Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-16 / 63. szám
A legfőbb ugyésg felszólalása a somogyi jogásznapokon A Tanácsköztársaság eszméjV jogpolitikája tovább él Mint ahogy arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából megrendezett somogyi jogásznapokon felszólalt dr. Szénási Géza, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. Szénási elvtárs ünnepi megemlékezésében a történelmi előzmények felidézése után hangsúlyozta, hogy a Tanács- köztársaság győzelme után az új proletárállam nyomban hozzálátott a szocialista jellegű jogrendszer kialakításához. Az első jogi normákat is magában foglaló állásfoglalás a Mindenkihez! címmel megjelent kiáltvány volt Március 21 után megkezdődött az új jogszabályok életre hívása, számos intézkedés született, amely a proletárállam védelmét és érdekeit szolgálta. A magyar igazságszolgáltatás történetében első ízben lépett működésbe egy teljesen új típusú, de legfőképp tartalmában új igazság- szolgáltató szervezet Ezek a szervek igen gyorsan és szakszerűen végezték munkájukat A formalitások, szükségtelen alakszerűségek helyett célratörően, mindenki által érthető formában tevékenykedtek. Bár alakszerű nyomozás nem volt, a tárgyalások előtt soha nem maradt el a bizonyítékok összegyűjtése, amiért a vádbiztos volt a felelős. Jogszabály rendelkezett arról, hogy milyen ügyekben kell eljárni a forradalmi törvényszékeknek. Kezdetben csak politikai ügyek kerültek ide, mivel azonban a többi bíróság működése szünetelt, később az úgynevezett közönséges bűncselekményekben is ítéletet hoztak. v ,jí „ A leggyakrabban előforduló bűncselekmények a proletárállam létét veszélyeztető rémhírterjesztések és izgatások voltak. De sokan szegték meg a szesztilalmat és sok volt az üzérkedő is. Az ítélkezésben való részvételt nem kötötték képesítéshez, így lehetőség nyílt arra, hogy maguk a dolgozók gyakorolhassák a bírói hatalmat. A bíróságok ítélkezésére jellemző volt a nagyfokú humanitás. A bűn- cselekmény tárgyi súlyának megállapításán túl inkább azt vizsgálták, hogy az elkövető milyen elveket vall és milyen hatással lehet rá a büntetés. Egy percig sem tévesztették szem elől, hogy a büntetésnek nevelő hatásúnak kell lennie. Ritkán került sor a legsúlyosabb büntetés kiszabására, még kevesebb alkalommal hajtották végre a halálos ítéletet Hiába igyekezett az ellen- forradalmi rendszer két és fél évtizeden át hangoztatni, hogy a Tanácsköztársaság bíróságai vérbíróságok voltai?, a ma is élő harcosok, idős kommunisták, továbbá a korabeli iratok kétséget kizáróan bizonyítják a valóságot A dicsőséges 133 nap alatt a proletárállamnak nem volt lehetősége arra, hogy a történelmi jelentőségű munkát befejezze. Fél évszázad távlatából is elmondható, hogy szocialista társadalmunk igazságszolgáltató szervei — köztük az ügyészi szervezet — folytatói a Tanácsköztársaságban megkezdett igaz ügyet szolgáló munkának. Ezekkel a gondolatokkal fejezte be dr. Szénási Géza legfőbb ügyész nagy érdeklődéssel kísért felszólalását A somogyi jogásznapok szombati záróeseményeiről keddi lapunkban számolunk be olvasóinknak. P. D. Kerékasztal-beszélgetés a honvédelmi nevelésről Az 1968/69-es tanévben a már hagyományos tantárgyak mellett egy új, s valljuk be őszintén, ilyen gyorsan még soha be nem vezetett órával bővült a pedagógusok és tali nulók tanterve. A honvédelmi alapismeretekről van szó. Az első félév lezárása ut ín az eddigi tapasztalatokról, a tantárgy és a gyerekek—pedagógusok viszonyáról beszélgettünk a Munkácsy Mihály Gimnáziumban az igazgatóval, pedagógusokkal, a megyei MHSZ és a Honvédelmi Minisztérium képviselőivel. — Milyen a kapcsolatuk a fegyveres testületekkel, és hogyan oktatják az új tantárgyat? — Engedjék meg, hogy messzebbről induljak, mint J 968 szeptembere — kezdte Lóczi István igazgató. — Gimnáziumunk nagyon sok támogatást kapott már a honvédségtől Az egyik alakulat költöztetett bennünket a mostani épületbe, és minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a segítségükkel készült nyelvi laboratóriumunk a legkorszerűbb az egész országban. Sok növendékünk szülei a honvédség vagy a BM állományában dolgoznak, így a személyes kapcsolatok is számtalan gondon ényhítettek már. A honvédelmi alapismeretek oktatása nemcsak ezeken az órákon történik. A földrajzi órák tematikájában szereplő térképismeret, tájékozódás, a biológiai, kémiai, fizikai tananyagok mind-mind alkalmat adnak arra, hogy a szaktanár honvédelmi vonatkozású kérdésekkel is foglalkozzon. Például a bakteriológiai fegyverek ismertetésével és az ellenük való védekezés eszközeivel. Mindezekhez a tárgyi feltételeink is megvannak vagy meglesznek, rövid- és kisfilmek, diafilmek és egyéb szemléltető eszközök segítik az oktatást. A tanulók hozzáállásáról Bütykös István tanárt, honvédelmi felelőst kérdeztük meg. A pedagógus az MHSZ régi aktívája, tartalékos őrnagy, érthető tehát, ha először ő is a személyes kapcsolatokról beszél, a szülői munkaközösségekben tevékenykedő papáktól kapott segítségről. — Hogy növendékeink még közelebb kerüljenek a honvédségi alapismeretek internacionalista gondolataihoz, több laktanyalátogatást szerveztünk részükre, közös klubdélutánt a katonákkal, s bennünket patronáló alakulat ifjú kommunistáival, ök segítik a lövészversenyek lebonyolítását és az ünnepekre való felkészülést is. A gyerekek szeretik az ilyen foglalkozásokat — a lövészeteket különösen —, de említhetném a beiskolázással kapcsolatos ismertető munkájukat, amikor a tisztiiskolákra jelentkezőkkel beszélgettek és részletes, alapos felvilágosítást adtak számukra Szó esett a középiskolások gépjárművezetővé történő kiképzéséről, ami az MHSZ feladata. Az a tervük, hogy az alkalmassági vizsgán megfelelt fiúk hivatásos vezetői jogosítványt kapjanak, de hogy a »felzúdult« lányok se érezzék mellőzésüket, a tanfolyam sikeres végeztével úrvezetői jogosítványt kapnak. A gimnáziumnak jelenleg nyolcszázti- zenhat növendéke van, és ez a szám nagy terheket ró a városi MHSZ vezetőségére. Ilyen helyzetben tudja bebizonyítani életképességét, az »Egy iskola, egy klub« mozgalom. A gimnáziumot a 13. sz. AKÖV MHSZ-szervezete támogatja Tárgyalások folynak továbbá a »gépjármű ifjú barátainak köre« szakkör megalakításáról, ami tovább segítené és emelné a kiképzés színvonalát. Meghívtak bennünket a II/D torna órájára, hiszen a testi erő és ügyesség gyarapítása, a fizikai állóképesség növelése ugyanolyan fontos tényezője a honvédelmi oktatásnak, mint az elméleti munka. Dr. Karai Istvánná és Csanda János testnevelő tanárok irányításával tornásztak, labdáztak a lányok és a fiúk Szállj, te büszke ének Az ötvenéves jubileum tisztiére megrendezett ünnepi -órushangversenyen fél évszázad forradalmi és munkásdalaiból hallottunk. Hét somogyi és kaposvári együttes állt a pódiumra S jóllehet számaikat — a műsor tömeg- dal-jellegénél fogva — nem a kórusirodalom zeneileg próbát jelentő, nehéz műveiből válogatták, az előadás színvonala, a kórushangzás minősége több helyütt, viszonylag fiatal kórusok esetében is fejlődést jelez. A forradalmi dal a mozgalmakkal egy idős. És mind zenei, mind forradalmi hagyományként sokkal jelentősebb és sokkal többet érő annál, mint ahogyan -az utóbbi időben becsültük és ápoltuk tö- megdalkultúránkat. Ezért különösen értékesnek tartom azt a kaposvári törekvést, amely a mozgalmi dalkultúra ápolására kórustalálkozót hirdet, az utóbbi három évben immár második alkalommal. Értékes, szép műsora volt ennek az estnek, színvonalas, az alkalomhoz méltó előadásban. Egy kivételével nem annyira modem feldolgozásokat, hanem részben az évforduló, a munkásfolklór eredeti zenei rekvizítumait; részben a jelen könnyen énekelhető tömegdalait hallottuk. A csurgói gimnázium kórusa jó és ígéretes hanganyag, az előadás természetességével — és teljes énektechnikai képzetlenségével. Pedig érdemes volna ezt a képzettséget biztosítani. Előadásukban örömmel fedeztük fel a Rőt Front ismert Vörös Wedding (nálunk Vörös Csepel) dalát, a ritkán hallható eredeti, Eisler-féle feldolgozásban. A nagyatádi gimnázium lánykórusa a somogyi munkásfolklór néhány lírai gyöngyszemét szólaltatta meg ihletetten, de technikailag erőtlenül. A Kaposvári Munkáskórustól zeneileg sokkal igényesebb, nehezebb körű sműveket is hallottunk már sikeresebb előadásban. Műsoa tornateremben. A gimnasztikái gyakorlatokban sok alaki elem is volt, ami a fiúknak mindenképpen hasznára válik, ha majd egyenruhában gyakorolják a különböző mozgásokat. A jó idő beálltával pedig irány a szabad tér, ahol az akadálypálya várja a gyerekeket. A beszélgetés során többször szóba került, hogy az oktatáshoz rendelkezik-e az iskola megfelelő anyagi fedezettel. A pedagógusok elmondták, a rádiószakkör részére nemrég vásároltak negyvenezer forintért különböző híradástechnikai eszközöket, és ha szükség van rá, no meg ha kapható, mindenre tudnak forintot félretenni (pl. légpuskák, tájolók). Végezetül az után érdeklődtünk, miképpen vélekednek a szülők? — Sem iskolai, sem pedig az osztály szülői értekezleteken nem vetődött fel még probléma. A kommunista szülők értekezletén pedig arra kértek bennünket — mondja az igazgató —, ha bármiben segíteni kell, akkor szóljunk. Valamennyien tudjuk, hogy a haza védelme minden állampolgár szent kötelessége. De ezt nem csak akkor kell és lehet gyakorolni, ha egyenruh.'t öltöttünk, hanem sokkal korábban, a felkészülést pedig lehetőleg az általános iskolában kell kezdeni. saly Géza A VB KM Villamossági Gyára fölvesz gyakorlott tmk-Iakalost, szerszámkészítőt, és vízvezetékszerelőt Minden második héten szabad szombat üzemi étkeztetést és rukban egyedül a szép szöveg- mondást dicsérhetjük. A Táncsics Gimnázium vegyeskarát és a Vikár Béla Kórust Zákányi Zsolt vezényelte. Mindkét együttes két-két dalfeldolgozással lépett a közönség elé. Előadásukat szép, telt kórushangzás, kifejező tempó és dinamika jellemzi. A kórusest három fénypontját külön is megemlíteném. A kaposvári tanítóképző női kórusa Sasvári Attila vezénylésével az eredeti népi és mun- kásdallam-anyag három mai modern feldolgozású énekkari kompozícióját szólaltatta meg (Farsang Béke; Karai A remény dalai; Tardos Munkásdal) a tökéletes hangversenyélmény hatását keltve. A szólamok arányossága, együtt- hangzásuk lírai szépsége; a komplikált hangzatok tisztasága, a ritmikai pontosság; a karnaggyal való nagyszerű együttmuzsikálás kapcsolata, s nem utolsósorban a három mű kiválasztása, hangulati egysége egészében elmélyült felkészülésről és muzikalitásról tanúskodott. Milyen kár. A nagyteremben sokan voltak. Házilag készített, mintás függöny választotta el a színpadot a nézőktől. A függöny előtt és mögött is izgalom. Néha kidugta fejét egy-egy rókának vagy libának maszkírozott kisfiú, ilyenkor az első sorokban szorongó apróságok ujjongtak, körmüket rágták, az izgülósábbak pedig rácsaptak a mellettük ülő legközelebb eső testrészére. A »színészsarokban« láttam meg a Tavaszt. Égszínkék ruhában, rózsaszín és fehér virágokkal, aranyszőke, hosszú hajában virágkoszorú- val. Arca pírban égett, lábacskái remegtek, várta « fellépést a Négy évszakban ő a Tavasz. Különös világ. Ugyanolyan szorongást éreztem én is, mint amilyet ők. Értük és velük izgultam. Heteken keresztül készültek, lassan, tanárnőik száját figyelve tanulták a versikéket, tornaórákon, a próbákon tanulták a simitáncot, az autóparódiát, vagy az Angyal kalandjait. Megfeszített munkával, hiszen süketek és némák. A pici baba hangosan felkacag kis ágyában, ha a bevásárlásból megérkező mama hangját meghallja az előszobában. A már figyelő, szemlélődő aprócska fiú elgondolkodva hallgatja tegnap kapott új autója szerkezetének a zúgását. Mellé guggolva. csúszkálva utánozza azt. sőt időnként maga is átalakul pótkocsivá, öt-hat. évesen alig várja a gyermek, hogy édesapának, édesanyának legyen tiz perc szabad ideje, és végre elmondhassa nagy és eddig még nem tapasztalt élményeit. Tíz-tizennégy éves korban már az »És tudod anyu, akkor...-* sokszor elmarad, helyette ott a barát vagy a barátnő, aki szívesen meghallgatja; akinek beszél- hetszt, mondhatod, el is hiszi történeteidet. »Beszélhetsz kislányom! Na jó, rohangálj egy kicsit! Igen? És szép hangja volt a madaraknak?« Ismerős, megszokott mondatok ezek. Sokan vannak azonban olyanok, akiknek ez ismeretlen világ. Akik elöl elbújnak a hangok, akikre nem tud rádudálni az autóbusz, akiknek nem »szól« a tavasz, s akiknek csak a szemük nyílhat Iterekre a csodálkozástól. Lelkűkbe szorultak a hangok, a szavak — némák és süketek. És mégsem! Nem ilyen elkeserítő a kép. mondogattam magamban, amint a Süketnémák Állami Intézetének műsoros estjét végignéztem Hiszen a tyúkanyó és a héja, a kacsa és a nyuszi, a tücsök és a hangya, az évszakok is, a Fülemüle szehogy ez a tehetséges énekkar csak ritkán lép a közönség elé! Igazi meglepetést azonban a pedagógus férfikar három műsorszáma szerzett. Ritkaság nem hivatásos férfikórusnál a színek, a pontos hangvétel — és három különböző stílus — ilyen kifejezőerőben gazdag együttléte, mint Heisz Károly vezénylésével három darabjuk — a Krénusz mestör balladája (Eperjesi Ernő gyűjtése); Verdi Vitézek kórusa a Lombardok című operából és Azsiel Fénylő szivárvány című kórusának — előadásában is érezhettük. Befejezésül a Kaposvári Szimfonikus Zenekar játszotta Beethoven Egmont nyitányát, majd az egyesített Táncsics és Vikár Béla kórusok, valamint a megyei pedagógus férfikar előadásában felcsendült a him- nikus ívelésű Novikov-mű, a Szállj, te büszke ének. A zenekart és a három kórust Merényi György vezényelte; a szép, bársonyos baritonszólót Nagy Sándor, az Operaház magánénekese adta elő. W. E* kis színészei is beszéltek. Figyelve, hangról hangra, de beszéltek. Jóllehet tanáraikon kívül nem sokan értenék még meg valamennyi gyermek beszédét, de ők mondták, akarattal, igyekezettel, mondták. Tanáraik áldozatos munkájának eredménye, hogy fölléphettek ezen az esten. Jócskán faragott ez kisebbségi érzésükből, szokták a szereplést is. A legszebb perceket nekem mégis a bábcsoport szerezte a Gyuri álmával. Az a hét kislány bizonyára boldogabb, amióta uj- jaira bábokat húzhat, és szíve és tetszése szerint bánhat a mesefigurákkal. Óriási pedagógiai jelentősége van Lászlóvári Lászlóné gyermek- felügyelő kezdeményezésének: bábot adni a süketnémák kezébe. Minden élményt, lappangó szorongást, fájdalmat, bánatot és örömet felold a bábozás az ilyen gyermekekben. A lányok — Városi Éva, Sebestyén Éva, Beda Mária, Fekete Klára, Darabos Éva, Kovács Erzsi és Harangozó Vali — maguk írják. szövik az alapötletből a cselekményt, a bábdarabot. Aprólékos, érdekes, mindent felfedező, megfigyelő képessége csodálatos a gyerekeknek. S amit nem tudnak, vagy csak nagysokára, töredezve, nehezen tudnának elmondani életükről, érzelmeikről, vágyaikról, azt mind. mind kivetíthetik a paraván elé. Feloldva ezzel a nézősereg hasonló. beszéd híján gúzsba kötött élményeit, érzéseit is. Kézügyességük gyakorlással felülmúlja a halló és beszélő gyermekekét, fantáziájuk is tisztább, gazdagabb. hiszen ők így -beszélgetnek*. Az intézet bábcsoportja Magyarországon, de Európában is egyedülálló. Budapestre, Hollandiába már eljutott a hírük. Most a tv báb- fesztiváljára készülnek a kislányok, fáradhatatlan nevelőnőjük irányításával. A Gyuri álma című darabot viszik Budapestre... Bán Zsuzsa Nem érdemes munkavállalás céljából más városba utazni! Jó kereseti lehetőséget biztosit helvben a Siófoki MAHART Felveszünk: lakatos, asztalos, kőműves, segédmunkás, állomási pénztáros, matróz munkakörben dolgozókat. Üzemi étkezés, matrózok napi 20 Ft élelmezési pótlékban és szállásban részesülnek. A dolgozók cs családtagjaik részére MÄV arcképes igazolványt biztosítunk. i (34051)^ ^ és az Angyal-var_ SOMOGYI NÉPLAP Színekből, mozgásból RZÉKENY YIIILAG
