Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-23 / 91. szám
A mosógépekről Kezdetben nem egy háziasszony húzódozott a mosógép használatától mondván: csak a dörzsölés és a főzés teszi igazán tisztává, széppé a ruhát. A gépi mosás »titkait« elsajátítok azonban hamar megkedvelték napjaink e legelterjedtebb háztartási gépét. Magyarországon jelenleg hétféle mosógép kapható, melyek mechanikai rendszerük szerint három csoportba sorolhatók. Mosás keverőtárcsával A legismertebb és legegyszerűbb mosógéptípus üstjének alján vagy oldalán bordázott tárcsa található, mely percenként kb. 700 fordulatot végez. Menettel erősítették fel a tengelyvégre, mégpedig úgy, hogy forgás közben nem csavarodhat le onnan, sőt egyre jobban megszorul. Az üstbe benyúlyó tengelyvéget gumitömítés (szimmering gyűrű) fogja körül, amely megakadályozza a víz kiszivárgását. A golyós .’sapágyazott tengely másik végére szíjtárcsa van ékelve, azt hajtja meg a kb 250 watt fogyasztású motor ékszíj segítségével. A motor ún. motorvédö kapcsolón keresztül csatlakozik a hálózathoz, ami túlterhelés, elektromos hiba és egyéb rendellenességek esetén kikapcsol vagy már eleve be sem kap csői. A keverőtárcsa mozgásba hozza az üstben levő folyadékkal együtt az abban elhelyezett ruhaneműt. Mindkettő egy irányban forog, de a ruhanemű nehezebben, lassabban, így a gyorsabban mozgó víz átpréselődik a textília szálai között és magával ragadja a mosószer által fellazított szennyeződése két. A keverőtárcsás rendszerű mosógép gyors munkát végez, szerkezeti felépítése egyszerű és megbízható. Az oldalsó tárcsás gépben sok, két kiló ruha mosásához kb. 05 liter vízre van szükség. A fenéken elhelyezett tárcsa azért előnyösebb, mert kevesebb vízben egy-két ruhadarab is kimosható vele. E konstrukciók hátránya, hogy a ruhaneműt összeguboncol- ják és erős szálkopást okoznak. Lengőlapátos, forgódobos A kíméletesebb mosási technika érdekében szerkesztették meg a lengőlapátos mosógépeket. A víztartály alján egy három vagy négy s-árnyas lengőlapát helyezkedik el, mely nem körbe forog, hanem függőleges tengelye körül 9Ó vagy 180 fokos szögben elfordulva leng oda-vissza, percenként 100— 200-szor. E meglehetősen bonyolult feléptésű mos'géptí- pys a legkevésbé koptatja a ruhát s nem is gubancolja azt. Vízigénye a keverőtárcsásénál kevesebb, a mosási idő viszont hosszabb, kb. 10— 15 perc, A lengőlapátos mo- ségíp inkább csak »közbenső« típusnak tekinthető, mintsem egy minden igényt kie’égítő, nagy népszerűségre váró rendszernek. A forgódobos mosógép abban különbözik társaitól, hogy a ruhanemű egy, e mo sóvízbe mintegy harmadrészig merülő, vízszintes tengelyű forgódobban foglal helyet. A dob palástja és oldala lyukacsos, belső felületén egy vagy több borda látható, melynek az a szerepe, hogy forgás közben magával ragadja a ruhadarabokat,' hogy azután a felső holtpontról visszaejtse őket. Viszaeséskor a mosófolyadék átpréselődik a szálak között, ezáltal távozik el a szenny, tehát ugyanazon elv alapján tisztít, mint a sulykolásos mosás. A dob 40—60 fordulatot tesz meg percenként; a ru- hagubancolódás elkerülésére a forgásirány percenként négyszer megváltozik. Az egy kilogramm ruhanemű kimosásához szükséges folyadékmennyiség ennél a rendszernél a legkisebb, igaz viszont, hogy 3—5 kg ruha kimosása 40—50 percig is eltart. Automatikus, mindentudó Kétségtelen, hogy a jövő a forgódobos gépeké, mégpedig azért, mert munkafázisaik teljes mértékben automatizálhatok. Ilyenko; nem kell mást .enni, mint belehelyezni a ruhát a mosógépbe és kapcsolók segítségével beállítani a textília fajtája szerinti mosóprogramot. A gép automatikusan elv 'gzi a vízfeltölést, a melegítést, a megfelelő ideig való mosást, a mosóvíz kiürítését, sőt még a víztelenítést, a centrifugálást is. Eközben persze a megfelelő időpontban maga adagolja a mosószert, a keményítőt, a fehérítő- és kékítőszert is. A háziasszony akár el is mehet hazulról, a csaknem száraz ruhát terítés» is kiveheti a leálló gépből, amikor hazaérkezett. Hazánkban ma még nem gyártanak ilyen »mindentudó« mosógépeket, de a fejlett ipari országokban már kaphatók. Igaz, nem olcsón; az áruk megegyezik egy használt autóéval. ÉRDEKES, SZÉP MINTÁK Sóiéi, fa Ívé tn"w Apró konyhai tnnuír Mivel datolyaérlelő hőség perzselte 'szülőföldünket, a mentőkocsi minden ablaka nyitva volt. Ahol elvonultunk, nagyobb dajdaj ozást csaptunk, mint egy egész regrutavonat. Tudtuk, ha csak egy pillanatra is ellankad nótázó kedvünk. a kisasszony szilaj dü— höngéssel veri saét a Döcs- vippant. Igen ám, de keresztül kellett jönni Mosonmagyaróváron. Az csak természetes, hogy leállított a rendőr a múzeumnál. Énekelve nyújtottam az irataimat. — Hivatalos közeg létére hullarészegen vezet? — korholt katonásan a rendőr. — Nóta, állj — vezényeltem hátira. Erre zörgés, dörömbölés, sikoltozás : — Pardon, Szűz Mária! Nem, nem, ne bántsanak, ártatlan vagyok! Kék halált az angyaloknak! — Na látja — figyelmeztettem tapintatosan a rendőrt. — Maga is énekeljen, ha. nem akar nagyobb bajt. A rendőr tisztelgett és énekelt: — Lehoznám érted a csillagokat is az égből!... Így váltunk el egymástól, őszinte, mély barátsággal. ahogy csalt a rendőrök és a sofőrök szerethetik egymást. II. A komoly Máig is csodálkozom, hogyan tudtam megsérteni egy női Éppen én, akinek közismert a kellemes természete. És éppen Jolikát, aki mellett néhány napig mégiscsak komoly ember lehettem. A szégyen régóta nyomja a lelkiismere temet, muszáj beszélni róla, hátha könnyebben sóhajthatok a vallomás után. Azt mondja egy reggel a mentőállomás főorvosa: — Illés, menjen a barátjával a városház elé. Valami fiatal fehémép várja. Csak semmi bizalmaskodás. A hölgy ugyanis hivatalos személy. Teljesítse kívánságait. Fogalmam sincs, hogy minek az alapján nézett engem nőmolesztáló egyénnek a főorvos. Talán azért, mert az évek során több kórházi nővérkével beszélő viszonyba kevernedQ SOMOGYI NÉPI, A P Szerda, 1969. április 23. tem? Tudtommal egyik, sem bánta meg, és ha igazán őszinte akarok lenni,, pontosain a nővérkék híresztelték el, hogy Illésnek milyen kellemes a természete. Nem csoda, ha annyian kiváncsiak lettek rám. Ezúttal viszont én lettem kíváncsi. Ugyan ki lehet az a hivatalos hölgy, akinek a kívánságait teljesítenem kell? Odaálltam a városháza elé a határral, vagyis a fehér Döas- csel, amibe — tömegsaeren- csétlenség esetén — tizenkét sebesült is belefér. És akkor jött a hivatalos személy: Jolika. Olyan csúnya volt szegény, hogy elszégyelltem magam. — Illés bácsi? — kérdezte. — Üllős Fábián vagyok — mutatkoztam be komolyan. Mégihogy bácsi. Akkoriban múltam huszonhét éves. Ez volt Ha a hús lesül, azonnal tegyük más edénybe és adjunk hozzá 3 darabra felvágott, tisztított vöröshagymát vagy kenyérhéját. Mindkettő magába szívja az égett szagot * * * Ha a kalácsunk vagy péksüteményünk már száraz, néhány percre tartsuk gőz fölé, utána középmeleg sütőben melegítsük át Felfrissíthetjük úgy is, ha nedves papírzacskóban tesszük sütőbe. Olyan lesz, mint a friss. » * * Mielőtt bármilyen tésztába mazsolát teszünk, hemperges- sük meg lisztben vagy olvasztott vajban, akkor nem süly- lyed a tészta aljára. az első alkalom, hogy nagykorú nő bácsinak szólított — Engem Pénzes Joliinak hívnak — mondta a szeplős hölgy és megijedtem tőle, amikor nevetés közben kilátszottak dobharapó fogai. — Elmegyünk néhány címre. — Fertőző betegekért? — Dehogy, kedves Illés bácsi. öregekért. Akikkel rajtunk kívül senki nem törődik. Szeretetotthonba visszük őket. Jó emberismerő vagyok, mindjárt feltűnt, ahogy ez a nő beszélni tudott. Nekem a pillantásomra mondják, hogy tele van mélylelkűsóggel. Ennek -a nőnek a hangja volt ilyen. Meg az a csúnya arca. Ügy sugárzott valami számomra Ismeretlen ünnep a szeplői közül, mintha pünkösd vasárnapján ment volna boldog születésnapot kíváni a saját édesanyjának. De egészen máshova mentünk. Ki a Trianon-telepre. Abraham bácsiért. Ahogy ez egy dobozváros díszpolgárához illik, Áhrahám bácsi elég tágas deszkáéiban lakott: minden vagyona kényelmesen belefért, sőt még Jolikának is jutott hely a sufni köziepén. Én csak kívülről, az ajtófélfától lehettem szemtanúja a történelmi pillanatnak. — Kedves Ábrahám bácsi, tessék felöltözni, elutazunk — kérlelte szelíden Jolika a rezes orrú öreget. A kedves Abrahám bácsi durcásan magára húzta az egérszürke dunyhát. — Meggondoltam1 magam. Jobb nekem a saját házamban. — De hiszen megbeszéltük, aranyos Abrahám bácsi. Még boldog is volt, hogy minden reggel tejeskávét kap meg vajas kenyeret. — Mór elfelejtettem. — Tegnap egyezett bele, aranyos Abrahám bácsi... — Biztos részeg voltam. — Nem, egyáltalán nem volt részeg, csak egy kicsit jókedvű. — Hát most nem vagyok jóA zsír nem spriccel ki a lábasból, ha kevés sót teszünk bele. • • • A rántott húsról nem válik le a bundája, ha panírozás előtt a húst szárazra töröljük és ha forró zsírban sütjük. • • • A hagymaszagú kést nyflt lángon kétszer-háromszor húzzuk át, így elveszti a szagát. * » • Ha a főzőedénybe valami odaégett, ne kapargassuk, mert a zománca is megsérülhet. Kenjük be zsírral az égett részt, engedjünk rá vizet, s másnapra könnyen leválik. kedvű. — Az aranyos Ábrahám ezzel a fai felé fordult Jolika kijött abból a podos- katemplomból, de nem volt türelmetlen, csak szomorú. Csodáltam, hogy milyen sokáig kibírta odabent. Olyan szaga volt az egész deszkaháznak, mint a mosogatórongynak. — Pedig vaiahogy rá kell beszétai — sóhajtott felém Jolika segélykérőén. — A fia finánc. Befogadta, de aztán el is kergette. Mert az öreg eladta az ünneplő egyenruháját. Az italért. Semmi szükségem nem volt arra, hogy bemutassák nekem a mandarin orrú Ábrahámot. Jód ismertem neveletlen korom óta. Amig buta voltam, egyszerűen csak azt tudtam róla, hogy részeges csavargó. Mint ilyen, teljesen rám hasonlított. ♦ De amióta szedtem magamra egy kis intelligenciát a mentősöknél, azóta tudom, hogy Ábrahám nem részeges csavargó, hanem idült alkoholista, sőt, ami több, delirium tremens. Egyszóval mindenki viszi valamire az életben. Mert ha ez az Ábrahám józanul éli az életét, vajon megérdemelné-e ezt a gyönyörű latin nevet? — Drága elvtársnő, bízza} rám a dolgot — mondtam Jo-f likámak hivatalos komolysággal. — Szívja nyugodtan a friss levegőt, én majd az öreg } lelkére beszélek. Megigazítottam tányérsap- ♦ kámat és bementem a delirium j tremens antik palotájába. A ház ura már élénkebb volt va- t lamável, épp egy szivarcsutkát} morzsolt szét a tenyerén, hogy | bagót gyűrjön magának. — Hát. te is itt vágj», Illés? ♦ — ült magasabbra örömében. | — Várj, neked is gyúrok egy } galacsint. ♦ — Kedves tőled, Abrahám, i de tudhatnád, hogy én édes-! szájú vagyok. Szóval meggon- f doltad magad? — Nekem nem kell a tejes- | kávé. Nekem soproni vörös * kell. ! ♦ |folytatjuk.) Egyenletes szövésű vastagabb nyersvászon anyagból, színes szalma- vagy natúr színű rafiaszövetből kedves alátétet készíthetünk például tálcára kévéscsészék vagy vagy keresztszemmel gyümölcs- és zöldscgfigurákat Pl. almát, körtét, sárgarépacsokrot, hogymát és így tovább. Nagyon kedves kis szél- és sarokmintát képezborospoharak alá. Egy nagyobb és kisebb térítőből készíthetünk uzsonna vagy hideg vacsora tálalásához alkalmas étkezési szettet is. hetünk például falvédőre vagy terítőszélbe is a kis pillangós mintával. A falvédőt aszerint, hogy hova készítjük — gyermekszobába, : Lécre dolgozva falvédő lehet' belőle. Vastagabb gyapjúfonallal, vagy gyöngyfonallal öltöget- hetünk bele laposöltéssel, gyermekágy fölé vagy felnőtteknek — szintén díszíthetjül ilyen vagy hasonló, de egyszerű mintákkal, figurákkal
