Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-18 / 40. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1969. február Tg. Amire a vietnami holdújév emlékestet A SOKNEMZETISÉGŰ ÉS SOKNYELVŰ VIETNAMBAN van egy szó, amely ugyanazt jelenti az összes nyelvjárásban: Tét — vagyis a holdújév. Ezen az ősi ünnepen, amely még a félsziget népeinek régi időszámításához kapcsolódik, évszázadok óta virágokkal, színes lampionokkal és kendőkkel díszítik fel a legapróbb települést is, gyümölcsökkel kedveskednek egymásnak az ismerősök, lakomákat rendeznek, táncolnak — búcsúztatják az óesztendőt és boldog izgalommal várják az újat, amely majd több örömet hoz. Az ősi hit szerint minél vidámabbak az emberek a Tét napjaiban, annál vidámabbak, boldogabbak lesznek az új évben. Oly erős ez a hagyomány, hogy amióta csak tart a vietnami háború, a saigoni kormányzat és az amerikai szövetségesei soha sem merték nyilvánosan visszautasítani a, Felszabadulási Frontnak a holdújév napjaira tett tűzszüneti ajánlatát Ez történt tavaly is, amikor a DNFF háromnapos tűzszünetet rendelt eL Igaz, a saigoni kormány a saját csapatainak csak kétnapos tűzszüneti parancsot adott, de az amerikaiak is kifejezték szándékukat, hogy ezt tiszteletben tartják. Egy évvel ezelőtt 1968. február 17-én, mindjárt a Tét kezdetén az amerikaiak és a saigoniak otromba kísérletet tettek, hogy katonai előnyöket szerezzenek a tűzszünetből. Számítva a DNFF hadseregében harcoló paraszti tömegek jóhiszeműségére, úgy gondolták, hogy a tűzszünet váratlan felrúgásával, a meglepetés előnyének megszerzésével visszafoglalhatnak néhány fontos kulcs- pozíciót a szabadságharcosoktól. A délutáni órákban váratlan tűzcsapást mértek a demilitarizált övezet Khe Sanh-hoz közel eső déli szegélyére, továbbá Tay Ninh városára (ez a kambodzsai határ közelében fekszik), s a Mekong-delta több partizán erősségére. Az éjszakai órákban harckocsikkal és gyalogsággal indítottak rohamot e támaszpontok ellen. A Thieu—Ky—Huong kormány elrendelte a bábrendszer szabadságon levő katonáinak, hogy azonnal térjenek vissza alakulataikhoz. A DNFF hónapok munkájával nagyszabású katonai offenzívát készített elő, melyet Dél-Vietnam egész) hosz- szában február utolsó napjaiban terveztek megvalósítani. De a saigoni—amerikai fél orvtámadása nyomában keletkezett országos felháborodás arról győzte meg a DNFF vezérkarát, hogy nem szabad a kedvező politikai pillanatot elmulasztania, az offenzívát előre kell hozni. FEBRUÁR 18-ÁN HAJNALBAN a saigoni—amerikai csapatok támadásai kifulladtak, s néhány óra múlva — az ellenség hátában — hatalmas partizánakciók lángoltak fel. A támadások ott sújtották a megszállókat és kiszolgálóikat, ahol arra legkevésbé számítottak — ahol fölényben érezték magukat — a városokban. Több napos áttekinthetetlen küzdelem után kikristályosodott, hogy a szabadságharcos offenzíva két döntő szakaszon népfelkeléssel fonódott össze. Az . egyik a saigoni front volt, ahol a partizánok megbénították a Tan Son Nhut repülőteret, bombázták az elnöki palotát és az amerikai nagykövetség hétemeletes épületéből hat emeletet órákon át megszállva tartottak. A másik a huei frontszakasz volt: Dél- Vietnam e legősibb városa, az egykori anamita királyok székhelye egy hétig teljes egészében a szabadságharcosokkal egyesült felkelők kezén volt, megalakult a szabad helyi közigazgatás, s a nyugati sajtó olyan hírekkel volt tele, hogy a DNFF esetleg itt alakít ellenkormányt Az amerikaiak hatalmas légi és szárazföldi erőket vontak össze, valósággal porrá bombázták a várost, de csak egyhónapos elkeseredett közdelem után tudták visszavenni'az ősi citadellát EZ AZ OFFENZÍVA alapjában rázkódtatta meg a saigoni bábrendszert és halomra döntötte a dél-vietnami rendezésre vonatkozó összes korábbi amerikai elképzelést Bebizonyította a Johnson- kormánynak, hogy a városokban sincs a Thieu—Ky- rendszemek igazi bázisa. Ahol — hacsak napokra is — kitűzték a néphatalom zászlaját ott gombamódra tűntek elő a lakosság hazafias szervezetei, ideértve Mahmud Riad körutazáson Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter damaszkuszi látogatásának befejezése után hétfőn délelőtt Bejrutba érkezett. Riad, aki közel-keleti körutat bonyolít le, Da- maszkuszban elutazása előtt nyilatkozott szíriai tárgyalásairól. Mint mondotta, igen elégedett a látogatás erőd menyeivel. Hozzáfűzte, »teljes megértésre« talált a szíriai vezetők részéről és hogy azonosak az egyiptomi és szíriai nézetek a közel-keleti helyzet megoldására tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. Vallási, szakmai, diák- és más ifjúsági szervezeteket, amelyek létezéséről a kormányzat és az amerikaiak mindeddig semmit sem tudtak, s amelyek azonnal készeknek mutatkoztak együttműködni a DNFF-fel. Végeredményben a Tet-offenzíva óriási lökést adott annak a folyamatnak, amely a múlt évben elvezetett az Egyesült Államok vietnami politikája »gyötrelmes felülvizsgálásához«. s napjainkban meghatározza a helyzetet. Ma, amikor az amerikaiak a párizsi tárgyaláson követett időhúzó taktikával próbálják feltartóztatni az eseményeket. úgy tesznek, mintha már elfeledték volna a tavalyi holdújév tanulságait. Azért húzzák az időt, hogy újra és újra megkíséreljék a lehetetlent: újabb erőfeszítéseket tegyenek a saigoni bábrezsim megszilárdítására. Eközben Dél-Vietnamban tovább halad előre a tavalyi Tét idején nyilvánvalóvá vált folyamat: növekszenek — még a bábrendszer bástyáin belül is — a nemzeti ellenállás erői, melyek immár a saigoni kormány megdöntését, s egy olyan békekormány megalakítását vállalják feladatul, amely tárgyalni tud majd a szabadságharcosokkal a nemzeti megbékélésről, az ország jövőjének politikai elrendezésérőL A FELSZABADÍTÁST FRONT mind rugalmas politikájával, mind pedig a fegyveres harcban elért sikereivel támogatja a lakosságnak ezt a mozgalmát. A megalakítandó békekormány az egyik formája lehet a DNFF programjában javasolt széles nemzeti koalíciónak, utat nyithat a szabad, független, semleges és virágzó Dél-Vietnam megteremtéséhez. Szabó L. István AZ IZVESZTYIJA a szovjet—magyar barátsági szerződés 21. érlordulójáról Az Izvesztyija hétfői számában jelent meg Rogyionovnak, a lap budapesti tudósítójának cikke a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 21. évfordulójáról. A két ország kapcsolatait a proletár internacionalizmus és az elvtársi köl- csörös segítségnyújtás elveire épülő sokoldalú és egyre mélyülő testvéri együttműködés jellemzi — írja Rogyionov. Az elmúlt év újból megerősítette azt az egyszerű és cáfolhatatlan igazságot, hogy a szovjet— magyar barátság szilárd, mentes bármiféle konjunkturális ingadozásoktól. Az SZKF és az MSZMP teljes nézetazonosságát bizonyította Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának nemrégiben befejeződött saovjetunióbelá baráti látogatása is. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval együtt a szocialista országok közötti együttműködés színvonalának emelésére törekszik minden területen: a Varsói Szerződés és a KGST vonalán, a bilaterális és a sokoldalú kapcsolatokban. A magyar szakemberek behatóan tanulmányozzák a szovjet piacot, annak sajátosságait és követelményeit. A megvalósítás gyakorlati szakaszába lépnek a néhány évvel ezelőtt megkötött fontos kooperációs megállapodások is. A tudósító méltatja az Ikarus-buszok szovjet megrendeléseinek jelentőségét a magyar gépkocsigyártó ipar rekonstrukciója szempontjából. A másik elvi fontosságú közös program az alumíniumgyártás terén valósul meg. A Szovjetunió évente csaknem 50 millió rubel értékű magyar gyógyszert vásárol. A nemzetközi gyógyszer-kereskedelemben is példátlan méretű forgalmat jelent ez. Rogyionov rámutat, hogy Budapesten nagyra értékelik a Szovjetunió hozzájárulását a magyar energetika, ezen belül a nukleáris energetika, S a vegyipar fejlesztéséhez, elismerően nyilatkoznak a szovjet berendezésekről és a szovjet specialistákról. (MTI) Karjalainen Moszkvában Erősödő szovjet—finn kapcsolatok Hővel József, az MTI tudósítója jelenti: Szovjet kollégájának, Gra- miko külügyminiszternek a meghívására Karjalzinen finn külügyminiszter hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Itteni tárgyalásaitól — mint a Novoje Vremja című szovjet heftilapnak adott nyilatkozatában mondotta — azt várja, hogy lehetőséget nyújtanak a szovjet—finn kapcsolatok, valamint a legfontosabb nemzetközi témái: megvi tatására. A két ország kapcsolataiban gyakoriak a kölcsönös látogatások. a magas színtű eszmecserék. A szovjet és a finn államférfiak találkozódban mindannyiszor (kifejeződött a kölcsönös készség a mindkét fél részére egyaránt gyümölcsöző együttműködés fejlesztésére, politikai, gazdasági és kulturális téren. Moszkvában örömmel könyvelik el, amikor maguk a finn üzleti körök hívják fel a figyelmet a szovjet—finn kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok előnyös jellegére, ami módot nyújt Finnországnak arra, hogy biztosítsa jeBB Őszi csattanás" Mahmud Riad Damaszkusz szíriai külügyminiszterrel. repülőterén Mohamed Ashavi (Telefotó — AP—MTI—KB) A LONDONI TIMES, ameJv a szigetországban még mindig intézménynek számít, február első felében Washingtonba küldte gazdasági szerkesztőjét, hogy készítsen értékelést a Nixan-kormány várható gazdaságpolitikai akcióiról. Az angol szakértő ezzel a riasztó megállapítással és következtetéssel zárta fejtegetéseit: »Egy mondatba összefoglalva: az új amerikai kormány és Nyugat-Európa gazdasági összeütközés felé halad, bár a csattanás csak az esztendő második félére várható«. Már a Nixon-kormány gazdasági szakembereinek kiválasztása is mutatta, hogy érdekes ellentét jelentkezik az elnök nyugat-európai politikai célkitűzései és a gazdaságpilitika irányvonala között Nixon azért kel át az óceánon február 23-án, hogy megkísérelje begyógyítani az atlanti blokkon mutatkozó repedéseket. Gazdasági szakemberei ugyanakkor nem sok jót tartogatnak Nyugat-Európa számára. Pusztán gazdaságpolitikai szempontból Nixon megválasztását úgy értékelték, mint az amerikai bankrendszer csúcsain helyet foglaló konzervatív pénzügyi szakemberek diadalát. Ezek a szakemberek már évek óta bizalmatlansággal kísérték a demokrata adminisztráció gazdaságpolitikáját. Az volt a véleményük, hogy a demokrata párti kormányzat »túlságosan fél« a munkanélküliségtől és a termelés esetleges csökkentésétől. Ezért hajlandó vállalni az amerikai költségvetés és a fizetési mérleg óriási hiányát és a növekvő infláció kockázatát. Ezek a bankszakemberek most kormányra kerültek és David Kennedy pénzügyim™ szter, a legnagyobb chicagói bank elnöke már közreműködött az új költs égvetési tervezet kialakításában is. (A pénzügyminiszter egyébként tnem rokona a néhai Kennedy elnök családjának.) Ez a költségvetés világosan tükrözte, hogy véget ért az infláció és a deficit »engedélyezésének« korszaka. Tíz esztendő óta először az amerikai költségvetés jelentős felesleggel számol. Ezt a felesleget annak ellenére akarják elérni, hogy a vietnami háborúra fordított költségek csökkenése mellett a hadikiadások telies összegét még meg is növelték. Ilyen körülményeik között elsőrendű szerepet játszik majd az új amerikai kormány gazdasági terveiben a külkereskedelmi offenzíva. amely elsősorban a nyugat-európai országok ellen irányul! A kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi, gyakorlatilag egyensúlyban levő 'külkereskedelmi mérleggel szemben már a következő évben 4—5 milliárdos felesleget har- :ol ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új amerikai kormány igyekszik majd kiverekedni a nyugat-európai vámtúr további csökkentését, miközben a lényegesen magasabb amerikai védővámok segítségével továbbra is elszigeteli a nyugat-európai áruk beöeönlése elől az amerikai piacot. Az amerikai export-offenzíva magáitól értetődően meghatározza majd az új amerikai kormány valutapolitikáját is. Az első tétel, amelyet az új adminisztráció pénzügyi szakemberei máris leszögeztek: szó sem lehet arról, hogy az arany hivatalos árát megváltoztassák, s ezzel gyengítsék a dollár helyzetét. A Nixon-adminisztráció tehát a dollár teljesen inreális arany-egyenértókét, — amely már oly sok válság kiváltója volt — erőszakkal fenn akarja tartani. Miközben a dollárt: ily módon védelmezik — támadást készítenek elő. a nyugatnémet márka ellen. Ismeretes, hogy a nyugatnémetek a legutóbbi pénzügyi válság során megtagadták a márka felértékelését. Ez megdrágította volna a nyugatnémet exportot és így gyengítette volna Bonn helyzetét a tőkés világpiacon. A- Nixon-adminisztráció köreiben ma már nem titkolják, hogy két ok miatt neun sikerült Nyugat-Németországöt a márka felértékelésére kényszeríteni: 1. A Johnson-kor- mány helyzete már túlságosan gyenge volt egy ilyen akció végrehajtáséhoz. 2. Választások lesznek Nyugat-Németországban, s a bonni politika vezetői nem vállalhatták az exportra oly káros felértékelés hálátlan feladatát. Az amerikai terv most az. hogy az új köztársasági kormányzat friss erőinek bedobásával a nyugatnémet választások után kényszerítsék ki a nyugatnémet márka felértékelését' Ennek a végrehajtása azt jelenti, hogy a Nyu- get-Németarszágba irányuló amerikai kivite1 viszonylag olcsóbbá válik, az Amerikába szállított nyugatnémet cikkek pedig megdrágulnak. Világos, hogy ez ismét az amerikai ex- port-offenzívának kedvez. Nagy általánosságban tehát azt lehet mmn- damá, hogy a »gazdasági összeütközést« a Nixon-kormány nyugat-euróoai behatolási politikája váltja majd ki, amely élesebbe teszi az amerikai és nyugat-európai trösztök csatáját Nyugat-Európa piacán. EZEN BELÜL azonban egyelőre még pontosan meg nem határozható politikai következményei is lesznek a kibontakozó Nixon- vonalnak. Ha Washington valóban támadás* intéz a nyugatnémet márka ellen, ez óhatatlanul feszültséeet teremt majd az NSZK és az Egyesült Államok között, ugyanakkor pedio az együttműködés új lehetőségeit nyitja meg Franciaországgal, amely eddig léginké*^ megsínylette a nyugatnémet mátka túlerpv.* Aligha tévedünk, ha arra gondolunk, hogy a nixoni gazdasági elképzeléseknek éppen ez az egyik lényeges politikai indoka. lentős dolgozó rétegek foglalkoztatottságát, egész sor szovjet exportra termelő iparág fejlesztését. Ugyanakkor a szovjet közvélemény felfigyelt arra, hogy bizonyos finn reakciós körök az utóbbi időben lármás propaganda-hadjáratba kezdtek az j erősödő szovjet— finn gazdasági kapcsolatok lefékezése, sőt akadályozása érdekében. A Pravda nemrég ezeknek a szélsőséges köröknek a tevékenységével kapcsolatban rámutatott: »A monopolista tőkés Nyugathoz szorosan hozzászegődött jobboldali körök nem számolnak sem a politikai realitásokkal, sem pedig a finn nép érdekeivel, Mindenképpen igyekeznek aláásni Finnországnak a Szovjetunióval való barátságára irányuló jelenlegi külpolitikai vonalvezetését és Finnországot újra a nyugati hatalmak imperialista politikájánál: uszályához akarják kötni. A szovjet közvélemény álláspontja ebben a vonatkozásban teljes mértékben egybeesik a haladó demokratikus firm közvéleménnyel: a szovjet—finn barátságot szilárdító további erőfeszítésekkel, újabb gyakorlati lépésekkel kell felelni a szélsőséges reakciós körök tevékenységeire. HlSIilEOmUSBÓL Az AP amerikai hírügynökség a DNFF rádiójánaR bejelentésére hivatkozva közli, hogy február 11-én a partizánok kilenc fogságukban levő dél-vietnami kormánykatonát Tay Ninh tartomány felszabad’-!''J ‘ övezetében, Saigontól északnyugatra szabadon bocsátottak. A katonákat néhány hónappal ezelőtt ejtették fogságba. Azikivve volt nigériai elnök vasárnap egy oxfordi gyűlésen 14 pontból álló tervet terjesztett elő a Biafra elszakadási törekvése miatt kitört polgárháború befejezésére. A Dán Kommunista Párt XXIII. kongresszusa vasarnap véget ért. A központi bizottság beszámolójáról elfogadott határozat után a kongresszus megválasztotta az új központi bizottságot, amelynek elnöke ismét Knud Jespersen lett. Tizenöt ház égett le Vientiane külvárosában a holdújév ünneplése közben. A tüzet feltehetően gondatlan ünneplők okozták. Egy ezernégyszáz méter magasban levő korzikai üdülőhelyen lavina temetett maga alá 12 gyermeket. Hatot közülük sikerült kimenteni. Négy gyermeknek már csak a holttestét találták meg, kettőt pedig súlyos sérülésekkel ástak ki a hó alól. A Szuezi-csatorna Társaság igazgatósága csütörtökre sürgős ülésre hívta össze a társaság mérnökeit és révkalauzait, hogy megvitassák a húsz hónapja a csatornában rekedt hajók kijuttatásának kérdését.
