Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1969. február 1 „XÉPÜISK HALAD... A BOLSEVIKiZMUS FELÉ...” 0 nemzeti tanácsok harca a régi rend ellen A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM győzelme után nagy lendületet vett a falvak forradalmi fejlődése. A forradalom győzelme biztosította a szervezkedési és gyülekezési szabadságot. A méptömegek éltek a lehetőségekkel és alapvető érdekeik védelmében szervezkedtek, tömöri tették soraikat. A falvaikban gomba módjára szaporodtak a nemzeti tanácsok, a szociál demokrata pártszervezetek, s ha kezdetben lassan is, de megkezdődött a munkástanácsok szervezése is. Megyénkben a demokratikus erők harcának eredményeként különböző típusú nemzeti tanácsok alakultak. Ezek összetételének elemzése osztályszempontból rendkívül bonyolult feladat, mert a tagjaikról készült névsorok vizsgálata nem ad erre megfelelő lehetőséget Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a nemzeti tanácsoknak három típusa jött létre. Az egyik típusban túlsúlyban voltak és vezető szerepet játszottak a gazdag falusi parasztok, a másikban a szegényparasztok és mezőgazda- sági munkások voltaic többségben és töltöttek be meghatározó szerepet, s végül a harmadik típusú nemzeti tanácsok azok voltak, amelyekben, ha kis létszámban is, helyet foglaltak az ipari és építőipari munkások és közvetlen hatást gyakoroltak a nemzeti tanácsok tevékenységére és munkájuk további fejlődésére. A nemzeti tanácsokban tömörült legradikálisabb demokratikus erők rendkívül fontos szerepet töltöttek be a forradalom továbbvitele szempontjából és 1919. március 21-e után szilárd, megbízható alapját képezték a munkáshatal óimnak. A nemzeti tanácsok egy jelentős része keményen és ha- > tározottan. föllépett a régi, elavult társadalmi rendszer ellen és harcolt a nép demokratikus jogainak kiszélesítéséért, a dolgozok anyagi és szociális helyzetének javításáért Istvándiban 1918 november 4-én a nemzeti tanács alakuló gyűléséi a nemzeti tanács elnöke felszólalásában a helyzetet elemezve kijelentette, »hogy a törvények mi ad semmisek, a főispán, alispán, főszolgabíró, községi elöljáróság többé nem létezik» és felhívta az egybegyűlteket, hogy *a jegyzőt és az elöljáróságot mondassák le*. A gyűlés részvevői elegét tettek ennek a felszólításnak. A berzencei nemzeti tanács felkérte a csurgói járás főszolgahíráját, hogy * ... a jelenlegi községi elöljáróságot oszlassa fel, a község vezetését új emberek vegyék át, hogy a régi rendszer megszűnjék,» A nemzeti tanácsok többsége sokszor foglalkozott a közélelmezés megjavításával, százával küldték ezzel kapcsolatos kérelmüket a főszolgabíróknak, az alispánnak és a főispánnak. A nemzeti tanácsoknak ez irányú munkájáról a me- zőcsokonyai helyettes körjegyző 1918. december 10-én a kaposvári járás főszolgabírójának küldött , jelentésében ezt írja:! »A szükségleti cikkeket a nemzeti tanácsok osztják szét a nagy egyenlőség elvének megfelelően, természetesen egyenlő arányban». A mernyei nemzeti tanács 40—- 50 000 korona kölcsönt kért a helyi kisgazdáktól, hogy a község részére szükséges cipőt és ruhát meg tudják vásárolni. A nemzeti tanács elnöke a községi bíróval polemizálva kijelentette, hogy -a szocialisták szegények, de becsületesek ..., nálunk nem a vagyon a fő dolog, hanem a becsület-». Toponár nemzeti tanácsa 1918. december 1-én kérte az alispántól mindazon toponári lakosok büntetésének elengedését, akik ^...191S. év folyamán a helyi csendőrség által feljelent- tettek, hogy jószágaikkal gabonát etettek, holott ez nem nyert bebizonyítást és az egyéneket a főszolgabíró mégis súlyosan megbüntette». Nagyon sok nemzeti tanács tevékenységére jellemző az a megállapítás, melyet Sárközy György főszolgabíró tett az istvándi nemzeti tanács működéséről a felsőbb szerveknek küldött jelentésében. »Az istvándi nemzeti tanács tevékenysége most már tűrhetetlen. Minden a községi képviselőtestületet, elöljáróságot és jegyzőt illető jogokat Ö akarja gyakorolni.» A hivatalos hatóságok különböző eszközökkel és módszerekkel felléptek a nemzeti tanácsok hatalmi törekvései ellen. Rendeletben kimondták, hogy a nemzeti tanácsok nem hatóságok, hanem csak tanácsadói testületek, a helyi hatalmat a községi képviselő testületek és elöljáróságok gyakorolják. Az alispán többszöri sürgetésére a felsőbb szervek hozzájárultak a statárium bevezetéséhez. Ennek kihirdetése 1918. december közepén meg is történt. A statáriumról szóló rendelkezést a járási főszolgabírók olyan túlzó következetességgé hajtották végre, hogy Krieger t.b. vármegyei főjegyző az ellen föllépett. Valamennyi főszolgatiirórak és a kaposvári rendőrkapitánynak küldött bizalmas levelében erről a kérdésről szó szerint ezeket írta': »Vett értesülésem szerint, egyes főszolgabíró urak. a statárium kihirdetése alkalmából mindazon korlátozó intézkedéseket elrendelték, amelyek a minisztérium által leküldött kék színű füzetben foglaltatnak, pl. a vasúti utazásra, táviratok feladására stb. vonatkozó korlátozásokat. Miután ilyen intézkedések csakis az egész vármegye területére egyformán rendelhetők el, felhívom Uraságtokat, hogy fentiek tekintetében csakis azon korlátozásokat rendeljék el, amelyekre felsőbb utasítást kapnak. Ha pedig ilyen utasításokat már kiadtak volna, úgy azokat helyezzék hatályom kívül.« Tálltán Andor vármegye! főjegyző 1918, december 31-én utasította az igáit járás főszolgabíróját, hogy figyelmeztesse az attalai nemzeti tanácsot, hogy az »ő feladatát képezi a közrend, nyugalom biztosítása és az ellenőrzés ... a nemzeti tanács akkor áll hivatásának magaslatán, ha a népkormány intencióinak szellemében jár el.» A főispán és a járási főszolgabírók több helyen karhatalmi alakulatokkal szereztek érvényt saját, népellenes akaratuknak. A NÉP ENNEK ELLENÉRE HALADT ELŰRE a maga útján. A néptömegek és a harctérről hazatért katonák kemény és következetes harcot vívtak a közigazgatás megtisztításáért Sok helyen, mint pl. Tabon, Kötésén, Két- helyen. Zákányban, Istvándiban, Kintiben. Böhönyén. Si- monfán, Szennán és Somogy- váron egyszerűen elzavarták a körjegyzőket, Somogyszo- bon pedig a községi aljegyzőt Emellett sok helyütt döntő támadást indítottak a Itóri ségi képviselő testületek ellen és ennek következtében a községi bírók és elöljáróságok nagy számban kérték fölmen- tésüket, illetve beadták lemondásukat. A községi bírák és elöljáróságok lemondása és felmentési kérelme olyan sok volt, hogy a felsőbb hatóságok szükségesnek tekintették, hogy meggátolják azt A csurgói járás főszolgabírója 1918, december 30-án a következő szövegű levelet küldte valamennyi jegyző úrnak: »Miután a mostani nehéz viszonyok között mindenkinek hazafias kötelessége, hogy helyén megmaradjon és hivatalos kötelességét pontosan és híven teljesítse, és miután a vármegyében cs így a csurgói járásban is fellépett, közbiztonságot veszélyeztető állapotok miatt választásokat tartani nem lehet, felhívom Jegyző urakat, figyelmeztessék a községi bírákat, hogy lemondásokat ne adjanak be hozzám, mert azokat el kell utasítanom.» Egy nappal később, az év utolsó napján, Tallián Andor vármegyei főjegyző szintén kénytelen volt foglalkozni a községi bírák és elöljárók lemondásának ügyével. »Több helyről értesülök, hogy községi bírók és elöljárók állásaikról lemondanak. Minthogy kilátás van arra, hogy legközelebb hozandó törvény alapján a községekben általános tisztújítás leemd, nem látszik célszerűnek az, hogy ezt megelőzve betöltessenek az egyes állások, sőt most, tekintettel a statáriumra, veszélyesnek látszik a kedélyeknek felizgatása, pedig az — választásról lévén szó — aligha maradna eL A fenti okból mtoderüdniek kötelességévé teszem azt, hogy a helyén maradjon, s várja be azt a nem messze levő időt, amikor úgy is általános tisztújítás lesz.« A főszolgabírók a vármegyei főjegyző utasítása után megtették a szükséges intézkedéseket, a rendelet végrehajtására hívták fel az alsóbb fokú hatóságok figyelmét Vármegyei főjegyzői és főszolgabírói utasítás ide, vagy oda, — a néptömegek továbbra is haladtok előre a forradalom útján. A rendelkezésünkre álló adatck szerint a kiadott rendeletek után nem csökkent, sőt fokozódott a községi bírák és elöljáróságok lemondása. Január első felében — elsősorban a kaposvári és az igali járásban — kérte sok bíró és elöljáró a fölmen- tését, illetve adta be lemondását. A községi bírák és elöljáróságok lemondásuk igazolására különböző okokat hoztak fel. Az okok között refrén szerint tér vissza az a gondolat, hogy a hivatalos helyi hatóságokat nem támogatja a nép. A MEZÖCSOKONYAI KÖZSÉGI BlRÖ a következő szövegű levelet küldte a járási főszolgabírónak. »Községi bíróvá történt választásom óta immár négy év telt el. A háború nehéz ideiében hazafias kötelességül dóssal végeztem el teendőimet. A most ránk-szakadt időben a felzaklatott kedélyű emberekkel annyira megnehezedett a néppel való érintkezés, hogy új ember (kellene a község élére, mert én négy év alatt annyira elfáradtam, hogy a községi bíród állást tovább viselni nem tudom. Községi bíród állásomról ezért tisztelettel lemondok és kérem Főszolgabíró urat, hogy az új választás iránt mielőbb intézkedni szíveskedjék.-« rharosberényben 1919. január 12-én megtartott népgyűlésen háromszázan-három- százhúszan vettek részt, s huszonegy tagú munkás és néptanácsot választottak. A nép- gyűlés megbízta az újonnan választott munkás- • és nép- tanácsot a község elöljáróságának ellenőrzésével, a közélelmezés és közellátás vezetésével, szem előtt tartva azt, hogy a nehéz időnek figyelembevételével a község lakosainak a közszükségletedt a lehetőség szerint fedezae. A kaposújlaki községi bíró 1919. január 27-én lemondott és három nappal később a község lakossága a közigazgatási ügyek intézésére tizenkét tagú tanácsot választott A néptömegek eszmeileg fejlődtek, s mindinkább magukévá tették a szocializmus eszméit A gálosfai körjegyző 1919. január 30-án az alispánnak küldött jelentésében rezignálta« állapítja meg, hogy: »Népünk... halad a bolse vikizmus felé, hatósági intézke- kedéseket semmibe sem vesz. ..» Sey Oszkár, az igali járás főszolgabírója az alispánnak küldött visszatekintő jelentésében a forradalmi mozgalom megerősödéséről többek közoti ezeket írja: »1919. február havában már aggodalommal állapítottam meg, hogy a forradalmi állapot olyan fázisba jutott, melyben a kormány polgári, s így mérsékelt programja teljesen háttérbe szorult és teljesen, c szocialista irányzat jutott előtérbe». Február 3-án az istvándi nemzeti tanács vezetői Nagy Vince belügyminiszterhez intézett levelükben a kialakult helyzetről a következőket írták: »... a nép már a forradalom napjaiban tisztában volt azzal, hogy ezen korhadt intézmény továbbra meg nem maradhat...» 1919 TÁV ASZ ÄN a somogyi falvakban a reakció és a társadalom haladó erői élethalálharcot vívtak. Szinte pattanásig feszült a légkör. Csak egy égő gyufaszál kellett, hogy a robbanás bekö- vetkezék. Ez pedig a régi, idejét túlélt kizsákmányoló rend halálát jelentette volna. A levegőben lógott a döntő fordulat. Ügy látszik, ezt érezte meg A munka társadalma című vezércikk szerzője, amikor így írt: »Hosszú évezredeken át a hatalom és a dicsőség gőgös trónján pof fészked ve ült és uralkodott a dolgozó emberek rabszolga—milliói felett a munkátlanság. A világot azok a társadalmi osztályok uralták és kormányozták, melyek a társadalmat fenntartó munkából éppen nem, vagy elenyészően kismértékben vették ki részüket. A munkátlanság hatalmának évezredes trónja ingadozik, erős öklök milliói rázzák korhadt alapjait. A kultúra és a haladás, a jólét és a boldogság eiőteremtője és fenntartója, az emberi munka útban van, hogy átvegye a világ felett az őt egyedül jogosan megillető uralmat... Közeledik az idő, amikor a munkaképes életkorban mindenkinek valamely hasznos munkakört el kell látnia. A szocializmus egész világot átalakító programjának lényegét foglalja magában a munkanélküli jövedelem kiküszöbölésének követelése. Ha nem lesz többé semmiféle munka- nélküli jövedelem, akkor létrejött a szocializmus végcélját képező Igazságos és emberséges világrend.« A vezércikk ezekkel a szavakkal fejeződik be: »A világ haladásának szekere hatalmas lendülettel robog előre, a rohanó események lázas lüktetésében egy kialakuld áj világ nagyszerű képe bon,takozik ki káprázó szemeink előtt, és a munkátlanság összeomlott trónjának romjain hatalmas lendülettel épül fel az eljövendő új világ: a munka társadalma.» VALÓBAN EGT ÜJ VILÁG volt kialakulóban, olyan társadalmi rend, ahol a do- loghalans ágnak nincs helye, ahol a munka és a béke elve uralkodik. Ez a társadalmi rend — a szocializmus. Az új társadalmi rend nem sokat váratott magára. A vezércikk megjelenése után egy nappal később, március 10-én, Kaposváron a munkástanács átvette a vármegye és város vezetését. Ez a döntő fordulat óriási hatást gyakorolt a falu forradalmi mozgalmának további erősödésére és fejlődésére. Sori Károly NYÍLIK a szegfű Vetik a begóniát — Készülnek a melegágyak Tízezer tő szegfű most nyitja virágát. Az utcán fagyosra csípi a járókelők orrát a hideg. Bent az üvegházban élénken virítanak az üde primulák. Cserepes ciklámenek százai díszítik a hosszú asztalokat. A Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalat kaposvári kertészetében nyoma sincs a télnek. Vetik az egynyári virágokat, a begóniát, a hajtatáshoz és a palántázáshoz most készítik elő a melegágyakat. A ládákban előkészített porhanyós földbe kerülnek a virágmagvak háromszáz négyzetméteren. Az üveg alatt kétezer cserép jácint; .február vége Jelé kerül a virágüzletbe. A nyitó tulipánokat már leszedték, Sára és Piroska napra mind elfogyott. Az egyik üvegház alatt már nyitja virágát a bimbós szegfűerdő. Egyre több kerül belőlük a boltba. A múlt héten tízezer tő szegfű adott virágot a kertészetben. Nemsokára újra lesz bőven tulipán is a Juliannák, Zsuzsannák névnapjára. Pintér János, a kertészet vezetője szerint a tavasz kezdetéig naponta harmincán dolgoznak a melegágyak készítésén, az üvegházak virágainak gondozásán. Ciklámenerdő a hosszú asztalokon. Gépjavítás Homokszentgyörgyön (Tudósítónktól.) A homokszentgyörgyi Zöldmező Termelőszövetkezet gépjavítói télen nehéz körülmények között dolgoznak, mert kevés a zárt műhelyük. A szövetkezet húsz erőgépe és nyolcvannyolc munkagépe vár karbantartásra, felújításra a tél folyamán. Eddig hat erőgépet hoztak rendbe, és a munkagépeknek is körülbelül a felével végeztek. Március elejére befejezik a javítást. A már munkába állítható gépekkel a napokban kezdték el az őszi kalászosok fejtrágyázását. A termelőszövetkezet terveiben a gépjavító műhely fejlesztése is szerepel. Előreláthatólag egy új gépszínt építenek, melyben jövőre már télvíz idején is tudnak dolgozni. Bizalom a régieknek Minden brigádban és minden munkahelyen Megnőtt feladatok előtt Folynak a szakszervezeti választások a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A bizalmiak megválasztását a napokban fejezték be. A vállalat szakszervezeti bizottságán elmondták, hogy a korábbi évekkel ellentétben a mostani választásoknál arra törekednek, hogy minden brigádban legyen a szakszervezetnek egy megbízottja: ez főleg azért fontos, mert a brigádok nem mindig ugyanazon a helyen dolgoznak. Ennek köszönhető, hogy a korábbi százhúsz helyett százki lencven bizalmi tevékenykedik a vállalatnál. Nőtt a műheilybizottságok száma is: a gazdaságirányítás új rendszerében az önálló részlegeknél is megnőtt a szakszervezetek szerepe. A régi helyett most megválasztott tizenkilenc műhelybizottság azt jelenti, hogy Valamennyi .gazdasági veze tőnek szakszervezeti partnere is van. A választások egy kicsit a korábbi funkcionáriusok b zonyítványait is kiállították. S ez a bizonyítvány nem ross a vállalatnál, hiszen annak ellenére, hogy nőtt a bizalmiad és a munkahelyi bizottságok száma, az újra megválasztot> tisztségviselők száma a bizalmiak és a műhely bizottsági tagok számának több mint a felét teszi ki, mrn 9 ■ rtr a r* Fejlődő szakcsoportok (Tudósitónktól.) A legutóbbi két évben három nyúltenyésztő és egy baromfitenyésztő szakcsoportot alakított a ltórzetéhez tartozó három községben a Kará- di Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Az andocsi nyúltenyésztő csoport a múlt évben 3112 kg, a nágocsi szakcsoport 2968 kg, a karádi pedig 518 kg nyulat értékesített. A tenyésztési kedv fokozódását elősegíti a nyúlhús árának emelkedése, s a szövetkezet több oldalú segítsége is. Ugyanis a szakcsoportok tagjainak kedvezményes áron ab- akot biztosít. Az andocsi ba- mfi tenyésztő szakcsoportnál tavasszal teljes állomány- sere lesz. Karódon tizenegy v óta működik méhész szak- soport. A méhészek 120 mázsa méz átadására kötöttek szerződést.
