Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-11 / 58. szám

V, t-y ■-1PQSV ^' TH.ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somgui Néphit MSZMP SOM OCY .MEGYEI $nw£*;. XXV. évfolyam, 58. szám ZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1969. március I I., kedd Jubileumi tudományos ülésszak Kaposváron NÉMETH FERENC MEGNYITÓ BESZÉDE Háromnapos tudományos ülésszak kezdődött meg teg­nap délben a megyei pártbi­zottság új székhazának nagy­termében az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak ötvenedik évfordulója al­kalmából. Az MSZMP So­mogy megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságának szer­vezésében megnyílt jubileumi ülésszak nyitánya a Tanács­köztársaságra emlékező me­gyei ünnepségeknek. Külön jelentőséget ad az esemény­nek, hogy éppen ötven évvel ezelőtt vette át a megye ve­zetését a háromtagú direktó- r’um. A tudományos ülésszak el­nökségében helyet foglalt Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Böhm József, a megyei párt-vb tagja, a megyei tanács vb- elnöke. Borús József, a Ma­gyar Történelmi Társulat tit­kára, Klémens Bela, a KMP alapító tagja, a megyei mun­kástanács, az intéző bizottság egykori tagja, Somogyi Pál veterán. A pártbizottság nagytermet megtöKötték a megye politi­kai, társadalmi, kulturális éle­tének képviselői, történelem­tanárok. könyvtárosok, hely- történeti kutatók, A tudomá­nyos ülésszakot dr. Nagy La­pos, a megyei oktatási igaz­gatóság vezetője nyitotta meg, majd Németh Ferenc mon­dót megnyitó beszédet. Tisztelt tudományos ülés! Kedves elvtársak! Jubiláló emlékezésre gyűl­tünk össze, ünnepelve, méltat­va összegezni tudományosan azokat a történelmi eseménye­ket, amelyek fél évszázaddal ezelőtt zajlottak le Somogy­bán. A megyei párt-végrehajtó­bizottság nevében elvtársi tisz­telettel köszöntőm az első ma­gyar szocialista forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság for­radalmi harcainak körünkben megjelent veteránjait és a tu­dományos ülésünkön megjelent valamennyi elvtársat. Tudományos ülésünk folyta­tója, szerves része annak az ünnepségsorozatnak, amelyet a párt megalakulását méltató jubileumi pártbizottsági ülés nyitott meg, de egyben nyitá­nya is az 1919-és Magyar Ta­nácsköztársaságra emlékező Somogy megyei ünnepségek­nek. ötven esztendővel ezelőtt. 1919. március 9-éről 10-ére virradó éjjel a Kaposvári Mun­kástanács és a Szociáldemok­rata Párt megyei vezetőségé­neit együttes ülésén hozott ha­tározat lázba hozta a megye, de mondhatjuk, az ország közvéleményét is. Ma ötven éve, hogy több ezer munkás előtt Kovács Mik­sa megyei párttitkár bejelen­tette a háromtagú direktórium megalakulását, a munkásság hatalomátvételét. Ezzel Somogy proletariátusa beírta nevét a magyar nép történelmébe. A munkásság és a néptöme­gek 1918 végén. 1919 elején Somogybán is többet követel­tek a feudális viszonyokkal terhelt polgári demokratikus átalakulásnál. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példájától lelkesít­ve mindenfajta elnyomás és kizsákmányolás megszünteté­sére vágyódtak. Üj korszakot nyitott meg az Októberi Szo­cialista Forradalom az embe­riség, a világ történetében, a szabad emberi élet, a kizsák­mányolásmentes szocialista társadalom korszakát. Az ipari munkásságnak a gyárak és az üzemek szociali­zálására irányuló követelései, a cselédség és a falusi szegény­ség nagybirtokellenes lázongá­sa Somogybán is messze túl­mutatott a polgári demokra­tikus kereteken. Az 1918 novemberében meg­alakult Kommunisták Ma­gyarországi Pártjával friss forradalmi erő született meg, s a munkásosztály, a néptö­megek forradalmi akciói is megfelelő politikai vezető erőt kaptak a kommunista pártban. A párt széles körű, eleven, hatásos felvilágosító munkája nyomán a megye dolgozó tö­megeiben is mind erősebbé vált a szocialista társadalmi rendszer iránti igény és való- raváltásának mindjobban meg­teremtődtek az eszközei. Megyénkben 1918. november 5-én megalakult a Kaposvári Munkástanács. Alakulnak a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei, majd létrehozzák az 500 fős fegyveres őrséget és gombamódra szaporodnak a földmunkás szervezetek, ame­lyek elsősorban falun fejtettek ki számottevő tevékenységet. A nagy számban létrejött föld­munkás csoportok tevékenysé­gén hamarosan érződött a kommunista párt befolyása. A földfoglalások szervezői, végrehajtói megyeszerte az agrárproletárok lettek, a kom­munisták vezetésével. A szegényparasztságnak a föld elfoglalására való mozgó­sításával jelentősen hozzájárul­tak a Tanácsköztársaság elő­készítéséhez. A földmunkás szervezetek vezetője, a munka egyik kiemelkedő szervezője és irányítója hatinca Sándor volt Szervező tehetsége, a földmunkásság ezernyi prob­lémájának ismerete mellett mély emberi vonásai is nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy néhány hét alatt az agrárpro­letariátus elismert vezetője lett. Róla írt kortársa, dr. Hamburger Jenő: »A földmű­vesparasztság bajait, fájdal­mát, a gazdálkodás módját senki sem ismerte nálánál jobban.« A kommunisták még decem­ber utolsó napjaiban felada­tul tűzték ki az agrárkérdés gyors megoldását. »Elfoglalni a földet forradalmi úton, ez az egyetlen mód, hogy megte­remtődjék a városi munkások és a földmíves szegények szö­vetsége.« Február végén a Kaposvári Munkástanács ülésén megszü­letett a határozat, hogy terme­lő- és fogyasztási szövetkeze­teket létesítenek egész Somogy megyében a termelés és a fo­gyasztás irányítására. Ezzel in­dult meg az újkori honfogla­lás, ' az agrár- és a szegénypa­rasztság földfoglalása Somogy­bán. Somogy beírta nevét a tör­ténelembe azzal is, hogy már a Tanácsköztársaság kikiáltá­sa előtt kisajátították me­gyénkben a nagybirtokokat. A tudományos ülésünkön jelen levő Klémens Béla elv­társnak, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja alapító tag­jának közreműködésével Ré­páspusztán alakult meg az or­szágban elsőként a termelőszö­vetkezet. A március 3-a utáni napok­ban a nagybirtokok egész so­ra került a cselédség birtoká­ba. »Somogybán megindult a föld az ezerholdas birtokosok lába alatt, gyorsabban és na­gyobb erővel, mint várni le­hetett, és most már kétségte­len, hogy ez a földindulás az egész országot meg fogja ráz­ni«— írta a Déli Hírlap már­cius 12-i száma. Mindig távol állt tőlünk a provincializmus, amely hence­gő dicsekvésben, egyoldalú szemléletben ölt testet, de di­csekvés nélkül megállapíthat­juk, hogy Somogynak jelentős szerepe volt az 1919-es esemé­Szeretnénk jobban megis­merni Somogy dolgozó népé­nek történetét, szeretnénk mi­előbb föltárni, megörökíteni a somogyi emberek Tanácsköz­társaság ideje alatt folytatott tevékenységét. Ezt a célt szolgálja a ma megnyíló tudományos ülésszak is. Ezért nagy várakozással tekintünk e tanácskozás elé, amely minden bizonnyal érez­teti majd hatását, bizonyítani fogja társadalmi hasznosságát az élet sok területén. Megyei pártbizottságunk azt szeretné, ha az elhangzó elő­adások, a korreferátumok és a hozzászólások az országos ese­ményekbe ágyazva tovább bő­vítenék ismereteinket, az ed­digieknél megalapozottabb or­szágos kitekintést adnának me­gyénk 1919-es eseményeiről, a Tanácsköztársaság, az első »magyar proletárdiktatúra egyik legkeményebb« megyé­jéről. Mert ez történelmi tény, ami­re mi, somogyiak jogosan va­gyunk büszkék. Mindenekelőtt az táplálja bennünk ezt a büszkeséget, hogy apáink, nagyapáink 1919-ben tudták, mit kell tenniük. Megértették a történelem megmásíthatat­lan hivő szavát, s bátran, té­továzás nélkül, tudatosan vál­lalták az ismeretlen, ezer ve­széllyel járó. új világ kiková­csolásában rájuk háruló, nehéz feladatokat. Vállalták, mert tudták, hogy kizsákmányolás nélküli társa­dalom megvalósítása minden­képp az elnyomás, a százados szenvedések megszűnését je­lenti, még ha sok megpróbál­tatás várt is rájuk ezen a ki nem taposott úton. A régit, a nyomort, a meg­aláztatást, a kisemmizést gyű­lölték, mert nem könyvből, hanem a könyörtelen valóság­ból ismerték, amely testüket, lelkűket nyomorította, s egész énjüket gúzsba kötötte. S az ellene való harcban minden áldozatra készen álltak. Harcuk, küzdelmük ekkor már nem volt ösztönös, mert (Totptetés m 2. fMnim) Apró Antal látogatása Székesfehérváron Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottágának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese hétfőn Székesfehérvárra látogatott. A megyei pártbi- zottágon a me°ye és a város vezetői fogadták, majd Her- czeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára a megye politikai életéről és gazdasági helyzetéről tájékoz­tatta a vendéget. Ezután gyár- látogatásra indultak: előbb a Fémmunkás Székesfehérvári Gyárát, azután az alumínium nyílászáró szerkezetek új üze­mét keresték fel, majd a Mi­nisztertanács elnökhelyettese a Könnyűfémműbe látogatott ' Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt ve­zérigazgatója és Schippert László, a Könnyűfémmű fő­mérnöke ismertette a magyar alumíniumipar helyzetét. il­letve a szovjet segítséggel épülő szélesszalag-hengermű szerelési munkáit, s a gyár többi üzemének termelését. Ezt követően Apró Antal részt vett a Székesfehérvári Városi Tanács üléstermében tartott nagyaktívaülésen, ame­lyen az időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről tájékoz­tatta a megye politikai és társadalmi, valamint gazda ssági életének vezetői. Debré Bonnban tárgyalt Debré francia külügyminisz­ter hétfőn megbeszélést tartott bonnban Kiesinger kancellár­ral és Brandt külügyminiszter­rel. A tárgyalások célja Kie- slnger párizsi látogatásának előkészítése. A kancellár csü­törtökön és pénteken lesz De Gaulle elnök vendége. A francia és a nyugatnémet kormányfő megbeszéléseinek napirendjén a közös piaci problémák megvitatásán kívül a kelet—nyugati kapcsolatok kérdése, Nixon nyugat-európai kőrútjának értékelése és a nyugat-berlini probléma szere­pel. Bonnban egyébként közzé­tették Kiesinger párizsi láto­gatásának programját. Eszerint a kancellár és a francia elnök két ízben tárgyal négyszem­közt, továbbá kétszer Couve de Murville miniszterelnök és a két külügyminiszter jelenlété­ben. Kiesinger külön is ta­nácskozik Couve de Murville francia kormányfővel. (MTI) Élénk diplomáciai tevékenység Londonban Mahmud Favzi, Nasszer el­nök külpolitikai különtanács- adója, hétfőn Wilson minisz­terelnökkel, Stewart külügy­miniszterrel és Roberts brit külügyi államminiszterrel tár­gyalt. Az egyiptomi államférfi megvitatta a többi között az angol politikusokkal a Szuezi- csatorna övezetében kiújult el­lenségeskedések várható követ­kezményeit is. Ezt a kérdést hétfőn délelőtt, Wilson elnök­letével, az angol kabinet is megtárgyalta. Stewart külügyminiszter megbeszélést tartott Nigéria londoni főmegbízottjával (nagykövetével) a blafrai pol­gári lakosság ellen intézett ál­lítólagos bombázásokról. A fő­megbízott tagadta, hogy a szö­vetségi csapatok szándékos tá­madásokat intéztek volna a polgári lakosság ellen, de megígérte, hogy vizsgálatot in­dítanak, és ha a vád beigazo­lódik, a felelősöket megbün­tetik. Stewart külügyminiszter kedden Londonban fogadta Willy Brandt nyugatnémet és Luns holland külügyminisztert, akik részt vesznek az európai egyesült államok akcióbizott­sága elnevezésű szervezet ülé­sén. (MTI) Tűzharc Szueznél Több mint három órán át tartó heves tüzérségi párbaj után vasárnap a késő délutáni órákban elhallgattak a fegyve­rek a Szuezl-csatoma öveze- j tében. Az ENSZ fegyverszü- jneti megbízottjainak közben­járására előbb az egyiptomi tüzérség, majd a Sinai-félszi­A helyzet annyira elmérgese­dett, hogy az utóbbi időben napról napra gyilkos tüzérségi párbaj robbant ki a Szuezi- csatorna mentén. Az egyiptomi fegyveres erők főparancsnoksága által kiadott közlemény megállapítja, hogy' az egyiptomi aijikulaloJk. el­Tüzérségi lövedéktől megrongált szuezi épület. (Telefoto — AP—MTI­-KS) getet az ENSZ-határozatokkal ellentétben megszállva tartó izraeli fegyveres erők tüzérsé­ge is beszüntette az ágyúzást. Katonai szakértők szerint ez volt a legsúlyosabb incidens az 1967-es júniusi háború óta. hallgattatták mindazokat az ellenséges” ütegeket, amelyek Szuez lakott övezeteit és az olajfinomító üzemeket bom­bázták. Az izraeli gránátok elpusz­títottak hat házat és egy me­csetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom