Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

tomogyi néplap Hogyan állnak a hitelkérelmek? Igyekeztek a ísz-ek, késnek a vállalatok As idei beruházásokat jobban előkészítették — Lehetőség a szolgáltatás fejlesztésére — A bankigazgató nyilatkozata Készülnek vagy készen van­nak a mérlegek a megye ipa­ri és mezőgazdasági üzemei­ben, kereskedelmi vállalatai­nál. A számvetések időszaka a múlt esztendő értékelését je­lenti, s ezzel párhuzamosan már az idei év terveit is készí­tik. Erről a munkáról kértem tájékoztatást Tihanyi Zoltán­tól, a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságá­nak vezetőjétőL — A múlt év végén arról be­szélgettünk, hogy a hitelkérel­mek késői benyújtása miatt fő­leg a mezőgazdasági üzemek­ben sok volt az áthúzódó be­ruházás. Végül is hogyan hasz­nálták fel az erre biztosított hiteleket? — Üjszerűen hatott, hogy a mechanizmus első évében a termelőszövetkezeti beruházá­sokra igényelt hitelek között is verseny volt; elsősorban azok a tsz-ek kapták ezt meg, ame­lyikeknél rövidebb volt a meg­térülési idő. Igaz, később nyi­tottuk meg a hiteleket, a ren­delkezésre álló keretet azonban sikerült felhasználni. Egyet nem szabad elfelejteni: emiatt sok az áthúzódó beruházás. A hitelvonzata ennek megyei szinten nyolcmillió forint, s ez hatással van az 1969-es évre is. Az áthúzódások miatt a kérel­mek versenyét — az elosztás rendjét — meg kellett változ­tatni, hiszen az áthúzódó épít­kezésekre biztosítanunk kell a szükséges pénzt. Az ipari beru­házásoknál más volt a helyzet: a különböző megtérülési és gazdaságossági mutatókat is figyelembe véve itt az igé­nyeknek csak mintegy fe}é+ tp<ij;uk kielégíteni. Ennek az az olf^, hogy a vállalatok nagy része nem mérte fel reálisán* 8 fejlesztési alap nagyságát. Az is bizonyítja ezt, hogy nyere­ségük lényegesen nagyobb lett a tervezettnél. Ennek követ­kezménye, hogy — mivel a forgóeszközök pótlását is a fej­lesztési alapból kellett biztosí­tani — kevesebb jutott beru­házásra. , — Ezek ismeretében hogyan lehet értékelni az idei felké­szülést? — A gazdálkodó szervek is meg a bankfiókok is levonták a szükséges tanulságot. Már a múlt év végén történtek lépé­sek azoknak a mezőgazdasági beruházásoknak az ügyében, amelyeket hitel segítségével akarnak megvalósítani. A mai napig ötvenkét termelőszövet­kezet építési hitelkérelme ér­kezett a bankfiókokhoz. Hogy melyiket tudjuk hitellel támo­gatni, az legkésőbb február 20- ig eldől. Azt azonban érdemes elmondani, hogy a beérkezett kérelmek közgazdaságilag is megalapozottabbak: a tavalyi­nál nagyabb gondot fordítot­tak az előkészítésre, örvende­tes jelenség, hogy rendelke­zésre állnak már a tervdoku­mentációk. költs .:gvetések, sőt többségüknél biztosították a kivitelezőt is. Tájékozódásunk szerint ezután érkezik be még a négy szakosított tsz-telep be­ruházási hitelkérelme. Ezek el­készítése sürgető, hiszen példá­ul a háromfaihoz hasonló ser­téshizlalda még nincs a megyé­ben. Ezt a lemaradást csak gyors ütemű építkezéssel tud­ják pótolni. A hitelt erre azon­ban nem mi adjuk, hanem or­szágosan rangsorolják az igé­nyek kielégítését. Ezt figyelem­be véve indokolt minél előbb djuttatni a kérelmeket a bank­hoz. Az ipari és a kereskedel- oi vállalatok viszont eddig -'ég nem adtak be beruházási hitelkérelmet. Ennek okát én abban látom, hogy még nem Sikkasztott a fényképész Csúszott a határidő — Hiányzott a kellő ellenőrzés — A vádlott visszafizette a kárt Az ember nehezen érti, hogy, elismert szakembernek miért van szüksége tövény- telen úton-módon szerzett jogtalan anyagiakra. Bár Tóth Jenő negyvenkét éves kapos­vári volt fényképész üzlet­szerző esetében némi magya­rázatot ad a férfi büntetett előélete. Tóth Jenő már több­ször állt bíróság előtt; sikkasz­tás és foglalkozás körében el­követett gondatlan veszélyez­tetés miatt legutóbbi bűncse­lekménye elkövetése idején is próba; adő alatt állt. Tóth Jenő évekkel ezelőtt a Kaposvári Fodrász- és Fény­képész Ktsz-hez szerződött. Megrendelések felvétele és to­vábbítása volt a feladata, ő szedte be az előlegeket is. A beszedet pénzt egy na­pon belül kellett postára ad­nia, majd a megbeszélt időre a fényképeket a megrendelők­nek átadni. Az átvett képekről harminc napon belül kellett, i letve kellett volna elszámol­nia. A vádlott gyakran »elcsúsz­tatta« a határidő hét, ilyenkor az okról általában szóban ér­deklődtek. Tóth azzal védeke­zett, hogy a megrendelők még nem fizettek. Ezt a magyará­zatot a ktsz minden különö­sebb utánjárás nélkül elfo­gadta. Tóth felbátorodott és 1967 utolsó hónapjaiban, valamint a következő év első negyedé­ben már nem pár napot, ha­nem gyakran egy hónapot is késett az elszámolással. A ktsz később rájött a ha­zugságra és vizsgálatot ren­delt el. A bíróság megállapí­totta, hogy Tóth több mint 42 000 forintot sikkasztott. Kiderült, hogy a vádlott 1967-ben kiadásokba verte magát, s bár négyezer forintos havi átlagjövedelme volt, ez a pénz kevésnek bizonyult Egyébként Tóth az elsik­kasztott pénzt teljes egészé­ben visszafizette a ktsz-nek. A bűnügyet a közelmúltban tárgyalta a Kaposvári Járás- bíróság. Tóth Jenőt társadal­mi tulajdon sérelmére folyta­tólagosan elkövetett sikkasz­tás miatt tízhavi szabadság- vesztésre ítélte és két évre el­tiltotta a közügyek gyakorlá­sától. A bíróság egyben elren­delte egy korábbi négyhónapi felfüggesztett szabadságvesz­tésének végrehajtását is. Az ítélet ellen az ügyész sú­lyosbításért, a vádlott enyhí­tésért föllebbezett. A büntetőtanács az ítélet ki­szabásánál enyhítő körül­ményként értékelte a vádlott beismerő vallomását, csalá­dos állapotát, valamint azt, hogy a ktsz kára megtérült. Viszont többek között súlyos­bító az a körülmény, hogy Tóth büntetett előéletű, leg­utóbbi bűncselekményét pró­baidő alatt és folytatólagosan követte eL P. D. A Somogy megyei Útépítő Vállalat nehéz- és könnyűgépkezelőket keres fölvételre Szabad szombat, utazási kedvezményt biztosítunk. Jelentkezni lelhet: Kaposvár, Gilice u. 4. Telefon: 12-149. (1797) tudták áttekinteni 1968-as gaz­dasági eredményeiket, s sze­retnék körültekintően elkészí­teni fejlesztési tervüket. Ez azt is jelenti, hogy a hitelpolitikai irányelveket figyelembe véve versenyképesebbek legyenek. — Ez a törekvés, azt hiszem, helyes. Azt azonban már ke­vésbé értem meg, hogy a múlt évi késői elbírálás okozta gondokból miért nem vonták le a szükséges következtetése­ket. Szerintem jobban kellene igyekezniük, hiszen miután megkapták a hitelt, még na­gyon sok gondjuk lesz az épít­kezés megkezdéséig. Ezekből meggondolásokból szorgal­mazta a megyei pártbizottság is január első napjaiban meg­tartott ülésén a hitelkérelmek benyújtását. — Kétségkívül így van ez. Hiszen tudomásom szerint az építőipari vállalatok kapacitá­sának nagy részét már lekö­tötték az áthúzódó és az új be­ruházások. Ezért én helyesnek tartanám, ha a beruházások megvalósításának határidejét a kivitelezővel is megbeszélnék. A szolgáltató tevékenység vi­szont várhatóan javul. Janu­árban szerzett információink szerint az állami vállalatok és a szövetkezetek fejleszteni akarják ezt a tevékenységüket. Elmondhatom azt is, hogy igé­nyeiket szinte teljes egészében ki tudjuk elégíteni. — Az imént azt mondta, hogy a vállalatok a hiteligé­nyek megalapozása miatt kés­nek a kérelmekkel. A tsz-ek- nek is számolniuk kellett előt­te. Ezek a hitelkérelmek reá­lisak? — Többségükben igen. Szük­ségességük vitathatatlan. Köz- gazdasági számításaink szerint azonban néhány tsz nem egé­szen reális hitelvisszafizetési ajánlatot tett. Ez érthető, hi­szen a rövidebb határidő a ké­relem versenyképességét növe­li. Komoly problémát okoz az idén — s várhatóan még egy­két évig — a gépi beruházás. Az eléggé elhasználódott és el­avult géppark folyamatos ki­cserélése indokolt. Hogy meny­nyiben tudjuk ezeket az igé­nyeket hitellel támogatni az attól függ, mekkora összeg áll majd a megye rendelkezésére. Kercza Imre Ez az év is jól kezdődött! Ha valami 5 kellemetlenség ér bennünket januárban, egy­re másra hangoztatjuk, hogy: na, ez az év is jól kezdődött. Álcádnak azonban olyanok, akik felkiáltó jelet tesznek a mondat végére, hangsúlyozva, hogy az év első hónapja való­ban sok jót eredményezett. Ezek közié tartoznak a So­mogy—Zala megyei Elelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat vezetői, akiktől az alábbi forgalmi adatokat kap­tuk: Hetven mázsával több pör­költ kávé fogyott el januárban, .mint 1967 első hónapjában, s ez már nem is emelkedést, ha­nem egyenesen ugrást jelent. Bővült a választék, a sok rek­lám, ingyenes kóstoló, s persze nem utolsósorban a kiváló mi­nőség egyre több hódolót sze-/ réz. Citromból 100, narancsból 230 mázsával adtak el többet, az édességek és ti konzer«. ek utáni érdeklődés két, illetve két és fél millió forinttal je­lentett többet, mint az elmúlt januárban. A konzervek közül különösen a halakat keresték A hétforintos román olajos hal és a Német Demokratikus Köztársaság konzerviparának olcsó paradicsomos hala sláger volt az üzletekben. Jelenleg •mintegy harminc-harminöt fajta halkonzerv között válo­gathatnak a vásárlók. A garzon teával nem volt olyan szerencséjük, mint pél­dául a déligyümölcsökkel, pe­dig az ötvennégy filléres tasa- konkénti ár és a finom indiai tea jó ajánlólevél. Export a Dráva mellékéről A Göngyölegellátó Vállalat azt majdnem mind külföldön szén tborb ásd üzemegységében népszrüsítl a Dráva menti évek óta értékes használati tár- asszonyok, lányok ügyességét gyalc készülnek fűzvesszőből. A Az idei év első negyedében környékből ide járó dogozók — például fűzvesszőből font 2300 a felsőszentmártoniak vannak gyermekfotelt, 2500 kosarat, legtöbben — ügyes keze szebb- 100 gyenmekasztalt és számos nél szebb holmikat fon a haj- kenyértálcát — erre az érté- Iékony vesszőből. Filip József, kesífcési lehetőségek szintén az üzemegység vezetője azt határtalanak — kell szállíta- mondja, hogy néhány év is el- nduk, s csaknem az egészet ex­múlik, amíg az emberek igazán portálják. belejönnek ebbe a munkába. Tavaly is ezeket a cikkeket Nagyon pontosan kell dolgozni, készítették, s mintegy 2,5 mil- s igaz, hogy gépek is segítenek lió forintos termelési értéket de magának a terméknek az értek el. Az idén hasonló előállítása az emberre vár, az eredményekre számítanak. Ter- igazi formát a kezek adják. vezik, hogy — ha erre igény A vásárolt vesszőt itt hasz- van — a tótúj falud Prá va­riálható anyaggá dolgozzák föl, menti Egyetértés Tsz-nek ad- aztán kezdődik a fonás. Ezek- nak nyers fűrvesszőt alap­ben a napokban mintegy hetve- megmunkálásra, s így segí- nen foglalatoskodnak a tágas tenének enyhíteni a foglalkoz- tenmekben. Amit készítenek, tatása gondot Ssárad a csupasz fűzvessző. Exportra készülnek a gyermekfotelek. Hajénál1 az asztalpókban Nyolcvannyolc éve ellenére még ma is friss, mozgékony. Amikor bekopogtattunk Jan­csi barátommal — ő kalauzolt el a kis kertes óbudai házba —, nagyon szívesen fogadott. Király Józsi bácsi 1906. ja­nuár 12-én került a régi Óbu­dai Hajógyárba a DDSG- hez (Donau Damf schiff ge Seil­schaft), az Első Hajózási RT- hez. Radetzky - Actheon - Johann Baptist 1966 szeptemberében Buda­pestre érkezett a Radetzky gőzös, amely kilencven évvel ezelőtt Hristo Botev bolgár költőt és forradalmárt, vala­mint kétszáz társát szállította Bulgáriába. A hajó az Óbudai Hajógyárban készült, a hábo­rúk alatt megrongálódott, és a felszabadulás után a bolgár úttörök félmillió levát gyűj­töttek össze, hogy ismét vízre szállhasson. Király bácsi __ el­készítette a kerekes gőzös modelljét, és a IX. Világifjú­sági Találkozón átadta Todor Zsivkov elvtársnak. Szófiába elkísérte lánya is, aki köteg- nyi fényképen idézi fel a vi­lág ifjúságának csodálatos demonstrációját, a sok-sok eseményt, amelynek szemta­núi voltak. Az asztalfiókból ütött-kopott hatalmas mappa kerül elő te­le rajzokkal, fényképekkel, képeslapokkal. Az egyikről, egészen furcsa külsejű hajó úszik felém. — Ez volt az Actheon — magiinrózza Józsi bácsi —, aereblyéshajó, a koiróhajó őse. Az orrán hatalmas vastag acéllemez volt, olyan kikép­zéssel, mint a gereblye, s hát­rafelé tolatva tisztította a medret. Az egyik hajót több rajzon is fölfedezem. — Ez volt a kedvence? — Igen. A Johann Baptist. Érdekessége abban rejlett, hogy a gépe nem a hajófe­nékben, hanem a hajó tetején volt. 1853-ban építették, negy­venhat évre rá elbontották, és irodákat telepítettek a fedél­zetre. A hajó az Al-Dunára járt, mert csak olyankor fért el a hidak alatt, amikor ala­csony volt a vízállás. A Duna felső szakaszán épült hidak még a legalacsonyabb vízállás esetén sem engedték át a Jo­hann Baptistát. — A Balatonra épitettek-e hajót? — Hogyne. 1912-ben készült a Jókai motoros és akkortájt — hiába, megkopott a memó­riám, nem emlékezem vissza pontosan az évszám,ra — ké­szült el egy homokszívó gép is. A Nicolson-ayárban ké­szült a Csobánc és a Szigliget. Vízi karambolok és a Tachtálla A megsárgult, iit-ott rojtos laggal átkötött _ levelezőlap szélű rajzok közül gwnisza- csomag kerül elő, azokat né­zegetem végig. A tízes-húszas évek híres személyszállító és vontató hajóival ismerkedem, a Hazával és a Tokajjal, az Albrechttel és a Ferdinánd- dal, a Mercurral és az 1876- ban épült Stephan Celware- val, ez volt a legnagyobb sze­mélyszállító gőzös a Dunán. Bemutatkozik a hajógyári ki­kötőben elsüllyedt Gizella és a Pozsony—Bécs között közle­kedő Lánchajó, amely sajZt magát húzta fel a vízen az osztrák fővárosig. — Ezt a képet nézze meg! — adja kezembe az egyik kartonlapot. — Csúnya ka­rambol volt. A Zrínyi nevű hajó Nagytéténynél nekiment, a Viktória csavargőzösnek. Az eredmény százhatvanöt ha­lott. Ez a másik ped^g Becs­ben történt a Wien halóval. Építették a Reich.ibrückct (bi­rodalmi hídnak lehet fordíta­ni), és a sebes víz keresztbe fordította a hajót a bal ke­reke beleakadt a fenékből ki­álló karókba. Felborult. Sze­rencsére az utasok már ki­szálltak, de a személyzet két tagja elpusztult. Kihív a konyhába. Ez egy­ben a műhelye is. A falra akasztva sok-sok rajz — sa­játok és testvérének keze munkái — szépen kicirkalma- zott keretekben. — Először nézze meg ezt az 1896-ban készült fényképet a Vaskapuról. Csak sekély járá­sú, karcsú »derekú« hajók közlekedtek a sziklák között, a, hajósok számára még ma is veszélyeket rejtegető szoros­ban. Ilyen volt a Tachtália. Képzeljen el egy kilencven- egy centiméter (!) magas, hat méter széles és negyvenhat méter hosszú »dereglyét«, amelynek 45 centiméter volt a mélyjárása. Kötésig érő víz­ben is elment. Kettőn voltak testvérek, a másik az Islas ne­vet viselte. Ök hordták-vitték az embereket és az árut Or- sováig, ott átszálltak, illetve átrakodtak és irány Budapest. Most ennek a hajónak a mo­delljét szeretném elkészíteni. A test már kész, egy kis pa­pírosból előkerülnek a minia­tűr korláttartók, kábeldobok és a zászló. Király József 1898-ban lett hajóslegény. Megmutatja munkakönyvét. *Béréből na­ponta négy fillért tartozik fi­zetni betegsegélyezési biztosí­tás czímén-x — mondja a szö­veg. Huszonhét forintos kez­dőfizetést kapott, a következő évben emelték fel bérét har­minc forintra. — Legkedvesebb emléke? — A szófiai VIT. Találkoz­tam Todor Zsivkovval, egy egész délelőttöt beszélgettünk, az ő vendégeként ismerked­tem két hétig Bulgáriával. Minden ünnepre küld gratu­lációt, jókívánságokat. Koráb­ban, amíg fiatalember voltam, jártam a Dunát, megfordul­tam mindenfelé, de ezt a leg­utolsó utazást soha nem fo­gom elfelejteni. PefPa nagyon féltem a repülőgéptől, igaz nem vagyok mai gyerek. Nyolcvannyolc éves, még ma is bejár a gyárba dolgoz­ni, ahol majd egy emberöltő­vel ezelőtt esküdött hűséget a hajózásnak. SaJy Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom