Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-22 / 90. szám
Gondolatok az ülnökválasztás előtt HÜSZ ÉVVEL EZELŐTT — 1949. augusztus 20-án — hatályba lépett az 1949. évi XX. számú törvény, dolgozó népünk alkotmánya. Ennek 37. paragrafusa így rendelkezik: »A bíróságok hivatásos bírókból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek.« Ezzel megtörtént az igazságszolgáltatásnak egyik legnagyobb jelentőségű forradalmi újítása: a dolgozók aktív részvétele az ítélkezésben. Az elmúlt húsz év tapasztalatai elegendőek a tárgyilagos értékeléshez. Ez annál inkább szükséges, mert az 1966-ban megválasztott ülnökök megbízatása 1969. június 30-án lejár, és az új ülnököket 1969. május 16-a és június 30-a között választják meg. Népi ülnökök a büntető Igazságszolgáltatásban 1950. február 1-e, a polgári igazságszolgáltatásban pedig 1953. január 1-e óla vesznek részt. Megyénkben az Ítélkezésben azóta ténylegesen részt vevő ülnökök száma megközelíti a három és fél ezret. Ez a szám nagyon sokat mond, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a dolgozóknak szinte minden rétege képviselve van közöttük. Természetesen előfordult, hogy egyes megválasztott ülnökök visszaélek a beléjük vetett bizalommal, vagy nem. váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de korántsem ez volt a meghatározó. A gyári munkás, a vállalati dolgozó, a tsz-tag, a háziasszony, : nyugdíjas, a pedagógus, a mérnök és a vállalati igazgató tudatában volt annak a felelősségnek, amivel az ítélkezés jár. Az ítélkezés soha nem az ügyek egyszerű eldöntése, mert minden ügy mögött az ember álL Az ítélkezés rendkívül bonyolult, a tényállás és a jogszabályok teljes ismeretét megkövetelő feladat Kérdés, hogy akkor, amikor egy ügy eldöntése a hivatásos bíró részéről is teljes tudását igényli, mennyiben tudja őt segíteni az ülnök, mennyiben tud az ítélkezésben' részt venni. További kérdés, hogy ezzel kapcsolatban mit mondanak az elmúlt húsz év tapasztalatai. A kérdések megválasztásánál abból az alapvető tényből kell kiindulni, hogy az ülnök nem rendelkezik jogi szakképzettséggel, s nem is cél, hogy a számtalan alkalmazandó jogszabályt előzőleg ismerje. Határozathozatal előtt ezeknek a Javítják az ellátást (Tudósítónktól.) A marcali fogyasztási szövetkezet a múlt évben sertéshizlalással segítette a húsellátást. Tavaly ezer sertést hizlaltak, ennek egy részét tőkehúsként értékesítették, más részét feldolgozva adták el üzleteikben. Jelenleg is 240 sertést tartanak a szövetkezet hizlaldájában és a tervek szerint a múlt évivel azonos mennyiségű húst szeretnének előállítani. A fogyasztási szövetkezet nemcsak a húsellátás javítását vállalta. Marcaliban évente 20—25 vagon zöldségre van szükség, ezért igyekeznek szerződései biztosítani a termelőszövetkezetektől és a háztáji gazdaságoktól. Eddig a kéthelyi és a bizei termelő- szövetkezettel állapodtak meg, de a marcali Vörös Csillag Tsz-től is nagyobb mennyiségű zöldséget várnak. A niklai szövetkezettel 10 vagon burgonyára szerződtek, az inkei tsz-től 15 vagonnal várnak. jogszabályoknak szükségszerű ismertetése a hivatásos bíró feladata. Ezzel szemben a hivatásos bíró természetesen nem ismerhet minden olyan munkaterületet, élettani folyamatot, amelvnek ismerete pedig az ügy eldöntéséhez elengedhetetlenül szükséges. Elsődlegesen tehát a kellő szak- képzettséggel rendelkező ülnök ilyen esetekben tud a hivatásos bíró segítségére lenni. Több olyan jogterület van, ahol ez a segítség szinte minden ügyben felmerül. Ezek közül kiemelném a közlekedési, valamint a fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyeket EGY-EGY KÖZLEKEDÉSI ÜGY elbírálásánál, akár a bűnösség, akár a kártérítési felelősség megállapítása szempontjából rendkívül fontos, hogy az ülnök ismerje a gépjárművezetést és a közlekedés rendjét Ez biztosítja egyrészt a tényállás helyes földerítését, másrészt az igazságügyi szakértő véleményének esetleges felülbírálását. Ezen túlmenően az ügy érdekeltjei szempontjából is megnyugtató, ha látják, hogy ügyükben olyan bíróság ítélkezik, amely nemcsak a jogszabályokat ismeri, hanem kellő szakképzettséggel is rendelkezik. Ugyanez vonatkozik a fiatalkorúak ügyeire is. Bár a hivatásos bírónak sokszor nemcsak jogásznak, hanem pszichológusnak és nevelőnek is kell lennie, a pedagógus ezeket a funkciókat hivatásszerűen tölti be. A jó pedagógus, ha jó ülnök is, mérhetetlen segítséget tud nyújtani a hivatásos bírónak a fiatalkorú vádlott egyéniségének, a cselekvését mozgató rugók megismerésében, s az olyan ítélet meghozatalában, amely teljes egészében betölti nevelő feladatát. Mindezen túlmenően a bíráskodás számtalan olyan szakkérdést vet fel, ahol a szakmailag képzett, megfelelő ítélőképességgel, élettapasztalattal rendelkező ülnök igen hasznos segítőtársa lehet a hivatásos bírónak. Ennek jelentősége a gazdasági mechanizmus reformja óta csak fokozódik. Olyan, eddig ismeretlen kérdésekben kell dönteni, amelyekhez nem elég a jogszabály ismerete, ismerni kell a gazdasági összefüggéseket, munkafolyamatokat, a gazdálkodás rendjét általában, s az adott ügy keretein belül konkrétan. Az ilyen munkakörben dolgozóknál ezek ismerete természetes. Természetes, hogy az ilyen szakképzettségű dolgozó maradéktalanul el tudja látni feladatát ülnökként. Vizsgáljuk meg ezek után. hogy a fenti lehetőségek az elmúlt években mennyiben valósultak meg. A kép nem egyértelmű, de nem is rossz. Több olyan ülnökünk van, akinek szakképzettsége, a bíráskodás során tanúsított magatartása jól kamatozott. Reájuk a jövőben is számítunk. Tudjuk, hogy ez sokszor áldozatvállalást jelent részükről, tudjuk, hogy igaztalanul sokszor haragost is szereznek maguknak, de bízunk benne, hogy a bírói munka szépsége, becsületes dolgozótársaik sze- retete és bizalma kellő kárpótlást nyújt. Ugyanakkor több ülnök képességeit a feladat meghaladta. Nem azért, mert egyébként nem lennének becsületesek, a maguk területén munkájukat nem látnák el jól, de hiányzott belőlük az a több, ami az ülnökbírónál még kell. Igyekezetüket nekik is megköszönjük, de a megnövekedett feladatok jó és teljes ellátásához az arra mindenben alkalmas ülnökökre van szükség Megválasztandó ülnökeink a jövőben is megkapják igazságügyi szerveinktől és hivatásos bíráinktól mindazt a segítséget, amely ülnöki működésükhöz szükséges. A megye- székhelyen és egyes járásokban szervezett ülnökakadémiákon az egyes jogterületek szakbírái ismertetik azokat a jogszabályokat, amelyek ismerete a bíráskodásban részt vevő ülnökök számára elengedhetetlen. Ismételten megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az ülnökök közül mind többen ismerik fel ezeknek az előadásoknak a szükségességét, s bízunk abban, hogy az ott tanultakat fel is használják. AZ ELMÜLT ÉVEKBEN a bíróságok ítélkezési munkáját megyei és országos szinten számos esetben értékelték. Az ülnökök tevékenységével a választó szervek is rendszeresen foglalkoztak. Minden esetben elismerték és nagyra értékelték azt a nehéz és fáradságos munkát, amelyet a bírák mellett az ülnökök végeztek. Ez a megbecsülés természetesen kötelez. Kötelezi ülnökeinket arra. hogy az ítél kezesen túlmenően munkahe- | lyükön cs magánéletükben olyan magatartást tanúsítsanak, amilyent a dolgozók elvárnak azoktól, akiket ülnökké választottak. Az ülnöki beszámolókon, magánbeszélgetések során, tanácsadás keretében ismertessék működésüket, tapasztalataikat, tudásukhoz mérten nyújtsanak segítséget Ez nemcsak joguk, hanem kötelességük is. Tartsák meg azt a bizalmat, amit részükre előlegeztek. Nemcsak akkor kell érezniük a felelősséget amikor a bírói székben ülnek, a felelősségtudatnak mindig bennük kell lenni. Ez a felelősségtudat elengedhetetlen ahhoz, hogy méltók legyenek dolgozótársaik felett ítélkezni. Hetedszer készülünk megválasztani ülnökeinket A munkálatok irányítására és ellenőrzésére a megyei ülnökválasztási bizottság már megalakult és megkezdte munkáját. Ebben a munkában a Megyei Bíróság elnökén kívül a megyei tanács vb, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei bizottsága vesz részt MEGYÉNKBEN ÖSSZESEN hatszázhúsz ülnököt választanak. A megválasztottak újabb három éven át képviselik dolgozó népünket a bírói székben. Nem közömbös, hegy kik lesznek azok, akik ezt a rendkívül felelősségteljes, magas fokú erkölcsiséget, tárgyilagosságot, humánumot, az állam és a dolgozók érdekeit szem előtt tartó feladatot megoldják. Nyílt, megfontolt viták után olyanokat kell megválasztani, akik minderre képesek, bírják dolgozótársaik bizalmát és becsülését. Az ülnökbíráskodás csak így érheti el célját és csak így lehet nép- köztársaságunk bírósága valóban a nép bírósága. Dr. Iguácz Pál, a Megyei Bíróság elnöke A KISZ-érdemérmes brigádvezető Kicsi, törékeny asszonyka, alig lehet harmincéves. Szeméből derű árad, pedig még mindig nem gyógyult meg. De munkába állt — ahogy a tsz vezetői mondják —, kötéllel sem lehetne otthon tartani. — Majd elmúlik ez a kis köhögés is — mondja Lukács Sándorné, a várdai Űj Elet Termelőszövetkezet ifjúsági kertészeti brigádjának vezetője, akit jó munkája jutalmául a közelmúltban KlSZ-érdeméremmel tüntettek ki. — Csak a közbejött influenza miatt nem tudtam átvenni a kitüntetést. Nagyon sajnálom, hogy lemaradtam erről a számomra igen megtisztelő eseményről. Így is kimondhatatlanul boldog vagyok, de nemcsak engem illet az elismerés, hanem a brigád mind a hét tagját. A szövetkezet vezetői róluk sem felelkez- tek meg. Völgyi Mihály föagronómus mutatja a díszes okleveleket, és amiről még nem tudnak: jutalom-kirándulásban részesítik a brigádot. Lukácsné arca felderül, és meglepetten kérdezi: — Ezt elmondhatom a többieknek is? Lukács Sándorné négy évvel ezelőtt került a brigád élére. Azóta minden évben többlettermést értek el. Tavalyi tervüket is magasan túlteljesítették, a kertészet a tervezett 120 ezer helyett 246 ezer forint bevétett adott. — Mi csak a főbb feladatokat szabjuk meg, s a brigád önállóan szervezi meg a munkáját — mondja Krámmer József elnök. — Nem kell őket figyelmezteni az időszerű munkák elvégzésére. Lukácsné pontosságra, munkaszeretetre tanítja a brigád fiataljait, sokat tanulnak tőle. Ifjúsági termelési versenyeken is részt vettek, s örvendetes, hogy eredményesen szerepeltek. Elnyerték már a szocialista brigád címet is. — Én mindig itt a tsz-ben dolgoztam — folytatja a brigádvezető —, és nem is akarok elmenni innen. Épp elég baj, hogy a LENIN ÚTJÁN férjemnek Kaposvárra kell járni, 6 gépkocsivezető. Most, hogy végre itt a tavasz, már szívesebben tesszük a dolgunkat. Halk szavú, csendes asszony. Keveset beszél magáról. Az elnök biztatja: — Beszéljen a szociális vállalásaikról is! — Két nyugdíjas pedagógusnak segítettünk. Varga Sándornak a házépítésnél egy napig, Juhász Józsefnek pedig a csutavá- gásban. Mindannyian részt vettünk politikai oktatásban, és szakmailag is képezzük magunkat. Lukács Sándorné sokat vállalt magára, de mindenhol becsülettel helyt áll. Az egész napi munka után — ha háziasszonyi teendőit is ellátta —, kilencéves kisfiával foglalkozik, nehogy szégyent hozzon az édesanyjára .., Fehér Éva A magyar történelem fényes és dicső fejezetét lapoztuk fel a legutóbbi hónapokban, felelevenítettük munkásmozgalmunk izgalmas eseményeinek, a kommunista párt megalakulásának, a Tanács- köztársaság létrejöttének idejét. Az ünnepi hangulatban hányszor, de hr vszor szóltunk arról az emberről, akinek szellemében vívták nehéz önfeláldozó harcukat 1919-es elődeink, s akiknek útmutatását követtük mi is, ismét, 1945 után. Most is Leninre emlékezünk, Lenin életművészámlálnak a kommunista pártok. Ez a harcos, tettre kész, szavát mindig hallató mozgalom mérhetetlenül erős tényező, még ha ezt jelenleg, sajnos gyengíti is néhány párt belső vá’sága. Minden haladó ember sajnálkozással szemléli azokat a jelenségeket, amelyek a kommunista mozgalmat megosztó csoportok, elemek működésiről tanúskodnak. A mozgalom féltésének oka teljesen érthető. Lenin jelentőségéről, munkásságának taV. I. Lenin Szamuelly Tiborral 1919. május 25-én a Vörös téren az általános kiképzés csapatainak díszszemléjén. (Foto: APN) re, amely új korszakot hozott az emberiség egész fejlődésében, az egész világ sorsának alakulásában. Vlagyimir lljics Lenin 99 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született. A kapitalizmus tobzódása teljében volt akkor. »Iste« kegyelméből« uralkodó királyok, császárok és cárok ültek a népek nyakán, s őrültnek tartották volna azt, aki megjósolja, hogy már érik, érlelődik a bukásuk. Hatalmas gyarmattartó b.rodalmak vir- goztak, egzotikusnak nevezett földrészek kínálták kincseiket számukra. Ügy látszott, hogy a tőke hatalmát ki sem lehet kezdeni. A tőke ereje, befolyása mindent legyűr, s el tudja seperni a halandó embert, a kizsákmányolt munkásság szervezkedését. Vajon a mindenhatónak hitt burzsoáziában voltak-e olyanok, akiket legalább gondolkodóba ejtettek Marx látnoki szavai: »Ellentétben a régi társadalommal, amelynek velejárója a gazdasági nyomor és a politikai téboly, új társadalom születik, amelynek nemzetközi elve a béke, mert minden nemzetnél egyazon elv lesz uralkodó: a munka.« M ilyen ma a világ? önáltatás lenne idilli képet festeni erről. Még sok a baj, sok a veszélyes góc, még léteznek félelmetes lehetőségek a társadalmi haladástól irtózó erők kezében, de a szocialista eszmék térhódításának, a forradalmi gondolat terjedésének, a munka meghatározó szerepének már senki sem tud gátat vetni. Lenin 1890-ben kezdte meg forradalmi szervező munkáját, s azóta szemünk láttára rázzák le bilincseiket a tőkés országok által igában tartott gyarmati népek, s ahol még a burzsoázia van hatalmon, a dolgozók tömegei egyre határozottabban kényszerítik ki az engedményeket. A második világháború után az országok egész sora választotta a szocialista világrendet, s 50—52 millió taso* nulmányozásáról és megértéséről könyvek sokasága szól. Abban valamennyi megegyezik, hogy az emberiség nagy tanítójának legfontosabb érdeme a tömegekkel összeforrott, új típusú, a proletárforradalmat megvalósítani képes párt megteremtése volt. A huszadik század története különösen bizonyítja, hogy a proletariátus forradalmát csak a kommunista pártok tudják győzelemre vinni. Csak a kommunista pártok tapasztalataiból meríthettek azok a politikai erők, amelyek a fejlődő országokban küzdenek a társadalom szocialista irányú fejlődéséért. A magyar munkásmozgalmat szoros szálak fűzték Leninhez, Lenin tanításaihoz. Lenin nagy érdeklődéssel, megkülönböztetett figyelemmel kísérte az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság munkáját, harcát. Lenin több üzenete tükrözte, milyen sokra értékelte a Magyar Tanácsköztársaságot. Lenin emléke, neve a jobb jövő reményét jelentette a horthysta Magyarországon az elnyomott milliók számára. A fel- szabadulás óta eltelt 24 év meggyőzően bizonyította a népi Magyarországon a lenini tanítások igazát Tapasztalataink tanítottak bennünket arra, hogy nehézségek szakadnak az országra, ha a lenini szellemmel ellentétes nézetek kerekednek felül. S tapasztalat tanított bennünket arra Is, hogy akkor haladunk gyorsan előre, amikor Lenin elméletéhez méltóan, a szocialista eszmékhez ragaszkodva oldjuk meg dolgainkat. A százesztendős jubileum évébe fordulunk most. A Lenin-év kezdetén mi is, mint az egész haladó emberiség, hálával és jóleső érzéssel gondolunk a lenini eszme diadalútjára. Vető József IOMOGII NÉPLAP Kedd, 1969. április 22. T
