Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-22 / 90. szám
Az utolsó legyőzte az elsőt Tab került a megyei bajnokság élére Legutóbb gólszegény fordulóról írtunk a megyeieknél, hisz az ötödik játékhéten mindössze kilencszer tezdül- tek meg a hálók. Mintha most egyszeriben mindenki javítani akart volna. Ezen a héten ugyanis potyogtak a gólok. Szám szerint harminchárom esett A fonyódi csatárok nyolcszor vették be a bomok- szentgyörgyiek kapuját. Nagy gólaránnyal nyert a Lengyeltóti, s ami még nagyobb meglepetés, a Balatonboglár is Kaposváron a K. Dózsa ellenében. Az igazi szenzációt azonban a somogytarnócaiak szolgáltatták. A megyei bajnokság sereghajtója ugyanis — teljesen megérdemelten — legyőzte az eddigi listavezetőt, a K. Vasutast A kaposváriak veresége után helycsere történt a bajnoki táblázat élén. A korábbi években kiesési gondokkal küszködő Tab vezeti most a sort a megyei I osztályban. Az utolsó helyre ismét a Kaposvári Dózsa legénysége került K. V. Lobog*—Nagyatádi Konzerv Z.1 (2:« Nagyatád, 4M néz*. V.: Bálint. A vendégek gyors két gólja után ngyan fölénybe került a hazai együttes, de hiába rohamozott nyolcvan percen át. G.: Kiss, Simon. Jók: Mészáros, Borda, Rail ax, UL Horváth, Varga. Horváth Miklós Somogyiaméra—K. vasutas l* <l:o| Somogytamóca, ISO néz*. V.: Horváth J. Izgalmakban bővelkedő, sportszerű mérkőzésen született meg a váratlan eredmény. A hazaiak maguk sem hitték, hogy Bitó vezet* góljára a bajnokság éllovasa nem tud majd válaszolni. A somogytar- nócai játékosok önmagukat múlták felül, főleg Fehér, Kiss, Fischli és Farkas jeleskedett. A kaposváriaknál Horváth és Tánczos játszott jól. Kitűnő játékvezetés. Horváth József Fonyód—HomokszentgySrgy 8:0 (3:0) Fonyód, aoe néző. Már az első félidőben nagy fölényben Játsztot a Fonyód. Szünet után olyan nagy volt a különbség a két csapat játéka között, hogy még a nagyobb arányú győzelem sem számított volna meglepetésnek. G.: Markovits (4), Farkas J. (2), Bogdán, Bazsika. Jó az egész fonyódi együttes, de különösen Markovits és Bazsika. A vendégekBAJNOKI TÁBLÁZATOK Ml® II Nyugati csoport 1. MÁV DAC 6 3 3 6:2 9 2. Pápa 6 3 2 1 10:3 8 3. PVSK 6 3 2 1 9:5 8 4. Dorog 6 2 3 1 10:5 7 5. P. Ércbányász 6 3 12 8:5 7 6. K. Táncsics 6 2 2 2 8:4 6 7. Veszprém 6 3-3 7:7 6 Fűzfő 6 2 2 2 7:7 6 9. Nagykanizsa 6 2 2 2 4:5 6 10. K. Kinizsi 6 2 2 2 4:7 6 11. Almásfüzitő 6 2 13 7:8 5 12. Savaria 6 2 13 6:8 5 13. Szekszárd 6 13 2 5 fi 5 14. Siófok 6 12 3 6:8 4 15. Bauxitbányász 6 2-4 5:il 4 16. Máza-Szászvár 6 2-4 4:14 4 NB ül Délnyugati csoport 1. Pécsi BTC 6 6 - 11:2 12 2. Barcs 6 4 11 8:4 9 3. P. Volán 6 4-2 13:5 8 4. Dunaújváros 6 4-2 8:4 8 5. DVSE 6 4-2 7:6 8 6. Bonyhád 6 3 12 6:5 7 7. D. Szövetkezet 6 2 2 2 6:6 6 8. Nagymányok 6 3-3 10.13 6 9. P. Porcelán 6 3 12 9:5 5 10. Mohács 6 13 2 5:7 5 11. P. Steinmetz 6 13 2 5:8 5 12. Baja 6 2 13 4:7 5 13. Lábod 6 2-4 10:11 4 14. PEAC 6 1-5 5:10 2 15. K. Vasas 6 1-5 6:12 2 16. Sárbogárd 6-23 1:9 2 NB III Nyugati csoport 1. Nk. Dózsa 6 4 2 9:5 10 2. Z. Dózsa 6 3 3 - 15:5 9 3. Kőszeg 5 3 2 7:1 8 4. Keszthely 5 2 3 4:1 7 5. Sárvár 5 2 3 6:4 7 6. Katona SE 6 2 2 2 6:6 6 7. Sz. Dózsa 5 13 1 8:5 5 8. Körmend 4 2 11 8:6 5 9. MÁV MTE 6 13 2 4:4 5 10. Nk. Sáska 5 13 1 5:6 5 11. Mereszjev SE 6 2 13 6:7 5 12. SZSE 6-51 9:10 3 13. Tapolca 5 12 2 4 :8 4 14. Zalaszentgrót 6 12 3 5:12 4 15. Sz. Vasas 6 12 3 3:7 4 16. Celldömölk 6-33 7:13 3 17. Marcali 6-24 5:11 2 Megyei bajnokság I. osztály; 1. Tab 6 5-1 12:3 10 2. K. Vasutas 6 4 11 6:2 9 3. Kadarkút 6 3 2 1 8:2 8 4. Fonyód 6 4-2 13d 8 5. K. V. Lobogó 6 4-2 8:5 8 6. N Konzerv 6 2 3 1 5 4 7 7. Kapoly 5 2 2 1 7:3 6 8. M. Latinka 5 2 12- • ’ 5 9. Balatonboglár 6 2 13 r 6 5 10. Lengyeltóti 6 2 13 7 5 11. Csurgó 6 2 13 5:7 5 12. N. Somogyi 6-42 2:6 4 13. H.-szentgyörgy 6 12 3 5:16 4 14. Somogytamóca 6 12 3 3:11 4 15. Zamárdi 6 114 3:8 3 16. K. Dózsa 6 114 2:9 3 Vikár-emlékünnepség Kaposváron és Hetesen A Balatonboglári MEDOSZ csatárainak bomabgóljai ellen nem tudott mit tenni a K. Dózsa fiatal Vcdc.me. Íme a ncgy bogiári közül a harmadik. A kapus hiába vetődik, a labda már a jobb felső sarokban feszíti a hálót. nél senki nem nyújtott átlagon felülit. Zákány! Kálmán Lengyeltói—Zamárdi 4:l (2:0) Lengyeltói, 400 néző. V.: Bakonyi. Végig fölényben játszott a hazai együttes, amelynek csatárai a négy gól mellett még tengernyi helyzetet el is hibáztak. A vendégek csak az utolsó negyedórában vétették észre magukat. G.: Nyers (2), Püspök, Hosszú, ill. Püspöki. Jók: Kesztyűs, Oszlánszki, Dezső, ill. Kovács, Püspöki. Dr. Kőrmendy István Kadarkút—N. Somogyi SE 3:0 (2:0) Kadarkút, 200 néző. V.: Hardi. Végig a hazai csapat irányította a játékot, s bár a helyzeteknek alig a felét használta ki, így is biztosan győzött. Az utolsó tíz percben a vendégcsapatnak voltak biztató próbálkozásai. G.: Gál, Teremi, Koltai. Jók: Mihóka, Gál, Teremi, ill. Katona. Németh Lajos Kapoly—Csurgó 3:2 (3:0) Kapoly, 200 néző. V.: Horváth Z. Két ellentétes félidő volt. Sz nit után nagyon feljavultak a vendégek, de hiába hajráztak, már nem tudták behozni a háromgólos hátrányt. G.: Kétszeri (3), ill. Bo- zsits (2). Jók: Üjvári, Hamar .Kétszeri, ill. Sótonyi, Horváth, Bozsits. Kocsis György Tab—Marcali 3:1 (1:0) Tab 300 néző. V.: Tóth L. Jó és színvonalas, sportszerű mérkőzésen a fölényben játszó hazai együttes biztosan győzött. A vendegek csak nem sokkal a befejezés előtt szépítettek. G.: Johan, Puha II., Mázi, ill. Szurcsik. Jók: Szabó, Máthé, Johan, Puha I., ill. Kövi, Tarnyi. Dietzel Ede Balatonboglár—K. Dózsa 4:1 (1:0) Kaposvár, 100 néző. V.: Németh V. A félidő elején mozgott Jól a Dózsa, aztán mindkét játéksza kaszban nagyon visszaesett. A k?t támadósor közti különbség mutatkozik meg a gólarányban. G.: Hűvösvölgyi, Androsovits, Fábián, Kékesi, ill. Horváth. Jók: Szilágyi, a mezőny legjobbja. Kékesi, ill. Fábián, Horváth. Tamás János Magyar és finn tudósokat látott vendégül Kaposvár. A V ikár Béla-emlékünnepség részvevői azóta hazautaztak. Gyakorta hangsúlyozták, örömmel továbbítjuk: jó emlékezetükben marad ez a két nap. Nemcsak a tudományos ülések kitűnő programjáért, hanem az egész emlékünnepség rangos, elegáns, minden mozzanatában élményeket adó megrendezéséért, amely az emlékünnepség elnökének, Ortu- tay Gyula akadémikusnak a szavai szerint kezdeményezésként csakúgy, mint a lebonyolítás ügyszeretetét, hozzáértését illetően Somogy kiemelkedő érdeme. Jóleső és megérdemelt figyelem kísérte a két nap rendezvényeit. Tudományos programjából érdemes felidéznünk az egyik legérdekesebb téma néhány gondolatát. A Kalevala színpadi megjelenítésének terveiről megtartott előadásában Kazimir Károly, a Thália Színház főrendezője elmondta, hogy májusban kezdődnek meg a próbák. A nem mindennapi és a várakozás szerint világirodalmi jelentőségű színpadi vállalkozás rendkívülisége ennek a hatalmas epikai hömpölygésű anyagnak a drámai megjelenítésében rejlik. A mű eredeti, verses szövegében kerül színpadra és a próbákon nyeri majd el végső formáját. A Helsinki virágai egy nagy életmű emléke előtt. Kauko- nen és Erkki professzorok tisztelgése a Vikár-emlékíáb- láttál. Kalevala mintegy 4000 sorát használják fel hozzá Vikár Béla fordításában; helyenként — ahol szükséges volt — Képes Géza újrafordításában. A szövegkönyvet Ortutay Gyula állította össze; a darabot KaBaján is nyertek a Tánesies kosarasai Folytatja idei jó szereplését a Kaposvári Táncsics SE NB Il-es kosárlabda-csapata. A legutóbbi fordulóban Baján szerzett két értékes bajnoki pontot. A Bajai Vízügy kitűnő játékerőt képvisel, különösen a hazai pályán veszélyes Ennek ellenére győztesként vonult le a küzdőtérről a küzdőképesebb, s mindenképpen egységesebb kaposvári csapat. K. Táncsics Bajai Vízügy 77:70 (38:30) A kaposvári együttes a következő összeaüításban szerepelt: Major (18), Korcpta (17) — Tahi (14) — Hegedűs, Üjvári (8). Csere: Kovács (20), Vázsonyi, Nagy. A hazaiak kezdtek jobban, s egyszeriben néhány pontos előnyre tettek szert. Csak lassan tért magához a Táncsics SE, amelyet rendre bírói tévedések is sújtottak. Fordulásig már nyolcpontos előnye volt. Szünet után csak az eredmény tartására törekedett a kaposvári legénység, amely szív- vel-lélekkel küzdve megérdemelt győzelmet aratott. A Táncsicsnak jóformán nem volt gyenge pontja, ez alkalommal különösen Kovács játszott jól, akinek biztos dobásai nagyban elősegítették a csapat győzelmét. Az ünnepség részvevői Hetesen. j sarokba húzódva fi/-1 gyelem a táncoló párokat. Furcsán össze- fogódzva, kalimpálva jut el hozzám a zaj. Szeretném hallgatni a zenét, de csak értelmetlen foszlányokat kapok el időnként. A gitáros gombafeje is egy villanásnyira tűnik fel az izzadságtól fénylő arcok mögött. Keringés, forgás egyre sebesebben, már- már dühös pörgés, olyan »most minden mindegy«, »csak a pillanatnak élünk« a hangulat. Tánc. Vajon miért táncolnak? S én miért nem? Mit jelent nekik ez az izzadságszagú, gondolatűző vad csapongás? Oldalt fordulok. A szőke elkapja rólam a tekintetét. Tulajdonképpen miért ültem ide? Meg akarok ismerkedni vele? Akkor illenék valamit mondani neki. Odaintem a pincért. Konyakot kérek. Tisztelettudóan simít egyet a fehér ruhával a cseppet sem piszkos asztalon, aztán tovakígyózik. Vajon hányszor teszi meg egy este fölöslegesen, s hányszor nem, amikor kellene? — Neked mit jelent ez a zene? — fordulok a szőkéhez. Csodálkozva emeli rám feltűnően kék szemét. Bizonyára meglepi, hogy nem a szokásos módon indul a társalgás. KERINQÉS — Hogy mit jelent? — tördeli a szavakat. — Talán ..: kikapcsolódást, felejtést... — Mit kell felejtened? — A mindennapi egyhangú munkát, a gépek zaját, meg — Nem szereted a munkádat? — Mit szeressek benne? Nehéz és koszos. Ide nézz! — liasadozott körmeit mutatja. — Csak szeretsz valamit? — Persze. A zenét, a szórakozást. — És ezzel kész? — Meg a vasárnapot. — Azt miért? — Akkor nem kell dolgozni. — Hm. — Furcsállod? — Kicsit. Ezért nem xx)lt érdemes a városba költözni. Az ünnepnap falun is munkaszünet. — Érdemes volt... Megérkezik a pincér. A szőke bátortalanul emeli szájához a poharat, az erős szesz könnyeket csal a szemébe. Zavart mosollyal kotorja elő zsebkendőjét. Én is hörpintek. Szétterjed bennem a folyadék, feloldja a zsibbadtságot. Az üvegen keresztül nézem az embereket. Torz, bárgyú vigyorok. Félbetört mozdulatok. Jó lenne mindig így átfestve látni a világot. Újra a szőkét figyelem. Ütemesen ringatja magát a zenére. — Ha van kedved, táncolhatsz, én nem szoktam. — Maradok. Hol tartottunk? — Hogy otthagytad a faludat, a szüléidét, feltehetően m eggondolatlanul. Szokatlanul nyers vagyok. Mit lelkizek én ennek a lánynak? Mért nem viszem el, mint atöbbie'k tennék? — Hogy meggondoltam, — azt döntsd el magad. — Mesélni kezd. Alig hallható suttogássá szelídül, a hangja. Épp hogy eljut hozzám, mégis elnyomja a terem zaját. Egyre távolabbinak tűnik a zene, fel- ismerhetellenül homályos a táncolok körvonala. S ő suttog. Puha ívelésű ajkait figyelem. Mintha fájna neki a beszéd. Meg-megáll, rámnéz, az együttérzést keresi a tekintetemben. Retteg hogy visszaélek á kiszolgáltatottságával. Megpróbálom magam elé képzelni az anyját, aki rin- gyónak nevezte, mert egyszer rajtakapta, hogy csókolózik a kapuban. Az anyját, aki talán sohasem találkozott szeretettel, csak munkával, akinek erejéből csak kenyérre futotta, gyöngéd szóra már nem. Ismeretlenül is látom az apját, aki borospohárral a kezében támaszkodik a kocsma mocskos pultjára, foghíjas szájából káromkodások röpködnek, durva pa- rasztlceze ütésre termett, a simogatást nem ismeri. Megdöbbentem figyelem a volt udvarló kirajzolódó portréját, aki részeg fejjel barátainak is felkínálja a védtelen lányt. Elhallgat. Mélyen lehajtja fejét, lopva elnyom egy göm- bölyödő könnycseppet. Tenyerembe fojtom csuklója enyhe remegését. — Gyere, táncoljunk — súgom neki. Meglepetten néz rám. újra megcsodálom felhőtlen kék szemét. Mosolyogva bólint. Nem érzem idegennek a parkettet. A zene megszelídült akkordjai ismeretlen érzéseket ébresztenek bennem. Táncolok. Vidáman, felszabadultan, magáért a táncért. Egy- gyé válók a zenével, önfeledten ringatózunk. Magamhoz vonom őt, szeretném, ha ez az érzés átterjedne rá is. Karomba kapaszkodik, de nem érzem a súlyát. Mintha magammal táncolnék. Seres Attila zimir Károly rendezi. Kísérőzenéje Sibelius és Kodály Zoltán muzsikája. Kaukonen professzor, a tudományos ülés egyik fiun ven- lége felszólalásában hangsúlyozta: rendkívüli figyelemmel kísérik majd Finnországban is ezt a kezdeményezést. Az eddigi .gyetlen, 60 évvel ezelőtti adaptáció ugyanis nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Vikár-emlékünnepség kimagasló eseménye volt a szombat esti emlékműsor. Ebben a tanítóképző és a Munkácsy Mihály Gimnázium női kórusa, valamint a Vikár Béla Kórus énekelt — jó részben Vikár-gyűjtésű — népdal- feldolgozásokat; a karádi iskola énekkara, az inkei cite- razenekar és megyénk több népi énekese pedig a még ma is élő népdalokból mutatott be néhányat. Az est szó)ist:' Török Erzsi és Bajor Ferenc modem népdal-feldolgozásokat, Jancsó Adrien pedig két Kalevala-részletet mutatott be megrendítő erővel. Az arányosan szerkesztett folklór- műsor — amely nagy alkotók és az eredeti népköltészet találkozása is volt — egészében rendkívüli művészi éményt jelentett. Vasárnap délelőtt dr. Kodo- lányi János, a Néprajzi Múzeum megbízott főigazgatója, referátumában azt a szerepet méltatta, amelyet Vikár Béla a rokon népek néprajzi kutatásában betöltött. Előadásához dr. Vikár László kandidátus és dr. Bereczki Gábor kandidátus mondott korreferátumot a volgai népek zenéjéről, illetve a Volga vidéki 'népnyelvi gyűjtésről. A hozzászólások közt elhangzott olyan javaslat is. hogy a rádió a költészet hetének, a magyar nyelv hetének a mintájára rendezze meg a magyar népköltészet hetét; és — az “Édes anya- nvelvünk«-höz hasonlóan — legyenek rendszeresen néhány perces népköltészeti adások is. Ortutay Gyula zárszavában több fontos indítványt teriesz- tett elő. Javasolta, hogv h kétnapos tudományos emlékülés arvág jelenien meg nyomtatásban is. Fölvetette ym-ebek között, host- Somogynak szép. és a nagv tudés emlékéhez isazán méltó válla1 kopása lehetne egyfelől a má;- -u- -szült Vlkár-életmi a mástul') egy. nagyobb, átfogó svűitemény kiadása is. benne y• p!ia kéziratos hagyatékával. Dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese búcsúzott el az emlékünnepség vendégeitől, maid Hetesen folytatódott a program. Ennek keretében a megyei nártbizottság. a tanácsok, valamint a tudományos L-'ysasá- gok. intézmények és a finn nagykövetség képviselői megkoszorúzták Vikár Béla emléktábláját. W. K. SOMOGTJ NÉPLAP Kedd, 1969, áprilisi 33,