Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-23 / 91. szám

Képek Nemesdédről A NAGYOBB NYERESÉGÉRT Egy falu két arca Belső Somogynak ezen a szelíd lankáktól ölelt vidékén évezredes kemény harcot vál­lalt a földművelő a soványan fizető mezőkkel. Település volt itt Nemesdéd helyén már akkor is, amikor még az együtt maradt generációk egy­más mellé épített kunyhói je­lentették a falut Az utódok alig örököltek többet a küz­delemnél; melyet a jobb ter­méséri folytattak elődeik a gyenge földeken. Megsárgult, írásos doku­mentumok őrzik Déd nevét, s talán az sem véletlen, hogy éppen a tizedjegyzéksn talál­koztak először vele azok, akik a falu történetét kutatták. 1356-ban tizennyolc házból álló községként említik. Ki tudná meghatározni manap­ság azokat a történelmi, nép­mozgalmi és gazdasági össze­tevőket, amelyek közrejátszot­tak abban, hogy a hajdani ti­zennyolc házas falu ma is a kisközségek sorába tartozik. Erre még a sárga pergame­nek, a fennmaradt emlékek gazdag tára sem ad feleletet Az bizonyos, hogy a föld nem vonzotta ide más vidékek la­kóit. A panoráma pedig, amelyre az itt élők ma is büszkék, mit sem pótolt. Az elmúlt háromnegyed év­ezred alatt nemcsak a község neve, a lakosság is változott A Deedből Dyd, majd Felső- déd, a XV. században Feldéd lett, és az ide vándorolt föld­művesek alakították itt nehéz életük mellett a falu arcát. A szép, de nem hivalko­dóan gazdag utcákat járva, a barátságos portákat szemlélve újrafogalmazódik bennem a kérdés: az évezredes küzde­lem a silány homokkal ígér-e és mikorra ígér fölényes győ­zelmet a parasztembernek. Idestova másfél évtized ala­kítja, formálja a választ: a gyenge gabonatermésnek több­szörösét adják a növekvő te­rületű gyümölcsösök. A hu­muszban szegény homokfölde­ken a szabolcsinál is ró- zsásabbra pirul az alma, sa­játos talajízt gyűjt magába a körte. A gyümölcstermesztés igazi kultusza csak az utóbbi évek­ben bontakozott ki. ma már minden talpalatnyi helyet ki­használnak. A háztáji földe­ken viruló gyümölcsösök so­rakoznak, és egyre nagyobb mesdédi iparosok munkája márkát jelentett a vevők sze­mében. Ha a falu mai arcáról aka­rok mondani valamit, óhatat­lanul ismét a történelemhez kell fordulni. Nemesdédnek ma két, egymástól nagyon is elütő arca van. Az egyiket a szépülő porták mutatják az idegennek, a másikat a ko­pott, régi középületek. — Mária Terézia idejében börtön, illetve büntetőközpont volt Nemesdéden. Ez most az óvoda épülete — mondja Do­bos Jenő iskolaigazgató. Szűk lakkal, vödrökkel, mert a mű­szerek, berendezések épsége is veszélybe kerülhet — panasz­kodik Németh Ferenc, a posta vezetője. Pontosan harminc levél ment el a pécsi igazga­tóság címére Nemesdédről, de Némethék számára azóta is az eső a legnagyobb természeti csapás. Főként, ha éjszaka jön, váratlanul. Beszélgetés közben témát változtatunk. — A faluról, az itt élő em­berekről csak jót mondhatok — szögezi le Németh Ferenc. — Egy hónapban ötezer újsá­ték tisztára a házak elejét, be­kopog, figyelmezteti a lakó­kat Társadalmi munkát is szí­vesen végeznek a nemesdédi emberek. Ezt Végh Péter pe­dagógus, a Hazafias Népfront községi elnöke számokkal bi­zonyítja. ötven-hatvanezer forintot tesz ki évente ez a munka, melyet a lakosság a faluért vállal. Tagolt település sok utcával, a járdaépítés gondja még évekig napiren­den marad. Ezek mellett né­hány középület is új külsőt kapott, mint az orvoslakás és Többet és jobban keli dolgosai Németh Ferenc: — Az életveszélyes épü­letből lakhatatlan ház lett. — Az igényes emberek megkönnyítik az or­vos munkáját — mondja dr. György Ferenc körzeti orvos. tanári szobában beszélgetünk, csak hárman-négyen férünk el; ha csöngetés után bejön­nek a pedagógusok, egymás­nak adják át a helyet. Tízen kétszáz gyereket tanítanak, ugyancsak »történelmi« körül­mények között, mindössze há­rom megfelelő tanteremben. A testnevelés ebben a faluban még jó időben is mostoha tan­tárgynak számít. Az ódon is­kola mellett akkora csak az udvar, hogy egy nagyobb lét­got olvasnak el, a rádió és a tévé — annak ellenére, hogy távol vagyunk a megyeszék­helytől — nem kizárólagos művelődési, szórakozási lehe­tőség. Minden hónapban várnak egy-egy színházi előadást. És milyen sokan várják! Gyak­ran közelharc folyik egy-egy talpalatnyi helyért a művelő­dési otthonban. Ugyancsak lá­togatott a községi könyvtár is. — Igényes a nemesdédi em­a rendelő. Korábban egészség­házzal, pedagóguslakásokkal gazdagodott a falu. A gyógy­szertár felújítására az idén kerül sor, aztán a község anyagi erejétől függően a töb­bi középületre. Így alakúi a falu egyik ar­ca, hogy hasonló legyen a szépülő másikhoz. Nagy József Balogh Lajos igazgató szá­molt be a Vendéglátó Vállalat termelési tanácskozásán arról, milyen eredménnyel zárták az 1968-as esztendőt, s mit kell tenni az idén annak érdekében, hogy eredményeiket tovább növeljék. Amikor a vállalat dolgozói fölvették a kétheti nyereség­részesedést már meggyőződ­hettek arról, hogy a múlt esz­tendőben nem végeztek rossz munkát. Azonban mégsem le­hetnek teljesen elégedettek: ugyanis nagyon sok lehetősé­get hagytak kihasználatlanul. Növelni a forgalmat, de nem mindenáron! Erről beszélt az igazgató is, aki — amellett, hogy a válla­lat vezetőinek elismerését tol­mácsolta a tavalyi munkáért — elmondta, nem mindenütt törődnek kellőképp a vendég­gel, nem igyekeznek új ötle­tekkel, módszerekkel növelni a forgalmat. Ez nyilvánul meg abban is, hogy gyakran nem kielégítő a választék, s ha a reggeli órák­ban elfogy a sütemény, a hi­degétel, nem kérnek pótlást. A közömbösséget jelzi, ha a ven­déget a déli vagy az esti órák­ban kipipált étlappal várják, s a cukrászdákban, eszpresszók­ban egy-két féle fagylaltból le­het »választani«. Főleg ott fordul ez elő, ahol a vezető csal: abban látja fel­adatát, hogy beosztottait el­számoltassa, a pénzt postára adja. Azt viszont már nem tartja kötelességének, hogy vendégei között legyen; meg­ismerje igényüket, kívánságu­kat. Nem mindenkire ez a jellem­ző. Hiszen a fonyódi présház a bevétel megkétszerezésével, a fonyódi Sirály étterem a kül­földi és a hazai nyaralók kifo­gástalan kiszolgálásával, a ka­posvári Rákodéi téri bisztró a vállalat négymilliós nyereségé­hez való több mint egymillió forintos hozzájárulásával, s a kaposvári Ipar vendéglő állan­dó étólkülönlegességeivel azt bizonyítja: ezekben az egysé­gekben a vezetők és beosztot­taik is kötelességüknek tartják, 660000 forint áruértékesítési visszatérítés a burgonyatermelőknek A Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja számottevő nyereségrészese­dést-ért el múlt évi tevékeny­sége során. Ebből ugyancsak jelentős összeget — 660 000 löki Petőfi Tsz — innen kap­ja a MÉK a legtöbb étkezési burgonyát a termelő partne­rek közül — például 50 000. a három fai Dj Barázda Tsz 24 400, a kadarkúti Szabad­forintot — az illetékes fő- ság Tsz pedig 18 300 forin­Barátságos, de nem hivalkodóan gazdag porták sorakoznak Nemesdéden. területek válnak termővé a szövetkezetben is. Amíg a ter­melőszövetkezet idáig eljutott, sok sovány esztendőt hagyott maga után. A legjobb munka­erőket elcsábították a városi üzemek és az útépítés. Azóta is naponta több busz viszi az embereket reggelente a falu­ból. Száznegyven férfi jár el, de száznál több azoknak az asszonyoknak a száma is, akik szívesen vállalnának minden­napos munkát. Most a tsz- egyesülés után, a mezőgazda- sági kultúrák szerkezeti vál­tozásával még több lesz majd a munkaalkalmat keresők szá­ma Nemesdéden. Segítene egy varrórészleg, egy-egy kézmű­ipari kirendéltség létesítése. Valamikor ugyanis sok mes­terember dolgozott a faluban, a kézműiparnak igen szép ha­gyományai vannak. Valamikor a környező vásárokon a ne­számú osztály testnevelési foglalkozásait lehetetlen meg­tartani. Füves, megfelelő pá­lya pedig csak az iskolától tá­volabb, a lakott településen kívül van. Ha a gyerekek oda járnának ki, az óra nagy ré­szét kényszerű sétával tölte­nék el. Nemcsak az iskola, a gyógy­szertár és a posta épülete is a vén házak barátságtalan külsejével mered az emberre. Évekig levelezett a tanács a Pécsi Postaigazgatósággal, amíg tavaly 29 000 forintot költöttek a postaépület belső tatarozására. A tető kijavítá­sára már nem futotta. így az­tán a használhatatlanságig át­ázott az egész szoba. Mielőtt az építők idejöttek, életveszé­lyes volt a lakás, most pedig kis híján lakhatatlan. —■ Ha éjjel arra ébredek, hogy esik az eső, sietek a tá­ber, magam Is azt mondhatom — fűzi továbbá gondolatot dr. György Ferenc körzeti orvos, aki tizenkét éve került a fa­luba. — A maguk módján se­gítik az orvos munkáját azzal, hogy az egészséges emberek is eljönnek, ha valamilyen szűrést végzünk. Most legkö­zelebb a cukorbetegség követ­kezik, s mindenkit megvizsgá­lunk a faluban. Ha fölvető­dik, hogy virágos utcákat aka­runk, a terv közlése után már magunk mögött tudhatjuk az egész falut. Végrehajtó bizott­sági határozat született arról, hogy egy héten egyszer min­denki köteles az utcát letaka­rítani. Szombaton aztán jön a »bö­kő dő brigád«, és végig az ut­cán minden szemetet fölszed­nek szeges végű botjaikkal. Vasárnapokon mindig hajnal­ban kel az orvos. Végigjárja az utcákat, és ahol nem söpör­rum határozata értelmében áruértékesítési visszatérítés­ként fizet mindazon partne­reinek, amelyeknek részje­gyük van, tehát tagjai a MÉK-nek. Ilyen alapon a megye több termelőszövetkezete és fo­gyasztási szövetkezete kapott áruértékesítési visszatérítést a MÉK-nek adót étkezési burgonya arányában. A szu­tot kapott. A szulokiaknál ez a pénz minden — a MÉK-nek* értékesített — mázsa burgo­nyánál 3 forintot jelent, ösz- szesen 51 termelőszövetkezet és több fogyasztási szövetke­zet kapott visszatérítést. A csurgói ÁFÉSZ-nál ez 32 000, a marcalinál 28 000, a böhönyeinél 22 000 forintot tesz ki. Érettségizők, felvételizők zsebkönyve A tavalyi premiert követi az idei folytatás. A Kozmosz Könyvek sorozatában a múlt évben első ízben kiadott sa­játos mű sikert aratott, s ezért a Móra Ferenc Könyv­kiadó ' a folytatás mellett döntött. Így jelent meg a friss kötet, ez a segédköny­vecske, mely minden olyas­miről igyekszik tájékoztatni az érettségizőket, felvételiző­ket, amit a tananyagban nem sajátíthattak el. Mit találhatunk a zseb­könyvben? összefoglalót a múlt év legfontosabb nemzet­közi eseményeiről, áttek' tést a Vietnamban zajló háború­ról, az amerikai elnökválasz­tás jellemzőiről. Tájékoztatást ad a könyv a csehszlovákiai eseményekről, a diákmozgal­makról, a Vatikán és a tár­sadalmi problémák közötti konfliktusokról, ? 1918—1919 forradalmi esztendeiről. Nem hiányzik az Érettségizők, fel­vételizők zsebkönyvéből a kultúra, a tudomány sem. Kü­í cikk foglalkozik a1 tudo­mányos élet szervezeteivel, a hazai és a világirodalom múlt évi eseményeivel, a zene és a képzőművészet eredményei­vel. A kötet harmadik része a technika friss eredményeit fogja össze, majd a pályavá­lasztás, a felvételi vizsgák különböző problémáit taglalja, végül pedig kislexikon segít a fogalmak, kifejezések kö­zötti eligazodásban hogy minél többet adjanak vál­lalatuknak, a vendégeknek. Javult a munka, kevesebb a visszaélé» — A múlt esztendőben ke­vesebb szabálysértést észlel­tünk, mint az előző években, s ez is jelzi a munka javulását — szólalt fel Neichel Lajos, az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség vezetője. Véleménye sze­rint ebben nagy érdemük van a szocialista brigádoknak, a me. lyek igen sokat segítenek a vendégeli érdekeinek védel­mében. Az ÁKF tapasztalatai szerint a szabálysértések nagy része nem szándékosságból, hanem felületességből fordul elő. Ö is felhívta a figyelmet a vezetők és a beosztottak fe­lelősségének növelésére, s ar­ra, hogy küzdeni kell a ma még sok helyein tapasztalható szabálytalanság, a részegek és a fiatalkorúak kiszolgálása el­len. Szönyi Ferenc, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának főelőadója azért fejezte ki el­ismerését, inert a Vendéglátó Vállalat helyesen értelmezte és alkalmazta árpolitikájában a gazdasági mechanizmus nyúj­totta lehetőségeket. Azt *a~á- csolta, hogy a belső ellenőrzést javítsák meg, mert a múlt esz­tendőben nem volt kielégítő. Szerinte a vállalat továbbra is ilyen árpolitikát alkalmazzon, mert csak így tudja megtar­tani, illetve növelni vendégei­nek számát. Miklós Ferenc, a Kapos komplexum vezetője sikeres kezdeményezésükről adott Szá­mot: fölkeresték a nagyobb vállalatok, szövetkezetek veze­tőit, s felajánlották, hogy nye­reségrészesedés-osztás utáni összejövetelüket rendezzék meg a Kapósban. FnneV er d- ménye, hogv ezekből a rendez­vényekből 162 000 forint több­letbevételhez jutottak az év első három hónapjában. Ta­valy egész évben nem érte el a 300 000 forintot az ilyen be­vétel. — Munkánk jobb megszerve­zésével az idén legalább 100 000 forintot takarítunk meg — mondotta Szabó Miklós, a cukrászüzem vezetője. Ez szintén jelzi: megértették, ho­gyan segíthetik vállalatuk eredményesebb gazdálkodását. Éveken át szokás volt arra hivatkozni, hogy a Vendéglátó Vállalat munkája, a kiszolgá­lás színvonala azért nem kielé­gítő, mert a vendéglők, a cuk­rászdák elavultak, korszerűt­lenek. Az utóbbi években tör­tént már változás Kaposváron, bár ezzel még nem lehetünk teljesein elégedettek. A Kapos, a Corsó, a Mézes Mackó, a Bisztró azonban már olyan korszerű vendéglátóhely, ahol megkövetelhető a kifogástalan munka. Épül a Szabadság parkban az új vendéglő, s ta­vasszal — remélhetőleg semmi nem jön közbe — átadják az új cukrászüzemet, s folytató­dik a Béke komplexum felújí­tása is. De a ma még korszerűtlen egységekben szintén arra kell törekedni, hogy a lehetőségek­hez mérten kulturáltan fogad­ják és szolgálják ki a vendége­ket A Vendéglátó Vállalat akkor várhat több vendéget, a tava­lyinál nagyobb forgalmat és nyereséget, ha a tanácskozáson elhangzottakat megszívlelik. S ha sok olyan dolgozója lesz a válhatnak mint: Ambrus La­jos, Balogh B. János. Kiss Sán- dorné, Dóri Jánosné, Varga Jó­zsef, Herczeg István, Varga Józsefné, Király Mátyásáé, Re­gén Ilona, Maries Jánosné, Szmolenszki Istvánné, akiknek ezen a termelési tanácskozá­son nyújtotta át az igazgató és Papp Ferencné szb-titkár a kiválódoleozó-te! ■ ^ i 1 NÉPLAP szerda, 1969. április 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom