Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
Izrael újabb agressziás cselekményeket követ el n Szovjetunió szilárdan kiáll a békés politikai rendezés mellett Jetirychowski Podgoritijiál Az izraeli militaristák az utóbbi napokban egész sor újabb agressziós cselekményt követtek el a szomszédos arab államok ellen. Február 24-én az izraeli légierő behatolt Szíria légiterébe és Damaszkusz térségében több lakott települést bombázott. A bombázásnak halálos áldozatai és sebesültjei vannak, jelentős anyagi kár keletkezett Izraeli repülőgépek és páncélozott csapatszállító járművek a Holt-tengertől délre eső térségben jordániai csapatokat támadtak meg, az izraeli tüzérség tüzet nyitott a Szuezi-csatorna térségében. Hivatalos izraeli személyek nyíltan újabb katonai akciókkal fenyegetik az arab országokat, köztük Libanont és Irakot Tel Aviv-i kormánykörökben azzal próbálják indokolni a világszerte elítélt, felháborító provokációs cselekményeket, hogy a megszállt arab területeken fokozódik a népi ellenállás, és emiatt »megtorló intézkedéseket kell alkalmazniuk az arab országok ellen«. Ezzel egyidejűleg magasztal ják a bejrúti repülőtér ellen nemrégen intézett támadásukat, bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elítélte ezt a kalózakciót és figyelmeztette Izraelt, hogy az ilyen cselekmények megismétlődése esetén megfelelő szankciókat alkalmaznak. Izrael agresszív akcióit épp akkor követi el, amikor erőfeszítések történnek, hogy a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata alapján békés politikai rendezést érjenek el a Közel-Keleten. Az izraeli politikáért felelős személyek olyan vonalat követnek, amely a közel-keleti helyzet élezésére irányul. Fokozzák a feszültséget, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a gyakorlatban olyan feltételeket teremtsenek, amelyek kizárnák e térség tartós békéje megteremtésének lehetőségét. Izrael szélsőséges körei a sovinizmustól, az arab népek iránti gyűlölettől és ellenséges érzülettől elvakultan hosszú háborúra akarnak berendezkedni a Közel-Keleten, miközben egyes külföldi támogatóik 'segítségében reménykednek. Az ilyen tervek a ónban csúfos kudarcot hozhatnak a Tel Aviv-i uralkodó körök számára. Ami a Tel Aviv-i politikusoknak a »tömeges megtorlásokra« vonatkozó kijelentéseit illeti, nem lenne szabad megfeledkezniük arról, hogy a népeknek a hódítók és a megszállók ellen vívott harca a nemzetközi jog szerint jogos és igazságos. Keleten a Biztonsági Tanács 1967. november-22-i határozatával összhangban haladéktalanul békés politikai rendezésre kerüljön sor. (MTI) Két berepülés Egy jordániai katonai szóvivő közölte, hogy izraeli vadászgépek pénteken, kora délelőtt két ízben is megsértették Jordánia légiterét és rakétatűzzel árasztották el a Jordán-folyó völgyét. A légvédelmi ütegek azonnal működésbe léptek és visszafordulásra kényszerítették a támadókat. Jordániai részről emberéletben nem esett kár. Támogatják Izraelt A Szovjetunió szilárdan kiáll amellett, hogy a KözelNincs: megállapodás Diehí államtitkár, a bonni kormány szóvivője pénteki sajtókonferenciáján kérdéseikre válaszolva kijelentette: Minden amellett szól, hogy az elnökválasztó gyűlést Nyugatr Berlinben tartják meg. Az ide nagyon rövid — fűzrtie hoizzá —. hogy e terven változtassanak. A technikai előkészületek jellegét tekintve, március 2-a lenne az utolsó időpont, amikor még át lehetne helyezni az el- nökválaszttó gyűlést Nyugat- Berlinből. Maga Kiesinger nyugatnémet kancellár egvébként, ak csütörtökön Nixon*kíséret.ébor rövid látogatást tett Nyugat- Berlinben, visszatérése után televíziós nyilatkozatban beszéli az elnökválasztás Nyugat-Ber- linből való esetleges áthelyezé séről. Kiesitnger Carapkinna folytatott megbeszéléseire utalva elismerte, hogy a Szovjetunió őszintéin óhajtja a válság rendezését. Mindazonáltal, bá: rendkívül óvatos formában, de tudtul adta: nem tartja valószínűnek, hogy a hátralevő rö vid idő alatt megállapodás születhessen ebben a kérdésben »Ügy mondanám, az a benyomás alakult ki bennünk, hogy a szövetségi gyűlés március 5-én Berlinben kerül megtartásra« — mondotta. Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester pénteken délben Nyugat-Berlinben a sajtó képviselői előtt kijelentette: »Feladta a reményt« hogy megegyezésre jutnak a." NDK-val a határátlépési engedélyeikre vonatkozó tárgyalások megindulása ügyében, s ezért most már eldöntött kérdésnek lehet tekinteni, hogy a~ NSZK-elnökválasztásra már cius 5-én Nyugat-Berlinber kerül sor. (MTI) Oláh a vádlottak padján Bégben folytatódik a sikkasztással és korrupcióval vádolt egykori btlügyroln'szter, Franz Oláh pere. Képünkön: Oláh ( ilo'dalt, a vádloitak padján) idegesen hallgatja Anton Kenyának, a szaks -ervezetl szövetség elnökének vallon sáL (Oláh pályafutása egy hosszú szakaszán át a szakszervezeti szövetség élén állott.) t (AP — Képtávírón érkezett) Miami Beach-en (Florida) ezekben a napokban tartják az Egyesült Államok és Kanada cionista vezetőinek évi találko zaját, amelyen Tel Aviv hivatalos képviselői is részt vesz ndk_ A tanácskozás az »Izrael nek nyújtandó gazdasági támogatás« maximális kibővítésének jegyében folyik. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint »Izrael gazdasági fej lesztésére« tavaly az Egyesült Államokban és Kanadában legkevesebb 130,5 millió dollárt gyűjtöttek. Ebben am évben 333 millió dollárra számítanak 1951 óta az Egyesült Államot és Kanada cionista szervezete összesen 1,3 milliárd dollár segélyt nyújtottak Izraelnek. (MTI) Nyikolaj Poägornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöks'gének elnöke pénteken a Kremlben fogadta Stefan Jedrychowski lengyel külügyminisztert és beszélgetést folytatott vele. Elhunyt Naményi Géza A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a kormány titkársága, az MSZMP országházi bizottsága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége mély megrendüléssel közli, hogy Naményi Géza elvtárs, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője február 28-án, életének 53. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése március 4-én, kedden 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben, a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyen. Naményi Géza elvtársat a Minisztertanács saját halottjának tekinti. Nixon Párizsban Nixon amerikai elnök pénteken délután Párizsba érkezett Az orly-i repülőtéren De Gaulle tábornok és Couve de Mur- ville miniszterelnök fogadta Nixon egyhetes európai utazásának Párizs az utolsó politika állomása, noha vasárnap még visszatér Rómába, ahol VI. Pá pápával folytat megbeszélést, mielőtt hazaindul Washingtonba. Hírügynökségi jelentések megjegyzik, ez az első alkalom 1961 óta, hogy amerikai elnök Párizsba látogat. Pénteken egyébként a kora reggeli órákban néhány órává1 Nixon elnök megérkezése élőt zajlott le az első tiltakozó tüntetés a francia fővárosban. Fiatalok vonultak az American Express turistairoda elé, hogy tüntessenek az amerikai állam fő látogatása ellen. A rendőrség nyomban saétkergette a főként diákokból álló tömeget, ö fiatalt letartóztattak. Rómában történt tegnap. Egy barna esőkabátot viselő férfi — amint képünk mutatja — a tömegből Richard Nixon gépkocsijához rohant, állítólag azzal a szándékkal, hogy petíciót nyújtson át az amerikai elnöknek. Némi dulakodás után a férfit lefogták és őrizetbe vették. Rövid időre felborult a nagy rendőri készültséggel biztosított rend. Nizon gépkocsija csak egy pillanatra állt meg, majd folytatta útját a miniszterelnökségi rezidenciára. A motoros íestőrség elsodorja a különös kérelmezőt. (AP — Képtávírón érkezett) FARSANGI ÁLARC A NEW ORLEANS-I KARNEVÁLNAK nagy híre van. »Mardi gras« néven emlegetik. Az egyszerű városlakó álarcot ölt, s ha ezt tette, ihat, nőkkel szemtelenkedhet, ordítozhat és szabadon fetrenghet a Felix nevű bár előtt. A rendőr még csak ügyet sem vet rá. »Mardi gras« idején ebbe a városba érkeznek a turisták ezrei, akiket ide vonz a farsangi büntetlenség és büntethetetlenség, amely ilyenkor több napig tart Ha valaki álarcot ölt, akkor nincs mitől félnie. Az idei New Orleans-i álarcok közül egy különösen bevésődött az emlékezetembe Korábban jelent meg ebben a városban, mint a többi farsangozó. Sőt, túlságosan is korán. A farsang tulajdonképpen csak a kővetkező nap kezdődött. Az az ember, aki ezt az emlékezetes álarcot viselte, egy gépkocsiból szállt ki, ügyet sem vetett a rá várakozó újságírókra, tv- és rádióriporterekre, akik összegyűltek az előtt az épület előtt, amelynek bejárata .felé a jövevény törekedett. Jól szabott ruhát viselt, amely semmiképpen nem különböztette őt meg azoktól az üzleti alkalmazottaktól, akik e korai órában munkába siettek. Maga az álarc valahogy pontosan olyan volt, mint az amerikai űrhajózási és világűrkutatási hivatal egyik igazgatójának, az űrrepülési központ vezetőjének, Wernher von Braun rakétaszakértőnek az arca. joga van arra, hogy jelen legyen ezen a kihallgatáson is — mindez hiába volt, mindannyiszor csak ezt a nyugodt és udvarias választ kaptam: — Sajnálom uram, a kihallgatás zárt. A sajtó képviselői közül senki nem jöhet be. Mint ismeretes, bírósági eljárás folyik Essenbem három volt SS-katona ellen, - akik sajátkezűleg semmisítettek meg száz foglyot a Dora Mittelbau koncentrációs táborban, Nordhausen mellett, a Harz-hegységben. A foglyok egy föld alatti gyárban dolgoztak, amely a V-rakétákat állította elő. A vádlottak most arra hivatkoznak, hogy a kivégzést megtorlásként alkalmazták a gyárban végrehajtott szabotázs miatt. Mi természetesen valamennyien tudtuk. hogy az újságírók előtt elhaladó férfi nem volt más, mint az SS egykori Obersturmbannführere, a hitleri »Reich« legelső rakétaszakértője, a V—2 megalkotója. V—2-vel bombázták Londont. A jövevény az ajtóhoz lépett, amely mellett egy nagy bronz táblán a következő német és angol nyelvű felirat volt olvasható: »A Német Szövetségi Köztársaság New Orleans-i főkonzulátusa«. A jövevényt egyetlen újságíró sem követhette. Minden olyan próbálkozáson, hogy telefonon meggyőzzem a főkonzulátus titkárát, hogy feltétlenül jelen kell lennem Wernher von Braun kihallgatásán, s hogy miután az esseni bírósági tárgyalás nyílt, a sajtónak teljes AZ újságírók ott maradtak a nyugatnémet főkonzulátus épületének bejáratánál, készen tartották mikrofonjaikat, töltőtollaikat, s kameráik, valamint fényképezőgépeik lencséjét előre rögzítették a bejárat felé. Nem tudom, hogyan alakult bent a beszélgetés a német főkonzulátuson, ahol az SS volt Obersturmbannführe- rét Hans Hückel, az esseni esküdtbiró- ság elnöke hallgatta ki; külön ezért érkezett a városba. Én természetesen egyáltalán nem reméltem, hogy a főkonzulátuson letépik az álarcot Wernher von Braunról. Csupán az érdekelt, vajon megváltozik-e ez az álarc valamiképp. Csaknem négy óra hosszat kellett várnunk. Wernher von Braun végül kilépett az épületből, s abban a pillanatban a televízióhuzalok akadályába ütközött. Gyors és határozott léptekkel hagyta el az épületet, az olyan ember járásával, akinek a legfontosabb a munka, a munka, a munka... Az álarc alatt a szeme hideg volt, a tekintete feszült. Maga az álarc azonban ugyanaz volt. Semmiféle változás nem látszott rajta. — Semmi közöm ehhez az ügyhöz! — mondta az álarc. Az álarc alól a szem fürkészően nézett, elhíszik-e neki ezt vagy nem. — Nem foglalkoztam rakétagyártással. A rakétákat a közelben, egy föld alatti gyárban gyártották. Az én dolgom az ötlet és a rajz volt. — Tényleg nem tudta, hogy a gyárban foglyok dolgoznak? — Tudtam. Ezt tudtam. De a foglyokkal nem volt semmi kapcsolatom. Nem érdeklődtem az iránt, ki és hogyan dolgozott. — Azt sem tudta, hogy a táborban bírói tárgyalás nélkül pusztítják el az embereket? Az álarc megmozdult. Csodálkozást fejezett ki. — Vajon ki tudhatta akkor, hogy mi történik a tábor drótsövénye mögött?! Nem, erről egyáltalán semmit sem tudtam __ — De a szabotázsról valamit mégis csak tudott? — makacskodtak az újságírók. — Lehetséges, hogy történt szabotázs — fordult feléjük. — Ismétlem, semmi közöm nem volt a gyártáshoz. Az én dolgom az ötlet és a rajz. az ötlet és rajz volt. Valaki megkérdezte, hogy miért tart olyan sokáig a három SS-katona tárgyalása. — Sejtelmem sincs róla — mondta az álarc, és mosolygott. A hangmérnökök elismerően bólintottak — az álarc beszéde kitűnő volt. Tagoltan beszélt, ahogyan ez egy ismert amerikai rakétaszakértőhöz illik. A német akcentus szilárdságot, határozottságot adott beszédének. Az újságírók a fejüket csóválták: az álarc lassan beszélt és az újságírók minden szavát feljegyezhették. A televízióri- porterek ugyancsak a feiüket csóválták: az álarc nagyon fényképezhető volt, bizonyára tetszeni fog majd a nézőknek. Az álarc is bólintott. Tudta, mit beszél. Ezután Braun beült a gépkocsiba és minden valószínűség szerint kiment a repülőtérre, ahonnan az országos űrhajózási hivatal különrepülögöo^n a világűrkutatási központba szállították. A rendőrök ügyet sem vetettek az ólarcos férfira. Senki sem állította ’’HOg, SPnVi gjg VOntí* tatainqsóprt'p A7 SS OBERSTURMBANNFÜHRERE, ki a” amerikai űrrepülési központ igazgatójának álarcát viselte, érinthetetlen személyiség. Fz a farsang törvénye. G. Borovik, a Novosztyi sajtóügynökség tudósítója. OMOGTI NÉPLAP szombat, 1969. március L i
