Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
Evekig érett a Pereg a magnószalag. Egy évvel ezelőtti fölvétel. Buzsákiak beszélnek rajta, egymás szavába vágnak, vaskos mondatokban panaszkodnak. Minduntalan visszatér az a tizennyolc forint körüli munkaegység, ami a méltatlankodás legfőbb oka. Nekipirulva mondják, mondják... De nincsenek híján az elképzeléseknek sem. így kellene ezután vagy úgy, hogy jobb legyen, már csak illendőségből is, hiszen Buzsáknak híre van, és a szövetkezet csak botorkál, de nem jut ki a kátyúból. Izgalmas másfél óra pereg a magnetofonon. S ami már nincs a szalagon: megállapodtunk akkor, hogy egy év múlva ismét beszélgetünk a szövetkezetről, arról, hogy mit tettek... És most megint itt vagyunk. Együtt azokkal, akik akkor azért ültek össze, hogy a hogyan továbbról vitatkozzanak. Sok az ismerős arc. A tekintetek most mosolyognak, azt mondják: tessék megnézni, mit végeztünk azóta. Van mit nézni! önkéntelenül arra gondolok, miért kellett erre ennyit várni? Ugyanazok az emberek fogták meg a munkát, új vezetőkkel — csak másként, mint régen. Hogy miért? Azt mondják, olyan emberek kellettek volna már előbb a gazdaság élére, mint Cothár Lajos elnök, meg az ergonómus házaspár, Lassú István és felesége Mert ők értenek a szervezéshez, megkövetelik a fegyelmet Ugye, milyen jól látják a tagok, hol lehet segíteni a bajon? És megmutatták, hogy így, összefógva, okosan felhasználva a kapott állami támogatást, mire képesek a bu- zsákiak Múlt évi bevételi terveiket túlteljesítették, a költségekkel takarékosan bántak, így érték el, hogy az új és jól bevált munkadijazás szerint egy tízórás munkanapra 71,60 forint részesedés jut a közösből. Az állandó dolgozók évi jövedelme meghaladja a 18 000 forintot, negyven fizikai dolgozó pedig csaknem 25 OOO forintot kap. Széíp ez, de még szebb, ha tudjuk: emellett kereken 360 000 forintot tett biztonsági alapba a Munka Harcosa Termelőszövetkezet a múlt évi jövedelemből, hogy megalapozza az idei gazdálkodás folyamatosságát ... Itt vannak azok az emberek, akik tavaly ilyenkor megfogadták. hogy minden erejükkel a szövetkezet előbbrejutását segítik. Balogh Lajosné állatgondozó így emlékezik: — Azt mondta az elnökünk, amikor idejött, hogy segít kigorúan követeljék meg a fegyelmet, és ha lehet, még több időt töltsenek a tagok között a földeken. A szakértelmük példás, és az eredmények bizonyítják — például a kaszálókon —, hogy értik a dolgukat. — Több ellenőrzésre van szükség a fogatosoknál és a gépkezelőknél. Örülök, hogy látom, ez máris elkezdődött. Makranczi István (kovács a szakvezetést dicséri: juttatni a kátyúból a szekeret. Ez sikerült Most fordult elő először, hogy megtalálták számításukat azok, akik becsülettel dolgoztak Pedig az időjárás is Tossz volt. Szerintem, ha továbbra is bízik egymásban a tagság és a vezetőség, nem lehet baj. A fiával együtt rendszeresen dolgozott tavaly, ketten negyvenezer forintot vittek haza, és befejezték a családi ház építését. Misefa Ferenc egy évvel ezelőtt is a legszigorúbb bírálók közé tartozott, s miként akkor is jó munkájával szerezte meg ehhez a jogot, most is ilyen alapról mondhatja: Blazics István üzemágve- zető: — Szövetkezetünk megindult fölfelé az úton. Végre ezt is megértük Emlékszem, mentek ki itt a zárszámadó közgyűlésről könnyes szemmel is az emberek, amikor alig kaptak valamit, pedig 300—500 munkaegységet is szereztek. Most a tucatnyi bérezésből mindössze kétfajta maradt meg, és egész éven át minden hónapban húszadikáig megkapták a pénzt a végzett munka után. Öntöztünk, bőven műtrágyáztunk, és kiderült, hogy nem a buzsáki népben és az itteni határban van a hiba, hanem abban, hogy nem volt aki bánni tudott volna a bu- zsákiakkaL Hatos József traktorosra a szövetkezet legdrágább gépét bízták. Nem is volt baj a munkájával. Szerinte: — Még többet törődjön a vezetőség azzal, hogy hol, hogyan mennek a dolgok. Szi— Mindig tudták, hogy mikor mihez kell nyúlni. Mindjárt az indulásnál észrevették, milyen lehetőségek vannak a javításra: rendet teremtettek a munkaszervezésben, igazságos munkadíjazást dolgoztak ki. Az emberek tudták minden hónapban, hogy mit várhatnak. És mi vei nem csalódtak, megnőtt a bizalom... Nemes János, a Fonyódi Járási Pártbizottság első titkára jó ismerője a buzsákiaknak, a szövetkezetnek. Véleménye, összehasonlítása is a múlt alapos ismeretén alapul: — Hét éven keresztül gyürkőztek a gondokkal, problémákkal. Igyekeztünk segíteni, de úgy látszik, a múlt évben tudtak csak igazán élni ezzel a segítséggel. Biztosítékot láttunk arra, hogy jó helyre kerül az állami támogatás. A vezetés és a tagság egymásra talált, és együtt munkálkodik a gazdaság megerősítésén. Nem csalódtunk. Ebből is kitűnik, jó úton járnak. Egy év múlt el azóta, hogy magnetofonnal megörökítettem a buzsákiak vitatkozását, elégedetlenkedését — és ígéreteit. Ma ez a helyzet. Akkor cikksorozatban írtam tapasztalataimról, és hitelt adtam az ígéreteknek. Most, egy esztendő elmúltával bizonyítottak. Évekig érett a gyümölcs, de most végre beérett. Ügy, ahogyan ez a buzsá- kiakhoz illik, szép termelési eredményeket értek el. S megvan a remény, hogy nem marad el a méltó folytatás. Hernesz Ferenc Forradalmi krónika 1919. MÁRCIUS l-TŐL 15-IG 3. A Kaposvári Cukorgyárat Vámosi István és Gur Aurél vezetésével a szakszervezet »-őrizet alá« vette. E napon történt a MIR 44 000 kh-as bérletének birtokbavétele is. 4. A Népszava e napi száma és a Somogyi Hírlap március 6-i száma arról írt: a földreformot úgy kell végrehajtani, hogy a többtermelés biztosítva legyen. A többtermelés pedig csak szövetkezeti formában érhető el. 4. Gróf Zichy Béla lengyeltóti 10 000 kát. holdas uradalmát és a Freund Ferenc és neje tulajdonában lévő 1750 kát. holdas pusztaberényi uradalmat átvette a cselédség. , , . 5. A Magyar Kegyes Tanítórend memyei, szentmiklosi és vadéi gazdaságait a mernvei népgyűlés határozatai alapján a cselédség termelőszövetkezetté alakította át 5. A Somogyi Hírlap március 6-i híradása szerint gróf Sommsich László hetesi birtokát elfoglalta a cselédség. 6. A Somogyi Hírlap március 7-i számából: Március 6-án az uradalmak egész sora került a cselédség birtokába. Így gróf Jankovich Bésán Endre 12 500 kát holdas öreglaki, vityai, köllcedi, csisztai uradalmai. Termelőszövetkezet alakult Törti Gyula kisasszondi bérletén, a Ring-féle kaposszéplaki birtokon, gróf Szécsenyi Bertalan felsősegesdi birtokán, a csoma- pusztai bérgazdaságban, Inámpusztán és Svastics Nándor szentgáloskéri gazdaságában. 7. A simongáti uradalomban tartott gyűlésen, amelyen a nagyatádi és a kaposvári munkástanácsok kiküldöttei is részt vettek, az uradalmi cselédek kimondták a 12 000 holdas uradalom birtokbavételét. 7. A Kaposvári Munkástanács és a Szociáldemokrata Párt új elvi álláspontját közli a Somogyi Hírlap március 7-i száma, amely szerint nincs kifogásuk az ellen, ha a kisgazdák és a mezőgazdasági munkások nem termelőszövetkezetet akarnak létrehozni, hanem a kiosztott földön akarják életüket végigkínlódni.-8. A Vörös Újság e napi számai az elismerés1 hangján írnak a somogyi földfoglalókról. 8. A cukorgyár új neve: Szociáldemokrata Termelő- szövetkezet Cukorgyára. 9. A Somogyi Hírlap közölte gróf Széchenyi Andor Pál marcali uradalmának birtokbavételét. Napokkal a birtokbavétele után a marcali, a szentgyörgyi, a sző- csén.vi, a csákányi, a kelevízi mezőgazdasági munkások földet osztottak az uradalom területéből. 9. A Somogyi Hírlap közölte a Szociáldemokrata Párt kiáltványát a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségéről. »A munkásók és a kisgazdáknak az akaratát a poklokon keresztül is meg akarjuk valósítani.« | o. Hatalomtávétel a háromtagú direktórium által. (Tóth Lajos, Peinhoffer Lajos, Latinca Sándor.) 10. Schneller Béla, Kovács Miksa, Szalma István vezetésével a kaposvári Szociáldemokrata Párt 25—30 tagja, fegyveres katonák kíséretében megjelent Tallián Andor megyei főjegyzőnél. Kijelentették előtte, hogy a vármegye kormányzatának vezetésére háromtagú direktóriumot alakítottak. A direktórium Decleva Rezső titkártól átvette a föispáni hivatalt A Szociáldemokrata Pártnak Kaposváron 800 felfegyverzett munkás polgárőre volt amelyhez még Budapestről érkezett egy 300 főből álló különítmény. 11. Kaposváron és környékén a direktórium elrendelte az ostromállapotot A városparancsnokságot Zónik István vette át a karhatalmi parancsnokságot Sebők Imre főhadnagy. 11. A Somogyi Hírlap március 12-i számában olvashatjuk, hogy a Kaposvárra érkező Nagyatádi Szabó Istvánt 15 ezer szervezett ipari és mezőgazdasági munkás fogadta az állomáson. »Percekig tartó zaj és lárma zúgott fel, amikor Szabó István megjelent a vasútállomás ajtajában. Le vele! Abcug! — kiáltások zúdultak feléje. A tömeg csak akkor nyugodott meg, amikor Nagyatádi kijelentette, hogy nem a földfoglaló mozgalom megszüntetése, hanem annak szankcionálása miatt jött Kaposvárra. Nagyatádi hivatalosan is szentesítette a somogyi földfoglaló mozgalmat, és a megalakult termelőszövetkezeteket.« A Kaposvári Munkástanács kijelentette, hogy a termelőszövetkezetek megalakításával a kisgazda igényjogosultakat a legmesszebbmenőkig kielégítették, s a termelőszövetkezeteket a jövőben nem szociáldemokrata, hanem földművelő termelőszövetkezeteknek fogják nevezni. 12. A helyi lap és a Népszava ugyanezen napi száma arról is hírt adott, hogy több mint- 20 000 ipari munkás és paraszt jelent meg a Honvéd téren, ahol kihirdették a Nagyatádi Szabó Istvánnal történt megállapodást 12. A munkástanácsok átvették a vezetést a megyében. 13. A szilváspusztai uradalmat birtokba vették a cselédek. A falusiak számára ezer holdat kihasítottak. 13. Dr. Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter részt vett Kaposváron a megyei tanítók ülésén s beszédeit mondott 15. Garbai Sándor, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, az Országos Lakásügyi Tanács elnöke, később a Forradalmi Kormányzótanács elnöke a Kaposváron rendezett »Vörös Nap« keretében a Kossuth téren ünnepi beszédet mondott. BIZALOMMAL Irta: Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára örömmel és nem kis büszkeséggel fogtam tollat, hogy a mai napom, a Somogyi Néplap történetének egyik számottevő állomásán pártbizottságunk nevében köszöntsem az újság olvasóit a megye népét. Látszólag nem nagy eseményről van szó: naponta két oldallal bővül az újság. E változás igazi jelentőségét azonban csak az tudja fölmérni, aki meggyőződött már arról, hogy mit jelent a lap a párt szánvára, mit jelent a párt és a tömegek kapcsolatában, s milyen óriási szerepe van mindennapi életünkben. A mi lapunk, a megyei pártbizottság lapja közkedvelt és népszerű, szeretik az emberek és bizalommal fordulnak hozzá. Nemcsak én mondom ezt, hanem az olvasók vallottak így a kérdőíveiken; az olvasók, megyénk lakói tesznek hitet a bizalomról valahányszor kézbe fogják a lapot, vagy tanácsért, segítségért fordulnak hozzá. Bíznak a Somogyi Néplapban, hozzá tartozik életükhöz, s e bizalomnak alapja van ... Bizalom nélkül nincs erő, nincs tekintély és támogatás. A bizalom éltető levegő, ösztönzés és kiegyensúlyozottság; a bizalom új vér a fáradó erekben, megkétszerezi a tenniakarást, buzdít és lelkesít, és kibontakoztatja az alkotó képességeket. S e bizalom voltaképpen a pártnak szól. a párt politikájával való egyetértést, azonosulást jelenti. A Somogyi Néplap hű tolmács: a párt és megyei bizottságának politikáját közvetíti, de szerepe, feladata korántsem egyoldalú, összeköt, láncot alkot a párt., az -állami, a megyei vezetés és a dolgozók tömegei között Kapcsolatot teremt azzal is, hogy felszinrelhozza az emberek vágyait, óhaját, jelzéseit, hogy okos gyülekezetek, egyszerű munkások, parasztok gondolatai, törekvései, elképzelései hangot kapnak hasábjain, és így elképzeléseik mindenkori politikánkban realizálódhatnak. Segít a lap szervezni és munkálkodni szocialista építésünk bonyolult rengetegében, hírt ad a hétköznapok tetteiről, amelyek könnyen feledésbe merülhetnének. Tájékoztat a nagyvilág, az ország, Somogy eseményeiről, ólombetűkbe önti napjaink történelmét. S az olvasó számít rá mindennap, együtt él vele, nélkülözhetetlenné vált a számára. Jó tudni erről a bizalomról, melyet szemléleteden fejez ki az újság és az olvasók egyre fejlődő kapcsolata. Ügy tudom, a közvélemény-kutatás óta megkétszereződött a szerkesztőségbe érkező levelek száma. Tudomást szerezhettem arról is, hogy munkások, parasztok és értelmiségiek egyre nagyobb számban keresik fel a szerkesztőséget, hogy maguk is elmondhassák véleményüket az újság hasábjain, hogy gondolataikkal, szakértelmükkel a nyilvánosság színe előtt, a közvéleményt ösztönözve járulhassanak hozzá közös ügyünk sikeréhez. Elismerésre és figyelemre méltó dolog ez. Javaslatok, kritikai megjegyzések és tanácsok, a közösség érdekében való elképzelések sokaságával fordulnak ma már az emberek pártunk lapjához. Egyre többen ragadnak tollat, hogy közérdekű kérdésekben foglaljanak állást, s talán éppen a lap közreműködésével, a nyilvánosság reflektorfényében válnak a közélet megbecsült részeseivé. Az olvasók igényesebbek ma már, felnőtt a mi népünk. Ezzel függ össze a mostani változás is. Bővül, javul a tájékoztatás a nyolc oldalon, s a mi megyénkben néhány év óta — jó érzéssel mondhatom — van miről tájékoztatni. A helyes politika, a megyefejlesztés nagyszerű tervei, jelene és távlatai, az emberek, a. közösségek változása és feltörekvése, anyagi és szellemi gazdagodása a témák kimeríthetetlen tárházával örvendeztet minket. A nap minden percében és órájában történik valami izgalmas, érdekes dolog, ami elveink és törekvéseink megvalósulását, jelzi. S ezeket hűen tükrözi a Somogyi Néplap; sikereinket, gondjainkat, örömeinket és bánatunkat érzékeny szeizmográfként kell érzékelnie. Ezt várják az olvasók, ennek a követelménynek kell még jobban megfelelnie. A Somogyi Néplap igen fontos szerepet játszik megyénk közéletében. Rendszeresen beszámol a vezető testületek erőfeszítéseiről, a megyei elképzelésekről; pártunk politikájának szellemében, a zsurnalisztika eszközeivel munkálkodik céljaink megvalósulásáért. Jól és határozottan képviseli azt a politikai jelszót, amelyet megyei pártbizottságunk hirdetett meg: sokszínűén, érdekesen tárja fel a Tegyünk többet Somogyért! alapgondolatát, és buzdít, ösztönöz a mozgalom egyre teljesebb kibontakozására. Szocializmust építő terveink és fáradozásunk, minden törekvésünk az emberért való; lapunk is az embert állítja munkájának középpontjába. Színes riportokban, tárcákban és portrékban áll az olvasó elé Somogy népének egy-egy képviselője, aki az átlagosnál többet dolgozik a jelen sikeréért, a jövőért, s akinek áldozatos munkáját értékelni, elismerni, példaként állítani legszebb kötelességünk. Az emberért való arz is, ha hibáit ostorozzuk; az emberért az, ha nem tűrjük a gondatlanságot ás hanyagságot, ha a közvéleménnyel együtt mondunk ítéletet a hibák és a lazaságok felett. Az emberért van az is, ha a sajtó eszközével vívjuk eszmei, ideológiai harcunkat, ha különböző nézetek csapnak össze a lap hasábjain, s az emberért, hogy megörökítsük apró és számottevőbb tetteit, önként vállalt cselekedeteit. A jövőben is azt tartjuk a lap legfontosabb feladatának, hogy hűen és sokszínűén mutassa be a történelem formálóját, az egyszerű embert, a párt munkásait, a közélet ismert vagy névtelen katonáit, akik a legtöbbet teszik megyénk felemelkedéséért. Bizalomról beszéltem az előbb. Bizalomról, amely a párt politikáját, megyei bizottságunk erőfeszítéseit, tevékenységét övezi, s amely nap mint nap megnyilvánul a Somogyi Néplap iránt. Bízom abban, hogy újságunk oldalszámának növekedése — amely természetszerűen tartalmi gazdagodást, sokrétűbb tájékoztatást hoz magával, s a szórakoztatás igényét is jobban kielégítheti — tovább fokozza ezt a bizalmat. Azt kérhetem, hogy olvassák és segítsék még többen a mi lapunkat, az olvasó legyen részese, alkotó munkása a Somogyi Néplapnak. Javaslataikra, észrevételeikre nemcsak az újság számit, hanem Közvetítésével igényli, kéri azt a párt megyei bizottsága is, hisz segíti tervező, szervező, irányító munkáját. A Somogyi Néplap munkatársai — tudom — megvalósítják terveiket, hisz nincs nagyobb kitüntetés, mint megyénk lakóinak bizalma, szerebete és elismerése. Nincs nagyobb örörr és ösztönző erő, mint a hibáim» lAoVörZi-'-n politika szolgr latába állítani a toll--' •ÜGYI NEFLAF • ombat, 1669. március 1.
