Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

Nyugrat-Berlinben német és görög fiatalok tűntettek a görög katonai junta ellen. A feliratok szövege: »Gyüknek e’ -,i ke/" hő cinktől!«, »Az amerikaiak hagyják el Görögországot!« (AP — Képtávírón érkezett) Tüntetések a görög junta elfen KÖZEL-KELET Tűsharc — Israeli nyilatUozatok — Tankokkal as arab falvak lakosságának megfélemlítésére Izraeli jelentéseik szerint va­sárnap délelőtt több mint öt­órás tűzharc folyt izraeli és arab nehéztüzérség: ütegek kö­zött mintegy 70 kilométeres frantszakaszan, a Tiberias-tó- tól délié. Izraeli katonai körök állítása szerint a jordá,maia­kat iraki ütegek is támogatták. A tüzérségi párbaj során két izrae&f repülőgép bombázta a jordániai állásokat. A kairói rádió egyiptomi ka­tonai szóvivőre való hivatko­zással közölte hogy vasárnap este a Szuezi-csatoma térségé­ben az egyiptomi és az izraeli erők félórás tüzérségi csatát vívtak. A damaszkuszi rádió bejelentette, hogy a megszállt Golan magaslatokon Izrael tá­madást indított a Szíriái erők állásai ellen. Egy jordániai katonai szóvi­vő hétfőn reggel bejelentette, hogy helyi idő szerint 5.45 óra­kor a Jordán folyó völgyének északi szakaszában az izraeli erők géppuska- és aknatüzet nyitottak Jordán állásokra. Az incidens idején az izraeli erők rakétákkal és napalmbombák­kal is lőtték a térséget. Az izraeli katonai szóvivő bejelentette, hogy hétfőn haj nalban másodízben kelt át eg egyiptomi egység a Szuezi-csa- tomán, El-Kantarától 30 kilo­méterre északra. Az egyiptomi egység harcba bocsátkozott egy izraeli járőrrel, majd vissza­vonult egyiptomi területre. Az izraeli nemzeti ünnep kö zelgő 21. évfordulója előtt töb izraeli politikus nyilatkozott a közel-keleti helyzetről vasár nap. Avraham Adan tábornok arról beszélt, hogy Izrael a Szuezi-csatoma keleti partján olyan erődítményrendszert ho­zott létre, amelyet meg tud vé­deni a csatorna túlsó partjáról jövő tűzcsapásoktól. Haim Bar-Lev vezérkari főnök véle­ménye szerint a négy nagyha­talom »nan fogja megpróbál­ni, hogy valamilyen rendezési tervet erőltessen rá a Közel- Keletre«. A jordániai El-Deszrur című lap jelentése szerint izraeli ka­tonák tankokkal vettek körül löbb arab falut a Jordán folyó nyugati partján levő Tulkarem őrségében. Bar-Lev vezérkari önök is a helyszínre érkezett és személyesen irányította a hadműveletet. Sok arabot le­tartóztattak és kijárási tilalmat rendeltek el. Az akció célja — a lapjelentések szerint —, hogy megtoroljon egy arab ge­rillatámadást, amelynek során pénteken arab hazafiak rajta­ütöttek egy izraeli katonai tá­boron, több alvó katonát és ygy ezredest megöltek. Dajan izraeli hadügyminiszter fel­szólította a falvak arab lakos­ságát, hogy működjék együtt vele a gerillák kézrekeritésé- ben, ellenkező esetben szigo­rú megtorló intézkedéseket fo­ganatosít. Az El-Fatah arab ellenálló szervezet küldöttségeket me­nesztett Indonéziába, Pakisz­tánba és Malaysiába, hogy anyagi és egyéb támogatást szerezzen akcióihoz. Az El-Fa­tah tervbe vette, hogy a mo­hamedán országokban toborzó irodákat nyit. Több mint hetvenezer em­ber vett részt ^vasárnap este az athéni sportcsarnokban rendezett gyűlésen, hogy »megünnepelje« a görög ka­tonai junta hatalomra kerülé­sének második évfordulóját. A rendőrség szigorú biztonsá­gi rendszabályokat foganato­sított. Az Egységes Demokratikus Baloldali Párt (EDA) vasár­nap este kiáltványt adott ki s ebben a polgári szabadságjo­gok megszüntetésével, a kül­földi vállalatoknak nyújtott botrányos engedményekkel, valamint a ciprusi kérdésben folytatott veszélyes politiká­val vádolja a juntát A párt felhívással fordult a politi­kai pártokhoz, a munkások­hoz és értelmiségiekhez, hogy egyesült erővel harcoljanak a junta ellen. Vasárnap délután a »görög- országi diktatúra felszámolá­sáért küzdő akcióbizottság« felhívására hatszáz görög és német munkás, valamint diák tüntetett Majna-Frankfurtban a két évvel ezelőtt hatalom­ra kerül görögországi kato­nai junta ellen. Követelték, hogy vessenek véget a dikta­túra erkölcsi és pénzügyi tá­mogatásának, s hogy bocsás­sák szabadon Theodorakiszt ,és valamennyi politikai fog­lyot Hannoverben vasárnap szin­tén tüntettek a görögországi katonai rezsim ellen. A tün­tetés során Skalierisz görög főkonzul könnyebben megse­besült. (MTI) Mister Nixon a : A MÜLT HÉTEN IS ÖSZ- SZEÜLT a Vietnammal fog­lalkozó párizsi négyes tanács­kozás — ez alkalommal is eredménytelenül. Elsősorban azért nem lehetett, s nem le­het a továbbiakban sem előre­haladni, mert a január óta hi­vatalban levő új amerikai el­nöknek, Nixonnak mindeddig nincs semmiféle önálló, körül-; határolható elképzelése arról, mit kellene Amerikának ten­nie, hogyan juthatna ki a ma­ga teremtette vietnami zsák­utcából. Ez korántsem jelenti azt, hogy Nixon kész átvenni és vakon folyatni a Johnson-ad- minisztrációtól kapott vietna­mi örökséget. Nixonra azon­ban ugyanazok az erők hat­nák, mint elődjére. Egyfelől a, katonai-hadiipari komple­xum nyomása nehezedik rá, • r- riy március közepe óta vezeti erélyes visszavá- icövetel a DNFF idei of- ája során elszenvedett a e.i.;ai vereségekért. Kytől, a dél-vietnami bábrendszer al- f lökétől egészen a Pentagon Aö köreiig visszhangzott a Követelés, hogy Nixon újítsa él a VDK elleni bombázáso- :V sőt terjessze ki a háborút aoszra. ahonnan a tábomo- >k szerint utánpótlást kap- . iic a partizánok. \mióta Nixon visszatért urópából, nem múlik el hét, iogy ne tanácskoznék a nem­zetbiztonsági tanács, illetve a szűkebb kabinet tagjaival. Kétségtelen, hogy bombák he­lyett küldte Laird hadügymi­nisztert Vietnamba, azzal a feladattal, hogy vizsgálja meg a visszavágás lehetőségeit. Laird tett ugyan néhány har­cias kijelentést, például meg­fenyegette a laoszi szabadság- harcosokat de gyakorlatilag üres tarsollyal tért vissza, útja csupán ara volt alkalmas, hogy valamelyest várakozásra intse Amerika legharciasabb köreit. Közben a fronton változat­lanul a felszabadító erők tart­ják kezükben a kezdeménye­zést, szüntelenül növekszik az amerikaiakra és a saigoniák- ra nehezedő katonai nyomás, olyannyira, hogy az Egyesült Államok vietnami veszteségei már felülmúlták a koreai há­ború 33 ezres amerikai halál­listáját. Az ilyen tények nö­velik az amerikai közvéle­ményben a háborúellenes han­gulatot. Ez a Nixon kormány­ra nyomást gyakorló másik erő, amely viszont a józanabb polgári politikusok és a békés prosperitást óhajtó üzleti kö­rök kezére játszik. Ezek ars ra vágynak, hogy az Egyesült Államok azonnal kezdje meg a deeszkalációt, keressen poli­tikai megoldást a háború be­fejezésére. EGYIK LEGISMERTEBB képviselőjük, Fulbright szená­tor a szenátus katonai bizott­ságának nyilvános ülésén je- lenettte ki: »Az Egyesült Ál­lamok tragikus és veszedelmes játékot űz Vietnamban, ahol nem áll és sohasem állt győ­zelemre a háború sorsa. Ha ez az adminisztráció folytatja és eszkalálja a háborút Vietnam­ban, akkor az Mister Nixon háborújává válik.« Ez az, amit Nixon a legke­vésbé akar, hiszen jól tudja, hogy a demokrata pártot nem ő, hanem Johnson vietnami politikája győzte le a tavalyi választásokon. Ezért — bátor­talan lépésekkel ugyan —, de keresi a kiutat, csak rossz irányban keresi. Javasolja ugyan a párizsi tárgyalásokon kívüli, közvetlenebb kapcso­latfelvételt a harcoló felek között (s itt hadd jegyezzük meg, nem az a lényeg, hogy a tárgyalások titkosak vagy a nyilvánosság előtt zajlanak le, hanem az, hogy mi a tartal­muk és ki kivel tárgyal) —, de Nixon ebben a kérdésben is a lényeget kerüli meg: ’rhieu-vel együtt azt akarj? hogy a szabadságharcosok a bábkormánnyal vegyék fel a kapcsolatot. Köztudott pedig, hogy a DNFF-fel szemben a fő hadviselő fél — az Egyesült Államok. Azt is szeretné a Nixon-kormány, hogy vala­melyest csökkenthesse a dél­vietnami amerikai csapat-kon­tingenst, de ezt a bábhadse­reg fokozottabb felfejlesztése útján képzeli éL Ezek az eleve félmegoldá­sokat vagy még annyit sem jelentő tapogatódzások oda ve­zetnek, hogy az idő múlik, közben Nixon — ígérete el­lenére — képtelen visszavonni a még Johnson által egy évre kivetett tízszázalékos háborús pótadót. Ez pedig hátrányos a beruházási tevékenységre, s az infláció fokozásához is hozzá­járul. Amerika vietnami je­lenlétének változatlan fenn­tartása következtében Nixon nem tud anyagi eszközöket felszabadítani az országot esz­tendők óta gyötrő belső szo­ciális problémák enyhítésére. ILYENFORMÁN a legjobb úton van ahhoz, hogy besétál­jon a Fulbright által jósolt zsákutcába, a Johnson-féle ör­dögi körbe. Minél tovább ha­bozik, tétlenkedik, taktikázik Nixon, annál inkább ellene dolgozik az idő. Sz. L. I. Uj divatvonal A címből ítélve azt Ülhet­né az ember, hogy Christian Dior vagy Rotschild Klára a mini vagy a maxi után vala­mi újabb alapvető irányát szabta meg a divatnak. Ma­napság a napi sajtó amúgy is gyakran foglalkozik divat­kérdésekkel, az estélyi toa­lettektől a munkaruháig. E cikkben ugyancsak egy bizo­nyos fajta munkaruháról, il­letve annak korszerűsödésé­ről szólunk. Vannak ugyanis rendőrségi divatok is, no nemcsak a módszereket ille­tően, hanem...? A békemoz­galom mind szélesebb körű terjedése, a monopóliumok elleni gyakori tüntetések, a radikalizálódó diákság akciói, amelyekről naponta olvasha­tunk a külünböző hírügynök­ségek jelentéseiben, új di­vatvonalat kényszerítettek a rendőrségre. A nyugati fél­tekén a rohamrendőrök, akárcsak a középkori lova­gok a bajnoki viadalokon, védőöltözékbe bújnak, paj­zsot és sisakrostélyt viselnek. A divat persze az ízlésnek és a mozgalmak intenzitásának megfelelően országonként változik. A svájci rendőrök például a repülő kövek ellen vessző­ből font pajzsot viselnek, amelyet »kecses« gumibot egészít ki Hát igen, a vesz- szöből fonott pajzsnak van bizonyos üdülőhelyi jellege. A svéd rendőrség már négy- szögletes, golyóbiztos pajzsot rendszeresített, s jelenleg egyfajta könnygázpuskát pró­bálnak ki. Az angol lancas- hirei grófság rendőrségének tagjai nylonból és acélból készült — nem éppen az an­gol divat hagyományait őrző — öltözékben pompáznak, amely állítólag a közvetlen Kivonulásra és bevetésre készen az amerikai rendőrök. közelről rázúduló kőzápornak is ellenáll. Ezeket az angol rendőrlegényeket teljes harci öltözékükben inkább néznénk robotembernek, mint rendőr­nek. Olaszország rendjének őrei is arcvédő sisakot hordanak. A mezöaazdasáai munkások A háló is hozzátartozik a japán rendőrök felszereléséhez. sztrájkja óta pedig csinos, át­tetsző plasztikpajzsot, ame­lyen színes világító festékkel messziről is olvasható a fel­irat: POLIZ1A. Tokióban a tüntetők ellen bevetésre ke­rülő rendőri osztagok csak­nem olyan jól felszereltek és íelfegyverzettek, mint egy kisebb hadsereg. Páncélozott sisakjukhoz áttetsző arcvédő­lemezt erősítettek, fémből készült pajzs egészíti ki »di­vatos-« öltözéküket, s — ten­geri nemzet lévén — fegyver­zetükhöz a befogóháló is hoz­zátartozik. Ez sem teljesen eredeti divatötlet, hiszen köz­ismert, hogy egyre nagyobb tért hódítanak a női divat­ban a laza. láncszem szövésű nadrágok és blúzok. Az ame­rikai rendőrség felszerelésé­ben egyaránt megtalálhatjuk a korszerűséget és a »népi hagyományt«: a forgópisz­tolyt a töltényövvel, a fény­szórót, a bukósisakot kiegé­szítő arc- és állvédőt, a könnygázt permetező dobozt éppúgy mint a majdnem mé­teres hosszúságú gumibotot és a töltényövön bizsuként csüngő kézibilincset és éles hangú sípot. — s b — SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. április 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom