Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

▼agárnap, 1969. február U. 3 SOMOGT!KÉPtAP Jószomszédi látogatások A diplomáciai élet ismert fogalma a jószolgálati tevé­kenység. Valamilyen közösség, nek, intézménynek, ügynek a javára folytatott; valaminek a sikerét egyengető segítő te­vékenységet, segítőkészséget jelent az államközi kapcsola­tokban az, ha jószolgálati küldöttség utazik valahová. Van ennek egy sajátos ha­zai megfelelője is, ami nap­jaink fejlődési távlataiból, a sokoldalú építőmunka sokol­dalú kooperációs törekvései­ből formálódott rendszeres kapcsolattá — megyék között Természetesen más, átfogóbb célokkal, mint a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek egyik örvendetes je­le, egyik programszerű ese­ménye volt a héten a Bara­nya megyei pártvezetők ta­pasztalatcsere-látogatása Ka posváron. És ennek apropó­jából — mivel a jövőben gyakran hallunk ehhez ha­sonló eseményekről és vi- szontlátogatásokról — úgy gondolom, érdemes egy-két gondolatot szentelni megyénk jószomszédi kapcsolatainak. Hosszú Időn át jószeré­vel egyáltalán nem figyeltünk arra. hogy mi történik a kör­nyező megyékben. Vegyük éppen keleti szomszédunk pél­dáját Egy-egy alkalomszerű futó látogatás, kirándulás kap­csán esetleg felvillant a Me­csek alján fekvő város arcu­latának sajátos vagy egyik­másik új vonása. De hogy miben haladt előbbre; milyen gondokkal küzd, vagy a gaz-- dasági és a szellemi élet milyen új eredményeiről adhat szá­mot Pécs és környéke, a vá­rost messziről átkaroló »kin­cses Baranya« — erről ma is keveset tudunk. Itt a szomszédban, a kö­zelben. Jól lehet a két megye és Pécs vezetői már korábban lépéseket tettek arra, hogy megismerjük egymás törek­véseit és tapasztalatait. Évszázadok sorsközössége, a történelem fordulói; Dél-Du- nántúl etnográfiai egységé­nek ' találkozási pontjai mind, mind összekapcsoló tényezők. Kaposvár és Pécs század elejei fejlődése is erősödést jelentett és bizo­nyos hagyományokat te­remtett a két város kapcso­latában Ezeket felkutatni és közreadni sem volna érdekte­len. És természetesen felújí­tani belőlük mindazt, ami haladó hagyomány, ami a pécsi bányász és a somogyi uradalmi cseléd küzdelmei­ben közös akarat volt, pél­dául éppen egy fél évszázad­dal ezelőtt. 1919-ben. Sum­ma summárum: elevenítsük •fel a múlt progresszív ha­gyatékát, ismerjük meg egy­más jelenét, terveit, törekvé­seit. Elsősorban ez az utóbbi és fontosabb, mai cél vezette Somogy párt- és állami ve­zetőit, amikor elhatározták, hogy rendszeres, kétoldalú kap­csolatokat építenek ki a szomszéd megyék vezetőivel. Nyilvánvaló ennek az alap- gondolata: a kölcsönös láto­gatások, és ezt követően: szervek, Intézmények népmű­velők tapasztalatcsere-látoga­tásai kölcsönösen gyümölcsö­zőek lehetnek mind gazdasá­gi, mind kulturális és idegen- forgalmi szempontból. Van mit megismernünk és meg­figyelnünk baranyai, veszp­rémi, zalai és más szomszé­dainknál! S valószínű, hogy amit szűkebb pátriánk fel­zárkózásáért és jövője ügyé­ben a lét és a tudat frontján kezdeményeztünk és megva­lósítottunk az utóbbi öt-hat évben; amit a Tegyünk töb­bet Somogyért! — akciók nyomán elértünk és ami még csak tervünk ebben — érdek­lődésre talál a Dunántúl más hasonló gondokkal és törek­vésekkel rendelkező megyéi­ben is. Ilyen meggondolással léte­sült kapcsolat még 1964-ben a Somogy megyei és a Veszp­rém megyei tanács között. Mindenekelőtt a közös érdek, a közös gond, a közös fejlesz­tés kérdéseiben: a Balaton ügyében. Eddig már három együttes vb-ülést tartott a két megyei tanács a balatoni zöldövezet és a kereskedelmi hálózat fejlesztésének kérdé­seiről; 1966-ban a Balaton regionális vízrendezési terve­iről; legutóbb pedig a Balaton komplex fejlesztéséről. (Ezt a témát a Minisztertanács ülé­sére is előterjesztették.) Ha­sonló elgondolással tart együttes ülést szeptemberben a Somogy megyei és Baranya megyei tanács végrehajtó bi­zottsága is a Dráva mentének regionális terveiről. A kap­csolatok egyéb formái: a szervezett látogatások, példá­ul legutóbb a Vas megyei népművelőké Somogybán és viszont; a vb-vezetők közti beszélgetések meghatározott témákról, mint a múlt év végér a zalai látogatás; Nagykanizsa és Kaposvár vezetőinek kap­csolata; és tapasztalatcsere­látogatások negyedévenként meghatározott program sze­rint, más-más megyében. Ilyen terv született arra is,* hogy negyedévenként taná­csi vezetőkből álló két-két — egyenként héttagú — brigád látogasson el Baranyába. A soron következő látogatáson a közös községi tanácsok tevé­kenységét, illetve az egyesült tsz-ek helyzetét vizsgálják meg két-két baranyai járás­ban. Hasonló tapaszalatszerző látogatást szerveznek a jövő negyedévben kulturális-nép­művelési témakörökben Is. Ezek a jószomszédi látoga­tások nem kevés közös gon ■ du ik megoldását és közös tö­rekvéseink sikerét egyengetik. A maga nemében jószolgálati küldöttségek munkálkodása ez a több oldalú kapcsolat — dunántúli és szomszédos me­gyék között. A jövő érdekében, w. E. Gyorsabb, ötletesebb szervező munkát Az asztalnál tizenhármán ültünk. Szondi István, a Villa­mossági Gyár KlSZ-szerveze- tének titkára, Magyar József, a gyár pártbizottságának tagja, nyolc csúosvezetőségi tag, fia­tal mérnökök és technikusok. Balázs Nándor, a városi KISZ-bizottság titkára mint meghívott vendég hallgatta végig a munkaértekezletet, amelyen azt tárgyalták meg, hogyan irányítja a csúcsveze- tősóg az alapszervezeteket. A Villamossági Gyár öt KISZ-szervezete 1967 január­jában alakult meg. Munkáját a tizenegy tagú csúcsvezetöség irányítja. Az öt alapszervezet közül három az I-es számú gyáregységnél működik, a má­sik kettő a II-es, illetve a Il/l-es telepen. Emiatt a csúcsvezetőség nehezen, sok­szor pontatlanul végzi szerte­ágazó munkáját. így történhe- tet meg többször, hogy egy-egy alapszervezet rendezvényeiről nem, vagy csak késve szerez­tek tudomást a gyár KISZ- fiataljai. El kell azonban mon­danunk, hogy ha a csúcsveze­tőség lelkesebben dolgozna, ha ötletes, tartalmas programmal maga mögé sorakoztatná a gyár fiataljait, ha nem kétszáz­harmincegyen, hanem sokkal többen lennének a KTSZ-sonai- ban, akkor megalakíthatnák a végrehajtó bizottságot, függet­lenített titkárral az élen. S hogy ez még nem így van. azért a csúcsvezetöség tagjai a felelősek még akkor is, ha nyolcórai munka után végzik ezt a megbízatást. Nem nyu­godhatnak bele, hogy számta­lan próbálkozás ellenére sem emelkedett a KISZ-tagök szá­ma. A gyári ötszög-értekezletek­re még egyszer sem hívták meg a KISZ-szervezet képvi­selőit. Az ott született dönté­sekről csak jóval az értekezlet után tájékoztatták őket Azt is szóvá tették, hogy akcióprog­ramjuk megvitatásakor se mentek el a pártbizottság és a gyár meghívott vezetői a KlSZ-vezetóség megbeszélésé­re. Ügy érzik, nincs tekinté­lye a KISZ-nek. De vajon megtettek-e a fiatalok min­dent, ami a tekintély kivívásá­hoz. még inkább megtartásához szükséges? Bizony nem! Hi­szen az a tény, hogy a nyolc­százharminc fiatalból mindösz- sze kétszázba rmincegy a KISZ- tag (még akkor is, ha sok a be­járó, s a város három különbö­ző pontján levő telepeken dol­goznak) azt bizonyítja: a fia­talok előtt sincs nagyöbb te­kintélye a KISZ-szervezetnek. A csúcsvezetöség tagjai lel­kes és becsületes fiatalok, ezt tükrözte az értekezlet szelle­me Is. De ez kevés. A rohamo­san fejlődő gyárban nem csúszhat ki a KISZ keze közül a fiatalok ideológiai, eszmei és politikai nevelése. Art hiszem az anyagi támogatásra nem panaszkodhatnak a Villamos- sági Gyárban. Munkájukat megbecsülik, értékelik. Leg­alább ilyen rangot kell kivív­niuk az ideológiai, az ifjúsági és a mozgalmi munkával. Van ifjúsági klubjuk, az idén szép számmal vesznek részt a gyár ifjú dolgozói a KISZ szervezte ifjúsági és munkásakadémiá­kon. Készítsenek és adjanak még több színes, mindenkit ér­deklő programot a fiataloknak. Serkentsék az alapszervezete­ket önálló kezdeményezésekre. Kevés, ha csak a esúcsvezető- ség dolgozik jól. Ügyes, gyors szervezéssel érjék el, hogy a kisebb sejtek tevékenykedje­nek jelesen. s a csúcsve^ető- ségnek már csak irányítani, összegezni és ellenőrizni R^ll- ien a munkál Kopogtassanak gyakran a gyár igazgatóiénak ajtaján. Keressék a - kapcsola­tokat a tömegszervezetekkel, legyenek ott mindenhol, ahol a KTSZ-nek feladatai vannak. Elsősorban saját maguk ala­pozzák meg a gyárban a RTÉZ tekintélyét, hiszen ez így ter­mészetes. Néma gyereknek anyja se érts a szavát — mondja a közmondás. A KISZ- vezetöség hangja jusson ki ab­ból a szobából, amelyben a csúcsvezetöség értekezik B. Zs. Patca nincs egyedül Az autóbusz óvatosan halad a síkos úton. Együtt utazunk Baracsi Lajossal, Zselickisfa- lud, Szilvásszéntmárton, Pat­ca községek közös tanácsának elnökével. — Őreiből járok be napon­ta Zselickisfaludra — mond­ja. — Ott van házunk. Édes­apám Orciban tsz-tag, most már hetvenegy éves, nem akarjuk költözéssel elszakíta­ni környezetétől, A fűtött elnöki szobában melegszünk föL — Patcáról beszéljek? — kérdezi Baracsi Lajos. — Mon­dok valamit- Jobban szeretném ha nem kellene külön erről a faluról beszélni. Ennek a há­rom településnek az élete, jö­vője egy. így van ez rendjén. Az én véleményem az, hogy Patca egyedül halálra lenne ítélve, hiszen csak 114 ember lakja. Ebből tizennyolc éven felüli kilencvenhal Az utóbbi néhány év alatt négy-öt ház épült mindössze. A három falu csak együttműködve élet­képes. A közös tanácsi és terme­lőszövetkezeti vezetés hozta változásokról faggatom. — Négy éve dolgozom itt — válaszoL —■ Jód le tudom mérni a fejlődését A számok többed, mondanak a szavaknál. 1968 januárjában még csak huszonnyolc televízió volt ma már ötvenkettő. Rádióelőfize­tőink száma 137. Jár ide 156 napi- és 218 hetilap. A takarék- betétállományaikra is büszkék lehetnek az emberek. 1968 au­gusztusáig 385 ezer forintot tudtak megtakarítani. Nagyon jó, hogy tizenöt cigánycsalá­dunkból már csak négy él a telepen: Tergócson. Ezek kö­zül ősszel újabb kettő költö­zik be. — A fiatalabbak is szeretik a falut — szól közbe a fiatal titkár. Takács János. — Ta­valy hatezer órát dolgoztak társadalmi munkában. ök nyerték meg a zselici falvak kört általuk hirdetett ver­senyt- Jól sikerült klubesteket tartottak. Ök másképpen él­nek már, mint az öregek. Az iskolaigazgató, ölbei Miklós: — Marxista középiskolát végeztem — mondja. — Most ideológiai továbbképzésen ve­szünk részt két kartársammal. összevont osztályokat taní­tanak a három tanerős isko­lában. Tíz nyolcadikos tanu­lójukból négy-öt akar a ter­melőszövetkezetben dolgozni az utolsó év befejezése után. A termelőszövetkezet neve — Közös Erő — is jelez vala­mit a változásokról. Évekkel ezelőtt nagyok voltak a ne­I m VISSZAÚT o — Küldje ide azt az embert. Az őrmester tisztelgett: — A tout de suite man com- mendant.. Az őrnagy elgondolkozva hajolt a térkép fölé. Távoli ágyúdörgés hallatszott állan­dóan, amelyből tisztán külön­vált az aknavető mélyebben zengő kirobbanása. Az őrmester egy közlegény­nyel tért vissza. — A 9-es számú közlegény a meknesi 27-es pelotonbói. szolgálattételre jelentkezik, mon commendant. — Elmehet őrmester. Az altiszt lelépett. — Gyere közelebb — mond­ta nyájasan az őrnagy és vé­gignézte tetőtől talpig a ka­tonát A hosszú állóharc meglát­szott a legényen. Rongyos zubbonyának színét elvette a rárakódott mész és a por. So­vány, borostás arcán az éhség és kimerültség sötét mélyedé­sei beárnyalták a halálosan fehér, horpadt bőrt De a leromlott külső sem ronthatta el teljesen ennek az embernek a megjelenését. Az üregükbe süppedt, zöld fényű szemek értelmes, hűvös nyugalommal tekintettek az őrnagyra. — Neved? — Bradley Tamás. — Te vállalkoztál arra, hogy előremenj mint megfi­gyelő és összeköttetést léte­síts az üteggel. — Oui, mon commendant — Tisztában vagy a felada­toddal? — Meg kell közelítenem a kabil árkokat annyira, hogy a lövegek becsapódását lás­sam. Tartanom kell a telefon­összeköttetést az üteggel és a megfigyeléseimet jelenteni. Az őrnagy figyelmesen néz­te a legényt — Pihenj! A puska agya döngve hul­lott a kilépő bakancs mellé. — Van egy kérdés, amelyet nem szoktunk feltenni a légi­óban, tehát csak akkor felelj rá, ha akarsz: Mi voltál ci­vilben ? — Alázatosan jelentem élek az engedelemmel és megtaga­dom a választ hézségek. Négy éve még csak tizenhárom forintot ért a munkaegység. — Ma a ledolgozott munka­napért hatvanhét forintot adunk — mondja Sebestyén Istvánné anyagkönyvelő. Dimbes-dombos táj ez erre. A termésért többszörös erő­vel kell dolgozni. Mondják, hogy idegen traktorosok csak­nem mindig visszafordultak, ha meglátták a meredek dom­bokat — Itt csak a hazai ember tud megbirkózni a földdel — stóláit meg Futács József fu­tófogatos. Valamikor gépállomás! traktorok dolgoztak Itt Most saját gépparkjuk van. Tizen­hét erőgép, két teherkocsi és két kombájn. A patcai tsz-tagok munká­járól érdeklődtem. Dolgos emberek. Art hi- * szem, ez mindent megmond, i Jó velük együtt — válaszol A tiszt újra a térkép fölé rendelkezett és modemül ki-iBereknyei József elnökhelyet- hajolt. képzet elsőrangú serege volt..,tes. — Te a 14-es közlegény he- A gyarmati katonaságnaki Először özv Fazekas Gvösv Ivett jelentkeztél. Büntetésből mindenáron döntést kellett !né hátóba tórünk b^A ko^' kapta a megbízást Részeges, Mkényszentenie mielőtt az J garazda ember. Meglopta egy esős évszak beállt. Az esti ál-\gy0n öreg faliór, . k, . bajtársát A légióban könnyen talános támadást, amennyire * B A Kisagy­osztják a halált de mindig lehetett ügyesen készítették* van esély rá, hogy aki sze- elő. Az alkony homályában * rencsés, az megússza a szol- sorra vonultak fel a vonal (, gálatot. Tisztában van azzal, mögött összevont csapatok és* hogy itt nincs esély? elfoglalták kijelölt helyüket azi — Tisztában vagyok mon árokban. A motoros oszta-, commendant gokat készenlétbe helyezték,1 yeket1 osztottak szét és a kék »képi-1 két« rohamsisakkal cserélték “ tél — Fél órán belül eléred a mocsár szélét — mondta az őrmester a 9-esnek, aki karjá­ra csavart dróttal, kezében kis , , , dobozzal állt vele szemben az — Meg akarsz halni? árokban. - Igyekszel a be­igen. felelte nyűgöd- csapódásokat megfigyelni és tan, értelmesen es csengő han- közölsz indent telefonon.- ,, , , ...., , Az őrmester kinézett a ho­Az őrnagy a térkép fölé ha- mok5ánc m6gül ^ kezét Brad­jolt es egy körzővel játszott ley hátára tette. Köröttük* — Elmehetsz. _ nyugtalan, halk, folytott uta-J Két hete feküdtek a kő- sítások hallatszottak és legör-J, . vés hammanda piszkos futó- nyedt katonai küldöncök igye-Jban. barna naiu csecsemő. A| árkaiban. Ügy látszott, hogy keztek futva az árok szaba-Jneni v'g"az rá, aniig Amálka végképp megáll a harc. A ka- dón hagyott oldala mellett. Janyía_ dolgozik, bitók is kitűnően kiépítették — Vigyázz... — suttogtaJ — Sajnos már nem bírom a az állásaikat. A mocsár mö- az őrmester. * munkát — mondja Fazekas gött húzódó jól takart árko- A 9-es megfogta az érok J — Régóta érzem a kát nem tudta szétrombolni peremét Mindenfelé távoli * betegséget. Fél évvel ezelőtt a francia tüzérség. Lehetet- villanások látszottak és egy-* táppénzes, len volt a sima terepen meg- egy tompa dörrenés érkezett* Ambrus figyelőket kiküldeni. A pom- utánuk. Trópusi gyorsasággal * gVe„ . ■> pás riff lövészek minden vak- szállt le a sötét éjszaka. Egy* ‘ merő kísérletezőt nyomban le- távoli ároknál tüzelni kezd-* fiatalember, lőttek. A francia katonai aka- tek... * — Gépkocsivezető vagyok démiát végzett Ibnben Gúkra, — Indulj... — súgta az*— kezdi — 1968 március óta európai hadianyagokkal és ki- őrmester és előretolta Brad-* dolgozom itthon. Hazahívtak katonai szakértőkkel, leyt. {Folyta tjük) Kaposvárt ÓL Szívesen jöttem. Akkor hát miért váltod kézigránátokat, meg egy gazember életét? A barátod? — Nem, — Mióta ismered? — Amióta az őrmester ki­jelölte erre a szolgálatra és én ajánlkoztam helyette. A szövetkezet vett egy hasz­nált kocsit, két hét alatt át- pofóztuk a szerelővel. Príma kocsi, én mondom! Megtalál­tam a számításomat: huszon­nyolcezer forintot kerestem háromnegyed év alatt És nincs a mindennapos ingázás! Csak art tudom mondani a többi fiatalnak, aki máshol dolgozik: jöjjenek haza mi­nél előbb! Aki szeret dolgozni, itt is megkereshet annyit, mint máshol. Gyakran járok móriba, klubfoglalkozásra. A Tibor huszonnégy öltözött, határozott nyáron a fcsz-szel kirándulni, voltunk. Nem érzem a hátrá­nyát, hogy nem járok naponta a városba. Itt is emberek él­nek. Elbúcsúzik. Átöltözik és iá­dul a hóborította határba. Két birka elbarangolt, a juhász megkérte, nézzen utánuk. Amikor kifelé lábalunk 8 faluból a marasztaló hóbaH arra gondolok, hogy Patitfl már nincs egyedüL Lesko Laszié

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom