Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-11 / 34. szám
Kedd, 1969. február 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ötven éve történt Tüntetés a munkáshatalomért Nőiesei munkanapok — télen Az egyre aktívabban fellépő ellenforradalmi szervezkedők- re hívták fel a figyelmet a megyei munkástanács február 7-i ülésén. »Éles hangon ítélték el az ország egyes részein lábra kapó ellenforradalmi tüneteket és kimondották, hogy minden eszközzel megvédik a forradalom vívmányait.« Másnap délután az egyes szakszervezeti csoportok tartottak üléseket. Itt közölték a munkás- tanács határozatát arról, hogy »február 9-én, vasárnap tüntető nagygyűlést tartanak. Először a Turul Szálló nagytermébe tervezték, sok részvevő esetén azonban a Kossuth térre hirdették meg. Február 9- én reggel nyolc órakor gyülekeztek a város dolgozói az akkori Munkásotthonban (volt Honvéd-laktanya). Innen szakmák szerint vonultak fel a Kossuth térre. A So- mogyvármegye tudósítója szerint több mint harminc csoport vett részt. Jelen voltak a város karhatalmának tagjai, a tengerészek, a nemzetőrök, a munkásőrség, a rendőrség, a csendőrség teljes létszámmal, fegyverekkel. »-Kaposvár városának most volt először alkalma látni, hogy mily hatalmas erőt képvisel ma már a szervezett munkásság«. A hatalmas tüntető menet, amely a város főbb utcáin demonstrálta erejét délelőtt tíz órára ért e Kossuth térre. Az akkori Erzsébet Szálló erkélyén (ma a Gyermekruházati Áruház) elsőnek Tóth Lajos pártelnök beszélt. >>Örömmel látja, hogy a — tömegben lévő — katonák a forradalom katonái, akik egyúttal védői is a forradalmi Magyarországnak, és akik tudatában vannak annak, hogy az ellenforradalom ismét csak a régi, átkos rendszert akarja visszahozni... A szervezett munkásság résen lesz mindig és nem engedi, hogy az ellenforradalom erőre khp- ■jon«. Ezután Latinca Sándor, a Somogy megyei földmunkások csoportjának titkára szólt A nagybirtokosok évezredes letűnt uralmáról, a tőkések munkáselnyomásáról beszélt. "Ez a regi rendszer többe föléledni nem fog, az öntudatra ébredt munkástábor résen lesz.« Az agrárproletárokat most azok a földbirtokosok próbálják hazafias jelszavakkal félrevezetni, akik néhány éve kivándorlásra kényszerítették. Ezek az urak »... nem számolnak azzal, hegy a szervezett munkásság nagy, hatalmas, és ha kell, kíméletlen. Ha eddig a türelem álláspontjára helyezkedett, nem sok kell ahhoz, hogy szétüssön azok között, akik piszkos aknamunkáikkal dolgoznak a népköztársaság ellen«. Schneller Béla, a munkástanács tagja volt a következő szónok. »Az ellenforradalom szárnypróbálgatásai indították arra a pártot, hogy a mai hatalmas népgyűlést egybehívja, melyen hetvenezer somogy- megyei szervezett munkás nevében nyolcezer szervezett munkás tüntet a forradalom igazsága mellett«. Az ő javaslatára határozatban követeli a népgyűlés az aznap Budapesten ülésező Szociáldemokrata Párt rendkívüli kongresz- szusától: »... a reakciósok el- kergetését a közigazgatás éléről, hogy tiszta szocialista miniszterekből álló kormány vegye át az ország vezetését«. Budapesten közben ezekben az órákban, február 9-én Kovács Miksa megyei párttitkár a következőket jelentette ki: »Az ellenforradalmi akció minden megyében megvan. Ennek az akciónak a célja, hogy a megyeháza és a városháza lehetetlenné tegye a Munkástanács radikális, becsületes munkásságát. Ha ezerszer mondják is Pestről, hogy a Munkástanács nem hatóság. mi igenis hatóság vagyunk. mindaddig, amíg a fo -ádalom más helyzetet nem teremt. Kaposvárt azon a véleményen vannak, hogy minden tisztességtelen intézkedést, amely a forradalmi vívmányok eredményeit veszéMegválaszíoíták a szakszervezeti bizottságot a kefeiizemben A helyiipaii vállalatok közül a Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál újították meg elsőnek a szakszervezeti bizottságot. A li úldöttárbokezleten kilencven- rgyen képviseltek a szakszer- v űzeti tagságot. A választáson részt vett Somoskői Gáborné, v. HVDSZ központjának osztályvezetője, Dolgos Gyula, a ■J iVDSZ megyei titkára és Horváth László, a HVDSZ megyei elnökségének tagja. A KISZ nevében Horváth Júlia köszöntötte a küldöttértekezletet, eredményes munkát kívánt minden részvevőnek. Ezután Dodit',] Miklósné szb- ritkár adott számot a kétéves munkáról. Hangsúlyozta, hogy az űj mechanizmusra való átérés, a reform első éve megnövelte a szakszervezeti bizottság feladatait. A vállalat fejlődésében, eredményében megtestesül az, hogy a szak- szervezet helyesen élt jogaival ó-s kötelességeivel. Fontos feladatának tartotta a szakszervezeti bizottság az üzemi demokrácia kibontakoztatása végett a tömegkapcsolatok szélesítését és megerősítését. Részletesen elemezte a szocialista munkaversenyben elért eredményeket, a brigádmozgalom fejlődését, örömmel jelentette be a küldöttértekezleten, hogy üdülőt építtet a vállalat Igáiban, s jövőre már itt is pihenhetnek a dolgozók. Ezután Czink Mátyás elnök számolt be a számvizsgáló bi zottság munkájáról. A tartalmas vitában a könyvtárlátogatástól a brigádversenyig, az üzem előtt álló feladatokig mindenről szó esett. Különösen nagy érdeklődéssel hallgatták a küldöttek Somos- kői Gáborné és Horváth László felszólalását. Kelemen Ferenc igazgató beszámolóját. A küldöttek ezután megválasztották a tizenöt, tagú szakszervezeti bizottságot, a háromtagú társadalombiztosítási bizottságot, a tizenegy tagú társadalmi bíróságot és a háromtagú munkaügyi döntőbizottságot. A szakszervezeti bizottság elnökének ismét Bos- nyák Lászlót, titkárának pedig Dódity Miklósnét választották meg. Új üzemházat épít a Kaposvári Építőipari Ktsz (Tudósítónktól.) Kétszáznál több dolgozói foglalkoztat a Kaposvári Építő és Lakáskarbantartó Ktsz. A szövetkezet eredményes évet zárt 1968 végén. Az idén 1,5 millió forinttá: nagyobb termelést irányoztak elő a múlt évinél. Negyven lakás építésit kezdik meg a KISZ lakásépítési a keió keretében a Buzsáki utea, a Kisfaludy utea és az Arany utea között. Nagy feladat vár a szövetkezetre a belváros üzletháló--a<á- íiak felújításában is. A megyei ta- náeesal szemben a volt kenyérbolt és az órajavitó belyén a város legnagyobb önkiszolgáló boltját alakítják ki. A ktsz építi meg a virágüzletet is, amelyik reprezentatív virágkiállítások rendezésére is alkalmas lesz. Ebben az évben megkezdik a Kertalja utcában az új üzerobáz építését, ahol az asztalos-, a lakatos- és a festőműhelyek kapnak helyet. A szolgáltatás tovább javul azzal, hogy víz- és gázszerelőrészleget hoz létre a ktsz. 30—35 tanulót vesznek majd fel a különböző szakmákra, \ legutóbbi vezetőségi ülésen dün ö le , a erehogy az ipari tanulók, ba ió előmenetelt érnek el, magasabb ösztöndíjat kapnak. Ezzel havi keresetük 20—23 százalékkal emelkedik majd. lyezteti, a Munkástanácsnak, mint hatóságnak kell meggátolnia. Ezt pedig így teheti, hogy minden közigazgatási tisztviselőnek a körmére néz, mindenhova betekint, akár tetszik nekik, akár nem. Somogy megyében december 11-ike óta a Munkástanács őrsége tartja fönn a rendet. Mindent csak a Munkástanács hozzájárulásával Lehet megcsinálni. Mi kimegyünk a faluba és megmondjuk, hogy a szervezetlen földmunkásnak is dolgozni kell. De ugyanakkor a megyeháza termében megtartandó értekezleten kimondják az urak. hogy nem fizetnek becsületes napszámot. Megmondjuk nekik, hogyha nem fizetnek becsületes napszámot. ha amerikáznak. mi kiszedjük a termést a földből, de akkor nekik semmi közük sem lesz hozzá. Magyarország gazdasági politikájában nemcsak az az ötmilliárdos ipari vállalkozás a fontos, hanem az is. hogy a répa, a kukorica, burgonya ne vesszen el. Ehhez volna szükség arra a régvárt kormányintézkedésre, mely állapítsa meg a minimális napszámot, hogy a munkások megkezdhessék a munkát. Azzal a hazugsággal, hogy a munkások nem akarnak dolgozni nem lehet operálni, mert az nem igaz. Somogy megyében 5—6 koronákat ígérnek napszámba, ezért a napszámért ne várjuk, hogy a munkás dolgozzék. (A határozati javaslatot Landler kiegészítésével fogadja el.) Egy szocialista kormánybiztos a forradalom szempontjából több biztosíték, mint a polgári kormánybiztos. A kisbirtokosokkal szemben meg kell szervezni a földmunkás proletárokat a városi proletariátussal együtt«. Somogy megye proletariátusának balratolódását jelentették 1919. február elején a fenti események. A. A. Naponta 50—80 seprű készül. Ameddig a február eleji hó_ förgeteg nem zavarta be az embereket a határból, addig a kötcsei Jóreménység Termelőszövetkezet férfi tagjai közül többen erdei favágással foglalatoskodtak. Ez a munka mindenütt a legkiadó- sabb téli tennivalónak számít a somogyi falvakban, de a havazás szünetet parancsol. Kötésén a hóbundás házak között alig látni nyomát az életnek, aki csak teheti, a melegre húzódik. A kéményekből füst bodorodik a széltől kuszáit hópelyhek összevisszaságába. Mit lehet tenni ilyenkor, amikor a tél a négy fal közé szorítja az embert? Igaz, akad munka a ház körül mindig, de — és erre gondolnak a termelőszövetkezeti tagok — a közösben kellene minél több munkaórát teljesíteni, különben nem lesz meg az előírt mennyiség és kisebb lesz a háztáji jövőre, azonkívül nem szereznek jogot a fizetett szabadságra. Sok szövetkezeti vezetőnek okoz gondot, hogy miinkát biztosítson egész éven át, tehát télen is a tagságnak. Kötésén megtalálták a módját a téli foglalkoztatásnak, s elérték — ami egyébként most még ritkaságnak számít —, hogy több mint másfél százan dolgozhatnak jó körülmények között, fűtött helyiségekben, s juthatnak jelentékeny keresethez. értik a munkájukat. A nem megfelelő darabokat visszaadják. — Mennyit keresnek az oltók? — Egy-egy ember 700—1400 vesszővel végez naponta, darabonként 12 fillért kapnak. Ebből kiszámítható, hogy aki ügyes, bizony szép pénzt kereshet estig. — Mi történik az oltott vesz- szökkel? — Fűrészporral teli ládákba kerülnek. A fűrészport előzőleg vízzel itatjuk át, fertőtlenítjük, s ebbe beleágyazzuk Sikeres beszámoló Barcson Ünneplőbe öltözött nők és ,'érfiak várakoztak halkan beszélgetve a Barcsi Járási Pártbizottság épületiében. A marxizmus—leninizmus középiskola hallgatód számoltak be a tanultakról. Az egyik teremben Fodor Imre, a másikban Szabó István hallgatta a válaszokat. Bódis Istvánnal, az oktatási igazgatóság tanárával utaztunk Barcsra, s csatlakoztunk egy- egy csoporthoz. Abban a teremben, ahol Szabó István számoltatta be a hallgatókat, négyen ültek, s a kihúzott tételeket dolgozták fel. Aztán Pető László, a járási KISZ-bi- zottság munkatársa válaszolt a kérdésekre. Fejtegetései alapos felkészülésről, széles körű politikai tájékozottságról tanúskodtak. Szabó István megköszönte a jó beszámolót, s további sikeres előmenetelre buzdította Pető Lászlót. Később Takács Istvánnét, a járási tanács alkalmazottját, Bérezi Andrásáét, a lakatosüzem bérelszámolóját, Honfi Imré- né babócsai védőnőt, Gombos Lászlóné óvónőt dicsérte meg alapos felkészüléséért Fodor Imre és Szabó István. A járásból ide járó harmincegy hallgató — akik között van fizikai munkás, alkalmazott, értelmiségi — elmondta, hogy a marxizmus—leninizmus középiskolán szerzett politikai ismeretekre nagy szükségük van. Ezért készültek fel olyan szorgalommal az első félévi beszámolóra. Dr. Horváth Sándor Javul a műtrágyaellátás 19 490 vagonnal kap a megye mezőgazdasága Az utóbbi években számottevően nőtt megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben a műtrágya-felhasználás. Tavaly már 346 kiló jutott átlagosan egy-egy holdra. Az esztendőről esztendőre emelkedő terméshozamok a különböző növény- féleségeiknél nagVon jól bizonyítják, hogy milyen eredménnyel jár a fokozott ad ágú műtrágyázás. 1967-ben 14 249, tavaly pedig már 17 797 vagon műtrágyát kaptak a somogyi termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. Az idén további javulás várható: 19 490 vagon vegyes műtrágyát vásárolhatnak a gazdaságok — ebből 1400 vagon nitrogén-műtrágya a múlt év utolsó két hónapjában előszállításként már meg- ■'rkezett —, így ebben az évin több mint 400 kiló» hasz- ' ’hatnak .fel. holdanként. Klausz Róbert, a Somogv ■negyei AGROKER Vállalat műtrágya- és növényvédő szer osztályának vezetője elmondotta, hogy különösen a káliumot tartalmazó műtrágyánál, a kálisónál tapasztalható jelentékeny javulás az ellátásban. Az idén 3655 vagon érkezik ebből, majdnem másfél ezerrel több, mint 1967-ben. A szállítmányok időbeni megérkezését elősegítik a gazdaságok: néhány kivételtől eltekintve valamennyi közös gazdaság a múlt év december 15-ig fölmérte idei igényét, és ennek alapján elküldte megrendelését. A műtrágyával tel4 vagonok folyamatosan érkeznek, január végéig niajdnerr 3000 vagonnal szállítottak Somogyba a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. Az egész évben várható mennyiséget negyedéves bontásban kapják meg a nag" üzemek. Számítások szerint ' megye mezőgazdaságának ni;' trágyaigényét az idén kielégítheti az AGROKER. Százötvenen foglalkoznak szőlőoltással. Lovász Józseffel, a szövetkezet szőlészetének felelős vezetőjével nyitunk be a szőlőoltókhoz. Egy megfelelően átalakított épület öt helyiségét töltik meg az emberek a hösz- szú asztalok mellett. Fölöttük fénycső ontja a világosságot, előttük méretre szabott szőlővesszők halmaza. Az ujjakon itt is, ott is védőkötést látok — erősen kell feszíteni a kést, fölsértené a kezet Aprólékos munka ez, kézügyességet és jó szemet kíván. — Ezt a munkát évek óta mindig februárban végezzük — hallom a tájékoztatást. — Most is több, mint harminc napig lesz itt dolgunk. Körülbelül százötvenen vesznek részt a munkában, ebből kilencvenen, százan vannak, akik oltanak, a többségük nő. Kimegyünk az ■ oltók munkaterméből. Az egyik helyiségben Gonda Károlyné és társai fűrészporba ágyazzák a vesszőket — Miután a vállalat kiutalás á g ■ •.:••• sző Villányból. M-’eágvról és más sző'őtermesztő gazd sí gokból, hozzáfogunk az előkészítéshez. A nemes és vad alanyokat áztatjuk, daraboljuk, majd ezek az egyforma vesz- rzők az oltók asztalára kerülnek. Ha ők vét?"’fet . minő ségi átvevők syázdarabos tételekben átveszik tőlük az oltott vesszőket Az átvevők ugyancsak tsz-tagok, de jól a vesszőket. Aztán a ládák a melegítő helyiségbe jutnak... Nincs üresjárat, szaporán megy a munka, az egész hasonlít egy ipari üzem műhelycsarnokára. Két-három- millió forintos bevételhez jut szőlőoltványból évente a szövetkezet. Most éppen rizlingszilvánit oltanak, ebből mintegy félmillió vesszőt készítenek. Pár percnyi járásra innen, találjuk a sfeprűk-szitákét, öten vannak, két férfi cs három asszony. A férfiak végzik a munka nehezebbjét: ők a szövetkezetben készült egyszerű gépekkel kötik. az asszonyok pedig varrják a seprűt Hat holdpn termelt cirokot tavaly a Jóreményscg Tsz. A növényt itt tisztítottí meg a magjától, s most naponta 50—60 seprűvel végeznek. Januárban kezdték, s várhatóan március derekáig eltart ez a munka. Addig mintegy 30 000 forint értékű seprűt kötnek, ennek azonban csak egy részét értékesíti'- n t',bb|’-e a szövet' " va ■ s "'s %e. Hasznos tevék ■n" immár hatodik éve Col kint "ük. de kereslet még mindig volt a »gyártmányukra«. Odakint hópelyheket kerget a szél, a kötcsei Jóreménység Termelőszövetkezetben azonban találtak i-á módok hogy a zo'-í J-ir, ,, .,,0 |s --iiink^ ’ hoz. ke i : i 'v I < - 1' Jut sanak a tagok Hernesz Ferenc
