Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-05 / 53. szám
Szakmunkástanulók vetélkedtek A nagy történelmi évforduló tiszteletére az országban és megyénkben is számtalan vetélkedőt rendeznek a középiskolákban tanuló, a nagyobb vállalatoknál, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok között; csaknem valamennyi fórumon, ahol sok a fiatal és van elég jelentkező. Egy ilyen vetélkedőről adunk hírt most is. Ki tud többet a Tanácsköztársaságról? címmel Somogy, Tolna és Zala megye szakmunkás tanulói versenyeztek vasárnap Kaposváron, a Latinka Sándor Művelődéísá Háziban. Az elődöntőből öt csapat, a kaposvári 503-as, a nagykanizsai 406-os, a zalaegerszegi 407-es, a nagyatádi 524-es, valamint a fcxnyó - di 521-es számú ipari szakmunkásképző intézet csapata jutott a döntőbe. A vetélkedő érdekes és izgalmas volt ötletesebbnél ötletesebb formákban »vizsgáztatták« a versenyzőket, a szakmunkástanulóknak színes és változatos kérdésekre kellett válaszolniuk. Idézzük néhány borítók tartalmát: 1919. H. hó 25-én a Kaposvári Munkástanács határozatot hozott egy 44 000 holdas birtok szövetkezetté alakítására. Kié volt ez a birtok? Hogy hívják azt a szombathelyi születésű proletár festőt, aki részt vett a kommunisták illegális munkájában? Mi voll a címe az emigráns magyar írók lapjának, amely Moszkvá ban jelent meg 1938 és 1941 között? Egy másik feladatként a versenyzők három versrészletet hallottak, a versek szer zőjét és címét kellett megmondaniuk az elhangzott sor rendben. Várnai Zseni, Ady és Hamburger Jenő egy-egy költeményéről volt szó. A zsűri — melynek elnöke Gáts Tibor, a megyei művelődési ház művészeti előadója voltt, tagjai pedig dr. Sándor Gyula és Szűcs László — döntése alapján a kaposvári 503-as ipari szakmunkásképző intézet csoportja jutott tovább az országos döntőre, amelyet március 18-a és 21-e között rendeznek meg Tatabányán. Azokban a napokban országos kiállítás is nyílik a bányavárosban. A kaposvári intézet négy nagy tablóval, azaz száz dokumentumképpel vesz részt ezen a kiállításon Ez történt Somogybán címmeL A szakmunkástanulók ismét bizonyítottak. Az öt csapat tagjai sokoldalú tájékozottságukat, pontos és alapos tudásukat, történelmünk tiszteletét bizonyították a vasárnapi vetélkedőn. B. Zs. TSZ-TAC A TANÁCSBAN Kétszázhűsz brigádtag jár pártoktatásra A korábbi évekhez képest sokat fejlődött a Dél-magyar- jrszági Fűrészek csurgói telepén a pártoktatás. Ezt lehet negállapítani az 1968/69-es iktatási féléven túljutva. Az ezelőtti években az ok- ntási év végére egy csoport naradt alig harminc fővel. Tavaly a vezetőségválasztó járttaggyűlésen a brigádok képviselői kérték, tegyék leletévé a szélesebb körű párt- iktatást. A hét szocialista brigádból kétszázhúszan jelentkeztek, s ebből hetven párttag. Az öt csoportban ipari, közgazdaság! ismeretekkel és a szocializmus fejlődésével kapcsolatos kérdésekkel ismerkednek meg a hallgatók. Csontos László párttitkár elmondta, hogy a tervszerű munka eredményeként jelenleg két propagandista, Tépkor Károly és Dorogi Imre már az üzem kollektívájából kerül ki. Megalakulása óta tagja a magyaratádi Barátság Termelőszövetkezetnek. Régebben takarmányos volt, most a legjobb tehenészek egyike. — Szeretnénk, ha sok ilyen lelkiismeretes, munkáját nemcsak kötelességből, hanem szíwel-lélekkel végző állatgondozónk lenne, mint amilyen Porkoláb István — mondja ifj. Baksa Sándor állattenyésztési agronómus. — A gondjaira bízott tehenek tejhozama jóval felülmúlja . a többiek eredményét. Arra a kérdésre, hogyan sikerült a tehenenként! 2760 literes tejhozamot a múlt évben elérnie, szabódva válaszol: — Nincs ennek semmi titka. Aki szereti a munkáját és nem nézi az órát, vagyis nem számolja, mennyi időt fordít a rábízott fejősállatokra, az könnyen elérheti ezt. Szerénységét bizonyítja, hogy munkatársát, Sipos Sándort az eredmény részeseként emlegeti, ugyanis vele együtt gondozza a harminckét tehenet — Megosztjuk a munkát, másnaponként vagyunk egész napos szolgálatban. Egyetlen gondunk az elegendő eleség biztosítása, mert a tavalyi aszályos időjárás miatt kevés takarmány termett. A szorgalmas munka a jövedelemben is megmutatkozik. Pista bácsi elmondja, hogy a múlt évben 838 munkaegységet szerzett, így egész évi keresete 38 548 forint volt. Ezenkívül jelentős prémiumot is kapott. Felesége bedolgozó a termelőszövetlcezetben. A velük élő nagybácsi — nyugdíjas kora ellenére — 370 munkaegységet gyűjtött össze. Felnőtt fia a keresetével ugyancsak a családi pénztárt növeli, és nemsokára a legkisebb fiú is szakmunkás- vizsgát tesz. Porkoláb István a tanácsok megalakulása óta tanácstag Magyaratádon. Körzetének érdekében mindenkor szót emel, ezért szeretik, becsülik. Örömmel meséli, hogy a művelődési ház építésekor a társadalmi munkából — korra való tekintet nélkül — az ő körzetének lakói vállaltak legtöbbet. Továbbította a tanácsnak az emberek kérését, és így bővítették az utcai közvilágítást Most a járdaépítés ügyében fáradozik nagy lelkiismeretességgel, és szervezi a társadalmi munkát. Sok a tennivalója. A tehenészetben felelősséggel kell helytállnia minden nap, s otthon már várja a háztáji jószág. Megannyi gond ez így együtt. Mint tanácstag, élvezve az emberek bizalmát, ugyancsak példamutató munkára törekszik. Hozzászólásaival, észrevételeivel megkeresi a tanács és a tsz vezetőit, akik meghallgatják és felhasználják tapasztalatait. Emelett azok közé a magyaratádi parasztok közé tartozik, akik rendszeresen keresik és meg is találják a szakmai tudásuk gyarapításának módját: ott van a téli tanfolyamon, forgatja a szakkönyveket, hogy még alaposabban végezhesse azt a feladatot, amelyet a közösségért és önmaga javára vállalt. Fehér Éva Tavasz előtt Kutason A termelőszövetkezetek a múlt év tapasztalatait figyelembe véve tervezgetnek. Elemzik a hibákat és mérlegre teszik az újabb lehetőségeket A kutasi Zöldmező Tsz közepes eredménnyel zárta az 1968-as esztendőt Az 1969-es munkákat új elnök, Tamás László irányításával végzik, aki februárban került a termelőszövetkezet élére. A tavaszi előkészületekkel egy kissé lemaradtak a kuta- siak. Műtrágyaszóró hiányában most kezdték meg a mintegy 350 hold kalászos tavaszi fejtrágyázását. Részben szervezési nehézségek, részben a sáros talaj miatt a szerves trágyázás is megkésett Az erőgépeket most javítják. Gépparkjuk nem a legkorszerűbb, ezért az idén néhány új gépet szeretnének vásárolni. A gazdaságban nagy a munkaerőhiány, mert a mintegy 1900 lakosú községből kétszázan idegen területeken dolgoznak. Hogy az idén emiatt fellépő gondokat némileg enyhítsék, új vetésforgót alkalmaznak. Ez egyenletesebb munkaerőelosztást és jobb kihasználást biztosít majd. Ezenkívül csökkentik a munkaigényes termények vetésterületét is. — inkább kisebb területen termelni, de gazdaságosabban — mondja az új elnök. A másik fő gondot a szálas takarmány hiánya jelentette. Emiatt különösen a háztáji állomány csappant meg jelentősen. Kutas jó takarmánytermő területekkel rendelkezik, ezért úgy tervezik, hogy nagyobb ,gondot fordítanak a zöld futószalag biztosítására, s ezen belül a másodvetésü és silótakarmányokra is. A tavaszi gondok közé tartozik a nagy esők és a hóolvadás miatt fellépő talajvíz: mintegy 400—450 hold vár vízrendezésre. Mindent egybevetve. Tamás László szerint Kutason is megvan a lehetősége annak, hogy a vezetőséggel és a tagsággal összefogva az elmúlt '--'-'°1 nagyobbat lépjenek előbbre. K. V. 3. Teljes ii&em az új fii tőin u ben Igái felől messzire látszik a 'kaposvári Válla/moet ílgi Gyár 50 méteres karcsú kéménye, alatta helyezkedik el megyénk három, jelenleg legkorszerűbb kazántelepe. Másik két testvére a kaposvári és a siófok: kórház fűtőműve. A három telepet teljesen önműködő olajtüzelésű kazánokkal szerelték föl. A Villamossági Gyár kazánjának legnagyobb teljesítménye 20 000 kg, 12 atmoszféra nyomású gőz óránként. Ezt a kapacitást egyelőre még feiléfben sem haaználják ki. Ha egyszer valóban elérik a teljesítőképesség határát, a kazánházat észak felé meghosszabbíthatják. A három Láng-gyártmányú kazán közül a legnagyobbat, a 10 tonnásat elkészítették a budapesti szerelők, és a napokban próbaüzemei. Az üzem vezetője, Bognár Géza elmondta, hogy az előzőén elkészült két 5 tonnás kazán a téli fűtési idényben zavartalanul működött. A gyárban mindenhol biztosítani tudták a szükséges hőmérsékletet és a fürdővizet. Baj az, hogy a legszükségesebb biztonságtechnikai ellenőrző műszeren kívül a gazdaságosságot és a jobb áttekintést nyújtó mérőberendezések üzemképtelenek. A sok pénzbe kerülő műszerek nélkül a különben kiváló kazánok csak akadozva, kellő kihasználás nélkül működnek, és a dolgozókból is hiányzik a biztonságérzés. A gyárban tág terük lesz az energiagazdálkodási újításoknak. Már messziről jól láthatók azok a gőzfelhők, amelyeket az úgynevezett kondenzvízgyűjtő tartályok bocsátanak ki magukból. A veszteségek megszüntetése alapos műszaki fel- készültséget igénylő, fáradságos munka. Ilyen feladat lesz hamarosan a sok hulladékvíz — kompresszor és csapágy hűtővíz — visszanyerése, mert ezek még mosó-, vagy fürdővízként számításba jöhetnek. A vízzel való takarékoskodás megéri a fáradságot. A közös ügy szabályai Nem elég csak elfogadni, ismerni is kell az alapszabályt Felháborodva és reménykedve vont félre a közelmúltban egy tsz-traktoros a műhely sarkába. Nézzem meg ezt a cédulát, hogy mit tettek vele. Tíz százalékot levontak a részesedéséből, az pedig ezer forint is lehet. Mindezt azért, mert két napra elment kukoricát törni! Kíváncsi voltam magam is, ezért később az irodában előhozakodtam a sérelemmel. A rejtély hamar megoldódott. Elém terítették ugyanis a belső szabályzatok egyikét. Ebben azt olvashattam, hogy a szövetkezetben két igazolatlan nap büntetése pontosan 10 százalék részesedéscsökkentés. Az én emberem pedig engedély nélkül, sót tilalom el- ' lenére indult kukoricát törni, méghozzá nem is a háztáji földre. Tehát... Tehát az ítélet, ha ránézve szigorú is, a helyi — és a tagság által hozott — törvények szerié* iogos. Apelláta nincs. A szerkesztőségi gyakorlat napjainkban igen sok hasonló esetet produkál. Negatív és pozitív irányban egyaránt. Egy másik esetben például levélben követelte egy tsz-tag a szerkesztőségtől, hogy valami ügyet tárgyaljon meg náluk a közgyűlés. Ilyesmit mi persze nem tudunk elintézni, de némi nyomozás után felvilágosítottuk a levelezőt. Az ő belső szabályzataik egészen egyszerű módon teszik lehetővé, hogy a tagság bármilyen témát a közgyűlés napirendjére tűzessen. Napjainkban tehát az országos jogszabályok ismerete még nem elégséges ahhoz, hogy valaki egy termelőszövetkezeti közösség belső ügyeiben eligazodjon. A rendeletek inkább kereteket tartalmaznak, a pontos határokat, tennivalókat közösségenként határozzák meg. Ezek ellen fellebbezni pedig sokszor csupán a közgyűléshez vagy valami egyéb belső fórumhoz lehet. Nem az a baj, hogy ez így van. Hiszen ez a folyamat éppen a tsz-demokrácia külső és belső kiteljesedését jelzi. Azt, hogy az állam felnőtt, bölcs, határozóképes embereknek tekinti a szövetkezeti gazdákat, akikre egyre nagyobb mértékben lehet rábízni közös ügyeik intézését. Az a baj, hogy ezt a szövetkezeti gazdák gyakran nem tudják, a belső szabályzatokat nem ismerik kellően. Ök alkották ugyan az alapszabályt, az ügyrendet, a munkarendet — pontosabban ők fogadták el. De azon az egy év előtti közgyűlésen az esetleg gépies, hadaró felolvasásból talán meg se értették a szöveget, nem hogy megjegyezhették volna. Azóto pedig nem beszéltek ismét a dologról, a szövetkezeti gazda legföljebb konkrét ügyek kapcsán ébred rá, mit is határozott. Nem jó ez így. A belső szabályok így nem hatnak. Az a traktoros, ha előre tudja, hogy önfejűsége mibe kerül majd az év végén, bizonyára várt volna a kukoricatöréssel addig, amíg a közös munkában két napra nélkülözni tudják. A másik eset pedig még veszélyesebb. Ha ugyanis a tagság nincs tisztában jogaival, lehetőségeivel, akkor ez a körülmény módot nyújthat egyik-másik elnöknek az önkényeskedésre, a jogok csorbítására. Jobb későn, mint soha. Ha nem ismeri eléggé a tagság a belső szabályzatokat, még megismerheti. Ennek több módja van. Lehet például sokszorosítani és szétosztani a szövegeket. Terjedelmes okmányokról lévén szó, nem bizonyos, hogy ezt mindenütt meg tudják oldani. A vezetők azonban lassanként felszabadulnak a zárszámadási munka alól és hamarosan túl leszünk a tervkészítésen is. A nagyobb munkák megindulásáig még marad idő, hogy csoportonként megismertessük a tagságot a belső szabályzatokkal egy előadás, egy kis kérdés-felelet beszélgetés keretében. Így vagy úgy. de el kell tüntetni ezt a hiányosságot Mert ha a tagság megismeri a szabályzatokat — jogait, kötelességeit — akkor újabb lépést teszünk, hogy a szövetkezeti demokrácia az elméleti lehetőségtől tovább haladjon a gyakorlati érvényesülés felé. F. B. SOMOGYI NÉPLAP szerda, 1969. március 5.
