Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-02 / 76. szám

KÉT ÉVTIZED KERESIK AZ ÚJAT Alig hiszem, hogy akadna olyan mezőgazdasági szakve­zető a megyében, aki ne for­dult volna meg akár csak egy alkalommal is a Kapos­vári Állami Gazdaságban. Jó­magam is többször voltam itt tapasztalatcseréken, bemutató­ikon állami gazdasági és ter­melőszövetkezeti szakemberek társaságában. — Az állattenyésztés és a takarmány termesztés a gazda­ság fő profilja, ennek ren­deljük alá a növénytermesz­tést és a különféle beruházá­sokat — mondja Eszterhay Sándor igazgató. Majd így folytatja: — A megyeszékhe­lyen felsőfokú mezőgazdasá­gi oktatási intézmény van, annak kutatócsoportja műkö­dik, ez sajátos feladat elé állít bennünket: egyre inkább kidomborodik a bemutató és tangazdaság jelleg, ide jönnek korszerű állattenyésztést ta­nulni a leendő szakemberek. Rendszeres kísérletek folynak kerületeinkben. Ebből ere­dően olyan szinten kell vé­geznünk a termelést, hogy valóban korszerű, fejlett gaz­dálkodást lássanak, tanulhas­sanak nálunk a fiatalok... Az idén húszévesek az ál­lami gazdaságok. A mostani Kaposvári Állami Gazdaság Antalszállástól Karádig és Andocsig, illetőleg az öregla­ki Állami Gazdaságtól a Dal- mandi Állami Gazdaságig ter­jed. Olyan változó, adottsá­gaiban eltérő tájegységek ta­lálhatók ezen a területen, mint a Zselicség, a Kapos és a Koppány völgye. Ezek a földrajzi körülmények és az innen táplálkozó hagyomá­nyok meghatározták a koráb­ban több kis gazdaságból álló mezőgazdasági nagyüzem ter­melésének irányvonalát: az állattenyésztést. A közelebbi múlt és a jelen egyaránt arra mutat, hogy a gazdasági önállóság folytán önerőből előállított áru — sa­ját alapanyagból hizlalnak, maguk termesztik a szükséges takarmányt — jelentős mér­tékben hozzájárul a népgazda­sági igények kielégítéséhez. Kocaállományuk a korábbi 400-ról 1200-ra emelkedett, és 190—210 vagon sertéshúst ér­tékesítenek évente. Ezzel egy időben 50—60 vagon marhahús kerül ki a gazdaságból meg 10—12 vagon birkahús (ennek zöme exportra küldött pecse- nyebárány). A sertés kivételé­vel az egyéb húsok elsősorban külföldi fogyasztókhoz kerül­nek. Ottjártunkor é)ppen egy holland kereskedőnek adtak el 254 hízott bikát, s rövide­sen 1000 pecse­nyebárány in­dul Olaszor­szágba és Fran­ciaországba. Külön említést érdemel az ál­lati termékek nagy mennyi­sége. Évente 2,4 millió liter tehéntejet és 250—300' hekto­liter juhtejet adnak el, s mintegy 260-300 mázsa gyapjút értékesítenek. , Tátompusztán és Nagytoldi- pusztán nega­tív tehenészet van. Tótomban 1962-től szarvasmarha utódellenőrző vizsgálat folyik a 300 férőhe­lyes tehené­szetnél. Gazda­sági szinten az évi átlagos tej­termelés tehe­nenként 3100 Kozma Ferencné sertéstenyésztő, többszörös kiváló dolgozó, 30 kocát és mintegy tízszer ennyi malacot gondoz. liter körül van. A bőszénfai 2504 órát dolgoznak az embe- törzstelepen a juhok különfé- rek, s egy évben általában 31 le húskeresztezését végzik, szabad szombat lesz — mond- egy-egy évben mintegy 150 te- ja a gazdaság igazgatója. — A nyészkost adnak el innen az kisiváni sertéstenyésztő tele­pen még ebben az évben be­vezetik az ötnapos munkahe­tet. Az alia tenyésztés és a ta­karmány termesztés szoros kapcsolatban van a gazdaság­ban. Ahogyan az előbbi eset­ben, úgy az utóbbiban is bát­ran vállalják a kísérletezéssel járó »kockázatot, hagy az egyik ágazat a másiknak az erőtel­jesebb fejlődését szolgálja. Úttörő munkái vállaltak pél­dául a megye nagyüzemi gaz­daságai közül elsőként a ku­korica gépi betakarításában, az adapteres komibájnolásban és ezzel kapcsolatban a sze­mes kukorica fóliás tárolásá­ban. Vagy itt van a karbamid- nak takarmányként történő hasznosítása. 1963-ban indul­tak' ezzel, mert úgy vélték, hogy a fehérje pótlásának ez az egyik járható útja. Többfé­le etetési módszert alkalmaz­tak a karbamid hasznosításá­nál. A módszer — a felsőfokú mezőgazdasági technikum ku­tatócsoportja dolgozta ki — ma már elterjedt az egész gazda­ságban: a szarvasmarháknál — A fizikai dolgozók több mint egyharmada szakmun­kás — mondja Eszterhay Sándor igazgató. Ezek a számok nélkülözhe­tetlenek ahhoz, hogy hűen szemléltessük: hol tart a Ka­posvári Állami Gazdaság most, a jubileumi esztendőben. Mindebből kitűnik, milyen számottevő szerepet játszik megyénk mezőgazdasági áru­termelésében, milyen fontos helyet tölt be a somogyi me­zőgazdasági nagyüzemek sorá­ban. Mint említettem, a fő, termelési irány az állattenyész­tés, s külön kell szólni a gaz­daság vezetőinek ama törekvé­séről, amellyel az állattenyész­tést igyekeznek korszerűsíte­ni. A tehenészetekben máris gépesítették az etetést, a fejést és a trágyázást, s mindenütt két műszakban folyik a mun­ka. A szarvasmarha-hizlalás­ban egy istállót kísérleti céllal gépesítettek, kooperálva a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szentgotthárdi üze­mével és a Kaposvári Felsőfo­kú Mezőgazdasági Technikum kutatócsoportjával. — A technika fejlesztésére azért is szükség van, mert az idén és jövőre áttérünk a csök­kentett munkaidőre. Ennek eredményeként évente csak az ember, gaz­daságunk szor­galmas kollek­tívája a siker fő részese... Jártunk a ke­rületekben, Sántoson és Tótomban be­szélgettünk ré­gi dolgozókkal, tíz-húszeszten- dős állami gaz­dasági múlttal rendelkező emberekkel. Legutóbb húsz dolgozót szá­moltak össze, akik az álla­mi gazdaságok megalakulása óta egyvégté- ben ebben a nagyüzemben töltötték el ide­jüket. Köztük van maga az igazgató is A Bán József szerelő 1949 óta állami gazdasá- központi szak- gi do,gozó- Tizenhat évesen kezdte... vezetők és területvezetők kö­zül ugyancsak sokan 18—20 éve vannak a gazdaságban. A gazdaság 750 fizikai dolgozó­jának több mint a fele csak­nem másfél évtizede dolgozik itt. A gazdaság létbiztonságot teremt, így nincs értelme az elvándorlásnak: a múlt évben az egy dolgozóra jutó havi át­lagkereset 1850 forint volt; évente 2,5—3 millió forintot költ szociális létesímenyekre, lakásokra a gazdaság: minden major el van látva villannyal és vízzel, s egy kivételével, valamennyi kerületnek van bekötő útja. A jól képzett szakemberek, a tizenkilenc szocialista bri­gád — mintegy 340 taggal —, és ki-ki a munkaterületén azért dolgozik, hogy a jubilá- . ló gazdaság további szép ered­ményeket érjen el azon az úton, amelyen húsz évvel ez­Ahonnan vagonszámra szállítják a hízósertést: a sántosi telep. előtt elindult... Hernesz Ferenc Győztes a palánták között A kertész szakmunkások tavalyi megyei versenyének győztesei közül már csak Orosz Éva dolgozik a toponá- ri Egyesült Erő Termelőszö­vetkezetben. Bizderi Károly elnök így beszél róla: — Csak dicsérni tudom ezt a kislányt. Olyan lelkesedés­sel, igyekezettel végzi mun­káját, hogy öröm nézni. Még a felnőttek is tanulhatnak tő­le. Darabos Margit volt a má­sik győztes, de ö közben férj­hez ment, s megvált a tsz-töl. E szavakra érkezik meg Éva. Az elnök folytatja: — Csak nehogy te is itt­hagyj bennünket! i— Ugyan, Karcsi bácsi, hisz tudja, amíg az iskolát be nem fejezem, addig szó sem lehet férjhez menésről. — Milyen iskolát végez? — kérdem. — Az öreglaki szakmun­kásképző iskolát kitűnő ered­ménnyel fejeztem be, így kü­lönbözetivel beiratkozhattam a kertészeti technikumba. Révfülöpön van a kihelye­zett osztályunk, jövőre érett­ségizem. — Hogyan választotta ezt a szakmát? — Szüleim is a szövetke­zet tagjai, s már általános iskolás koromban gyakran segítettem a nyári szünidő­ben. Már nem is tudnék más munkát elképzelni magam­nak, mint a kertészeti teen­dőket. Pedig lenne okom pa­naszra, elég kevés a fizeté­sem. A tavalyi vetílkcáő'se meg egészen véletlenül csöp­pentem bele. Alig volt né­hány napom a felkészülésre, magam is meglepődtem, hogy sikerült a második helyet megszerezni. Volt ám öröm itthon a faluban, mindenki büszke volt akkor ránk ... Jutalom egy lengyelországi kiránduláson való részvétel volt, a szilvesztert Varsóban töltöttük. Felejthetetlen emlé­kekkel tértem. haza, annál is inkább, mivel ez volt az első külföldi utam. — Mivel tölti a szabad ide­jét? — Zimányban lakom, a kertészet pedig Orciban van. Elég kevés időt töltök otthon. Nyáron különösen, hisz ak­kor tovább dolgozunk. Sokat tanulok, nagyon szeretek ol­vasni, különösen a verseket. Felcsillan a szeme, ahogy sorolja József Attila és sok más költő versét, melyeket nemcsak olvas, de kívülről is megtanul. — Gyakran nézem a tele­vízió műsorát, moziba is elme­gyek néha. Leány osztálytár­saim közül egyedül én ma­radtam itthon, a többiek mind Kaposvárra járnak dol­gozni. Pedig sok idejük elte­lik az utazgatással, s ha fize­tésükből kifizetik az ebédet, bérletet, bizony nem sok ma­rad. — Jelenleg mit dolgozik a kertészetben? — Éppen palántázunk. A paprika, a paradicsom, a ká­poszta, a zöldségfélék már szépen növekednék a meleg­ágyakban. Csak lenne már jó idő, hogy kiültethetnénk őket. A télen meg nádtakarókat kötöttünk, ezzel védtük a hi­deg ellen a magvakat. Éva egyre többször néz az órájára, sok mindent kell még ma elvégeznie. A kertészet már várja a szorgos keze­ket ... fehér Éva és a juhókmál használják, eredménye főként a szarvas­marha-hizlalásban mutatható ki. 1966-tól teljesen gépesítet­ték a kukorica betakarítását Száraz Lajos, Bodonyi István, Fazekas György és a többi kom- bájnos őszről őszre szép ered­ményeket ér el ebben a munká­ban. Tavaly például 208 hold kukorica betakarítása jutott egy-egy kombájnra. Ebből is látszik, hogy az eredmény nyitja neon a sok gépben, ha­nem a magas teljesítményben, a munkaeszközök alapos ki­használásában van. Évente 20—25 kukoricafaj­tával kísérleteznek öt-öthol- das parcellákon, s ezek közűi választják ki az itteni körül­mények között legeredménye­sebben termeszthető fajtát. Az idén pél dóul négy fajtát vetnek — magyar és jugosz­láv hibrideket —, s az összes terület a silókukoricával együtt meghaladja a 4000 hol­dat. — A múlt év a szárazság miatt nem hozta azt, amit vártunk, azonban így sem pa­naszkodhatunk — tájékoztat az igazgató. — Csaknem 7 mil­lió forintos eredményt értünk el, 25 napi keresetüknek meg­felelő nyereségrészesedést fi­zettünk ki a dolgozóknak. Igaz, hogy része van ebben a nagyarányú gépesítésnek, de

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom