Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
Csütörtök, 1969. január 16. 3 \ SOMOGY! NÉPLAP Téli Szaporán pergő dobszót hoz felénk a falu végéről az éles, kellemetlen januári szél. Asszonyok — kezüket kötényükbe törölve —, férfiak — a gyorsan fejükbe nyomott sapkát igazgatva — iparkodnak a dobszó közelébe. Közben tréfás felkiáltások, megjegyzések hangzanak el: : — No, a Ten- kes kapitánya már megint munkába lépett... ! — Csak gyorsan, Tenkes, Munkában mert . megfagyunk ... Ügy látszik, nagyon tetszik neked a saját dobolásod ... — Miért nem mész el valami zenekarba ... ? Néhány figyelmeztető, erőteljes ütés a dobra, s »Tenkes«, azaz Jäger József kisbíró — ma már ő sem tudja, kinek köszönheti becenevét — azt ismerteti a falu lakóival, hogy a körzeti orvos másnap Eddén rendel. & A tanácsházán Galambos Imre elnök a legutóbbi látogatásom óta végbement fejlődésről — bizony már jó néhány évvel ezelőtt jártam Eddén — tájékoztat. Örömmel hallom, hogy az ezer lelkes község és a hozzá tartozó Alsóbogát, ha nem túl nagy léptekkel is, de lassan felzárkózik a már fejlettebb, jobb körülmények között élő községekhez. Járda és kövesút van, megoldották a vízellátást, Eddén és Alsóbogáton is autóbuszgarázst építettek. Most kaptak eddei telephellyel egy buszt, az naponta megy ■— á vasárnapot kivéve — Somogy- jádra, Alsóbogátra, s onnan Kaposvárra. — Néhány napja tartottunk tanácsülést __ Mindenki e gyetértett azzal, hogy az eddigi kétszáz forintos község- fejlesztési hozzájárulást háromszázra emeljük — mondja az elnök. Ebből a pénzből és társadalmi munkával — ami tavaly is 50 000 forint volt — fejlesztik, gazdagítják tovább kisbíró. a szövetkezet vezetőségi tagja, az üzlet állandó vevője — is egyetért. Van áru bőven: az írószertől a konzervekig, különféle ruhaneműkig minden kapható. Csupán a rizs hiányzik, mert néhány hét alatt valósággal »kifosztották« a boltot — öt mázsát vittek el a disznóvágásokhoz. S persze rengeteg sót, paprikát, borsot és más fűszert. Egy hónap alatt csaknem 100 000 forint forgalmat ér el ez a kis üzlet. & A hidegtől kipirult arccal lép el motorkerékpárjától nap Eddén Somogyi Néplapot ad át eddei és bogáti olvasóinknak. & Fázósan húzódik a vöröslő tűzhelyhez Edde legöregebb embere, a kilencven három éves Gadácsi József. Reszkető kezekkel gyújt pipára, s boldogan mondja: — Bözsi lányom hozta karácsonyra, ajándékba, Pestről... S aztán halk, nehezen érthető szavakkal, ki-kihagyó emlékezettel idézi fel gyerekkorát Édesapja akkor halt meg, amikor ő hatéves volt. Mostohája előbb suszterinasnak adta, végül pásztor lett belőle. — Az voltam, kérem,' egész életemen át, gondoztam a jószágot, de a munkámmal soha nem volt baj, mert tudtam a kötelességemet... Gyerekeit: István, Bözsit, Annát, Rózsit emlegeti. Elfutja a könny a szemét, amikor nyolc unokája, tizennégy dédunokája kerül szóba, ök mindig fölkeresik, hogy ajándékkal kedveskedjenek neki, s hallgassák a múlt századot is idéző emlékezéseit. Az Egyetértés Tsz irodájában jó hangulatban találom Horváth József elnököt. — Végeztünk a leltárral. A múlt esztendőt nem mondhatom rossznak, a kedvezőtlen időjárás ellenére sem. Amit a növénytermesztésben vesztettünk, azt pótoltuk az állattenyésztésben. Itt a tervezettnél 80 százalékkal magasabb bevételt értünk el. Egyebek között azzal is, hogy 397 hízó helyett 500 darabot értékesítetGadácsi bácsi Anna leányával, Jáger Józscfnéval. községüket. m Mindössze egyszemélyes vegyesboltot üzemeltet a so- mogyjádi fogyasztási szövetkezet. Kevés falusi üzletben tapasztalni ilyen rendet, tisztaságot és árubőséget. A helyiség virágokkal, zöldnövé- nyekkel díszítve, az áru is tetszetősen elrendezve, a berendezés modern. Papszt Lajosné vezető elismerést érdemel. Ezzel Farkas Imre nyugdíjas tsz-tag — Androvics József, a somogy- jádi postahivatal kézbesítője. Hozzá tartozik Edde és Alsóbogát. Van munkája elég, s bizony örül, ha végez a kézbesítéssel. — Amikor az újságot hozom, olyankor az eddeieknel: 130, az alsóbogátiaknak pedig 200 napi- és hetilapot, folyóiratot kézbesítek — mondja alig titkolt büszkeséggel. Annak viszont mi örülünk, hogy a postás naponta 160 tünk. Kár, hogy a tejértéke- sítós visszaesett, az idén jobban kell igyekeznünk. A tagság felének most is van állandó munkája: az állattenyésztésben, illetve az erdőn dolgoznak. Nyugodtan néz a hónap végén sorra kerülő zárszámadó közgyűlés elé nemcsak az elnök, de a tagság is. Hiszen a munkaegységenként tervezett 42 forintot és a 12 forint prémiumot biztosították, s elegendő tartalékkal kezdik ezt az évet is... Szalai László Az eddei »mintaboltban". Napirenden az új mechanizmus Valósuljanak meg fejlesztési terveink! Somogy megye úgy fejlődhet gyorsabb ütemben, viszonylagos elmaradottságát akkor számolhatja fel. ha fokozódik a beruházási tevékenység. A megyei pártbizottság határozata éppen ezért tartja nagyon fontosnak, hogy a már kidolgozott fejlesztési tervek megvalósuljanak, s a megyei pártvezetés nagy erőfeszítéseket fejtsen ki egyes területek (például Barcs) iparosítása érd tiké ben. Tavaly a megyei tanács megállapodást kötött a Budapesti Vegyiipari Gyárral, a Videotonnal, a Mechanikai Művekkel és a Budapesti Finommechanikai Vállalattal tahi, marcali és kaposvári telepek építésére, s lépéseket tettek a barcsi körzet iparosítására is. A somogyi iparosítás egyik leg járhatóbb útja a meglevő vállalatok gyors fejlesztése, mert ez elősegíti a termelékenység növekedését, javítja a termékek piacképessé! A múlt évben harminc százalékkal kevesebbet fordítottak fejlesztésre a vállalatok saját forrásaikból, mint 1966-ban. A fejlesztési alapok jelentős részét — a szövetkezeti iparban 52, a tanácsi iparban 29 százalékát — a forgóalapok növelésére kötötték le. Kevés vállalat kapott fejlesztési terveihez beruházási hitelt. Ebben az évben minden vállalatot ösztönözni kell arra, hogy saját forrásból és hitelből megvalósítsa a népgazdaság lehetőségeivel számoló, az álló- és forgóeszközök együttes fejlesztésén alapuló terveit. Vegyék számításba a vállalatok a tervezéskor, hogyan növelhetnék azoknak a beru- házásolkinak az arányát, amelyek a hitelpolitikai irányelvek szerint előnyöket élveznek (például devizamegtakarítás, az árumozgatás gépesítése stb.), mert ezzel jobban kihasználhatják a fejlesztési lehetőségeket, a saját források felhasználását. Az is fontos, hogy a beruházások anyagi, műszaki összetétele a gépi beruházások irányába tolódjon el. A tanácsok és a pénzintézetek karolják fel a vállalatok kezdeményezéseit, segítsenek nekik a körültekintő és megalapozott előkészítésben, a hitelkérelmek kidolgozásában. A megyei pártbizottság határozata azt is leszögezi, hogy a hitelpolitikai irányelveknek és a megyei céloknak megfelelő beruházások, hitelkérelmek előkészítése nem húzódhat el. Tavaly néhány vállalat kérelmét a késői jelentkezés miatt utasították el, éppen_ezért az idén rövid időn belül el kell készíteni az 1969. és 1970. évi hitelterveket, amelyek összhangban állnak a harmadik ötéves tervben megjelölt fejlesztési célokkal és a piaci igényekkel. Somogy a megyék sorrendjében az utolsók között áll a mezőgazdasági üzérnek állóeszközökkel való ellátottságát tekintve. Noha tavaly a termelőszövetkezetek jóval nagyobb összeget költöttek beruházásokra, mint a korábbi években, ez a helyzet még így sem változott. Legfontosabb feladat, hogy mindenhol felhasználják a rendelkezésire álló beruházási összegeket, még pedig korszerű .nagyüzemi építkezésekre. A tsz-ek helyezzék előtérbe a szarvas- marha- és sertésztenyésztést fejlesztő beruházásokat, a korszerű gazdálkodáshoz szükséges járulékos építkezéseket, valamint a szolgálati lakások építését. Az irányító, lebonyolító, tervező és kivitelező szervek és vállalatok pedig vegyék mindezt figyelembe, s jól összehangolt munkával gyorsítsák meg a munkálatokat. A mezőgazdasági beruházások kétharmadát a TÖVÁLL-ok végzik, ezért meg kell őket erősíteni műszakiakkal és gépekkel. Nagyon fontos, hogy a TÖV A LL-ck a munkák sorolásánál mindig első helyre tegyék a termelőszövetkezeti építkezéseket. A megyei pártbizottság megállapítása szerint a termelő- szövetkezetek gépállományának nagy része elavult, korszerűtlen (ezt a vitában felszólalók is megerősítették), s minél hamarabb föl kellene frissíteni. Éppen ezért a tsz-ek az éves tervük összéállítása- kor a gépesítést is helyezzék előtérbe. A tanácsok és a pénzintézetek támogassák a gyenge termelőszövetkezeteket abban, hogy megvalósíthassák a legégetőbb építési és egyéb beruházásaikat. A kivitelezések meggyorsításával fokozható csak a beruházási tevékenység, javítható a beruházások gazdaságossága. A megyei pártbizottság ülésén éppen ezért mélyrehatóan elemezték az építőipar tavalyi munkáját. Egyik oldalon mintegy háromnégy százalékkal nőtt a termelés (változatlan árakon számítva), javult a gépekkel való ellátottság, előre gyártó üzemek épültek, előbbre lépték az építőipari szerkezetek tipizálásában, valamelyest javult a beruházások koncentrációja, s csökkent a kivitelezés alatt álló befejezetlen létesítmények száma. A másik oldalon azonban csökkent a termelékenység, több fontos beruházásnál elhúzódott a kivitelezés, (s ez kárt okozott, nem javult, sőt egyes vállalatoknál csökkent a szervezettség, nem éltek a műszaki lehetőségekkel, s a minőség ellen továbbra is sok volt a kifogás. Ez meghatározza az építőipari pártszervezetek tennivalóit is. A kommunisták feladata, hogy a beruházásdk összpontosítására, a szervezettség javítására, a legfontosabb beruházások kivitelezésére részletes program, ütemterv kidolgozására ösztönözzék a vállalatukat. A somogyi tervező és építőipari vállalatok átlagbér- színvonala alacsonyabb, a szomszédos megyékénél és az országos szintnél, ez feszültségeket okoz, megnehezíti a szükséges mumkásléfcszám fölvételét. A január 3-i határozat újabb lépéseket javasol a meglevő aránytalanság megszüntetésére. Az építőipari vállalatod akkor tehetik a legtöbbet So- mogyért, ha előnyben részesítik a megye fejlődése szempontjából nagyon fontos ipari és mezőgazdasági termelő beruházásokat, a lakásépítkezéseket, az iparitanuló-iskolákat, ha mindent elkövetnek vállalatuk fejlesztéséért, a termelékenység növeléséért, s a szervezettség javításáért és a gyorsabb gépesítésért. A megyei pártbizottság ssrís: mézte a Somogy megyében élő emberek élet- és munka- körülményeit is. Megállapította, hogy tavaly tovább javultak a- lakosság életkörülményei, nőtt az életszínvonal. Tovább javult (ha nem is a kívánt mértékben) az egészségügyi és a kulturális ellátottság, fejlődött a közoktatás és a népművelés, javult a közlekedés. A lakosság pénzbevétele kilenc-tíz százalékkal nőtt, nagyobb volt a parasztság jövedelme és fogyasztása is. A falusi és a városi lakosság életkörülményei közeledtek egymáshoz. Javult a lakosság áruellátása, a fogyasztói árak alakulásában nem volt tapasztalható az országos irányzattól eltérő tendencia. Behatóan foglalkozott a megyei pártbizottság ülése a lakásépítéssel is. Felhívta a figyelmet arra, hogy szorgalmazni kell a vállalati lakásépítkezéseket, s a magán- és társasházak nagyobb számban való építését. A gazdaságirányítási rendszer egyéves tapasztalatait összegező, az idei feladatokat kijelölő megyei pártbizottság! ülés határozatát csak úgy valósíthatjuk meg, ha a megye minden kommunistája. Somogy minden lakosa tudása legjavát adva munkálkodik a tervek végrehajtásán. L. G. Csaknem félmillió forint vendéglátóipari üzletekre Szulokban (Tudósítónktól.) A homokszent györgyi fogyasztási szövetkezet szuloki taggyűlésein a tagság évek óta kérte, hogy a szövetkezet újítsa fel a község vendéglátóipari egységeit A múlt évben a homok- szentgyörgyi szövetkezet saját erőforrásaiból megoldotta ezt a problémát. Szülök egyszerre két vendéglátóipari üzlettel gazdagodott. A szövetkezet házat vásárolt és azt átalakították, söntést, külön szórakozótermet alakítottak ki, és korszerűen berendezték. Ezt az üzletet már a múlt év decemberében megnyitották. Űjjászületőben van a régi községi kocsma is. Itt épül a presszó és a büfé. A szuloki vendéglátóipari űzettek fejlesztésére 480 000 forintot költ a homokszén t- györgyi szövetkezet. A következő lépés Kálmáncsa üzleteinek korszerűsítése lesz. Bővíti kertészetét a darányi tsz Negyvenholdas öntözéses kertészetét harminc holddal bővíti az idén a darányi Új Ötven éve történt Megalakult a Munkaügyi Bíróság Fél évszázaddal ezelőtt alakult meg Kaposváron a Munkaügyi Bíróság. A munkaadók és a munkavállalók közötti sok vita miatt szükség volt arra, hogy valamilyen magasabb fórum megvédje a munkások érdekeit igazságos döntés szülessen egy-egy ügyben. A Munkaügyi Bíróság tárgyalásain megjelentek a munkások soraiból jövő ülnökök. A kormány intézkedése nyomán létrehozott Munkaügyi Bíróság szinte előiskolája volt — a korlátozott lehetőségek ellenére is — a Tanácsköztársaság idején népi elnökökkel dolgo- gozó bíróságoknak. Ha sok korlátja volt is ennek a rendelkezésnek, ha nem adott is a munkásságnak teljes döntési jogot, annyit biztosított, hogy Magyarországon először beleszólhasson saját ügyeinek intézésébe.-Élet Tsz. Eddig főként sárgarépa, paprika termesztésével foglalkoztak. Most a megnövekedett területen saláta, káposzta és más zöldségfélék vetésével, palántázásával is megpróbálkoznak. Hollandi ágyak kialakítását tervezik, a palántanevelést új hajtatóházban szeretnék végezni. A szövetkezet vezetői a közeljövőben olyan gazdaságba látogatnak. ahol működés közben vizsgálhatják meg a gördülő, helyét változtató hajtatóházak előnyeit, hátrányait. A vízkiemelő berendezések már rendelkezésre állnak, a kertészetet esőztet'" berendezéssel locsolják majd. Termelnek magról vetett olasz hagymát is az öntözött területea.
