Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

Szakmunkástanulók vetélkedtek A nagy történelmi évforduló tiszteletére az országban és me­gyénkben is számtalan vetél­kedőt rendeznek a középisko­lákban tanuló, a nagyobb vál­lalatoknál, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok között; csak­nem valamennyi fórumon, ahol sok a fiatal és van elég jelentkező. Egy ilyen vetélke­dőről adunk hírt most is. Ki tud többet a Tanácsköztársa­ságról? címmel Somogy, Tol­na és Zala megye szakmunkás tanulói versenyeztek vasárnap Kaposváron, a Latinka Sándor Művelődéísá Háziban. Az elő­döntőből öt csapat, a kaposvá­ri 503-as, a nagykanizsai 406-os, a zalaegerszegi 407-es, a nagy­atádi 524-es, valamint a fcxnyó - di 521-es számú ipari szak­munkásképző intézet csapata jutott a döntőbe. A vetélkedő érdekes és izgalmas volt öt­letesebbnél ötletesebb formák­ban »vizsgáztatták« a verseny­zőket, a szakmunkástanulók­nak színes és változatos kérdé­sekre kellett válaszolniuk. Idézzük néhány borítók tar­talmát: 1919. H. hó 25-én a Kaposvári Munkástanács ha­tározatot hozott egy 44 000 hol­das birtok szövetkezetté alakí­tására. Kié volt ez a birtok? Hogy hívják azt a szombathe­lyi születésű proletár festőt, aki részt vett a kommunisták illegális munkájában? Mi voll a címe az emigráns magyar írók lapjának, amely Moszkvá ban jelent meg 1938 és 1941 között? Egy másik feladatként a versenyzők három versrész­letet hallottak, a versek szer zőjét és címét kellett meg­mondaniuk az elhangzott sor rendben. Várnai Zseni, Ady és Hamburger Jenő egy-egy köl­teményéről volt szó. A zsűri — melynek elnöke Gáts Tibor, a megyei művelő­dési ház művészeti előadója voltt, tagjai pedig dr. Sándor Gyula és Szűcs László — dön­tése alapján a kaposvári 503-as ipari szakmunkásképző inté­zet csoportja jutott tovább az országos döntőre, amelyet már­cius 18-a és 21-e között ren­deznek meg Tatabányán. Azokban a napokban országos kiállítás is nyílik a bányavá­rosban. A kaposvári intézet négy nagy tablóval, azaz száz dokumentumképpel vesz részt ezen a kiállításon Ez történt Somogybán címmeL A szakmunkástanulók ismét bizonyítottak. Az öt csapat tag­jai sokoldalú tájékozottságu­kat, pontos és alapos tudásu­kat, történelmünk tiszteletét bizonyították a vasárnapi ve­télkedőn. B. Zs. TSZ-TAC A TANÁCSBAN Kétszázhűsz brigádtag jár pártoktatásra A korábbi évekhez képest sokat fejlődött a Dél-magyar- jrszági Fűrészek csurgói tele­pén a pártoktatás. Ezt lehet negállapítani az 1968/69-es iktatási féléven túljutva. Az ezelőtti években az ok- ntási év végére egy csoport naradt alig harminc fővel. Tavaly a vezetőségválasztó járttaggyűlésen a brigádok képviselői kérték, tegyék le­letévé a szélesebb körű párt- iktatást. A hét szocialista brigádból kétszázhúszan je­lentkeztek, s ebből hetven párttag. Az öt csoportban ipari, köz­gazdaság! ismeretekkel és a szocializmus fejlődésével kap­csolatos kérdésekkel ismer­kednek meg a hallgatók. Csontos László párttitkár elmondta, hogy a tervszerű munka eredményeként jelen­leg két propagandista, Tépkor Károly és Dorogi Imre már az üzem kollektívájából kerül ki. Megalakulása óta tagja a magyaratádi Barátság Terme­lőszövetkezetnek. Régebben takarmányos volt, most a leg­jobb tehenészek egyike. — Szeretnénk, ha sok ilyen lelkiismeretes, munkáját nem­csak kötelességből, hanem szíwel-lélekkel végző állat­gondozónk lenne, mint ami­lyen Porkoláb István — mondja ifj. Baksa Sándor ál­lattenyésztési agronómus. — A gondjaira bízott tehenek tej­hozama jóval felülmúlja . a többiek eredményét. Arra a kérdésre, hogyan si­került a tehenenként! 2760 li­teres tejhozamot a múlt évben elérnie, szabódva válaszol: — Nincs ennek semmi tit­ka. Aki szereti a munkáját és nem nézi az órát, vagyis nem számolja, mennyi időt fordít a rábízott fejősállatokra, az könnyen elérheti ezt. Szerénységét bizonyítja, hogy munkatársát, Sipos Sán­dort az eredmény részeseként emlegeti, ugyanis vele együtt gondozza a harminckét tehe­net — Megosztjuk a munkát, másnaponként vagyunk egész napos szolgálatban. Egyetlen gondunk az elegendő eleség biztosítása, mert a tavalyi aszályos időjárás miatt kevés takarmány termett. A szorgalmas munka a jö­vedelemben is megmutatko­zik. Pista bácsi elmondja, hogy a múlt évben 838 mun­kaegységet szerzett, így egész évi keresete 38 548 forint volt. Ezenkívül jelentős prémiumot is kapott. Felesége bedolgozó a termelőszövetlcezetben. A velük élő nagybácsi — nyug­díjas kora ellenére — 370 munkaegységet gyűjtött össze. Felnőtt fia a keresetével ugyancsak a családi pénztárt növeli, és nemsokára a leg­kisebb fiú is szakmunkás- vizsgát tesz. Porkoláb István a tanácsok megalakulása óta tanácstag Magyaratádon. Körzetének érdekében mindenkor szót emel, ezért szeretik, becsülik. Örömmel meséli, hogy a mű­velődési ház építésekor a tár­sadalmi munkából — korra való tekintet nélkül — az ő körzetének lakói vállaltak legtöbbet. Továbbította a ta­nácsnak az emberek kérését, és így bővítették az utcai köz­világítást Most a járdaépítés ügyében fáradozik nagy lelki­ismeretességgel, és szervezi a társadalmi munkát. Sok a tennivalója. A tehe­nészetben felelősséggel kell helytállnia minden nap, s ott­hon már várja a háztáji jószág. Megannyi gond ez így együtt. Mint tanácstag, élvezve az emberek bizalmát, ugyancsak példamutató munkára törek­szik. Hozzászólásaival, észre­vételeivel megkeresi a tanács és a tsz vezetőit, akik meg­hallgatják és felhasználják ta­pasztalatait. Emelett azok kö­zé a magyaratádi parasztok közé tartozik, akik rendszere­sen keresik és meg is találják a szakmai tudásuk gyarapítá­sának módját: ott van a téli tanfolyamon, forgatja a szak­könyveket, hogy még alapo­sabban végezhesse azt a fel­adatot, amelyet a közösségért és önmaga javára vállalt. Fehér Éva Tavasz előtt Kutason A termelőszövetkezetek a múlt év tapasztalatait figye­lembe véve tervezgetnek. Elemzik a hibákat és mérleg­re teszik az újabb lehetősé­geket A kutasi Zöldmező Tsz közepes eredménnyel zárta az 1968-as esztendőt Az 1969-es munkákat új elnök, Tamás László irányításával végzik, aki februárban került a ter­melőszövetkezet élére. A tavaszi előkészületekkel egy kissé lemaradtak a kuta- siak. Műtrágyaszóró hiányá­ban most kezdték meg a mintegy 350 hold kalászos ta­vaszi fejtrágyázását. Részben szervezési nehézségek, részben a sáros talaj miatt a szerves trágyázás is megkésett Az erőgépeket most javítják. Gépparkjuk nem a legkorsze­rűbb, ezért az idén néhány új gépet szeretnének vásárolni. A gazdaságban nagy a mun­kaerőhiány, mert a mintegy 1900 lakosú községből kétszá­zan idegen területeken dolgoz­nak. Hogy az idén emiatt fel­lépő gondokat némileg eny­hítsék, új vetésforgót alkal­maznak. Ez egyenletesebb munkaerőelosztást és jobb ki­használást biztosít majd. Ezenkívül csökkentik a mun­kaigényes termények vetéste­rületét is. — inkább kisebb területen termelni, de gazda­ságosabban — mondja az új elnök. A másik fő gondot a szálas takarmány hiánya jelentette. Emiatt különösen a háztáji ál­lomány csappant meg jelentő­sen. Kutas jó takarmányter­mő területekkel rendelkezik, ezért úgy tervezik, hogy na­gyobb ,gondot fordítanak a zöld futószalag biztosítására, s ezen belül a másodvetésü és silótakarmányokra is. A tavaszi gondok közé tar­tozik a nagy esők és a hóol­vadás miatt fellépő talajvíz: mintegy 400—450 hold vár vízrendezésre. Mindent egybevetve. Tamás László szerint Kutason is megvan a lehetősége annak, hogy a vezetőséggel és a tag­sággal összefogva az elmúlt '--'-'°1 nagyobbat lépjenek előbbre. K. V. 3. Teljes ii&em az új fii tőin u ben Igái felől messzire látszik a 'kaposvári Válla/moet ílgi Gyár 50 méteres karcsú kéménye, alatta helyezkedik el megyénk három, jelenleg legkorszerűbb kazántelepe. Másik két test­vére a kaposvári és a siófok: kórház fűtőműve. A három telepet teljesen önműködő olajtüzelésű kazánokkal sze­relték föl. A Villamossági Gyár kazánjának legnagyobb teljesítménye 20 000 kg, 12 at­moszféra nyomású gőz órán­ként. Ezt a kapacitást egyelőre még feiléfben sem haaználják ki. Ha egyszer valóban elérik a teljesítőképesség határát, a kazánházat észak felé meg­hosszabbíthatják. A három Láng-gyártmányú kazán közül a legnagyobbat, a 10 tonnásat elkészítették a bu­dapesti szerelők, és a napok­ban próbaüzemei. Az üzem ve­zetője, Bognár Géza elmondta, hogy az előzőén elkészült két 5 tonnás kazán a téli fűtési idényben zavartalanul műkö­dött. A gyárban mindenhol biz­tosítani tudták a szükséges hő­mérsékletet és a fürdővizet. Baj az, hogy a legszükségesebb biztonságtechnikai ellenőrző műszeren kívül a gazdaságos­ságot és a jobb áttekintést nyújtó mérőberendezések üzemképtelenek. A sok pénzbe kerülő műszerek nélkül a kü­lönben kiváló kazánok csak akadozva, kellő kihasználás nélkül működnek, és a dolgo­zókból is hiányzik a biztonság­érzés. A gyárban tág terük lesz az energiagazdálkodási újítások­nak. Már messziről jól láthatók azok a gőzfelhők, amelyeket az úgynevezett kondenzvízgyűjtő tartályok bocsátanak ki ma­gukból. A veszteségek meg­szüntetése alapos műszaki fel- készültséget igénylő, fáradsá­gos munka. Ilyen feladat lesz hamarosan a sok hulladékvíz — kompresszor és csapágy hű­tővíz — visszanyerése, mert ezek még mosó-, vagy fürdő­vízként számításba jöhetnek. A vízzel való takarékoskodás megéri a fáradságot. A közös ügy szabályai Nem elég csak elfogadni, ismerni is kell az alapszabályt Felháborodva és remény­kedve vont félre a közelmúlt­ban egy tsz-traktoros a mű­hely sarkába. Nézzem meg ezt a cédulát, hogy mit tettek ve­le. Tíz százalékot levontak a részesedéséből, az pedig ezer forint is lehet. Mindezt azért, mert két napra elment kuko­ricát törni! Kíváncsi voltam magam is, ezért később az irodában elő­hozakodtam a sérelemmel. A rejtély hamar megoldódott. Elém terítették ugyanis a bel­ső szabályzatok egyikét. Eb­ben azt olvashattam, hogy a szövetkezetben két igazolat­lan nap büntetése pontosan 10 százalék részesedéscsökken­tés. Az én emberem pedig en­gedély nélkül, sót tilalom el- ' lenére indult kukoricát törni, méghozzá nem is a háztáji földre. Tehát... Tehát az ítélet, ha ránézve szigorú is, a helyi — és a tag­ság által hozott — törvények szerié* iogos. Apelláta nincs. A szerkesztőségi gyakorlat napjainkban igen sok hasonló esetet produkál. Negatív és pozitív irányban egyaránt. Egy másik esetben például levél­ben követelte egy tsz-tag a szerkesztőségtől, hogy valami ügyet tárgyaljon meg náluk a közgyűlés. Ilyesmit mi persze nem tudunk elintézni, de né­mi nyomozás után felvilágosí­tottuk a levelezőt. Az ő belső szabályzataik egészen egysze­rű módon teszik lehetővé, hogy a tagság bármilyen té­mát a közgyűlés napirendjére tűzessen. Napjainkban tehát az or­szágos jogszabályok ismerete még nem elégséges ahhoz, hogy valaki egy termelőszö­vetkezeti közösség belső ügyeiben eligazodjon. A ren­deletek inkább kereteket tar­talmaznak, a pontos határo­kat, tennivalókat közösségen­ként határozzák meg. Ezek ellen fellebbezni pedig sok­szor csupán a közgyűléshez vagy valami egyéb belső fó­rumhoz lehet. Nem az a baj, hogy ez így van. Hiszen ez a folyamat ép­pen a tsz-demokrácia külső és belső kiteljesedését jelzi. Azt, hogy az állam felnőtt, bölcs, határozóképes embereknek te­kinti a szövetkezeti gazdákat, akikre egyre nagyobb mér­tékben lehet rábízni közös ügyeik intézését. Az a baj, hogy ezt a szö­vetkezeti gazdák gyakran nem tudják, a belső szabályzatokat nem ismerik kellően. Ök al­kották ugyan az alapszabályt, az ügyrendet, a munkarendet — pontosabban ők fogadták el. De azon az egy év előtti közgyűlésen az esetleg gépies, hadaró felolvasásból talán meg se értették a szöveget, nem hogy megjegyezhették volna. Azóto pedig nem be­széltek ismét a dologról, a szövetkezeti gazda legföljebb konkrét ügyek kapcsán ébred rá, mit is határozott. Nem jó ez így. A belső sza­bályok így nem hatnak. Az a traktoros, ha előre tudja, hogy önfejűsége mibe kerül majd az év végén, bizonyára várt volna a kukoricatöréssel ad­dig, amíg a közös munkában két napra nélkülözni tudják. A másik eset pedig még ve­szélyesebb. Ha ugyanis a tag­ság nincs tisztában jogaival, lehetőségeivel, akkor ez a kö­rülmény módot nyújthat egyik-másik elnöknek az ön­kényeskedésre, a jogok csor­bítására. Jobb későn, mint soha. Ha nem ismeri eléggé a tagság a belső szabályzatokat, még megismerheti. Ennek több módja van. Lehet például sok­szorosítani és szétosztani a szövegeket. Terjedelmes ok­mányokról lévén szó, nem bi­zonyos, hogy ezt mindenütt meg tudják oldani. A vezetők azonban lassanként felszaba­dulnak a zárszámadási munka alól és hamarosan túl leszünk a tervkészítésen is. A nagyobb munkák megindulásáig még marad idő, hogy csoporton­ként megismertessük a tagságot a belső szabályzatokkal egy előadás, egy kis kérdés-felelet beszélgetés keretében. Így vagy úgy. de el kell tüntetni ezt a hiányosságot Mert ha a tagság megismeri a szabályzatokat — jogait, köte­lességeit — akkor újabb lé­pést teszünk, hogy a szövet­kezeti demokrácia az elméleti lehetőségtől tovább haladjon a gyakorlati érvényesülés felé. F. B. SOMOGYI NÉPLAP szerda, 1969. március 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom