Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-23 / 91. szám
Képek Nemesdédről A NAGYOBB NYERESÉGÉRT Egy falu két arca Belső Somogynak ezen a szelíd lankáktól ölelt vidékén évezredes kemény harcot vállalt a földművelő a soványan fizető mezőkkel. Település volt itt Nemesdéd helyén már akkor is, amikor még az együtt maradt generációk egymás mellé épített kunyhói jelentették a falut Az utódok alig örököltek többet a küzdelemnél; melyet a jobb terméséri folytattak elődeik a gyenge földeken. Megsárgult, írásos dokumentumok őrzik Déd nevét, s talán az sem véletlen, hogy éppen a tizedjegyzéksn találkoztak először vele azok, akik a falu történetét kutatták. 1356-ban tizennyolc házból álló községként említik. Ki tudná meghatározni manapság azokat a történelmi, népmozgalmi és gazdasági összetevőket, amelyek közrejátszottak abban, hogy a hajdani tizennyolc házas falu ma is a kisközségek sorába tartozik. Erre még a sárga pergamenek, a fennmaradt emlékek gazdag tára sem ad feleletet Az bizonyos, hogy a föld nem vonzotta ide más vidékek lakóit. A panoráma pedig, amelyre az itt élők ma is büszkék, mit sem pótolt. Az elmúlt háromnegyed évezred alatt nemcsak a község neve, a lakosság is változott A Deedből Dyd, majd Felső- déd, a XV. században Feldéd lett, és az ide vándorolt földművesek alakították itt nehéz életük mellett a falu arcát. A szép, de nem hivalkodóan gazdag utcákat járva, a barátságos portákat szemlélve újrafogalmazódik bennem a kérdés: az évezredes küzdelem a silány homokkal ígér-e és mikorra ígér fölényes győzelmet a parasztembernek. Idestova másfél évtized alakítja, formálja a választ: a gyenge gabonatermésnek többszörösét adják a növekvő területű gyümölcsösök. A humuszban szegény homokföldeken a szabolcsinál is ró- zsásabbra pirul az alma, sajátos talajízt gyűjt magába a körte. A gyümölcstermesztés igazi kultusza csak az utóbbi években bontakozott ki. ma már minden talpalatnyi helyet kihasználnak. A háztáji földeken viruló gyümölcsösök sorakoznak, és egyre nagyobb mesdédi iparosok munkája márkát jelentett a vevők szemében. Ha a falu mai arcáról akarok mondani valamit, óhatatlanul ismét a történelemhez kell fordulni. Nemesdédnek ma két, egymástól nagyon is elütő arca van. Az egyiket a szépülő porták mutatják az idegennek, a másikat a kopott, régi középületek. — Mária Terézia idejében börtön, illetve büntetőközpont volt Nemesdéden. Ez most az óvoda épülete — mondja Dobos Jenő iskolaigazgató. Szűk lakkal, vödrökkel, mert a műszerek, berendezések épsége is veszélybe kerülhet — panaszkodik Németh Ferenc, a posta vezetője. Pontosan harminc levél ment el a pécsi igazgatóság címére Nemesdédről, de Némethék számára azóta is az eső a legnagyobb természeti csapás. Főként, ha éjszaka jön, váratlanul. Beszélgetés közben témát változtatunk. — A faluról, az itt élő emberekről csak jót mondhatok — szögezi le Németh Ferenc. — Egy hónapban ötezer újsáték tisztára a házak elejét, bekopog, figyelmezteti a lakókat Társadalmi munkát is szívesen végeznek a nemesdédi emberek. Ezt Végh Péter pedagógus, a Hazafias Népfront községi elnöke számokkal bizonyítja. ötven-hatvanezer forintot tesz ki évente ez a munka, melyet a lakosság a faluért vállal. Tagolt település sok utcával, a járdaépítés gondja még évekig napirenden marad. Ezek mellett néhány középület is új külsőt kapott, mint az orvoslakás és Többet és jobban keli dolgosai Németh Ferenc: — Az életveszélyes épületből lakhatatlan ház lett. — Az igényes emberek megkönnyítik az orvos munkáját — mondja dr. György Ferenc körzeti orvos. tanári szobában beszélgetünk, csak hárman-négyen férünk el; ha csöngetés után bejönnek a pedagógusok, egymásnak adják át a helyet. Tízen kétszáz gyereket tanítanak, ugyancsak »történelmi« körülmények között, mindössze három megfelelő tanteremben. A testnevelés ebben a faluban még jó időben is mostoha tantárgynak számít. Az ódon iskola mellett akkora csak az udvar, hogy egy nagyobb létgot olvasnak el, a rádió és a tévé — annak ellenére, hogy távol vagyunk a megyeszékhelytől — nem kizárólagos művelődési, szórakozási lehetőség. Minden hónapban várnak egy-egy színházi előadást. És milyen sokan várják! Gyakran közelharc folyik egy-egy talpalatnyi helyért a művelődési otthonban. Ugyancsak látogatott a községi könyvtár is. — Igényes a nemesdédi ema rendelő. Korábban egészségházzal, pedagóguslakásokkal gazdagodott a falu. A gyógyszertár felújítására az idén kerül sor, aztán a község anyagi erejétől függően a többi középületre. Így alakúi a falu egyik arca, hogy hasonló legyen a szépülő másikhoz. Nagy József Balogh Lajos igazgató számolt be a Vendéglátó Vállalat termelési tanácskozásán arról, milyen eredménnyel zárták az 1968-as esztendőt, s mit kell tenni az idén annak érdekében, hogy eredményeiket tovább növeljék. Amikor a vállalat dolgozói fölvették a kétheti nyereségrészesedést már meggyőződhettek arról, hogy a múlt esztendőben nem végeztek rossz munkát. Azonban mégsem lehetnek teljesen elégedettek: ugyanis nagyon sok lehetőséget hagytak kihasználatlanul. Növelni a forgalmat, de nem mindenáron! Erről beszélt az igazgató is, aki — amellett, hogy a vállalat vezetőinek elismerését tolmácsolta a tavalyi munkáért — elmondta, nem mindenütt törődnek kellőképp a vendéggel, nem igyekeznek új ötletekkel, módszerekkel növelni a forgalmat. Ez nyilvánul meg abban is, hogy gyakran nem kielégítő a választék, s ha a reggeli órákban elfogy a sütemény, a hidegétel, nem kérnek pótlást. A közömbösséget jelzi, ha a vendéget a déli vagy az esti órákban kipipált étlappal várják, s a cukrászdákban, eszpresszókban egy-két féle fagylaltból lehet »választani«. Főleg ott fordul ez elő, ahol a vezető csal: abban látja feladatát, hogy beosztottait elszámoltassa, a pénzt postára adja. Azt viszont már nem tartja kötelességének, hogy vendégei között legyen; megismerje igényüket, kívánságukat. Nem mindenkire ez a jellemző. Hiszen a fonyódi présház a bevétel megkétszerezésével, a fonyódi Sirály étterem a külföldi és a hazai nyaralók kifogástalan kiszolgálásával, a kaposvári Rákodéi téri bisztró a vállalat négymilliós nyereségéhez való több mint egymillió forintos hozzájárulásával, s a kaposvári Ipar vendéglő állandó étólkülönlegességeivel azt bizonyítja: ezekben az egységekben a vezetők és beosztottaik is kötelességüknek tartják, 660000 forint áruértékesítési visszatérítés a burgonyatermelőknek A Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja számottevő nyereségrészesedést-ért el múlt évi tevékenysége során. Ebből ugyancsak jelentős összeget — 660 000 löki Petőfi Tsz — innen kapja a MÉK a legtöbb étkezési burgonyát a termelő partnerek közül — például 50 000. a három fai Dj Barázda Tsz 24 400, a kadarkúti Szabadforintot — az illetékes fő- ság Tsz pedig 18 300 forinBarátságos, de nem hivalkodóan gazdag porták sorakoznak Nemesdéden. területek válnak termővé a szövetkezetben is. Amíg a termelőszövetkezet idáig eljutott, sok sovány esztendőt hagyott maga után. A legjobb munkaerőket elcsábították a városi üzemek és az útépítés. Azóta is naponta több busz viszi az embereket reggelente a faluból. Száznegyven férfi jár el, de száznál több azoknak az asszonyoknak a száma is, akik szívesen vállalnának mindennapos munkát. Most a tsz- egyesülés után, a mezőgazda- sági kultúrák szerkezeti változásával még több lesz majd a munkaalkalmat keresők száma Nemesdéden. Segítene egy varrórészleg, egy-egy kézműipari kirendéltség létesítése. Valamikor ugyanis sok mesterember dolgozott a faluban, a kézműiparnak igen szép hagyományai vannak. Valamikor a környező vásárokon a neszámú osztály testnevelési foglalkozásait lehetetlen megtartani. Füves, megfelelő pálya pedig csak az iskolától távolabb, a lakott településen kívül van. Ha a gyerekek oda járnának ki, az óra nagy részét kényszerű sétával töltenék el. Nemcsak az iskola, a gyógyszertár és a posta épülete is a vén házak barátságtalan külsejével mered az emberre. Évekig levelezett a tanács a Pécsi Postaigazgatósággal, amíg tavaly 29 000 forintot költöttek a postaépület belső tatarozására. A tető kijavítására már nem futotta. így aztán a használhatatlanságig átázott az egész szoba. Mielőtt az építők idejöttek, életveszélyes volt a lakás, most pedig kis híján lakhatatlan. —■ Ha éjjel arra ébredek, hogy esik az eső, sietek a táber, magam Is azt mondhatom — fűzi továbbá gondolatot dr. György Ferenc körzeti orvos, aki tizenkét éve került a faluba. — A maguk módján segítik az orvos munkáját azzal, hogy az egészséges emberek is eljönnek, ha valamilyen szűrést végzünk. Most legközelebb a cukorbetegség következik, s mindenkit megvizsgálunk a faluban. Ha fölvetődik, hogy virágos utcákat akarunk, a terv közlése után már magunk mögött tudhatjuk az egész falut. Végrehajtó bizottsági határozat született arról, hogy egy héten egyszer mindenki köteles az utcát letakarítani. Szombaton aztán jön a »bökő dő brigád«, és végig az utcán minden szemetet fölszednek szeges végű botjaikkal. Vasárnapokon mindig hajnalban kel az orvos. Végigjárja az utcákat, és ahol nem söpörrum határozata értelmében áruértékesítési visszatérítésként fizet mindazon partnereinek, amelyeknek részjegyük van, tehát tagjai a MÉK-nek. Ilyen alapon a megye több termelőszövetkezete és fogyasztási szövetkezete kapott áruértékesítési visszatérítést a MÉK-nek adót étkezési burgonya arányában. A szutot kapott. A szulokiaknál ez a pénz minden — a MÉK-nek* értékesített — mázsa burgonyánál 3 forintot jelent, ösz- szesen 51 termelőszövetkezet és több fogyasztási szövetkezet kapott visszatérítést. A csurgói ÁFÉSZ-nál ez 32 000, a marcalinál 28 000, a böhönyeinél 22 000 forintot tesz ki. Érettségizők, felvételizők zsebkönyve A tavalyi premiert követi az idei folytatás. A Kozmosz Könyvek sorozatában a múlt évben első ízben kiadott sajátos mű sikert aratott, s ezért a Móra Ferenc Könyvkiadó ' a folytatás mellett döntött. Így jelent meg a friss kötet, ez a segédkönyvecske, mely minden olyasmiről igyekszik tájékoztatni az érettségizőket, felvételizőket, amit a tananyagban nem sajátíthattak el. Mit találhatunk a zsebkönyvben? összefoglalót a múlt év legfontosabb nemzetközi eseményeiről, áttek' tést a Vietnamban zajló háborúról, az amerikai elnökválasztás jellemzőiről. Tájékoztatást ad a könyv a csehszlovákiai eseményekről, a diákmozgalmakról, a Vatikán és a társadalmi problémák közötti konfliktusokról, ? 1918—1919 forradalmi esztendeiről. Nem hiányzik az Érettségizők, felvételizők zsebkönyvéből a kultúra, a tudomány sem. Küí cikk foglalkozik a1 tudományos élet szervezeteivel, a hazai és a világirodalom múlt évi eseményeivel, a zene és a képzőművészet eredményeivel. A kötet harmadik része a technika friss eredményeit fogja össze, majd a pályaválasztás, a felvételi vizsgák különböző problémáit taglalja, végül pedig kislexikon segít a fogalmak, kifejezések közötti eligazodásban hogy minél többet adjanak vállalatuknak, a vendégeknek. Javult a munka, kevesebb a visszaélé» — A múlt esztendőben kevesebb szabálysértést észleltünk, mint az előző években, s ez is jelzi a munka javulását — szólalt fel Neichel Lajos, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. Véleménye szerint ebben nagy érdemük van a szocialista brigádoknak, a me. lyek igen sokat segítenek a vendégeli érdekeinek védelmében. Az ÁKF tapasztalatai szerint a szabálysértések nagy része nem szándékosságból, hanem felületességből fordul elő. Ö is felhívta a figyelmet a vezetők és a beosztottak felelősségének növelésére, s arra, hogy küzdeni kell a ma még sok helyein tapasztalható szabálytalanság, a részegek és a fiatalkorúak kiszolgálása ellen. Szönyi Ferenc, a megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadója azért fejezte ki elismerését, inert a Vendéglátó Vállalat helyesen értelmezte és alkalmazta árpolitikájában a gazdasági mechanizmus nyújtotta lehetőségeket. Azt *a~á- csolta, hogy a belső ellenőrzést javítsák meg, mert a múlt esztendőben nem volt kielégítő. Szerinte a vállalat továbbra is ilyen árpolitikát alkalmazzon, mert csak így tudja megtartani, illetve növelni vendégeinek számát. Miklós Ferenc, a Kapos komplexum vezetője sikeres kezdeményezésükről adott Számot: fölkeresték a nagyobb vállalatok, szövetkezetek vezetőit, s felajánlották, hogy nyereségrészesedés-osztás utáni összejövetelüket rendezzék meg a Kapósban. FnneV er d- ménye, hogv ezekből a rendezvényekből 162 000 forint többletbevételhez jutottak az év első három hónapjában. Tavaly egész évben nem érte el a 300 000 forintot az ilyen bevétel. — Munkánk jobb megszervezésével az idén legalább 100 000 forintot takarítunk meg — mondotta Szabó Miklós, a cukrászüzem vezetője. Ez szintén jelzi: megértették, hogyan segíthetik vállalatuk eredményesebb gazdálkodását. Éveken át szokás volt arra hivatkozni, hogy a Vendéglátó Vállalat munkája, a kiszolgálás színvonala azért nem kielégítő, mert a vendéglők, a cukrászdák elavultak, korszerűtlenek. Az utóbbi években történt már változás Kaposváron, bár ezzel még nem lehetünk teljesein elégedettek. A Kapos, a Corsó, a Mézes Mackó, a Bisztró azonban már olyan korszerű vendéglátóhely, ahol megkövetelhető a kifogástalan munka. Épül a Szabadság parkban az új vendéglő, s tavasszal — remélhetőleg semmi nem jön közbe — átadják az új cukrászüzemet, s folytatódik a Béke komplexum felújítása is. De a ma még korszerűtlen egységekben szintén arra kell törekedni, hogy a lehetőségekhez mérten kulturáltan fogadják és szolgálják ki a vendégeket A Vendéglátó Vállalat akkor várhat több vendéget, a tavalyinál nagyobb forgalmat és nyereséget, ha a tanácskozáson elhangzottakat megszívlelik. S ha sok olyan dolgozója lesz a válhatnak mint: Ambrus Lajos, Balogh B. János. Kiss Sán- dorné, Dóri Jánosné, Varga József, Herczeg István, Varga Józsefné, Király Mátyásáé, Regén Ilona, Maries Jánosné, Szmolenszki Istvánné, akiknek ezen a termelési tanácskozáson nyújtotta át az igazgató és Papp Ferencné szb-titkár a kiválódoleozó-te! ■ ^ i 1 NÉPLAP szerda, 1969. április 23.
