfőn halt meg agydaganat- iban, a páciens pedig az 54 éves John Madden, a Texas [állambeli Conroe fényképé- •szeti műtermének tulajdonosa. > Madden az elhunyt jobb sze- [mét kapta. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. április 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom