Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

BOMOuTI néplap Csütörtök, 1969. február 21. i\yng:a('Berlin önálló politikai egység Dr. Horgos Gyula beszéde Erőteljesen megnöveli a po litlkai feszültséget Európában az NSZK kormányának az £ mesterkedése, hogy Nyugat- Berlinben kívánja lebonyolíta­ni a Német Szövetségi Köztár­saság új elnökének megválasz­tását — jelentette ki dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter abban a beszédében, amelyet szerda délután mon­dott a budapesti Vegyipari Gépgyárban rendezett szabad pártnapon. Dr. Horgos Gyula elmondta, hogy minél inkább közeledik a politikai esemény napja — március 5-e — annál inkább fokozódik a politikai feszültség az egész kontinen­sen. Mind a Szovjetunió, mind az NDK tiltakozásának egysze­rűen az a tény az alapja — Hangsúlyozta a miniszter —. hogy Nyugat-Bari'n, csakúgy, mint a Német Szövetségi Köz­társaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság önálló politi­kai egység. Nyugat-Berlin a fegyverszüneti egyezmény ér­telmében ideiglenesen ameri­kai, angol és francia csapatok — szám szerint 11 000 főnyi ál­lománnyal — tartják megszáll­va. A fegyverszüneti egyezmény jogot biztosít a három nyugati hatalomnak arra is, hogy Nyu- gat-Néhietörszágból két száraz­földi úton, továbbá vasúton és kijelölt légifolyosókon, az NDK területén keresztül utánpótlás szállítson Nyugat-Beriinbe. Semmiféle rendelkezés sem ír­ja azonban elő, hogy e felsorolt lehetőségeket az NSZK is igénybe vegye. Ha ezt mégis megteszi, akkor mindenképpen azt akarja bizonyítani, hogy joga van Nyugat-Berlinhez. Az NSZK kormányát döntésénél az a szándék vezette, hogy fe­szültté tegye a Szovjetunió és a nyugati hatalmak viszonyát — szögezte le a szónok. Hasak a közéleti felelősségről Gustav Husak. a Szlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára szer­dán Pozsonyban részt vett a szlovák televízió pártszerve­zetének taggyűlésén. Felszóla-1 látóban hangoztatta, hogy min-' den közéleti személyiség — akár politikus, akár újságíró — felelős munkájáért a társa­dalomnak. Sajnos, jelenleg gyakran előfordul, hogy sók szerkesztőségben a munkatár­sak és a szerkesztők jelentős része, vagy többsége párttag ugyan, de megfeledkezik arról, hogy a kommunista újságíró kötelessége segíteni a pártot a közös célok megvalósításában. Szovjet—csehszlovák gazdasági kapcsolatok Évi kétmilliárd rubeles kereskedelmi áruforgalom A Pravda cikket közöl a Szovjetunió és Csehszlovákia gazdasági kapcsolatairól. Em­lékeztetve, hogy a nyugati propaganda nagy ei'őfeszíté- seket tesz a két ország viszo­nyának hamis színben való feltüntetésére, s hogy magá­ban Csehszlovákiában is akadnak emberek, akik hely­telenül értelmezik a Szovjet­unió gazdaságpolitikáját, A Pravda cikkének szerzői rá­mutatnak: a két ország kö­zötti tervszerű együttműködés elsőrendű jelentőségű a csehszlovák népgazdaság nor­mális fejlődése szempontjá­ból \ Az utóbbi húsz . év folya­mán a két ország kereskedel­mi áruforgalma csaknem ki­lencszeresére emelkedett, s 1969-ben értéke előrelátható­lag meghaladja a kétmilliárd rubelt. Ez több mint Anglia és Nyugat-Németország áru­forgalmának értéke A szovjet piac révén jut hozzá Cseh­szlovákia azokhoz a fizetési eszközökhöz, amelyeknek se­gítségével nagy mennyiségben vásárolhat nyersanyagokat és élelmiszer-féleségeket a Szov­jetuniótól. Ha ezeket nyuga­ton akarná megvásárolni, ez évi 600 millió dolláros valu­takiadást igényelne. Vitába szállva azokkal a véleményekkel, amelyek sze­rint a csehszlovák könnyű­ipar termékeinek a Szovjet­unióba szállítása előnytelen a csehek számára, mivel e termékeikhez gyakran dol­lárért kell alapanyagokat vá­sárolniuk a Pravda rámutat, hogy a Csehszlovákiából a Szovjetunióba importált fo­gyasztási cikkek értéke mind­össze egyharmada a Szovjet­unióból szállított nyersanya­gok értékének. Románia választások előtt Andrej Gromiko szovjet és Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter között szer­dán tárgyalások folytak. Jedrychowski, mint ismeretes, hivatalos látogatásra érkezett a Szovjetunióba. Fél méternél több hó hul­lott le 36 óra alatt Bostonra. A városban szinte teljesen megbénult az élet. Az USA északkeleti partvidékén két héten belül másodszor vonult végig hatalmas hóvihar John C. Stennis, az ameri­kai szenátus katonai készen­léti albizottságának elnöke szerdán sürgette a Pentagont, hogy a vietnami háború me­netéről tényeket bocsássanak a kongresszus rendelkezésére, ne pedig »rózsaszínű képe­ket«.. Heves földrengés pusztított szerdán az Indonéziához tar­tozó Celebesz-szigeteken. A földmozgás Madjene várost teljesen romba döntötte. Letette az esküt Calcuttá­ban szej-dán a nyugat-bengá- liai tartomány baloldali egy­ségfrontjának új kormánya, a miniszterelnök Adzsoj Mu- kerdzsi lett A Martin Dzur nemzetvé­delmi miniszter vezette cseh­szlovák katonai küldöttség szerdán vidéki útjáról vissza­érkezett Moszkvába. Santa Barbara (Kalifornia) vidékén egy tenger alatti olajkút állványzatán robba­nás következtében tűz ütött ki szerdára Virradóan. A ki- ömlő olaj több ezer négyzet­kilométernyi vízterületet szennyezett be Hlixon Bonnban Nixon amerikai elnök szer- i mására, a Német Szövetségi dán a reggelig órákban Lón- Köztársaságba. A nyugatné- donból tovább utazott euró- met főváros, Bonn közelében pai útjának harmadik álló- I hóviharban szállt le az elnö­ki különgép. Richard Nixont nyu­Veszélyes lépések rael 48 órán belül nagy mé­retű támadást indít. Heikal és az A1 Fatah rádiója is az­zal indokolja a készülő tá­madást, hogy Izraelnek nem sikerült tőkét kovácsolnia az Jurij Gluhov, a Pravda hír- magyarázója a lap szerdai számában megállapítja, hogy az izraeli szoldateszka leg­újabb provokációinak célja az EAK, Szíria és Jordánia elleni agresszió kiszélesítése. »Izrael szélsőséges körei — 11967-és háborúról, állapítja meg a cikk — azt a nyilvánvaló törekvésükét bi­zonyítják, hogy bármi áron meghiúsítsák a közel-keleti válság békés rendezését. Ci­nikus módon semmibe ve­szik a Biztonsági Tanács ha­tározatait, amelyek, mint is­meretes, figyelmeztették Iz­raelt bűnös lépéseinek veszé­lyes következményeire«. A cikkíró rámutat, hogy egyes nyugati propaganda­szervek nem átallják további szélsőséges cselekedetekre uszítani a Tel Aviv-i »héjá­kat«. Az izraeli vezetők el­utasították Nasszer elnök konkrét javaslatait a közel- keleti probléma békés meg­oldására és szeretnék meg­torpedózni a négy nagyhata­lom Közel-Keletre vonatkozó tanácskozásait. és kíséretét Kiesinger gatnémet kancellár és hivatalos személyiségek fo­gadták. Nixon és Kiesinger a repü­lőtérről a rossz látási viszo­nyok miatt nem helikopteren, hanem gépkocsin utazott a kancellári hivatalba. A mint­egy félórás úton máris meg­kezdték a tanácskozást. A kancellár dolgozószobájában I egy tolmács részvételével fél- I órás négyszemközti beszélge­tés folyt, majd szélesebb kör­ben folytatták a konzultációt. Délután Nixon a kancellár­ral folytatott megbeszélései­nek második fordulóját fél­beszakítva Kiesinger kísére- más tében a szövetségi gyűlésbe Heikal, az A1 Ahram című félhivatalos kairói lap főszer­kesztője kedden este nyilat­kozatot adott a kairói televí­ziónak. A főszerkesztő, akit Nasszer bizalmasának tarta­nak, elmondta, hogy csaknem biztos értesülések állnak a kairói kormány rendelkezésé­re Izrael újabb agresszív ter­veiről. »Izrael fegyverés erői készülnek átkelni a Szuezi- csatornán, hogy elfoglalják Kairót« — mondotta Heikal. Ugyanakkor az A1 Fatah rádiója azt jósolja, hogy la-. Eskol elhunyt Az izraeli kormány szerda délelőtt a következő nyilatko­zatot adta ki: »Izrael kormá­nya fájdalommal és nehéz szívvel jelenti be, hogy Lévi Eskol miniszterelnök szerda reggel 8.15-kor (magyar idő: 7.15) szívroham következté­ben elhunyt.« Eskol néhány napig influenzája miattt nem szerepelt a nyilvánosság előtt, a kormány tagjai a kö­zel-keleti helyzet megvitatá­sára otthonában keresték fel a -74 éves miniszterelnököt. Kedden, betegségéből felgyó­gyulva, első- ízben jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor a megszállt területek minisz­tereinek értekezletén elnökölt Szerdán hajnali 3 órakor azonban a miniszterelnök sür­gősen magához kérette orvo­sát aki az első vizsgálat után közölte, hogy állapota nem ad okot aggodalomra. Rövide­sen rosszabbodott az állapota, majd - hajnalban — néhány éven belül másodízben — szívrohamot kapott. Az orvo­si közlemény szerint a roha­mot az idős miniszterelnök egy órával élte túl. Jigal Alton miniszterelnök­helyettes bejelentette, hogy eredeti tervét megváltoztatva, elhalasztja egyesült államok­beli útját. A miniszterelnök­helyettes azonnal összehívta a kormányt, hogy döntsenek az ügyvivő miniszterelnök sze­mélyéről. A kormány a rendkívüli ülésen egyhangú­lag Jigal Állón miniszterel­nök-helyettest bízta meg a miniszterelnöki teendők ellá­tásával, Az izraeli alkotmány értelmében a gyász 30 napja alatt az ügyvivő miniszterel­nök irányításával ideiglenes kormány működik. A minisztertanács ülésén döntöttek Eskol temetésének időpontjáról is; a szerda haj­nalban elhunyt miniszterel­nököt pénteken' Deganiában, szűkebb_ hazájában helyezik örök nyugalomra (MTI) érkezett, ahol felszólalásában méltatta az Atlanti Szövetsé­get, s azt állította, hogy e szö- veség »létének volt köszönhe­tő a béke fennmaradása az elmúlt két évtizedben«. * * * Szerdán délután hat órakor Rómában Tüntetés kezdődött Nixon amerikai elnök csü­törtökre tervezett olaszországi látogatása ellen. Több ezer diák vonult végig az olasz főváros utcáin Nixon-ellenes jelszavakat kiáltozva. (Múl) Tűzszünet Nigériában Hírügynökségi jelentések szerint a nigériai szövetségi szárazföldi, légi és haditenge­részeti erők egyoldalúan be­szüntették a tüzet a biafrai szeparatisták elleni polgárhá­borúban. A szövetségi kor­mány miniszterelnöke kije­lentette, hogy a kormánycsa­patok minden támadó műve­lettől tartózkodnak, szükség esetén azonban megteszik a megfelelő önvédelmi intézke­déseket. (MTI) Tűzvész New Yorkban Kedden este New York kel­lős közepén, a hires Fifty Avenue egyik ötemeletes üz­letházában tűz ütött ki, amely megdöbbentő tragédiá­val végződött A tüzet felte­hetősen a harmadik emeleten egy építészeti irodában két kanna rendkívül lobbanékony ragasztószer robbanása okoz­hatta, ami pánikot idézett elő az éppen hazakészülődő dol­gozók között. A negyedik és ötödik emeletről a felvonóba akartak menekülni, de a húzta« az aknán keresztül a lángokat, pillanatok alatt lángba borította a felvonót, amely már zsúfolásig megtelt emberekkel, amikor a tűzol­tók ide behatoltak, már ki­lenc holttestet találtak gar­madában és még számos sú­lyos sebesültet. A nagy pánikban senkinek sem jutott eszébe hogy a felvonó mellett lépcsőház is van, amelyen keresztül köny- nyen megmenekülhettek vol­felvonó nyitott ajtaja »lel- na. (MTI) EZEKBEN A NAPOKBAN sok külföldi újságíró érkezik Romániába. Különböző orszá­gokból, más-más la,pali képvi­seletéiben. Olvasóközönségük érdeklődési körének megfele­lően Románia életiének külön­féle oldalaival ismerkednek. Egyikük jelentése a bukaresti építkezésekről szól kiemelve, hogy az országban az utóbbi három évben 155 000 lakás épül, s ennek jelei a főváros­ban is láthatók, bár a lakás- probléma még nagy. A másik a főiskolai oktatás új formá­jától, az ún. almémök- képaés bevezetéséről tudósít. Ezek az almémökök műveze­tőnél magasabb, mérnököknél alacsonyabb beosztásban ve­zetnek majd egyes termelő­részlegeket. A harmadik kol­léga a román légitaxi után ér­deklődve megtudta, hogy brassói szakemberek elkészí­tették a hatszemélyes, 300 ló­erős, mindössze 9 méter hosz- szú repülőgép terveit. A gép előnye, hagy még 150 méter­nél rövidebb 'kifutópályán is fel, illetve le tud szállni. Akadt újságíró, aki a földön kereste a közlekedési újdon­ságokat, ö az első román Re- naultök megjelenéséről szá­molt be, amelyek R—8 típu­súak, 1100 köbcentisek és mo­torjuk 46 lóerős. A tervek szerint évente 50 ezer gördül le belőlük a pitesti gyár futó­szalagjáról Dácia 1100 márka­jelzéssel. Bárhonnan is érkezett , az újságíró, bármilyen jellegű la,pót is képvisel, ezekben á napokban minden, Bukarest­ből küldött tudósítás közpon­ti témája, hogy utolsó szaka­széihoz érkezett a március 2-ra meghirdetett nemzetgyűlési és nóptanácsi választások elő­készítése. A választási kampány poli­tikai megélénkülést hozott Romániában. Tömeggyűlése­ken és a sajtó hasábjain át­tekintik az ország politikai és gazdasági helyzetét, vitáznak az időszerű kérdésekről, vé­leményt mondanak a Szocia­lista egységfront választási kiáltványáról, vagyis arról a dokumentumról, amely min­den jel szerint választási programnak is tekinthető, s megválasztják a jelölteket a nemzetgyűlésbe és a különbö­ző szintű néptanácsokba. Ezek az események az idei választási kampány érdekes és új vonásairól is tanúskod­nak: a Szocialista Egységfront megjelent a politikai színté­ren. A Román Kommunista Párt kezdeményezésére az el­múlt év végién alakult. Ko­rábban Romániában Népi De­mokratikus Front működött, de csaik a választások idején, a két választás közötti politi- kai munkában nem játszott számottevő szerepet. A Szocia­lista Egységfront viszont ál­landó politikai szervezet, amelynek a választások csu­pán az egyik — jelen esetben az első — próbatételét jelen­tik. Célja egységbe tömöríte­ni Románia összes politikai és társadalmi erőit. AZ EGYSÉGFRONT ALA­PÍTÓ OKMÁNYÁT 27 kü­lönféle szervezet írta alá, el­sőként a Román Kommunista Párt, amelynek vezető szere­pét az egységfrontba tömö­rült tömeg-, társadalmi és szakmai szervezetek egyönte­tűen elismerték. Tagjai a frontnak a Romániában élő nemzetiségek testületéi; ame­lyek közül az első helyen a Román Szocialista Köztársa­ság Magyar Nemzetiségű Dol­gozóinak Tanácsa írta alá az alapító okmányt A Szocialista Egységfront kiáltványában a párt és a kormány politikájának foly­tatására kérte a szavazatok­ban megnyilvánuló felhatal­mazást. Ennek elnyerésére legfőbb érve, hogy az eddigi politika elvezette Romániát a »szocialista építés kiteljesí­tésének« szakaszába. Ezt — bukaresti értékelés szerint — az utóbbi évek dinamikus fejT lődése tette lehetővé, amire jellemző, hogy Romániában most 24 nap alatt állítják elő az 1938-as év egész ipari ter­melését. E dinamika egyik fő forrását a nagyarányú beru­házásokban látják. Az 1966— 1968. években a román népgaz­daság beruházásai meghalad­ták a 155 miHiárd lejt, vagyis többet fordítottak erre a cél­ra, mint 1950 és 1960 között együttvéve. Ebben azonban bukaresti szakemberek nem látnak semmi túlzást. Sőt, ezt a gyakorlatot követik á jövő­ben is: a nemzeti jövedelem jelentős hányadát fordítják felhalmozásra, mert — amint Ceasescu, a párt központi bi­zottságának ülésén rámutatott — » ... ez az egyetlen irány­vonal, amely biztosítani tudja az ország haladását, a szocia­lizmus győzelmét Romániá­ban.« AZ EREDMÉNYEK KAP­CSÁN gyakran emlegetik Romániában, hogy tavaly megkezdődtek a kísérletek a gazdaság vezetését és tervezé­sét megjavító reformintézke­désekről. Az egész reform- komplexus előreláthatólag 1970 végéig lép életbe, de a központi szervek és a vállala­tok közötti új munkamegosz­tás első jelel, a vállalati önál­lóság kezdeti megnyilvánulá­sai már tapasztalhatók. A választás előtti mérleg­készítés azonban nem csupán poátívumokból áll. A szak­emberek nem tartják kielégí­tőnek a gépipar gyártmány­struktúráját, elégedetlenek a vegyipar dinamizmusával, nem tudják teljes kapacitás­sal dolgoztatni a konzervgyá­rakat. Ügy vélik, hogy még mindig drágák és túlmérete­zettek az építkezések. Egyes vállalatok túl könnyen nyúl­nak az import eszközéhez, nem törődve annak gazdasá­gosságával, az importáru eset­leges hazai gyártásának lehe­tőségeivel. Mindent összevéve azonban Romániában alapvetően ked­vezően ítélik meg az utat, amelyet az ország az utóbbi 3—4 évben maga mögött ha­gyott, s a választások — ezt Bukarestben sokszorosan alá­húzzák — nem hoznak váltó- cl ponúkában, a gazdál­kodásban. Az idei választásokon nem­csak a Szocialista Egység­front »debütál«, hanem az or­szág új közigazgatási beosz­tása is. Most jönnek létre az új felosztás szerinti helyi ál­lamhatalmi szervek. Ennek megfelelően megválasztják a tanácsokat az új megyékben, az úgynevezett 47 munici- piumban, 189 városban és több mint 2700 községben. Ez már képet ad a közigazgatási re­formról is, amelytől a párt és az állami irányítás javulását, a nagyobb vagy kisebb terüle­ti egységek összehangoltabb és korszerű fejlesztését vár­ják. A VÁLASZTÁSI KAM­PÁNYBAN nemcsak arról esők szó, ami volt vagy van, hanem arról is, ami lesz, pon­tosabban arról, mi legyen. Az eddigi nyilatkozatok, prog­rambeszédek alapján Romá­nia jövőjének koncepciója így foglalható össze: az ország a következő években is a »szo­cialista építés kiteljesítésé­nek« szakaszában halad. Eb­ben az időszakban a fő hang­súlyt továbbra is a fokozott ütemű iparosításra helyezik. A cél, hogy Románia a gazda­ságilag fejlett államok sorába emelkedjék. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom