Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

SOMOGY! NÉPLAP 6 Vasárnap, 1969. január 12. Kun Béláné: A MA ÉS A HOLNAP MOZIJA K un tőrjéről szóló vissza- emieaezése 1966-ban — Kun Béla születésének nyolcvana­dik évfordulójára — jelent meg. A könyv lapjain a .hi­vatásos forradalmár nagysze­rű élete tárul fel a nehéz sorsban osztozó feleség meg­tisztult emlékeiben. A könyv első oldalain a fiatal Kun Béla élete tárul fél: a család, az iskola, az a környezet, amelyben a gyer­mek és az ifjú felnőtt. A gimnazista Kun Béla Zilahon abba a gimnáziumba járt, ahol Ady Endre is tanult. Ap­ja Ady Endrét kérte meg, hogy egyes tantárgyaikból korrepetálja, sőt a »pálcázás- ra« is felhatalmazta. A szi­gorú apa távozása után «Ban­di« a megszeppent kisdiákot vigasztalta: »Ne félj, gyerek, magam is makacs ember va­gyok!« Nem tudni, hogy a »különóráknak« milyen sze­repe volt Kim Béla irodalmi érdeklődésének kialakításá­ban, s abban, hogy a gimná­zium befejezése után — bár •««.végezte a kolozsvári egye­tem jogi fakultását — újság­író lett Újságír óekodott a pezsgő szellemi életű Nagy­váradon, ahol »rajongó« híve és »lelkesedő« tanúja volt az ott gyülekezett haladó ma­gyar írók törekvéseinek, s a váradi éjszakában »szédült áhítattal« ismételgette Ady Fölszállott a páva a várme­gye házára című versének so­rait (Az őszirózsás forradal­mat követően Ady Endre az őt meglátogató Bemáth Ilma festőművésznőnek arra a kér­désére, miért nem örül, ami­kor itt a rég várt forrada­lom, »keserűen« így válaszolt: »Elz nem forradalom. Már özönlenek'vissza Oroszország­ból a magyar katonák. Kun Béla már küldözgeti velük a bakancsaikba rejtve a röp- iratokat és az igazi forradal­mat; amikor Kun Béla az elvtársaival hazaérkezik — és ez már nem késhet soká —, akkor lesz Itt az igazi for­radalom!« A költő halálakor »Kun Béla nem rejtette eü könnyeit. Akadozó hangon mondta a verset: »Bús kol­dusok Magyarországa .. -« Kun Béla mindvégig megőriz­te »áhítatát« Ady Endre köl­tészete iránt A »rend«-del, a kizsákmá­nyolok hatalmával első ízben a kolozsvári kőművesek sztrájkjáról írott röpirata miatt került összeütközésbe. Ékről a Nagyváradi Friss Új­ság 1907. május 16-j száma így tudósított: »Érdekes saj­tóperben hozott tegnap a ko­lozsvári kir. törvényszék mint esküdtbíróság, szigorú ítéle­tet. Kun Béla volt kolozsvári hírlapíró, most a »Budapesti Napló« munkatársa került tegnap a vádlottak padjára. Kun Béla ugyanis a múlt nyáron a kolozsvári kőmű­vessztrájk alkalmából, a csendörök által lelőtt Dán Péter kőművesmunkás halála alkalmából egy erős hangú röpiratot írt és adott ki... az ebben foglaltakért sajtó út­ján elkövetett lázitás és ha­tóság elleni erőszakra való felhívás miatt emelt ellene vádat az ügyész. A kolozsvári kir. törvényszék Kun Bélát bűnösnek mondta ki és ezért hathavi államfogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítél­te«. Kun Béla hamarosan veze­tő egyénisége lett az erdélyi munkásmozgalomnak. Ügy emlegették, mint »a kolozs­vári munkásotthon egyik leg­ismertebb szónokát«, »a sze­génység fogadatlan prókáto­rát«. A könyv egykorú doku­mentumok, újságok és a har­Figyelem! Ingyenes halászlékóstolót tartunk f. hó 14-én „ 17 órától 22 óráig | CSER vendéglő costársák visszaemlékezései alapján élettel teltein elevení­ti meg Kun Béla életének egyik legérdekesebb szaka­szát, azt a nagyszabású mun­kát, amelyet a hadifogságban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén és az ezt követő időszakban vég­zett Az Októberi Forrada­lom Levéltárában fennma­radt Kun Béla 192i. július 1-ón kitöltött pártűrlapja. Az űrlap több adatot tartal­maz a hadifogoly Kun Béla tevékenységéről. Többek kö­zött arra is választ ad, hogy Kun Béla 1916. júniusa körül lépett be a bolsevik párt tomszki szervezetébe. A »Mi­lyen pártmunkát végzett 1917-ig« kérdésre az űrlapon a következő válasz található: »1917. márciusától 1917. ok­tóberéig Tomszkban propa­gandista és literátor, a váro­si pártbizottság tagja; az 1917-es októberi forradalom után a »Pravda« munkatár­sa és a »Szocialista Forrada­lom szerkesztője«. Szervezte a külföldi hadifoglyokból ál­ló csapatokat, s maga is fegy­verrel á kezében harcolt a szovjethatalom megszilárdítá­sáért. A magyar történelem számára kiemelkedő ese­ményt jelentett 1918. már­cius 24-e, amikor Kun Béla és harcostársai Moszkvában, a Hotel Dresdenben megala­kították az Oroszországi Kommunisták (bolsevik) Pártja Magyar Csoportját. A könyv több dokumentumot idéz Lenin és Kun Béla kap­csolatáról. Kovács János visz- szaemlékezése a magyar cso­port működését, Lenin és Kun Béla kapcsolatát fölelevenít­ve írta: A Moszkvai Magyar Csoportnak a Szovjetunió népbiztosai között több ba­rátja volt. Elsősorban Lenin elvtárs, aki nemcsak nagyra becsülte, de nagyon szerette is Kun Bélát. Az ő szemé­lyén keresztül az egész ma­gyar csoportot, amely Lenin elvtárs szerint jól szerkesz­tett, hetenként kétszer har- minc-negyvenezer példány­ban megjelenő lapjával, a Forradalmi írások számos füzetével, az agitátortanfo- lyam megszervezesével és be­indításával, a Kommunista Könyvtár megjelent, kötetei­vel és egyéb forradalmi tevé­kenységével eredményes munkát végzett a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom megerősödése és továbbfej­lesztése érdekében«. L enin nyolc gramafanha mondott beszédéből egyet a magyar proletárfarra- dalamnak szentelt, amelyben Kun Béláról így nyilatkozott: »Kun Béla elvtársat jól is­mertem, már akkor, amikor hadifogoly volt Oroszország­ban, és nemegyszer jött hoz­zám beszélgetni a kommu­nizmusról és a kommunista forradalomról. Ezért, amikor értesítés jött a magyar kom­munista forradalomról, még­hozzá olyan értesítés, ame­lyet Kun Béla irt alá, azonnal arra gondoltunk, hogy be­szélni kell vele és pontosab­ban tisztázni ennek a forra­dalomnak körülményeit... Az a válasz, amelyet Kun Béla elvtárs adott, teljesen kielégítő volt és eloszlatta minden kételyünket... El­múlt két nap és mi_ teljes mértékben meggyőződtünk ar­ról, hogy a magyar forrada­lom egyszerre, rendkívül gyorsan, kommunista irányba terelődött«. Lenin 1919. áp­rilis 3-i beszédében is igen meleg hangon szólt a bolse­vik párt magyar gyermekei­ről: »...öreg emberek azt szokták mondani: Felnőttek a gyerekek, emberre lettek, A hírom fai Üj Barázda Mg. Tsz eladásra kínál fel 16 db MTZ 45 LE traktort. Ár megegyezés szerint Az erőgépek a tsz központjában megtekinthetők. £ Érdeklődni személyesen, ® vagy Háromfa 6 telefonszámon lehet; most már meghalhatunk. Mi nem készülünk meghalni, mi haladunk a győzelem felé, de amikor olyan gyermeket látunk, mint Magyarország, ahol már szovjeuhatalom van, akkor azt mondjuk, ml már megtettük a magunkét nem­csak orosz, hanem nemzetközi méretekben is ...« Kun Béla 1918 tavaszán ke­rült a nemzetközi kommunis­ta mozgalom élvonalába. Ekkor alakult meg a bolse­vik párt mellett működő Külföldi Csoportok Föderá­ciója, amelynek elnöke lett. Leninnel, Marchlevskyvel, Lic-bkneehttel és Luxemburg­gal együtt írta alá a III. in- temacionálé első kongresszu­sát előkészítő kiáltványt. Az őszirózsás forradalmat követő napokban a Moszkvá­ban élő'magyar kommunisták elhatározták, hogy hazatér­nek. Kun Béla november kö­zepem érkezett Budapestre. A kötet lapjain megelevened­nek a hazatért kommunisták és az itthoni baloldali, forra­dalmi szocialisták tárgyalásai a KMP megalakításáról. Elénk tárul a Visegrádi utcai pártközpont tevékenysége, a munkástomegeket magával ragadó lelkes agitáció, me­lvet 1918 végén és 1919 ele­jén a kommunisták a szocia­lista forradalom előkészíté­séért tettek. Az emlékek felidézik a P°l* gári—szociáldemokrata kor­mány 1919. februári támadá­sát a kommunista párt és ve­zetői ellem. Kun Béla és a párt vezetőinek hitét a mun­kásság győzelmében, majd a polgári remd összeomlását és a Tanácsköztársaság kikiáltá­sát. A Tanácsköztársaságról szó­ló részben kevés a személyes visszaemlékezés Kun Bélára, »alig láttáim őt« — írja a szerző. De mégis sokat el­mond arról a gigászi munká­ról, amelyet Kun Béla veze­tésével a magyar munkásosz­tály végzett a régi remd le­rombolásáért, az új szocialis­ta állami, gazdasági remd ki­alakításáért és védelméért. K un Béláné élénk színek­kel festi meg könyvé­ben a magyar kommunisták ausztriai internálásának meg­próbáltatásait, majd Kum Bé­la Szovjetunióban kifejtett tevékenységét. Feltárul a ma­gyar kommunisita emigráció élete és küzdelme, amelyet a magyar nép, a munkásosztály szabad és boldog életéért ví­vott. Kun Béláné könyve át­fogó képet ad forradalmár férjének életútjáról s a vele küzdő magyar kommunisták történelmi érdemeiről. Tóth Ilona 'Szélesedő «vászon A látómező kitöltése: 1. A tv nézésekor a néző látóme­zeje csak 5 százalékban kitöltött, 2. normálfilmnél ez 15 százalék, 3. szélesvásznú vetítésnél 30 százalék, 4. panorá­ma vászonnál 80 százalék. Sokat olvashatunk mosta­nában a televízió és a mozi »párharcáról«. A televíziós készülékek szaporodásának arányában csökken a mozi­látogatók száma; alapjában véve érthető ez a világjelen­ség. Ahhoz, hogy a mozi visz- szaszerezze régi jogait, valami újat kell produkálnia. S va­lóban világszerte folynak a kísérletek olyan vetítőrend­szerek kidolgozására, amelyek a riézó élményét annyira fo­kozzák, hogy meghozza az »áldozatot«, és a kényelmes otthoni tévézés helyett ismét elfoglalja helyét a nézőtéren. A mozgóidul tulgjlonkép- pen századunk szülötte: az 1900-as párizsi világkiállítá­son láthatott először 25 000 néző mozgó néma-filmet. Ha­marosan követte ezt a han­gosfilm, amely már tökéletes szórakozást nyújtott Ám a technika soha sem áll meg... Az új követelmény — már a televízió hatására — az, hogy közelebb kerüljön a né­ző az élő valósághoz: megje­lent a szélsvásznú film. A né­ző szélesebb vásznon, olyan látószögből nézheti a képet amely közelebb áll a termé­szetes körülményekhez. A térhatású (sztereo) hang to­vább növelte a nézőben a valóságérzetet Nem sokkal később feltűnt a sztereóid m, de hamar ki is ábrándultak belőle. A né­zőnek vagy mereven kellett ül­nie, vagy különleges szem­üveget kellett viselnie; ilyen mozi volt Budapesten az 1950-es években a Toldi Film­színház. Hamarosan azután visszaalakították hagyomá­nyos mozivá. Az ezután tért hódító szé­lesvásznú filmek, a panorá­ma vetítési rendszerek három csoportba oszthatók: több gé­pes eljárás, torzított képele­mes eljárás és torzitatlan képelemes eljárás Többgépes eljárás esetén legtöbbször há­rom vetítőgépet használnak. A torzított képelemes eljárásnál a felvételnél különleges torzító objektívvei vízszintes irányban zsugorított képet állítanak elő, melyet vetítéskor ellentétes torzítással az eredeti formára alakítanak vissza. A torzitat­lan képelemes eljárást honosí­tották meg a budapesti Cor­vin Filmszínházban. A rend­szer amerikai feltalálójának. Michael Toddnak az eljárását luőV-oen mutatlak be Párizs­ban. A rendszer nem, tartal­maz új gondolatot, hanem a fiknszéiesseg megkétszerezé­sével jó lehetőséget ad a kép­minőség es sztereofonikus hang,visszaadás javítására. A felvételt nem 35 mm-es, hanem 70 mm-es szélességű fiimszalagra veszik feL Ennél a rendszernél tehát, a panorá­ma rendszerrel ellentétben, három filmszalag helyett csak egyet használnak. Egyetlen objektívvei a képet majdnem akkora szög alatt veszik feL mint amilyennel a három ob- jektiwel ellátott háromfilmes kamera dolgozik. A vetítés is óriás méretű vásznon 8,2x16 m) három helyett egyetlen géppel történik, és ez kizárja a panoráma filmre jellemző függőleges irányú illesztési sáv keletkezését és kiküszöböli az illesztési helyeknél fellépő vil­logást. Már a további jövő képe is kezd kirajzolódni a filmtech­nika terén. Az egyik ilyen irányzat a circoráma. A szov­jet drearáma mozi kétszintű. A két gyűrű alakú vetítőfelü­let átmérője kb. 16 m. A vetí­tőernyők mögött 22 vetítőgépet szereltek fel: mindegyik vetí­tőernyőre 11—11 gépből vetí­tenek. A vetítőfelület mögött a hangszórókat 7 csoportba ren­dezték el, és a hang pontosan követi a vetítőemyőm leját­szódó cselekményeket. Ekinek a rendszernek azonban ko­moly elvi hibája, hogy — mi­vel kör alakú a nézőtér — a nézőnek állnia kelL Ilyen kö­rülmények között csali rövid- filmet lehet készíteni. Másik irányzat az Aromára- ma rendszer, ami tulajdon­képpen szagos mozit jelent New Yorkban nyitották meg ezt a mozit, ahol A nagy fal mögött című, Kínáról készült négycsatomás, szélesvásznú, sztereofonikus, 35 mm-es fil­met mutatták be. A vetítés alatt a nézőtérre a szedőzöbe- rendezésen keresztül olyan le­vegőt juttatnak, amely külön­féle szagos, illatos anyagokat tartalmaz. A film bemutatása alatt a szagokat és illatokat több mint hússzor váltják. Az előadás alatt a néző rózsái 11a- tot szagolhat, érezheti a friss fű. az alma, tea, különféle ételek, égő gyanta, fa, dohány, egyes állatok jellegzetes sza­gát Ennek a rendszernek az a célja, hogy a film érzékelési folyamatába a látáson és a halláson kívül a szaglást is be­iktassák, Elgyelőre nem lehet, végleges véleményt alkotni ennek az irányzatnak a jövő­jéről. Színes, térhatású. szagos körmozi vagy ki tud «a még ma, hogy mit tartogatnak a mozi­sok. Egy azonban biztos: az állandóan fejlődő fümtechni- ka még sok meglepetést tarto­gat a mozi látogatóknak. Gazdag vadásxidény Szarvas, nyúl, őz exportra Naponta negyven-ötven va­dat vesznek át a MAVAD leg­nagyobb vidéki kirendeltségé­nél, Kaposváron. A húskom­binát hűlőházában nagy mennyiségben tárolnak özet, szarvast, nyalat és vaddisznót. Négy megye: Zala, Somogy, Tolna és Baranya állami és vadgazdaságai, rezervátumai és vadásztársaságai a szállí­tók, A legtöbb vadat a so­mogyi vadá­szok adják a. kirendeltség, nek, és ennek iá részét a Lé- bodi Állami Gazdaság területéről szállítják Kaposvárra. Egy vadászati szezonban negyven vagon vadat exportál a kirendeltség Nyugat-Német- orszába, Franciaországba es Olaszországba. Kisebb mennyiségben az NDK és Csehszlovákia is vá­sáról Kaposvárról. A kirendeltséghez be ' "> - tott szarvasok egy részét na megyei Mözsre viszik osz­tályozásra. A téli vadászidény még tart, de mar most szép eredmé­nyekről adhat számot a ka­posvári vadfelvásárló telep: apróvadból, nyálból, fácánból ugyanannyit, szarvasból, őz­ből, vaddisznóból pedig 30 százalékkal többet vettek át a négy megye vadászaitól, mint az előző szezonban. Képeinken: 1. Szállítás előtt hűtőkamrába rakják a nyula- kat. 2. Még tart a vadász­idény, mindennap friss szál­lítmány érkezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom