Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

Gondolatok az ülnökválasztás előtt HÜSZ ÉVVEL EZELŐTT — 1949. augusztus 20-án — ha­tályba lépett az 1949. évi XX. számú törvény, dolgozó né­pünk alkotmánya. Ennek 37. paragrafusa így rendelkezik: »A bíróságok hivatásos bírók­ból és népi ülnökökből alakí­tott tanácsokban ítélkeznek.« Ezzel megtörtént az igazság­szolgáltatásnak egyik legna­gyobb jelentőségű forradalmi újítása: a dolgozók aktív rész­vétele az ítélkezésben. Az elmúlt húsz év tapaszta­latai elegendőek a tárgyilagos értékeléshez. Ez annál inkább szükséges, mert az 1966-ban megválasztott ülnökök megbí­zatása 1969. június 30-án le­jár, és az új ülnököket 1969. május 16-a és június 30-a kö­zött választják meg. Népi ülnökök a büntető Igazságszolgáltatásban 1950. február 1-e, a polgári igazság­szolgáltatásban pedig 1953. ja­nuár 1-e óla vesznek részt. Megyénkben az Ítélkezésben azóta ténylegesen részt vevő ülnökök száma megközelíti a három és fél ezret. Ez a szám nagyon sokat mond, különö­sen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a dolgozóknak szinte minden rétege képvisel­ve van közöttük. Természete­sen előfordult, hogy egyes megválasztott ülnökök vissza­élek a beléjük vetett bizalom­mal, vagy nem. váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de korántsem ez volt a meg­határozó. A gyári munkás, a vállalati dolgozó, a tsz-tag, a háziasszony, : nyugdíjas, a pedagógus, a mérnök és a vál­lalati igazgató tudatában volt annak a felelősségnek, ami­vel az ítélkezés jár. Az ítélkezés soha nem az ügyek egyszerű eldöntése, mert minden ügy mögött az ember álL Az ítélkezés rend­kívül bonyolult, a tényállás és a jogszabályok teljes ismere­tét megkövetelő feladat Kér­dés, hogy akkor, amikor egy ügy eldöntése a hivatásos bíró részéről is teljes tudását igényli, mennyiben tudja őt segíteni az ülnök, mennyiben tud az ítélkezésben' részt ven­ni. További kérdés, hogy ezzel kapcsolatban mit mondanak az elmúlt húsz év tapasztala­tai. A kérdések megválasztásá­nál abból az alapvető tényből kell kiindulni, hogy az ülnök nem rendelkezik jogi szakkép­zettséggel, s nem is cél, hogy a számtalan alkalmazandó jog­szabályt előzőleg ismerje. Ha­tározathozatal előtt ezeknek a Javítják az ellátást (Tudósítónktól.) A marcali fogyasztási szövet­kezet a múlt évben sertéshiz­lalással segítette a húsellátást. Tavaly ezer sertést hizlaltak, ennek egy részét tőkehúsként értékesítették, más részét fel­dolgozva adták el üzleteikben. Jelenleg is 240 sertést tartanak a szövetkezet hizlaldájában és a tervek szerint a múlt évivel azonos mennyiségű húst sze­retnének előállítani. A fogyasztási szövetkezet nemcsak a húsellátás javítását vállalta. Marcaliban évente 20—25 vagon zöldségre van szükség, ezért igyekeznek szerződései biztosítani a ter­melőszövetkezetektől és a ház­táji gazdaságoktól. Eddig a kéthelyi és a bizei termelő- szövetkezettel állapodtak meg, de a marcali Vörös Csillag Tsz-től is nagyobb mennyiségű zöldséget várnak. A niklai szövetkezettel 10 vagon bur­gonyára szerződtek, az inkei tsz-től 15 vagonnal várnak. jogszabályoknak szükségszerű ismertetése a hivatásos bíró feladata. Ezzel szemben a hi­vatásos bíró természetesen nem ismerhet minden olyan munkaterületet, élettani folya­matot, amelvnek ismerete pe­dig az ügy eldöntéséhez elen­gedhetetlenül szükséges. El­sődlegesen tehát a kellő szak- képzettséggel rendelkező ülnök ilyen esetekben tud a hivatásos bíró segítségére lenni. Több olyan jogterület van, ahol ez a segítség szinte minden ügy­ben felmerül. Ezek közül ki­emelném a közlekedési, vala­mint a fiatalkorúakkal kap­csolatos ügyeket EGY-EGY KÖZLEKEDÉSI ÜGY elbírálásánál, akár a bű­nösség, akár a kártérítési fele­lősség megállapítása szem­pontjából rendkívül fontos, hogy az ülnök ismerje a gép­járművezetést és a közlekedés rendjét Ez biztosítja egyrészt a tényállás helyes földerítését, másrészt az igazságügyi szak­értő véleményének esetleges felülbírálását. Ezen túlmenően az ügy érdekeltjei szempont­jából is megnyugtató, ha lát­ják, hogy ügyükben olyan bí­róság ítélkezik, amely nem­csak a jogszabályokat ismeri, hanem kellő szakképzettséggel is rendelkezik. Ugyanez vo­natkozik a fiatalkorúak ügyei­re is. Bár a hivatásos bírónak sokszor nemcsak jogásznak, hanem pszichológusnak és ne­velőnek is kell lennie, a peda­gógus ezeket a funkciókat hi­vatásszerűen tölti be. A jó pe­dagógus, ha jó ülnök is, mér­hetetlen segítséget tud nyújta­ni a hivatásos bírónak a fia­talkorú vádlott egyéniségének, a cselekvését mozgató rugók megismerésében, s az olyan ítélet meghozatalában, amely teljes egészében betölti ne­velő feladatát. Mindezen túlmenően a bí­ráskodás számtalan olyan szakkérdést vet fel, ahol a szakmailag képzett, megfelelő ítélőképességgel, élettapaszta­lattal rendelkező ülnök igen hasznos segítőtársa lehet a hivatásos bírónak. Ennek je­lentősége a gazdasági mecha­nizmus reformja óta csak fo­kozódik. Olyan, eddig ismeret­len kérdésekben kell dönteni, amelyekhez nem elég a jog­szabály ismerete, ismerni kell a gazdasági összefüggéseket, munkafolyamatokat, a gazdál­kodás rendjét általában, s az adott ügy keretein belül konk­rétan. Az ilyen munkakörben dolgozóknál ezek ismerete ter­mészetes. Természetes, hogy az ilyen szakképzettségű dol­gozó maradéktalanul el tudja látni feladatát ülnökként. Vizsgáljuk meg ezek után. hogy a fenti lehetőségek az elmúlt években mennyiben valósultak meg. A kép nem egyértelmű, de nem is rossz. Több olyan ülnökünk van, akinek szakképzettsége, a bí­ráskodás során tanúsított ma­gatartása jól kamatozott. Reá­juk a jövőben is számítunk. Tudjuk, hogy ez sokszor ál­dozatvállalást jelent részükről, tudjuk, hogy igaztalanul sok­szor haragost is szereznek ma­guknak, de bízunk benne, hogy a bírói munka szépsége, becsületes dolgozótársaik sze- retete és bizalma kellő kárpót­lást nyújt. Ugyanakkor több ülnök képességeit a feladat meghaladta. Nem azért, mert egyébként nem lennének be­csületesek, a maguk területén munkájukat nem látnák el jól, de hiányzott belőlük az a több, ami az ülnökbírónál még kell. Igyekezetüket nekik is megköszönjük, de a meg­növekedett feladatok jó és tel­jes ellátásához az arra min­denben alkalmas ülnökökre van szükség Megválasztandó ülnökeink a jövőben is megkapják igaz­ságügyi szerveinktől és hiva­tásos bíráinktól mindazt a se­gítséget, amely ülnöki műkö­désükhöz szükséges. A megye- székhelyen és egyes járások­ban szervezett ülnökakadé­miákon az egyes jogterületek szakbírái ismertetik azokat a jogszabályokat, amelyek isme­rete a bíráskodásban részt ve­vő ülnökök számára elenged­hetetlen. Ismételten megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy az ülnökök közül mind többen ismerik fel ezeknek az előadá­soknak a szükségességét, s bí­zunk abban, hogy az ott ta­nultakat fel is használják. AZ ELMÜLT ÉVEKBEN a bíróságok ítélkezési munkáját megyei és országos szinten számos esetben értékelték. Az ülnökök tevékenységével a választó szervek is rendszere­sen foglalkoztak. Minden eset­ben elismerték és nagyra ér­tékelték azt a nehéz és fárad­ságos munkát, amelyet a bí­rák mellett az ülnökök végez­tek. Ez a megbecsülés termé­szetesen kötelez. Kötelezi ül­nökeinket arra. hogy az ítél kezesen túlmenően munkahe- | lyükön cs magánéletükben olyan magatartást tanúsítsa­nak, amilyent a dolgozók el­várnak azoktól, akiket ülnökké választottak. Az ülnöki beszá­molókon, magánbeszélgetések során, tanácsadás keretében ismertessék működésüket, ta­pasztalataikat, tudásukhoz mérten nyújtsanak segítséget Ez nemcsak joguk, hanem kö­telességük is. Tartsák meg azt a bizalmat, amit részükre elő­legeztek. Nemcsak akkor kell érezniük a felelősséget amikor a bírói székben ülnek, a fele­lősségtudatnak mindig ben­nük kell lenni. Ez a felelős­ségtudat elengedhetetlen ah­hoz, hogy méltók legyenek dolgozótársaik felett ítélkezni. Hetedszer készülünk megvá­lasztani ülnökeinket A mun­kálatok irányítására és ellen­őrzésére a megyei ülnökvá­lasztási bizottság már megala­kult és megkezdte munkáját. Ebben a munkában a Megyei Bíróság elnökén kívül a me­gyei tanács vb, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa és a Ha­zafias Népfront megyei bizott­sága vesz részt MEGYÉNKBEN ÖSSZESEN hatszázhúsz ülnököt választa­nak. A megválasztottak újabb három éven át képviselik dol­gozó népünket a bírói szék­ben. Nem közömbös, hegy kik lesznek azok, akik ezt a rend­kívül felelősségteljes, magas fokú erkölcsiséget, tárgyila­gosságot, humánumot, az ál­lam és a dolgozók érdekeit szem előtt tartó feladatot meg­oldják. Nyílt, megfontolt vi­ták után olyanokat kell meg­választani, akik minderre ké­pesek, bírják dolgozótársaik bizalmát és becsülését. Az ül­nökbíráskodás csak így érheti el célját és csak így lehet nép- köztársaságunk bírósága való­ban a nép bírósága. Dr. Iguácz Pál, a Megyei Bíróság elnöke A KISZ-érdemérmes brigádvezető Kicsi, törékeny asszonyka, alig lehet har­mincéves. Szeméből derű árad, pedig még mindig nem gyógyult meg. De munkába állt — ahogy a tsz vezetői mondják —, kötéllel sem lehetne otthon tartani. — Majd elmúlik ez a kis köhögés is — mondja Lukács Sándorné, a várdai Űj Elet Termelőszövetkezet ifjúsági kertészeti bri­gádjának vezetője, akit jó munkája jutal­mául a közelmúltban KlSZ-érdeméremmel tüntettek ki. — Csak a közbejött influenza miatt nem tudtam átvenni a kitüntetést. Nagyon sajná­lom, hogy lemaradtam erről a számomra igen megtisztelő eseményről. Így is kimond­hatatlanul boldog vagyok, de nemcsak en­gem illet az elismerés, hanem a brigád mind a hét tagját. A szövetkezet vezetői róluk sem felelkez- tek meg. Völgyi Mihály föagronómus mu­tatja a díszes okleveleket, és amiről még nem tudnak: jutalom-kirándulásban részesí­tik a brigádot. Lukácsné arca felderül, és meglepetten kérdezi: — Ezt elmondhatom a többieknek is? Lukács Sándorné négy évvel ezelőtt ke­rült a brigád élére. Azóta minden évben többlettermést értek el. Tavalyi tervüket is magasan túlteljesítették, a kertészet a tervezett 120 ezer helyett 246 ezer forint bevétett adott. — Mi csak a főbb feladatokat szabjuk meg, s a brigád önállóan szervezi meg a munkáját — mondja Krámmer József elnök. — Nem kell őket figyelmezteni az időszerű munkák elvégzésére. Lukácsné pontosságra, munkaszeretetre tanítja a brigád fiataljait, sokat tanulnak tőle. Ifjúsági termelési ver­senyeken is részt vettek, s örvendetes, hogy eredményesen szerepeltek. Elnyerték már a szocialista brigád címet is. — Én mindig itt a tsz-ben dolgoztam — folytatja a brigádvezető —, és nem is aka­rok elmenni innen. Épp elég baj, hogy a LENIN ÚTJÁN férjemnek Kaposvárra kell járni, 6 gépko­csivezető. Most, hogy végre itt a tavasz, már szívesebben tesszük a dolgunkat. Halk szavú, csendes asszony. Keveset be­szél magáról. Az elnök biztatja: — Beszél­jen a szociális vállalásaikról is! — Két nyugdíjas pedagógusnak segítet­tünk. Varga Sándornak a házépítésnél egy napig, Juhász Józsefnek pedig a csutavá- gásban. Mindannyian részt vettünk politi­kai oktatásban, és szakmailag is képezzük magunkat. Lukács Sándorné sokat vállalt magára, de mindenhol becsülettel helyt áll. Az egész napi munka után — ha háziasszonyi teen­dőit is ellátta —, kilencéves kisfiával fog­lalkozik, nehogy szégyent hozzon az édes­anyjára .., Fehér Éva A magyar történelem fé­nyes és dicső fejeze­tét lapoztuk fel a legutóbbi hónapokban, fel­elevenítettük munkásmoz­galmunk izgalmas esemé­nyeinek, a kommunista párt megalakulásának, a Tanács- köztársaság létrejöttének ide­jét. Az ünnepi hangulatban hányszor, de hr vszor szól­tunk arról az emberről, aki­nek szellemében vívták nehéz önfeláldozó harcukat 1919-es elődeink, s akiknek útmuta­tását követtük mi is, ismét, 1945 után. Most is Leninre emlékezünk, Lenin életművé­számlálnak a kommunista pártok. Ez a harcos, tettre kész, szavát mindig hallató mozgalom mérhetetlenül erős tényező, még ha ezt jelenleg, sajnos gyengíti is néhány párt belső vá’sága. Minden haladó ember sajnálkozással szemléli azokat a jelensége­ket, amelyek a kommunista mozgalmat megosztó csopor­tok, elemek működésiről ta­núskodnak. A mozgalom féltésének oka teljesen érthető. Lenin jelen­tőségéről, munkásságának ta­V. I. Lenin Szamuelly Tiborral 1919. május 25-én a Vörös téren az általános kiképzés csapatainak díszszemléjén. (Foto: APN) re, amely új korszakot hozott az emberiség egész fejlődé­sében, az egész világ sorsá­nak alakulásában. Vlagyimir lljics Lenin 99 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született. A kapitaliz­mus tobzódása teljében volt akkor. »Iste« kegyelméből« uralkodó királyok, császárok és cárok ültek a népek nya­kán, s őrültnek tartották vol­na azt, aki megjósolja, hogy már érik, érlelődik a buká­suk. Hatalmas gyarmattartó b.rodalmak vir- goztak, egzo­tikusnak nevezett földrészek kínálták kincseiket számuk­ra. Ügy látszott, hogy a tőke hatalmát ki sem lehet kez­deni. A tőke ereje, befolyása mindent legyűr, s el tudja se­perni a halandó embert, a ki­zsákmányolt munkásság szer­vezkedését. Vajon a minden­hatónak hitt burzsoáziában voltak-e olyanok, akiket leg­alább gondolkodóba ejtettek Marx látnoki szavai: »Ellen­tétben a régi társadalommal, amelynek velejárója a gazda­sági nyomor és a politikai té­boly, új társadalom születik, amelynek nemzetközi elve a béke, mert minden nemzetnél egyazon elv lesz uralkodó: a munka.« M ilyen ma a világ? ön­áltatás lenne idilli ké­pet festeni erről. Még sok a baj, sok a veszélyes góc, még léteznek félelmetes lehetőségek a társadalmi ha­ladástól irtózó erők kezében, de a szocialista eszmék tér­hódításának, a forradalmi gondolat terjedésének, a munka meghatározó szerepé­nek már senki sem tud gátat vetni. Lenin 1890-ben kezdte meg forradalmi szervező munkáját, s azóta szemünk láttára rázzák le bilincseiket a tőkés országok által igában tartott gyarmati népek, s ahol még a burzsoázia van hatal­mon, a dolgozók tömegei egy­re határozottabban kénysze­rítik ki az engedményeket. A második világháború után az országok egész sora vá­lasztotta a szocialista világ­rendet, s 50—52 millió taso* nulmányozásáról és megérté­séről könyvek sokasága szól. Abban valamennyi megegye­zik, hogy az emberiség nagy tanítójának legfontosabb ér­deme a tömegekkel összefor­rott, új típusú, a proletárfor­radalmat megvalósítani ké­pes párt megteremtése volt. A huszadik század története különösen bizonyítja, hogy a proletariátus forradalmát csak a kommunista pártok tudják győzelemre vinni. Csak a kommunista pártok tapasztalataiból meríthettek azok a politikai erők, ame­lyek a fejlődő országokban küzdenek a társadalom szo­cialista irányú fejlődéséért. A magyar munkásmozgal­mat szoros szálak fűzték Le­ninhez, Lenin tanításaihoz. Lenin nagy érdeklődéssel, megkülönböztetett figyelem­mel kísérte az 1919-es Ma­gyar Tanácsköztársaság mun­káját, harcát. Lenin több üzenete tükrözte, milyen sok­ra értékelte a Magyar Ta­nácsköztársaságot. Lenin em­léke, neve a jobb jövő remé­nyét jelentette a horthysta Magyarországon az elnyo­mott milliók számára. A fel- szabadulás óta eltelt 24 év meggyőzően bizonyította a népi Magyarországon a lenini tanítások igazát Tapasztala­taink tanítottak bennünket arra, hogy nehézségek sza­kadnak az országra, ha a le­nini szellemmel ellentétes né­zetek kerekednek felül. S ta­pasztalat tanított bennünket arra Is, hogy akkor haladunk gyorsan előre, amikor Lenin elméletéhez méltóan, a szo­cialista eszmékhez ragasz­kodva oldjuk meg dolgain­kat. A százesztendős jubi­leum évébe fordulunk most. A Lenin-év kezdetén mi is, mint az egész haladó emberiség, hálával és jóleső érzéssel gondolunk a lenini eszme diadalútjára. Vető József IOMOGII NÉPLAP Kedd, 1969. április 22. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom