Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

Szolidaritás a gyarmati ifjúsággal 1946 februárjában Bombay kikötőjében a Talvar cir­káló matrózainak a brit gyarmatosítók azt a parancsot adták, hogy testvéreikre, a függetlenségükért tüntető in­diaiakra lőjenek. A éirfcáló legénysége megtagadta a pa­rancsot. A matrózlázadást 97 hajó és 21 kikötő sztrájkja követte, majd a parancsmegíagadékhoz csatlakoztak az in­diai nagyvárosok dolgozói — vállalták a szolidaritást, s több százan haltak meg a szabadságért. Pontosan egy évvel később, 1947. február 21-én az egyiptomi diákok megszállták Kairót. Hatalmas méretű sztrájk kezdődött, amelyre az angol katonák fegyvertüze válaszolt. A következő év februárjában Iránban álltak a barikádokra a fiatalok. Az olaj és a nemzeti kincs külföl­di kiárusítása ellen tiltakoztak ugyanekkor Teheránban; a megmozdulást itt is rendőrsortűz követte. Tisztító vihar volt ez, amely új fejezetet nyitott a gyarmati — afrikai és ázsiai — fiatalság történetében, a felszabadító mozgal­mak krónikájában. Tizenkét évvel ezelőtt Bandungban rendezték meg az ázsiai—afrikai diákkonferenciát; ott határozták el, hogy — e nagyszerű küzdelmekre emlékezve — ezentúl minden évben április 24-én megünneplik a gyarmati ifjúság nap­ját. Ezen a napon ért véget 1955-ben Bandungban az ázsiai és afrikai kormányok első konferenciája, e nagy je­lentőségű esemény a gyarmati rendszer felszámolásának történetében. Az évforduló dátumának cseréje jelezte: a legfőbb cél, a függetlenség kivívásának munkája jórészt már el­végeztetett. Ám élnek még — nem kevesen — Portugál- Guineában, Angolában, Dél-Afrikában, Rhodesiában és másutt névleges függetlenségben, vagy a neokoloniaiizmus kelepcéjében, rettenetes elnyomás alatt. S ezeken a he ye- ken küzdelem folyik, véres és elkeseredett harc — a sza­badságért, a függetlenségért, a gyarmati elnyomás ellen. E harcban, e világméretű szolidaritásban egységgé ko- vácsolódik Ázsia és Afrika, Latin-Amerika és Európa ha­ladó ifjúsága. Az országos vetélkedőre késiül Igazi áprilisi napon látogat­tunk el Belcsapusztára. Reg­gel még esett az eső, aztán kiderült, majd délután újra szemerkélni kezdett. Szelczi Katalint, a barcsi Vörös Csil­lag Tsz állattenyésztőjét laká­sán talál tűk meg. Jókedvű volt, energikus. Kék szemei vidáman csillogtak. — Általában nadrágban já­rok, az itteni emberek már megszokták. Az én munkám amúgy is megkívánja ezt. Mutatja saját berendezésű szobáját. A rnélybama színű bútorok mellé televíziót is vett. Elégedett körülményei­vel, munkájával. Egész lényé­ből sugárzik ez. — Huszonkét éves vagyok, 1962-be í szerződtem a terme­lőszövetkezethez. Szakmunkás­tanuló lettem a Tolna me­gyei Lengyelen. Három év után visszakerültem ide. Min­dig állattenyésztő szerettem volna lenni, ez a vágyam tel- iesült is. mert mióta vissza­tértem ide. ebben a munka­körben dolgozom. A fizetésről kérdezem. — Sokan azt hiszik, hogy a pénz miatt választottam az állattenyésztést — feleli. — Ez nem így van. Több kell ah­hoz, hogy valaki ezt válassza. Kedv talán. Hivatástudat. Az, hogy nagyon szeresse a mun- káját meg az állatokat. Körül­belül két és fél ezer forintot keresek meg havonta. Etetem, Tízhónapos egyenleg a kaposvári költségvetési üzemben A kommunális feladatok elvégzésére a vállalati gazdál­kodáshoz közel álló, de annál kötöttebb működésű üzemek szerveződtek tavaly a megyé­ben. Tavaly jelent meg a Pénzügyminisztérium rendele­té, amely a költségvetési üze­mek létesítésének és működé­sének irányelveit tartalmaz­za. Július 1-én Kaposváron is megalakult a városi tanács vb költségvetési üzeme. A nulla alól Nehéz és hálátlan öröksé­get vettek át jogelődjüktől a köztisztasági, az útkarbantartó és kertészeti, valamint az épí­tőipari részlegtől, az úgyneve­zett KÖFA csoporttól. A va­gyon átadása, átvétele, a kol­lektíva kialakítása sokkal több gondot jelentett, mint amire számítottak. Az üzem gépi be­rendezése teljesen «-elörege­dett«. Az állóeszközök nettó értéke nem éri el a húsz szá­zalékot, kilencszáznyolcvan- egyezer forint értékű. gép használhatatlan. Ezeket az eszközöket könyvjóváírással vették át, s nem gondoltai? arra, hogy az átadó így igyé­réit, korszerűtlen gépeitől. Több jármű, munkagép nettó értéke a nulla körül van, sőt némelyik mínusz értékkel ke­rült a nyilvántartásba. Ezek ismeretében tűzte na­pirendjére a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a költségvetési üzem három­negyed évi munkáját, s hogy a bizottság tagjai még jobban megismerjék a témát, Molnár László üzemvezető kalauzolá­sával megtekintették az üze­mel Tisztaság, tisztaság, tisztaságI A költségvetési üzem fel­adata a közterületek tisztán tartása, a szemét elszállítása, parkok, zöldövezetek építése, gondozása, a tanácsi kezelésű utak, járdák, hidak karban­tartása, javítása és kisebb építőipari munkák elvégzése. Ha bárhol a megyében vagy a városokban szó esik a má­ról, esetleg két azonos tele­pülést összehasonlítanak, a köztisztaság mindig szóba ke­rül. Télen, ha leesik a hó és hosszú órákra megbénul a kezett megszabadulni kimust- közlekedés, sok bírálatot kap Magyarország a műhold-megfigyelési programban Egy év alatt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia négy csillagásza­ti megfigyelőállomásán harminc mesterséges hold 1136 átvonulásá­ról 29 400 megfigyelést végeztek a szakemberek. Budapesten, Baján, Miskolcon és Szombathelyen mű­ködik egy-egy csillagvizsgáló, me­lyek 1961 óta nemzetközi szpu nyik- in eg figyelő állomások. A többi eu­rópai szocialista országgal együtt hazánk is részi vesz a szovjet mű­hold-megfigyelési programban. Dr. Almár Iván, a Magyar Tudo­mányos Akadémia szputnyik-meg- figyclési albizottságának vezetője mondja- el, hogy a szovjet akadé­mia éppen most ajánlott fel egy nagy teljesítményű fotókamerát, melyet a bajai állomáson helyez­nek majd el. Az eddig használatos kamerával csak a legfényesebb műholdakat tudták fényképezni. Az új szovjet kamera a halvá­nyabb fényű, mozgó objektum ké­pét is rögzíteni tudja. A távcsö­vet nemcsak a csillagászok, ha­nem a geodéták is használják majd. — Milyen feladata van a négy magyar niegfigyeo állomásnak? — Az évekig tartó megfigyelések célja figyelemmel kísérni a Nap hatását a Föld légkörére. A mű­holdak fékeződésének mértékéből megállapíthatjuk, hogy a 200 kilo­méter fölötti légsürüség és hőmér­séklet hogyan változik a naptevé­kenység ingadozásaival párhuza­mosan. Évente kiadunk tudomá­nyos köteteket, melyek az állomá­sok megfigyelési adatait tartalmaz­zák, továbbá nemzetközi konfe­renciákon beszámolunk eredmé­nyeinkről. Megfigyelési anyagunkat a Szovjetunióban és más országok­ban tervszerűen felhasználják kü­lönféle kutatásokhoz, de fonto­sak olyankor is, ha egy rádióadó nélküli »halott« szputnyikot kell követni, hogy el ne vesszen. — Miért van szükség Magyaror­szágon négy állomásra? — Annyi állomás kell, hogy az időjárási viszonyok különbözősége mellett kiegészítsék egymást. Ná­lunk elég ez a négy állomás az ország négy különböző részében. A vidéki állomások eredetileg népszerű bemutató csillagvizsgáló­ként alakultak. Ahogy megválto­zott a feladatuk, a város kisebb tudományos központjává váltak. A bajai állomást időközben átvette a Tudományos Akadémia, a szom­bathelyi és a miskolci állomás még tanácsi kezelésben van. A Vas me­gyei tanács a város központjából kiköltöztette a csillagvizsgálót, az Akadémia félmillió forintért meg­figyelőtornyot építtetett, s még egy kupolát is terveznek hozzá. nak. S ugyanez a helyzet ősz­szel és tavasszal, a sáros év­szakokban, vagy nyáron, ami­kor keveset — olykor egyál­talán nem — locsolják az ut­cákat A jelentés csak pénz­ügyi szempontból foglalkozik ezzel, a vitában azonban so­kan fölvetették, hogy ha olyan drágák a gépek (a városban látható utcaseprő gép egymil­lió forint), miért nem dolgoz­tatják a lófogatosokat legalább azokban az utcákban, ahol nem rontják a városképet. In­kább így szállítsák el a sze­metet, mintsem óttmaradjon. A köztisztaságot ért bírála­tok — és ezt határozottan le­szögezte a végrehajtó bizott­ság — segítő szándéknak voltak, felhívták a figyelmet a hibákra, a tennivalókra. Ma mór mérhető az üzem mun­kája, s a megalakulás óta el­tel tíz hónap azt bizonyítja, hogy ha lassan is, de kezdi betölteni hivatását. A jelenle­gi géppark ma még hiányos, feltöltése egyik napról a má­sikra nem lehetséges. Az üzem. fennállása óta ti­zenhatmillió forintot költött el. Ez soknak hangzik, de az ismert állapotok figyelembe­vételével még mindig nem biztosítéka a tökéletes mun­kavégzésnek. Tudomásul kell venni; az elsődleges cél nem a nyereség, hanem a lakosság kiszolgálása. A dolgozók szociális és kul­turális ellátottsága nem felel meg a követelményeknek, nincs fürdő, hiányzik az öl­töző. Ez év második felében bővítik a központi épületet, itt a fürdő és az öltöző is he­lyet kap. A tervek rövidesen elkészülnek. A tavaly július óta eltelt idő elegendő tanulsággal szol­gált arra, hogy «hol szorít a cipő«, min és hogyan kell ja­vítani. Az építési, közlekedési és városfejlesztési osztály a költségvetési üzemmel együtt inézkedési tervet dolgoz ki. Május 15-ig felülvizgsálják a köztisztasági munkákat, a par­kosítást, az építési, közleke­dési és vízügyi állandó bizott­ság pedig idén novemberben megvizsgálja az üzem tevé­kenységét, s erről jelentést tesz a végrehajtó bizottság­nak. Ha az üzem tízhónapos munkájának egyenlegét meg­vonnánk, a követel rovat jócs­kán elkerülné a tartozikat. Elsősorban az üzem vezetősé- től függ, hogy ez az arányta­lanság megszűnjön, és a mér­leg nyelve minél gyorsabban egyensúlyt mutasson. S. G. itatom, gonuozom a KiSDorja- kat. Minden munkához kedv kell, ezzel így van más is. Ha valaki nem szereti, amit csi­nál, abban nincs is köszönet. Szelczi Katalint jelölte a tsz vezetősége az állattenyésztők megyei vetélkedőjére. Bíztak benne. A vetélkedőn első he­lyezést ért el a termelőszövet­kezeti versenyzők között. A verseny legnehezebb és számára a legkönnyebb kér­déséről faggatom. — Legtöbbet a vitaminok­ról szóló kérdésen gondolkod­tam. A legkönnyebb kérdés­nek a takarmányozásról szólói éreztem. Ez a mindennapi gyakorlatomból világos volt előttem. Május elején lesz az orszá­gos verseny. A megyében raj­ta kívül még egy versenyző indul. — Tartok tőle, mert nehe­zebb lesz. Mindent újra át kell néznem. Vettem néhány új szakkönyvet, nem árt, ha ezekkel is megismerkedem. Most tanulmányozom a takar­mányozástant, az állategész­ségtant meg a géptant. Szabad idejében gyakran lá­togatja a KlSZ-foglalkozáso- kat. Táncolnak, irodalmi es­teket hallgatnak, vetélkedőket szerveznek. A nappalát a munka tölti ki. Reggel ötkor már ott van az állatok között. Délután né«”től újra dolgozik. — Napi kilenc órát tartóz­kodom a bocik között — szó­lal meg újra. — Vannak azon­ban különleges napok is, ami­kor meszelünk vagy mérlegel­jük az állatokat. Ilyenkor a legtöbb a munkánk. Munkahelye körülbelül két- ■ száz méternyire van a laká­sától. Nedves szemű bocik né- i zik, ahogy közeledik. — Nagyon játékosak — mondja. — Főleg a kicsikkel lehet eljátszadozni. Ragaszko­dók is. Jelenleg harmincötöt gondozok. Jakubács Sándor bácsi sokat segít nekem, ö régi szakember. Szívesen fi­gyelek oda szavaira, mert a szakmám minden fortélyával meg akarok ismerkedni. Azelőtt sokat sportolt. Hív­ták egyesületbe is, de nem ment. Munkáját egész ener­giájával akarja végezni. Kemény, férfias kézfogással búcsúzik... Leskó László A magánkisipar helyzete a kaposvári járásban A magánkisipar helyzetéről tanácskozott legutóbbi ülésén a Kaposvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1964. december 31-től 1969. március 31-ig négyszáztizennyolcról hatszázkilencvenhétre emelke­dett a kisiparosok létszáma a járásban. A megyében a ka­posvári járás első helyen áll a magánkisipar létszámának fej­lesztésében. Az ezer lélekszám fölötti községekben is javult a kis­ipari szolgáltatás, s további fejlődés várható. A fejlődést segíti a kiadott pénzügymi­niszteri rendelet, amely nagy­fokú adókedvezményt biztosít a letelepedni kívánó kisiparo­soknak. A kaposvári járásban száz­harminchárom kisiparos dol­gozik. Ezenkívül a kisipari ter­melőszövetkezetek tagjai is kaphatnak kisipari működési engedélyt a KlOSZ-vezetőség határozata alapján. A járás­ban jelenleg nyolc ktsz-tag kisiparos van. A nyugdíjasok nyugdíjuk megtartása mellett iparjogosítványt válthatnak. Jelenleg nyolc nyugdíjas kis­iparos működik a kaposvári járásban, négynek pedig ez­után adják ki az iparjogosít­ványt. A végrehajtó bizottság ülé­sén érdekes vita alakult ki a vándoriparosok működésével kapcsolatosan és arról, hogy a kontárok ellenőrzését ho­gyan lehetne megszigorítani. Az ülésen elhatározták, hogy a több alkalmazottat foglalkoztató kisiparosok mű­helyét évente több esetben ellenőrzik. A községi tanácsok az anyagi lehetőségeiktől füg­gően segítséget nyújtanak a községben letelepedő kisiparo­soknak, műhely, illetve üzlet létesítésére. A pénzügyi osz­tály felülvizsgálja a magán­kisiparosok adóztatását, hogy mindenki jövedelmének ára­rányban fizessen adót. H. M. Nyári előzetes Galstonföldvárról Balatonföldváran egy hozzá­vetőleges statisztika szerint hu-, szonötezer külföldi fordul meg a nyári hónapokban. Hossza­san lehetne polemizálni arról, mi az üdülőhely legfőbb csáb­ereje, egy valami azonban bi­zonyos: a gyönyörű parkok, rózsalugasok, a smaragdzöld pázsit, a gondozott sétányok (ahol le is lehet ütni az ép pa­dokra) legalább olyan vonzóak, mint a kulturált strand, a jó konyha. Talán ezért is foglalkozik olyan sokat a parkosítással a Balatonföldvári Községi Ta­nács. Tóth János vb-elnök két tervet terít ki az asztalra. Az egyik az új tanácsház környé­két ábrázolja, a másik a ben­zinkút körüli terület parkosí­tásának programját. — Tavaly kétszáznegyven- ezer négyzetméter zöldterület gondozását és felújítását vé­geztük el. Most a jó idő beáll­tával május közepéig szeret­nénk befejezni a tanácsház környékének csinosítását. Je­lenleg még árkök, buckák öve­zik az épületet. Épül a szenny­vízvezeték és most készítjük elő a benzinkút melletti park negyvenezer négyzetméterét. A sétányokon kijelöltük a rózsa­lugasok, a tujacsopartok he­lyét is. A park közepén játszó­teret építünk. Amikor beköltöztünk a je­lenlegi épületbe elhatároztuk, hogy itt, a község központjá­ban igyekszünk egy valóban a pihenést, a kikapcsolódást szolgáló parkot létesíteni. Mi­után a községi könyvtár is ebben az épületben kapott he­lyet, aki kölcsönözni jön, ki­ülhet a padokra és ott olvas­hat. — A parkosításokon kívül hol és mivel foglalkoznak még? — Hétszázezer forintos be­ruházással hetvenöt szemé­lyesre bővítjük az óvodánkat. Ez nálunk már régóta megol­datlan kérdés volt, de ebben az évben a társadalmi munkafel­ajánlásokkal végre tisztába tesszük. A kisiparosok adják a szak-, a lakosság pedig a se­gédmunkát, s szeptember else­jétől kényelmes, tágas, min­den igényt kielégítő óvodát mondhatnak magukénak a ki­csinyek. A volt tanácsházát át­alakítottuk, ez lesz az egész­ségház. Talán látta itt a folyo­són a ládákat, a fogorvosi szo­ba berendezését rejtik. Az épí­tőipari munkákat már befe­jezték. A tüdőszűróst is itt bo­nyolítjuk le, tehát mire az üdülési idény megkezdődik, már válóban egészségháznak nevezhetjük volt otthonunkat. A 7 IDŐ SIR 0 F T Minden gépet kihasználnak a vetéshez a várdai Éj Élet n ti * íz u t a« vu i . Xsz_bcn Hatvanhét holdon fogattal vetil: e cukorrépát, mert a nagy gépek más munkához kellenek. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. április 24. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom