Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

Megszerették napközit a csurgói öregek Aki nem tud eljönni, annak az úttörők visznek ebédet. Dél van, az ebéd is megér­kezett. A csurgói öregek nap­közijének lakói asztalhoz ül­nek. Tésztaleves és pörkölt kerül ma tányérokra. Látha­tóan ízlik az ebéd, csak a tészta kevés a levesben. Huszonketten járnak ide, ál­talában járadékos, magányo­san élő öregek. Ha valaki megbetegszik és nem tud el­jönni, a II-es számú általános iskola úttörői viszik el neki az ételt. — Különösen a télen, ami­kor a nagy havazás volt, se­gítettek sokat. Előfordult, hogy négyen-öten tudtak csak feljönni — meséli Bogdán Ti~ törné, az otthon vezetője. A napközi december 1-től működik. Reggel 9-től délután 5 óráig is éltársaloghatnak, szórakozhatnak itt az öregek. A külső helyiséget étkezésre használják. A belső szoba a társalgó. Itt folynak le a nagy kártya- és sakkpartik. Aki nem fér az asztalhoz, újságot olvas, vagy éppen a híreket hallgatja. De a fáradtabbak le­is heveredhetnek egy kicsit. Nagyon otthonosan érzik magukat. Mindenről szívesen és lelkesedve beszélnek. Sokat emlegetik a »házi néni", Bog­dán Tiborné nevét. Nagyon szeretik őt. — Alig teszi le a kabátját, máris közénk ül, elbeszélget, kártyázik velünk — mondja Mód Erzsi néni, miközben a ajtó felé tekint, nem jön-e Bogdánná. Majd mosolyogva hozzáteszi: — Ha valaki nem akar rendesen étkezni, bizony r áparancsol. Másra terelődik a szó, mert ő is feltűnik az ajtóban. Neki nem szabad hallani a sok di­cséretet Mindenki javában társalog, csak Gizler Vilmosné veszi kabátját és a kis ételhordót. Beteg férje nem tud eljönni, ezért minden délben ő viszi az ebédet. A szoba ablaka az utcára néz, előtte terasz. A kis otthon lakói alig várják, hogy mele­gebben süssön a nap és kiül­hessenek a szabad levegőre. 21. Stuck belevágott az írbe. A következő pillanatban lesújtott rá a rohamkés, de mielőtt a mellkasába hatolt volna, Brad­ley megragadta Graham csuk­lóját. — Csak hagyd! Csak hagyd! — rikácsolta Stuck, szintén ki­húzva az oldalfegyvert és félre akarta lökni Bradleyt, aki Gra- hammel küszködött. Haagen visszarántotta Stuckot, mire a német őt vágta fejbe. Azután egymás nyakát szorongatva hemperegtek. Graham kiszaba­dította magát Bradley kezéből és vaktában lőtt oda, ahol Stuc’- ’ulakodott Haagennel. A verekedés úgy terjedt, mint a száraz mezőn lángra lobbant fűszál tüze. Malpaga közben Kjörgson- nal akaszkodott össze. Havra- neket, aki szét akarta válasz­tani őket, valaki fejbe vágta egy kővel, hogy elájult. Krakauer hirtelen minden látható ok nélkül, mint aki megőrült, odaugrott az embe­rek közé és magas fejhangon sikoltotta: — Állj! Csodálkozva néztek rá, egy másodpercre megfeledkezve a küzdelemről. — Aki tovább verekszik, azt lelövöm!... így nem lehet viselkedni egy dzsungelben! Fuji... A néhány másodpercnyi szü­net alatt engedett az idegek feszült húrja. Morogva igaz­gatták a ruháikat, köpködték a vért és rázták a földet maguk­ról. — Fiúk! — mondta Bradley. — Mindenki uralkodjék ma­gán. Ügy lesz, ahogy a Vissz­hang mondta: aki verekedést kezd, az golyót kap. En... avant... Marchez ou crevez!... Nagyon meleg volt... Az őserdő megszámlálhatat­lan rovara, szúnyogja kínozta eket Nem volt megfelelő ru­hájuk, amit hordtak, az is ron­gyokban lógott, így a testüket valósággal ellepték a legyek és bogarak. Különösen, amikor az erdő mocsarasabb részéhez értek. Az ingoványos föld kis terjedelmű volt ugyan, mert szemben velük vagy ötven méternyire, bozótos, kemény talaj következett ismét, de úgy látszik, e néhány méterre le- csuszamlott a magasabb erdő aljáról minden sár, mert Ja- rosics egyszer csak derékig süppedt az ingoványba, tőzeg­be, amint előre lépett. Épp hogy megmenthették, miközben áliáig merült a hí­nárba. — Az istennyila... — károm­kodott Higgins. Malpaga na­gyot csapott puskatusával egy húsz méter széles fa törzsre: — Itt gebedünk meg mind! Jarosicsról valahogy leka­parták a súlyos sárdarabokat és nehéz munkával rpegtisztí- tották a fájdalomtól félőrült embert a rátapadó megszám­lálhatatlan piócától. Bradley a fatörzset nézte. A torreádor puskája feléig be­szakadt az ütés nyomán a ké­reg mögé. Az őserdő fáinak nagy része, már évszázadok óta nem él, korhadt, kirohadt a belseje és csak a törzse körül élősködő kúszórotangok tart­ják állva. Ez a húszméteres, vastag törzs teljesen elkorhadt A puskaagy ütései alatt betört a kérge. Magasan a föld fölé emelkedő gyökerei, mint erőt­len saskarmok, száradtan, élet­telenül kapaszkodtak a talaj­ba. Bradley is rácsapott a pus­kájával. — Kidöntjük ezt a fát! Kjörgson keserűen kacagott: — Megőrültél? Tíz ember, baltával, két nap alatt, ha megbirkózik vele — felelte 1 Iran is az e! rr I ii ii i Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat zárszámadása Javult az áruellátás Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése a korábbinál is nagyobb feladatok elé állítot­ta a kereskedelmet. A többcsa­tornás árubeszerzés, a hiány­cikklisták lerövidítése jobb és színvonalasabb áruellátást eredményezett, önmagáért be­szél az a szám, hogy a So­mogy megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat tavaly 663 és fél millió forintos for­galmat bonyolított le, ruhá­zati cikkekből 10 százalékkal többet adtak el, mint 1967- ben, amikor 592 és fél millió forint volt a forgalmuk. Az egyéb cikkek eladásában a ruházatnál mutatkozó felfu­tást is túlszárnyalták. Teljesí­tették a kiváló vállalat cím el­éréséhez szükséges feltétele­ket, és eredményeik alapján országosan is a legjobbak kö­zött végeztek. A boltvezetőkön kívül az áruforgalmi főosztály dolgozói mindent megtettek, hogy a vevő elé korszerű, az igé­nyeknek megfelelő ruházati áru kerüljön, még a kisebb értékű cikkekből is. Amikor a nagykereskedelmi vállalatok­nál sem tudták beszerezni- az egyes keresett cikkeket, a ter­melőüzemekhez fordultak. Ez sokszor segített, de még így ;s előfordult, hogy rövidebb- nosszabb időre elakadt az áru- .itánpótlás pl. vas és műszaki cikkekből. Az elmúlt évben sokat ja­vult a boltokban a készletgaz­dálkodás: a kereskedők szigo­rúan az igények fölmérése alapján rendeltek, és mivel jól igazodtak a kereslethez, szinte valamennyi áruféleséget igen rövid idő alatt tudtak eladni. A bolti készleteket jelentő cik­kek így aztán egész évben ka­pósak voltak. A vevő mindig divatos ru­hák, cipők között válogatha­tott. Nemrégen készültek el a vállalatnál az elmúlt év zár­számadásával, amit termelé­si tanácskozáson ismertetett a dolgozókkal Rajta Mihály igazgató. A vezetők arról szá- noltak be, hogy sokat javult a társadalmi tulaidon védel­me és a fogyasztók érdekvé­delme sem szenvedett csorbát. A javuló kereskedelmi munkát elismeri a megyei tanács ke- •.•eskedelmi osztálya is. mint ahogy erről a termelési ta­nácskozáson Szőnyi Ferenc, a megyei tanács csoportvezető- ? is beszélt. Hangsúlyozta, nilyen jól alkalmazkodott a vállalat az új mechanizmus biztosította körülményekhez, ás hogy lehetőségeiket a vá­sárlók jobb áruellátásának ér­iekében használták fel. Tavaly korszerűbb, jobban fölszerelt boltokban várták a vásárlókat, a vállalat 2 200 000 forintot fordított beruházások­ra és fejlesztésekre. A boltok korszerűsítését az idén tovább folytatják. — Az eredmények értéke­lésekor meg kell jegyezni azt is, hogy a szocialista brigád- mozgalom milyen nagymér­tékben segítette az iparcikk­kiskereskedelmi vállalat mun­káját — mondta dr. Nagy Gyula áruforgalmi főosztály- vezető. — Három bolt kollek­tívája már hatodszor nyerte el a szocialista brigád címet azzal, hogy a kitűzött feltéte- ’eket teljesítette. A megyeszékhely boltjai és a vidéki üzletek szocialista brigádjai a vállalat törzsgár- dáját jelentik, akikre az idei év feladatainak megoldásában 's elsőként számítanak. N. J. Védik a növényeket A mezőgazdaságot, a szántó­földi növényeket és a gyümöl­csösöket állandóan fenyegetik a különböző kártevők. A Nö­vényvédő Állomás feladata, hogy ellenük megfelelő idő­ben fellépjen, kidolgozza a vé­dekezés módjait. Erről a munkáról beszélgettem FüZöp Mihállyal, az állomás vezető­jével. — Idei feladatainkat a ta­valy decemberben megjelent növényvédelmi kódexben sze­replő jogszabályok, tennivalók határozzák meg — kezdte Fü- löp elvtárs, majd így folytat­ta: — A növényvédelem sorsa attól is függ, hogy a termelő­üzemek milyen gyorsan isme­rik fel a növényvédelmi szak­emberek szükségességét. Szak felügyelőink kettős feladató* látnak el: egyrészt növényvé­delmi szaktanácsokat adnak, másrészt hatósági felügyeletet gyakorolnak. — Mivel foglalkoznak jelen­leg? — összesítjük az elmúlt év' eredményeket, belső laborató­riumi kísérleteket és anyag­Bradley és újra rácsapott a kéregre. A puskája félig eltűnt a fában. — Hiszen ez kirohadt belül­ről! — kiáltotta Haagen ámul­tán. — Hát azért — bólintott rá Bradley. — Kivágjuk puska- tussal is. Elroncsoljuk az alját és akkor a törzs súlyánál fog­va rántja magával az indákat, amelyek a koronájánál fog­ják. Miután eldőlt, szép széles híd vezet majd a mocsáron át. Kjörgson a magasba nézett: — Fél óra alatt kényelme­sen megbirkózunk vele. — Magával fog rántani né­hány fát. — Az bizonyos. — És ha közénk zuhan va­lamelyik? — Akkor meghalunk. Gye­rünk! ' A puskaagyak döngve csap­kodták a fát. Egy órán belül a fa az ingovány felöli részén teljesen levált az aljáról. Vala­mennyien nekifeszültek az ol­dalának, ellenkező irányból. A fa lassan megmozdult, majd dőlt..., dőlt, de néhány másodpercig függve maradt az erős kúszónövényhálózaton, amely a koronáját befonta. Aztán, mintha tízmillió nyíl­vessző süvöltene, egyre nö­vekvő, zizegő zajjal recsegett. Kókuszok hullottak alá, ezer meg ezer madár rikácsolt-si- koltozott, majmok visongtak, távoli hatalmas ragadozók fe­leltek rá bömbölve, és iszonyú ropogással vágódott le az óriás fa. A mocsár undok sara, feldolgozást végzünk. Emellett gondoskodunk munkatársain felkészítéséről, szakmai to­vábbképzéséről, hogy a szezon idején minél eredményeseb­ben dolgozhassanak. Most folyik a méregkamrá! terményraktárak ellenőrzése, s tervezik a járásokban a nö­vényvédelmi szakmunkáskép­zés beindítását. Az országos példát követve hozzáláttak az előrejelző hálózat kiépítéséhez. Rendkívül fontos ez, hisz a szakemberek és a járási fel­ügyelők észrevételeinek, meg­figyeléseinek összegezésével még az egyes kártevők és kórokozók megjelenése előtt, 'dejében értesíthetik a terme löket, hogy a védekezésre fel­készülhessenek. Az előrejelző hálózat munkáját segítik a' kü iönféle műszerek, például a fény-, az illat- és a spóra­csapdák, valamint a hőmér­séklet, illetőleg páratartalom­mérő és regisztráló készülé­kek. sokat, szaktanácsadásokat szervezett és tartott az állo- nás. A növényvédő gépeket a tavaszi indulás előtt műsza­kilag átvizsgálják, mert csak így várható zavartalan mun­ka. Ebben az évben a prog­ramszerű növényvédelem he­lyett az okszerű eljárást nép­szerűsítik. Ezzel nemcsak je- 'entős anyagtakarékosságot érnek el, hanem csökken a növények, gyümölcsök perme­tezőszerrel történő fertőzésé­nek a veszélye. Fontos feladat a fogyasztók egészsége érde­kében a növényvédelmi rend­szabályok betartása. A Növényvédő Állomás munkájához tartozik még az exportra kerülő és külföldről érkező szállítmányok ellen­őrzése, hogy mindennemű fer­tőzés lehetőségét kizárják. Ez ugyancsak a legfontosabb ten­nivalók egyike az év minden szakában. p g A téli időszakban a közsé­gekben és a nagyüzemekben szakmai bemutatókat, kiállítá­mintha gránát dobná fel, szö­kőárba csavarodott és szerte­fröccsent a magasban... Aztán csend lett. Most nyitották ki a szemü­ket. Még néhány gally, egy- egy szirom vagy lassan szál­longó levél hullott alá, és a mocsáron végigfeküdt a rop­pant, mohos fatörzs. Megindultak a törzsön. Né­ha betöredezett alattuk és ami még kellemetlenebb volt, igen mélyen süppedt a mocsárba, sőt úgy látszott, fokonként lej­jebb merül, mert az innenső vége, ahol eltörték, már a tő- zeges részre hullott és húzta le a fát. Mikor a középen jártak a hínárnak, a fatörzs vége már bemerült teljesen, és az a rész, amelyen haladtak, szinte egy vonalba került a sár felületé­vel. — Kár itt mindenért! — szitkozódott Jarosics. — Kitartás — biztatta őket Bradley. — Elérjük a partot. És ha lemerülünk, sincs baj, itt már nem olyan mély. — Nem olyan mély... nem olyan mély... majd éppen én fogom kipróbálni. Becsület­szavamra... Mérőón lesz az em­berből... Nem olyan mély- nem szeretem az ilyen meg­jegyzéseket... A húszméteres híd, néhány centiméternyi imbolygó ös­vénnyé zsugorodott, ahogy a fa lassan, mindjobban beme­rült. Azért Bradleynek lett igaza: szárazra értek. (Folytatjuk) Közeleg a rügyfakadás J \ Régóta metszik a fákat a ÚKutasi Állami Gazdaság g.yü- ^mölcsösében. A tavaszias idő beköszöntésével azonban gyor­sult a munka üteme, arra szá­mítanak, hogy hamarosan megindul a rügyfakadás. A mintegy 680 hold gyümölcsös sok munkát és gondot jelent a gazdaság és a kertészet ve­zetőinek, de megéri a fára­dozást, hiszen tavaly is több mint 9,5 millió forint hasznot fhozott. A gyümölcsös egész réven át hetvgn-nyolcvan em­bernek biztosít munkalehető­séget. Mind szakemberek, akik {ismerik a gyümölcstermesztés fortélyait. Ám amikor a szü­ret megindul, ők maguk nem tudják elvégezni a tennivaló­kat, ezért a gazdaság az utób­bi években középiskolák se­gítségét kérte. Szentmikló&i i László főkertész szerint az {idén a múlt évinél is nagyobb {munkaerőre lesz szükség, mi­ivel 140 hold alma most fór­odul termőre. { Ahogy nő a termés, a táro­lási gondok is szaporodnak. A {tavalyi 290 vagon gyümölccsel {szemben az idén 380 vagonra számítanak. A termés több mint hatvan százalékát tárol­ni, tartósítani kell. Ehhez azonban egy 190 vagonos tá­rolóra lenne szükség. Ez jelen­leg nem áll a gazdaság rendel- ikezésére. MA"‘ ’ 'rdibükkiek- fkel közösen külföldi bé­rrendezésekkel fölszerelt, mély­íti ű+Ásre is alkalmas tároló ^építését tervezik. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. máretas 13.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom