Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

CsSibitk, 1969. január 9. 3 OMOGTt NBP&AF IsmArnc ez 3 néhány nap­19U1C1 US ja használatos év­szám: 1969. Amikor az utolsó előtti szám helyén ötösit ír­tunk, akkor, annak az évnek az elején alakult megyénkben a legtöbb termelőszövetkezet, s ma is ott látható az irodák falán a bekeretezett, üveggel védett dokumentum, amely az alakulási évet mutatja: 1959... Az egyre inkább közelgő zárszámadás ezekben a közös gazdaságokban a tizedik lesz. Hogy hol és hogyan, s egyál­talán kerítenek-e sort jubileu­mi ünnepségre ebből az alka­lomból, nem tudom, de bizo­nyos, hogy nem marad el a megemlékezés valamilyen for­mája egyik érdekelt szövet­kezetben sem. Mert van maró1 beszélni, van mire visszaem­lékezni. Akkor is év eleje volt. Es­ténként csak későn tértek nyugovóra az emberek, a lám­pák fényében gondoktól rán­colt arcok hajoltak az aszta! fölé a józan ész és a vissza­felé húzó konokság vívott csa­tát az agyakban, mígnem az érdes kézben, a munkától büty­kös ujjak görcsös szorításában elindult útjára a toll, és alá­íródott a belépési nyilatkozat. Egy idős paraszttal beszélget­hettttnk róla, hogy ez így igaz ... « Érek teltek el, 1TÜa^ megváltozott a falvakban, he­lyenként egész utcasorok cse­rélődtek ki. Az egykori egyé­ni gazdák, a mostani szövet­kezeti parasztok megváltoztat­ták maguk körül az életet. Uj házat építettek, amelyben mái fürdőszoba is van, vagy ép­pen csak padlót rakattak a földes szobákba, nagyobb, re­dőnyös ablakot tetettek az ut­cafrontra, hogy több világos­ság legyen a lakásban. A pi­ros cseréptetőről vagy a szür­ke paláról tv-antenna mered az égnek, és ... De nem foly­tatom. Hiszen itt van a sze­münk előtt a mai falu, és i'1 élnek azok az emberek, aki’ tíz évvel ezelőtt lerakták p- alapját falujuk közös gazdasá gának. ölt tudják, érzik, rr; pedig látjuk, milyen utat te' tek meg, és hogyan segítef' nekik ezen az úton pírtun'- kormányunk. Mint járni taní­tó gyerekeket, úgy vezette k*- zen fogva a fiatal terme) ős z5 vetkezateket, és átsecítnt* őket a Msebb-nagyobb bukta tókon. Hitelek és más kedvez­mények párosultak a sajá* ea-ővel, így gépek álltak a ló- fogatok helyére, nagy és kor­szerű épületek épülteik, vegy­szerek váltották fel a gyomirtó kapát. Az idős, munkaképtelen szövetkezeti parasztok járadé­kot kaptak az államtól, azóta már az új nyugdíjtörvény kedvező hatását is érzi sok gazda. És az érek múlásával egyre több új rendelkezés lé­pett életbe: ezek egyengették tovább az új szocialista mező- zazdaságl nagyüzemek lépteit Elmondható, hogy az gazda­ságirányítás új rendszere be­vált, előre vivőinek bizonyul! a termelőszövetkezetekben is \z új termelőszövetkezeti és 'öldjogi törvény tovább erősí­tette a közös gazdaságok szo- ra'ista vonásait. Növekedett "■•»“knek a közö-vt^ „v a­állósága, erősödött működé- -v.kben a demokratizmus — P>. év elmúltával sok-sok ered méryre tekinthetnek vissza r-hipumi zárszámadásuk mér- 'K'dkniveit jelent, aim el vet újab­bak követnek maid és ezek — —-r,T f-psat most — mindiv a szövetkezeti tie —-mi-íV* élet­" Voli-rTf'-ii1**'-» '-n xrz-f-O­vulását te'z”- Hernesz Ferenc Volt mit vásárolni 88 millió forint forgalomnövekedés a falusi boltokban (Tudósítónktól.) Zsúfolt áruházak, szaküzle­teik, árubőség: ezt tapiasztal- hattuk a fogyasztási szövet­kezeteik üzleteiben 1968-ban. A szövetkezeti kereskedelem élt a lehetőségiekkel, alkal­mazta a beszerzés új módsze­reit. A falusi vásárlók ellátá­sa néhány hiányosságtól elte­kintve szinte kifogástalan volt. Ezt bizonyítják a napik­ban ismeretessé vált számok is. A falusi kereskedelem és vendéglátóipar 1968-ban egy- milliárd 628 millió forint érté­kű árut, ételt, italt adott él. Ez 88 miTiió forinttal több, mint az előző évi. Nemcsak azt bizonyítja ez, hogy a la­kosságnak volt miből, hanem azt is. hogy volt mit vásárol­nia. 1968-ban sok új .szövetke­zeti szaküzlet, áruház és ki­sebb vegyesbolt nyílt Somogy­bán, ez is segítette a forga­lomnövekedést. Visszaesés az italáruk eladá­sánál mutatkozott, mert tavaly jó volt a termelők bortermé­se. Nőtt viszont a falusi ven­déglőkben az ételforgalom. tem erről az emlékezetes idő­szakról. Most, tíz év távlaté bői visszatekintve, úgy tárul kozott ki tiszta őszinteséggel, belső megnyugvással, mint so­ha eddig: »Könnyű azt kimon­dani, hogy sorsdöntő lépés. De megtenni; Mert akkor megtet­tük. Nem ültem én föl a csaj­kamesének meg a hasonló, visszatartó sugdosásoknak, de megszóltak volna, ha mind­járt elsőként a faluban azt mondom: ide azzal a belépési nyilatkozattal, hadd írjam alá. Akik eljöttek hozzám agitálni, tisztán beszéltek, és én értet­tem a szóból. Azt mondták, jobb lesz, könnyebb lesz, mert közös erővel jobban boldogu­lunk. A párt nem akarhat rosszat a parasztnak, csak jót. Aztán évről évre meggyőződ­Nyugdíjasok tájékoztatására Hatezer forintot kereshetnek évente a nyugdíjon felül A vállalat azonnal kiállítja a nyilvántartó lapot Sok nyugdíjas olvasónk ér­deklődött az iránt, hogy meny­nyit kereshet a vállalatánál anélkül, hogy megszüntetnék a nyugdíj folyósítását. Mun­katársunk fölkereste Guth Jó­zsefet, az SZMT társadalom- biztosítási bizottságának veze­tőjét, s megkérte, hogy tájé­koztassa erről a kérdésről la­punk olvasóit. — Január 1-éin lépiett életbe a 48/1968. (XIX. 18) számú kor­mányrendelet, amely minden i iparágban lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasok évente hatezer forintot kereshessenek. A ré­gi rendelet nem tette lehető­vé a nyugdíjasok ésszerű fog­lalkoztatását, mivel azt A Jelenkor januári száma Az úi szám szinte teljes egészé­ben a folyóirat világirodalmi tá­jékozódását mutatja be. Czine Mi­hály tanulmánya A modern polgá­ri irodalom kibontakozása címen a Nyugat indulásának 60 éves jubi­leumához és nagy Íróink, Ady, Mó­ricz közelgő évfordulóihoz kapcso­lódik. A tanulmány külföldiek szá­mára készült nagy mű részlete, s Így mintegy bevezető a folyóirat világirodalmi összeállításához. Nagy I.. Sándor Tavasztól őszig a Szovjetunióban c. jegyzetének kö­zéppontjában moszkvai színházi beszámolók állnak, Illés Endre Stendhal műhelyében c. tanulmá­nya a Jelenkor francia érdeklődé­sét reprezentálja. Külön összeállítást nyújt a lap a mai jugoszláv és a jugoszláviai ma­gyar irodalomról. Csuka Zoltán szemelvényeket mutat be a Sza­rajevó poézise c. kötetből, Vuji- csics D. Sztoján pedig tanulmányt írt a mai szerb és horvát drámá­ról. Takáts Gyula Bulgáriai mozaik cimen útiélményetről számol be. Pomogáts Béla a mai romániai magyar irodalomról irt jegyzete^ Marafkó László cikke pedig a tíz­éves jubileumát ünneplő pozsonyi Irodalmi Szemlét köszönti. elő, hogy havonta ötszáz fo­rintot kaphatnak a nyugdíju­kon felül. Különösein az építő­iparban és az élelmiszeripiar- ban okozott ez gondot, mert az idénymunkák idején sok­kal hosszabb időre szükség lett volna a nyugdíjasok mun­kájára, az ötszázforintos kere­seti határ azonban csak a részfoglalkoztatást tette lehe­tővé. Sok helyen úgy próbál­tak segíteni a nyugdíjasokon, hogy többet fizettek havonta a megállapított összegnél, s nem jelentették. így fordulha­tott elő, hogy tavaly tizenkét- nyugdíjas ügyével foglalkozott a bizottság, mert 113 559 fo- írta rintos nyugdíjtúlfizetásük volt együttesen. Az egyik például 52 800, a másik 15 600 forinttal több pénzt kapiott a törvé­nyesnél. — Ez indokolja elsősorban az új rendelet éleibe lépteté­sét? — A gazdaságirányítás új rendszerének első évében még jobban kiütköztek az eddigi nyugdíjfolyósítási rendszer hibái, s a nyugdíjasok hatéko­nyabb foglalkoztatása végett szükség volt az új rendeletre. E hónaptól tehát az eddigi havi ötszáz forint helyett évi hatezer forintot kereshetnek a „ Hidraulikus izmok “ a mezőgazdaságban A traktorhoz kapcsolható és azzal működtethető hidrauli­kus segédberendezések egyre újabb változatai jelennek meg a mezőgazdaságban. Az árok­ásó talajegyengető típusok után most egy kis tutiétu szov­jet rakodógépet üdvözölhet­nek a szakemberek. A markoló- - fej segítségével óránként 3'> tonna anyagot lehet megmoz­gatni. Amellett, hogy ezzel a termények (cukorrépa, burgo­nya stb.) rakodásánál csaknem teljesen kiküszöbölhető az izomerő, az éti berendezés az építkezéseknél földmunkák­nál, építőanyag mozgatásnál — is jó szolgálatot tehet. nyugdíj folyósításának korlá­tozása nélkül a munkavi­szonyban álló vagy keresőfog­lalkozást folytató öregségi nyugdíjasok. — Úgy hallottuk, hogy meg­változott a bejelentési kötele­zettség rendje is? — Igen, ezt is módosították. A vállalat köteles a mun­kaviszony kezdetétől, illet­ve a díjazás kifizetésétől számított nyolc napion be­lül kiállítani , az úgyneve­zett nyugdíjas-nyilvántairtóla- piot. S nyolc napion belül ér­tesítenie kell a nyilvántartó lap kiállításáról a nyugdíjat folyósító szervet. A nyugdíjas köteles aláírni mind a nyil­vántartó Lapot, mind az érte­sítést. Az előírt nyomtatvá­nyokat a vállalatok a Társa­dalombiztosítási Igazgatóságon szerezhetik be. A nyilvántar­tó lapnaik tükröznie kell, mi­kor lépett munkába a nyugdí­jas és havonta mennyit kere­sett Előfordul, hogy valaki több helyen dolgozik egyszer­re. Ilyenkor az a vállalat ve­zeti a lapot, amelyiknél ott van a miunkakönyv. A többi munkahely ide jelenti minden hónapban a náluk kifizetett összeget. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy minden évben csaik egy nyilvántartó lapot állíthatnak ki a nyug­díjasról. Ha kettőt vagy töb­bet állítanak ki, akkor addig nem kap nyugdíjat, amíg nem igazolja, nincs-e olyan ok, amely a nyugdíj folyósítását kizárja. A vállalatnak a nap­tári év végét követő tizenöt napion belül meg kell külde­nie a nyilvántartó lapx>t a nyugdíjat folyósító szervnek. Az évi hatezer forintos ke­retbe nem számit bele az újí­tási díj, a feltalálói díj, az uta­zási és szállásköltség, a kikül­detési (külszolgálat!) napidíj vagy átalány, a különélés.! díj, a szabadságmegváltás, az év végi részesedés, a jubi­leumi jutalom, a szakszerve­zeti vagy vállalati segély, a gyermekgondozási segély, a temetési segély. Ha a nyugdí­jas túllépi a keretet, a válla­latnak jelentenie kell. Ezzel egy időben köteles jelenteni, hogy alkalmazásban áll-e to­vábbra is a nyugdíjas. Ha a vállalat elmulasztja a beje­lentési kötelezettségét, vagy nem megfelelően vezeti a nyilvántartást, rendbírságot rónak ki rá. Az új' rendelke­zések lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagság alapján megállapított öregsé­gi, munkaképtelenségi és öz­vegyi járadékot mindaddig folyósítsák, amíg a járadékos­nak vagy házastársának kere­sete, nyugdíja, jövedelme nem haladja meg az évi 3120 fo­rintot. L. G. Huszonnégy éve jelent meg a Soaoiyvármegye című napilap E zerki lenes zázn egyvenö t január 9-én, egy keddi napon látott napvilágot a felszabadult somogyi területek első sza­badj lapja, a Somogyvárme- gye. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja­ként ijiduló Somogyvárme- gyét kezdettől fogva a kom­munisták szerkesztették. El­ső felelős szerkesztője Mike Imre, aki 1919-ben a La- tinka-század egyik parancs­noka volt, és a felszabadulás után Kaposváron a párt- alakítók közt találjuk. A lap beköszöntőjében így mutatkozik be: 'Somogyvármegye címmel ma új lap indult meg Ka­posváron. A közönség már hetek óta várva-várta ezt az újságot, amely az új idők szellemében jelenik meg és képviseli a várme­gye minden becsületes ma­gyarjának az érdekeit. Mert minden somogyi polgárnak egy az érdeke: dolgozni a szebb és boldogabb ma­gyar jövendőért és eltaka­rítva a romokat, zavartala­nul tudjon mindenki mun­kálkodni ... Most, amikor a »Somogyvármegye« szer­kesztősége útjára bocsátja a lapot, arra kéri a közönsé­get és minden magyart, hogy fogadja szívesen a la­pot, mert az komolyságá­nál és megbízhatóságánál fogva erőt képvisel... Ez a lap emelkedett szellemben készül és ismételjük azt a célkitűzésünket, hogy: min­denben a közért és a de­mokratikus Magyarország újjáépítéséért — harco­lunk«. A lap első oldalán a ve­zércikk »Űj világ felé« cím­mel ismerteti a feladatokat. »4 felszabadult magyarság kibontott zászlóján a de­mokrácia a jelszó! Ez tölti meg hittel, erővel, tarta­lommal és szent nemzeti cé­lokkal a feleszmélt magyar­ság lelkét __ Óriási felada­to k. várnak minden jó ér­zésű és dolgozni akaró ma­gyarra. Nemcsak a szörnyű romokat kell eltakarítani, azokat a romokat is, ame­lyekkel a fasizmus és ha­zai bérencei borították el anyagi és szellemi érte­lemben egyaránt ezt az el­árult országot, de annak a helyén meg kell kezdeni egyúttal az igazi demokrá­ciára támaszkodó új Ma­gyarország felépítésének ne­héz munkáját is.« A lap első oldalán köz­li a Magyar Nemze­ti Kormány tagjai­nak névsorát. Ugyancsak itt olvashatták a felszabadult Magyarország Nemzeti Kor­mányának nyilatkozatát a kaposvári és somogyi lako­sok. A nyilatkozat vala­mennyi demokratikus, ha­záját, népiét szerető ma­gyar állampolgárhoz for­dult, akiknek nem közöm­bös az ország további sorsa, jövője. A kormánynyilatko­zat a fasiszták elleni harc­ra szólítja fel az ország né­pét. “A magyar nép sza­badságharca a németek el­len és az ország demokrati­kus megújhodása megnyitja hazánk előtt a felemelkedés útját, visszavezet bennünket a szabadsígszerető népek közösségébe és megalapoz­za az erős, független, de­mokratikus Magyarorszá­got!« — fejeződik be a nyi­latkozat. A lap a »Vörös János honvédelmi miniszter az új magyar hadseregről« című cikket a második oldalon közli. A híranyagok közül kiemelkedik a »Budapest összes külvárosát elfoglalták az orosz csapatok« című, mely közli, hogy január elseje óta a fasiszták öt napja kísérleteznek áttörés­sel a főváros körül. A ha­talmas emberi és anyagi - technikai veszteség révén sem sikerült a óén-. “ ' ter­ve. A nyugati frontról. Bel­gium területéről közöl újabb híranyagot. Az új görög kormány megalakulásáról és a budapesti német ter- | rorról olvashatunk még a I második oldalon. Ugyanitt olvasható, hogy Molotov szovjet külügyminiszter ja­nuár 7-én Moszkvában fo­gadta Gyöngyösi János külügyminisztert. A harmadik oldalon A. L. »Visszaemlékezés október 15-ére« címmel kéthasábos emlékezést közöl a nyilas puccs budapesti cserré i.yei- ről. Itt olvasható Miklós Béla miniszterelnök újévi beszéde és Roosevelt üzene­te az amerikai kongresszus­hoz is. A legújabb hírek között értesülünk a buda- piesti harcok állásár '1; egy londoni jelentés szerint ja­nuár 8-án »az előretörő orosz csapatok 12 km-re kö­zelítették meg Komáromot.« A negyedik oldalon «Lub­linban megalakult az ideig­lenes lengyel kormány«, melyet a Szovjetunió elis­mert, keltett érdeklődést. »Az ideiglenes lengyel kor­mány első feladatának te­kinti T,engyelország fel­szabadítását. Feladatául tűzte ki a társadalmi kérdé­sek megoldását ~ földre­form megvalósítását is. A nagybirtokok felosztásával a lengyel népnek évszázados álma válik valóra. A földre­form megvalósítása a Visz- tülástól keletre e " területe­ken már megkezdődött.« A külföldi hírek között egy londoni jelentés­re hivatkozva közli a lap, hogy Hitler elrendelte Bécs polgári kiürítését. Egy másik külföldi hír szerint a moszkvai rádió az osztrák népinek szánt adásában, elis­meréssel emlékezett meg a magyar piapiság többségének helytállásáról, mivel nem volt hajlandó eleget tenni a fasiszták kiürítési piaran- csaimak. Itt közli elgondol­koztató cikkét B. E. xMilyen legyen az új magyar had­sereg?« címmel. A többi hír helyi vonat­kozású. Sajnos az első szám­ban nem sok ilyet találunk. Megtudjuk viszont, hogy ja­nuár 9-én szolgálatot telje­sít a Megváltó-gyógyszer­tár Hársfa u. 1. szám alatt Közli a lap a vasár- és ün­nepnapi misék sorrendjét a kaposvári katolikus templo­mokban, valamint az elsö­tétítés kezdetét a város te­rületén. A lap felhívást közöl: xSzabók, cipészek, építők régi aktív vezetői szerdán délután 3 órakor a Munkás Otthonban jelenje­nek meg.« Ugyancsak fel­hívással fordulnak a város illetékes hatóságai a lakos­sághoz, hogy óvakodjék a rémhírterjesztéstől. A ter­jesztőket el kell hallgattat­ni és nem szabad hitelt ad­ni valótlan állításaiknak. Ebben az időiben egész 1945 március végéig 25—30 kilo­méterre volt a frontvonal Kaposvártól, s az 57. szov­jet hadsereg kemény har­cokban morzsolta fel a né­met és a magyar fasiszták védelmét. Megtudható még a Somogyvármegye első számából, hogy a lap «leg­közelebbi száma szombaton jelenik meg« (január 13.).. A lap kiadóhivatala Korona u. 7. szám alatt (ma: Ady End­re utca) volt, és ugyanott «■nyomatott a Sornon me­gyei Nyomda RT nyomdá­jában.« N égy nappal korábban ugyanitt, a Somogy­vármegye szerkesz­tőségének helyiségeiben alakult meg a Magyar Kommunista Párt Somogyi Szervezete, amelynek alakí­tói között találjuk a lap két vezetőjét is. Az MSZP So­mogy megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, a .So­mogyi Néplap az 1945. ja­nuár 9-én megindult So­mogyvármegye jogos utód­jának vallja magát A. A. A Somogyi Néplap .loge.0d.je nek címét Somogyi Hírekről 1949-ben Somogyi IVa era ai ioztallák, és akkor — nyilván­valóan f gyeimet!* őségből — o lap évfolyamszámát V. Uelyett VI.-ra írták. Azóta a mai na­pig tévesen jelent meg az évfo- iyamSzém. Ezt most, az évfor­duló alkalmából ki igazi' tűk 1969-ben tehát a Somogyi Nép­lap XXV. évfolyama jelenik meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom