Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
9 Vasárnap, 1969. január IS. SOMOr.TI NffPCAP KÖZÖS TANÁCSOK A FONYODI JÁRÁSBAN Ebben a cikkben azokról a közös községi tanácsokról lesz szó, amelyeket az elmúlt napokban és hetekben köszöntöttünk szerte a megyében két-három vagy éppen négy község választott új végrehajtó és állandó bizottságot. Ságvár, Lábod, Görgeteg, Len gyeltóti, Balatonkeresztúr, Si monfa; az időrendi sorrendbő csak párat ragadok ki — mu tatóba. Lengyeltótiban január nyol- eadikán került sor az ünnepi ülésre. A volt járási székhelyhez Hács és Kisberény csatlakozott, miután a múlt év tavaszán a termelőszövetkezetek egyesültek. Szikrázóén hideg az idő, a napsütés ellenére halinacsiz- ma, prémes kabát, kucsma jelzi a mínusz fokokat. A körzeti pártszervezet helyiségében nemcsak a dörmögő kályha, hanem a hangulat is barátságot áraszt. A Hazafias Népifront nevében Szabados András fanyódi járási titkár tett javaslatot a végrehajtó bizottság tagjaira, az állandó bizottságok vezetőire valamint tagjaira. Az alakuló tanácsülés egyhangúan választotta meg Kardos Józsefet, Horváth Jánost, Kubik Gvörgyöt, Szo- ván Józsefet, Bíró Lászlót, Bencés Istvánt, Selyp Ernőt, Szaván Károlyt és Sípos Ferencet. A végrehajtó bizottság pedig a függetlenített vezetőit: Bencés István elnököt, Horváth János elnökhelyettest és Sipos Ferenc titkárt. A három állandó bizottság vezetőinek és tagjainak megválasztása után Nemes János, a Fonyód! Járási Pártbizottság első titkára köszöntötte a Lengyeltóti néven egyesült közös tanácsot. Hangsúlyozta, hogy eredményeket csak úgy lehet elérni, ha tervekkel, a tenni- akarás bdzonyíté'-aival keresik meg a lakosságot és a felsőbb szerveket. Végezetül jó munkát, sok sikert kívánt az új vezetőségnek. Másnap »viharosabb« körülmények között ült össze Balatonkeresztúr, Balatonmária- fiirdö és Balatonújlak község alakuló tanácsa. Amikor Szo- kola Károlyné dr., a járási tanács vb-titkára felolvasta a végrehajtó bizottságba javasolt személyek neveit, innen is, onnan is kezek emelkedtek a magasba, szót kérve. Előre kell bocsátani, hogy valamennyi községből a lakosság létszámának figyelembevételével javasoltak VD-iaeo ; a közös tanácsba, s éppen ez váltotta ki a vitát. Hajdú József és Böröcz Gyula kért“ a tanácstagokat, hogy fogadják el nevük törlését a listából. Keresztúr és Mária községek között évek óta folyik a rivalizálás, ami az elmúlt évben, a tanácsok egyesítésének e'ö- készületi munkálatai során fokozódott. Miután a székhelyközség Balatonkeresztúr lett s innen négy tagot javasoltak a vb-be, 4 máriai tanácstagok keveselték, hogy az ő községükből csak három név került ’ iavasolta> - ;! t ■' ték a felszólalások, vélt és j>- gos sérelmek kavarogjak a t an terem b'.“Ti. új nevek kerültek napvilágra. Végül is a tanácsülés elfogadta Sass József, Zalamek József, Gál László, Bakos Ernő, Borbándi Ambrus, Novak József, Szabó László, Papp László és Kutnyák Gyula vb- tagságát és megszavazta Borbándi Ambrus elnöki, Novák József titkári és Gál László elnökhelyettesi tisztségét. A tanácsülésen részt vett és felszólalt dr. Bagó Gyula, a Fonyód! Járási Tanács vb elnöke és dr. Tóth Sándor, a megyei tanács osztályvezetője. Mindketten hangsúlyozták, hogy segítő szándékúnak értékelik az elhangzót vitát, mert ez azt is jelenti, hogy valameny- nyi tanácstag felelősséget érez az újjáválasztott vezetőség és állandó bizottságok munkájáért. Dr. Tóth Sándor a közös tanács előtti feladatokról beszólt, különösen hangsúlyozva a községek üdülőhelyi adottságainak fejlesztését. S. G. Interjú az in Merre jár, elkerüli-e hazánkat a hongkongi vírus ? mitől influenza? — Óvintézkedések, védőoltások - el is kerülhető — ha ideérne... — Meddig nátha,- Enyhe is lehet, i “neske könnycseppjei nem szűnő patakban peregnek végig halványpiros orcáján. Testi fájdalmakra könnyebben találni írt, sebei felvéreznek azokra a szavakra is, amelyek eszébe juttatják Titit, a fekete-fehér törpe tyúkot. Ti ti nincs többé. A pótolhatatlan kincs utáni fájdalmat osak egy dolog enyhítheti némileg, a legdrágább kincsünk, az Igazság. Gyakorlatban: az igazságszolgáltatás Déneske hisz benne, látom. Hetedik osztályos tanuló, abban a korban van, amikor világosan megfogalmazzák előtte a tankönyvíró bácsik, hogy az igaz dicséretet kap, a hazug elnyeri méltó büntetését. S jó, ha nemcsak az iskolában tanul Déneske, hanem az életből is. Teljes volt az ünneplés ka- rácsonv első napján, amikoris felhőkbe bujt a nap és sűrú köddel takarta el szemét, hogy ne lássa a földet. Dél felé lehetett, amikor az udvaron tol- tászkodó Titit, a fekete-fehér törnet.vúkot egy kisfiú ellopta Szaladt utána Déneske apja de a kerítésen át szökő tolva i* nem érte be, mire megkerülte a házat, nyoma veszett. Akadt segítségük a keresőknek: a szomszédok, akik látták a besurranót. elmondták hogv nézett ki. A nvomozás sikerrel is járt, megtalálták a tolvaU. aki be is vallotta bűnét. De Titi nincs többé. Horváth Istvánékhoz szaladt be menedékért Jani Csaba a fehér-fekete tvúkkal. azzal, hogv maid visszajön érte — Kihallatszott, hogy Titi énekel — rabmadár —, s bejött az utcáról egv ember, azt mondta, övé a törpetyúk. ezzel elvitte — vallották az apukának Horváthék. — Csöppnyi hús az egész ad’ák vissza, ha még él, hozok helyette egv egész pulykát vagy amit kérnek — mi- haszna. szobáhan a karácsonyba alatt Déneske ajándékai között egy kis csomag Kék tolla' ez van ráírva: TITINEK. Finom papírszalvétában sárga kukorica- szemek. Titi karácsonyi ajándéka. Ebhez nem nyúlhat hozzá senki. És mi történt közben, hisz egy hét is lepergett a tolvaj- lás óta? Titlnek. a fekete-fehér törpe+vúknak van egy kis kakasa is, a Toto. Toto keresi Titit. TITI Valódi történetem szereplői név szerint azonosak az élőkkel. Egy rövid hirdetés nyomán találtam rájuk. »Karácsony napján elveszett egy fekete-fehér törpetyúk a Süketnéma Intézet udvaráról Kérem az Április 4. köz lakóit, magas jutalom ellenében segítsenek kedvencem megtalálásában. Bencze Dénes VII. osztályos tanuló. Süketnéma Intézet.« Horanyi Barna Egy éve meglátogatta me tyónket, s hosszabb ideig vendégeskedett« itt az A—i influenzavírus. A sajtó és a rá dió közléseiből egy újabb, ún hongkongi influenza terjedésé ről hallottunk. Jóllehet még nem fenyeget közvetlenül megkerestük a legiiletékeseb bet, dr. Tóth Sándort, a So mogy megyei KÖJÁL igazga tóját. Megkértük, tájékoztass' olvasóinkat: mi a helyzet, mi re számíthatunk jelenleg és t ovábbi afcban ? — Mindenekelőtt: az embereket, a közvéleményt változatlanul foglalkoztatja ez a kérdés. Van-e hazánkban pillanatnyilag influenzajárvány ? — Egyértelműen válaszolhatok: nincs. Sem hongkongi >em egyéb influenza, bár a betegforgalom 35—40 százaié ka most is hurutos, náthás megbetegedés. Szeretném it felhívni a figyelmet a náthr ás az influenza közötti alap vető különbségire. Mindkettő valamelyik vírus okozza, ár tünetekben óriási a különbség. \ nátha elsősorban huruto megbetegedés, amelynél nine magas láz, nincs rossz közérzet; sok ellenben a váladév képződés. Olyan náthásoknál viszont, akik hajlamosak valamilyen krónikus megbetege lésre (arc-, homloküreg-, kö zépfülgyulladás; orrsövényel- ferdülésük van stb.), fellóphe' egy másodlagos fertőzés, am.el súlyossá teheti a náthát is. Ilyenkor könnyen elmosódik r határ a nátha és az influenz" tünetei között. Az influenza lényege: cseppfertőzéssel téried, akár a nátha. Azonba" ennél kevés a hurut, a váladék; de rossz közérzettel, magas lázzal jár; olykor gyomor- bél-, végtag- és fejfájással is — Mi az ún. hongkongi influenza lényege; milyen a lefolyása és meddig terjedt el eddig az ismert adatok szerint? — Az Egészségügyi Világ szervezet influenzaközpontj V iák tájékoztatása alapján s núlt év júliusában az ázsiai Hongkongban tere bélye ede 11 árvánnyá először az »A—í Hongkong« vírus. A nagy nép sűrűség, a mostoha higiéné viszonyok miatt gyorsain terjedt a környező szigetvilágban Ausztráliában, majd az Egye ült Államok bizonyos területein is. Európában a brit szigeteken zárt körben jelsntke vett; kontinensünkön járvány formájában még nem észlel ték, csak egyedi, családi megbetegedésképpen, néhány országban. — Véleménye szerint elkerülheti hazánkat? — Erre ma még a szakemberek sem tudnak válaszolni. Ez is, az is lehetséges. Tekintve, hogy a tavalyi A—2 vírus éppen a Duna alsó szakaszána' területeim, Baranyában, to vábbá Dél-Somogyban jelentkezett először, jó, ha résen vagyunk. — Miiyen óvintézkedéseket tettek eddig? — Az Országos Közegészségügyi Intézet vírusosztálya út ján még a nyáron gyártottal 300 000 adag oltóanyagot. Eb bői mi kb. 6000 adagot igényeltünk Somogy részére. Ugyanakkor az influemzagyanúsok tói folyamatosam vizsgál.?*' anyagokat küldünk a pé-si ví ruslaboratóriumiba. megfigye lésre. — Kik kapták meg. Illetve kik kaphatnak védőoltást? — önkéntes jelentkezés alapján mindenekelőtt azok, ikik idült szív-, tüdő-, vese-, lleíve anyagcsere-betegségben szenvednek. Általában az öregek. Azutám a fokozott fertőzési veszéllyel dolgozók 'egészségű fviek. men tők stb.); a közlekedési dolgozók, a fomosabb üzemiek dolgozói és a nagyobb közösségben élő személyek. Ha azonban szükséges ’esz, idejében igénylünk még iltóany? eot. — Milyen a hongkongi influenza lefolyása? — A korábbi A—2 járványok tó] tüneteiben nem tér el 1 végesén. Egy-két napig tar- 'ó bevezető tüneteik után a betegség 3—6 nap alatt elm 'Mk, ha nem lép fel valamilyen szövődmény. — Hogyan védekezzünk, hogyan előzzük meg a betegséget? — A személyi védekezés a legfontosabb. Tartsuk megfelelően a kondíciónkat: sétával, -ok friss levegővel, mozeiással, Ás fogyasszunk vitaminokban 'főleg C-vitaminokban) gazdag '»teleket. S a szokásos tanács: n hőmérsékletnek megfelelően, "éteeesen öltözzünk. Járvány ideién kerüljük a tömeget, és •»agyon vigyázzunk beszédnél, üsszentésnél! Kevesen gondolnak arra, hogv ha valaki -szabadon«, zs^bke^dő nélkül tüsszent, a 3—-6 m étere, kör- -"tben (beszéddel az 1—2 mé- teirel levő személyeket »meg- »iándékozza« vírusaival... Óvakodjunk a »kalap’-úrá- rástól!« A nauyobb szesz- mennyiség elfogyasztása kitá- tetia az orr- és nyálkahártya ■»•'eit, s ezz“l szabaddá vá'ik az át a további fertőzé-ekhez. T'lőviyvá 7/.) tteü. az óvó rendszabályok megtartásával vi- -zont em'h" lefolyású vagy elkerülhető lehet az influe-—» í . W. E. EQY KILÓ AQYAQ — Elmentem azokhoz, akik a két állatot adták — mondja a történetet tovább az apuka. — Megkértem őket, ha csak karácsonyra is, Déneske bánatának némi enyhítésére, adjanak egy törpetyúkot. Hazahoztam s mondtam: itt a másik Titi. Déneske mellére ejtette fejét, sírása mögül alig hallatszott ki: — Nincs másik Titi. — De lesznek Titlnek kis Titijei, ugye — mosolyogtatja meg az apuka Déneskét. ár tojni kezdett a törpetyúkunk. Először nyolcat, aztán tízet. Mire nem képes az ember ilyen esetben: telefonáltam a keltető-üzem igazgatójának, megkértem nagyon szépen, ha elvinném a tíz tojást, kikeltetnék-e? A történetet is elmondtam persze. Soron kívül vállalja. — Ugye, ha kikel egy, az !gazi Titt lesz, Déneske? — fordul most az apuka a sirán- kós kisfiúhoz, aki közben behozta a szobába megmutatni Totót. — Nem akarom, hogy Titi 'égvén a neve. Tötö ... Déneske könnycseppjei nem szűnő patakban peregnek végig halványpiros orcáján. Igaz könnyeik. Azt mondta Déneske apuká ía, hogv Toto tudja, mi az teaz, búzában a szemét. Olyankor megrázza pirostara- !os anró fejét. Most pedig Toto elóremer^sztett nyakkal fi- gvel... Eme végső igazságszolgálta- ásra is. érzem, amikor e sorokat írom, figyeli szavaimat.. A hegy oldalában rövid szárú, vörös futórózsa ölelésében ágynemű szellőzik a a ház erkélyén. — Kinga! Kinga! — kiált át egy kedvesen öreg hang a kerítés orgonabokrain. — Tessék? Csókolom! — Sikerült az érettségid? — Igen. Túl vagyok rajta... — És ... mihez kezdesz ? — Fogalmam sincs .., egyelőre takarítok. — Volna kedved a fogtechnikához? Oda van összeköttetésem! .. .Ahogy ott áltam a lepedőket, párnákat, paplanokat szorítva, a szemem előtt soksok pénz jelent meg. Százasok, húszasok, kötegelve és hanyagul beszórva a szekrénybe. Aztán hirtelen a fogaimra gondoltam, nyelvemmel végigsimítottam őket és furcsa volt, hogy még soha nem voltam fogorvosnál. — Köszönöm, hogy tetszett szólni, beszélek anyámmal. Elég lesz délután a válasz? — Persze. Gyere át, és majd tőlem felhívjuk az ismerősömet! ... Ebéd után az öblös, kényelmes fotelokban sziesztá- zott a család. Nagyika, mint mindig, most is elbóbiskolt a duruzsoló beszélgetés közben, hófehér halát háló szorította le, összekulcsolt kezére rátekeredett a rózsafüzér. — Volna kedved a fogtechnikához, lányom? — Talán .., nem tudom .., inkább jelentkeznék Iparművészeti Főiskolára. — Frászt. Untig elég egy művész a családban, nem °lég, hogy a bátyádat én tar- ‘om, még téaed is — csattogott az ellentmondást nem tűrő anyai hang —, fogtechnikus leszel és kész! Két esztendeig gyötörtem magam az anyagismerettel, tanultam■ eligazodni a hidak, protézisek koronák között, s a sikeres vizsga után egy esztendeig haraptattam a gipszet, olvasztottam, reszeltem a fémeket. Ha jól emlékszem, szerda volt. Érdekes, ez a nap élénken bennem maradt, amikor éreztem, hogy elég volt, nem bírom tovább. Elviselhetetlennek éreztem a munkámat, gyűlöltem a napi több órás utazást, a■ Mártón- hegytől Kispestig, az ismerősük méhdongását, hogy csalt nekem soron kívül, meg csak benned bízom, meg ugye megcsinálod kétszázzal olcsóbban. Délután felmond- tam. Este csörög a telefon, ismerős hang: — Volna kedved textilt festeni? — Naná. Éppen állás nélkül vagyok, de hogyan kell? — Ne csinálj problémát belőle. Tanultál rajzolni, ismered a kerámiát, mit akarsz még? A divat tarajos hullámain korlátlan úrként ringatózott az abroncsszoknya — hű, de ronda volt — hatalmas mintákkal, rikító színekkel. A fal mellett glédában álltak a festékes sörösüvegek, s amíg a saját kreációmat dolgozhattam az anyagra, addig tetszett is, szívesen piszmogtam a kartonokkal. De dirigál ni kezdtek a vevők, ízléstelenségeket követeltek, abbahagytam. Két napra rá beesik az egyik volt tanárnőm: — Te Szabó! Tudnál nekem csinálni egy lámpaernyőt? Nekiültem, s pár óra leforgása alatt elkészültem vele. Megtetszett, legyártottam vagy negyvenet. Karácsony előtt kalapdobozokban levittem a Kálvin térre és árulni kezdtem. Mint egy kofa a zöldséget. Mellettem fenyőfadíszeket, angyalhajakat és más bóvlit kínáltak, a szemközti sarkon egy fiatal srác ólomkatonákkal üzletelt Az akkori zugárus ma a féríem. Belváros. Fényes, elegáns kirakatok, elképesztő arcédu Iák, nyüzsgő unalom. Valakinek kiesik a hóna alól egy csomag. Ripityára törik. — Uramisten! Az ötszázforintos Gorka-vázám! Zokogva áll a cserephal- maz fölött, a közöny másodpercek múlva hömpölyög tovább. Egy piros cipő belerúg a félregurult edény nyakába. Egészen véletlenül összeismerkedik Gorka Gézával, végig beszélgetnek egy egész estét a Fészekben, s Kinga kikönyörgi magát Nógrádverőcére. — Akkor kaptam tőle egy kiló agyagot. Azt mondta, vigye hozza, csináljon belőle valamit, ha jó, kiégetem és visszakapja. Egy váza, egy kaspó és egy hamutartó került ki a piszkosszürke masszából. Jól sikerül, visszakapta. — 1962-ben a zsűri elfogadta első vázámat, amelyet kölcsön műtermekben koron- goltam, égettem. A rákövetkező évben vágigjártam a családot, hogy mindenki ad jón annyi pénzt, amennyit tud. Kell a saját műhely. A valamikori garázst kineveztem, előléptettem, de mozogni alig lehet benne. A két nyitott ajtajú kemence, a korongasztal, a rengeteg edény, ibrik, váiling, gátat emel a lépések elé. — Ha az egyik sarokból át akarok jutni a másikba, úgy emelgetem a lábam, mint egy konflisló — magyarázta az öccse. — 1961-ben az Iparművészeti Vállalat Mázsa utca üzemében írókázni tanítottam az asszonyokat, amikor ólommérgezést kaptam. Egyelőre elegem is volt a nagyipari művészetből. A kemencék tetején deszkákra rakva vázák, kaspók. faHtálak, kiégetett cserepek, kl.inker és egy hatalmas tömör tábla, ólomszürke, óriási lép. — Két évvel ezelőtt egy reggel elaludtam, nem kapcsoltam ki a kemencét. A samott összeégett a belerakott edényekkel, ez annak az emleke. A kár: nyolcezer forint. I^evél a HISZÖVTÖL: Értesítjük, hogy ilyen és ilyen számú határozat alapjan kinevezzük a Mezőtúri Fazekas ktsz tervezőiévé! Órákig álldogált a fazekasmesterek korongasztala mellett, figyelte kezüket, leste gondolataikat. 1963-ban megkapja a népi iparművész címet, kezdik megismerni. Mintadarabokat kér az ÁRTEX, kiállításokra kap meghívókat; érmeket, díjakat nyer. Háromszor volt sikertelen a felvételi vizsgája az Iparmüvészetin, ötvös szakra évente csak két emr bért vesznek föl. A fémekkel nem sikerült barátságot kötni — az agyaggal hűséget esküdtek egymásnak. Pécsváradon az Országos Gelencsér Sebestyén-fazekas- vályázaton két év óta az egyik legeredményesebb részvevő, az első díj összegébő' r~ ->al 'kifizette az esedékes • in villanyszámláját. — Utazni szeretnék "Hágót látni. Könyvekből. Hímről. fényképekről már annyi mindent ismerek, de a személyes élményt nem tudja a papír és a ceVuloidszalag pótolni. Azt akarom, hogy ne csak mint népi iparművészt hanem mint kerámikusmű- vészt is megismerjenek. A zsűribe beküldött modern dolgaimat egymás titán kanom Vissza n * az el-nsrriunká- Itat azonnal elfogadták. — Tizenkét esztendőbe került. hogy a foatachnikn gondolatétól eljutottam máig. az oklevelekig, plakettekig. Meoérte... de türelmetlenebb vagyok, mint valaha. Saly Géza