Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

SOMOGTI NÉPLAP 6 Vasárnap. 1969. Január S. öt érv« áll a megyei kórház legszebb és egyik legmoder­nebb épülete, a gyermekosz­tály. Máir kívülről is vonzó, szemet gyönyörködtető látvány a mai építészeti stílus nagy ab­lakos, sok fényességet adó vo­nalaival. Bent, a kórtermekben orvosok, ápolónők serege mun­kálkodik a kis emberpalánták egészségének megóvásán. Már a tervezéskor egy olyan szakmai centrum kialakítása volt a cél, ahonnan irányítani lehet a megye megelőző, gyó­gyító és gondozó gyermekgyó­gyászati feladatait. Olyan gyó­gyítási központot alakítottak ki, ahol a higiénés követelmé­nyeken túl és a kis betegek megfelelő elhelyezése mellett a korszerű elkülönítést is meg tudják oldani Több mint het­ven kórteremben folyik a gyó­gyító munka a kórház gyer­mekosztályán. Külön részleg­ben helyezték el az egészséges és külön a beteg újszülötteket Negyven ággyal itt található az ország egyik legnagyobb kora­szülött-részlege, ahol a kórter­mek fűtését, szellőztetését pá­ratartalmát automatikusan mű­ködő kondicionáló berendezé­sek biztosítják. A heveny kár­esetek ellátása a csecsemő fel­vételi részleg feladata. A kü­lönböző lázas és láztalan bete­gek számára még további há­rom csecsemőrészleg áll ren­delkezésre. Ezenkívül két gyer­mek belgyógyászati részleg és kiszolgáló intézmények (anya­tejgyűjtő állomás, tejkonyha, laboratórium, röntgenlaborató­rium és a kísérő anyák ottho­na) találhatóak a gyermekosz­tályon. Van ezenkívül egy száz­személyes tanterem is az osz­tályon. Itt történik a csecsemő- és gyermekápolónők kiképzése. és itt folyik az egészségügyi továbbképzés is. Az osztálynak jelenleg 12 orvosa és összesen 172 alkalmazottja van. Munká­juk eredménye egyetek közt az is, hogy 82,2 ezrelékről 37,8 ezrelékre csökkent megyénk­ben a csecsemőhalandóság. koraszülöttekéit az újszülött- részlegen és a csecsemőrészle­gen látják eL — Milyen súlya volt a leg­kisebb csecsemőjüknek? — Az 580 grammos Horváth Mária volt a legkisebb csecse­mőnk. Életben maradt, jelenleg már általános iskolába jár. A főorvos ™nm=n megbeszélést tart a koraszfilőttosztály nővéreivel. Megkérdeztük dr. Halka Sán­dor főorvostól: milyen terveik vannak a gyermekosztály to­vábbi fejlesztésére? A főorvos elmondotta, hegy a távlati tervek szerint lehető­ség nyílik egy gyermeksebé­szeti osztály létesítésére és arra, hogy a szülészet épületé­ben lévő újszülöttosztályt kor­szerűsítsék. — Hallottunk arról is, hogy itt nemcsak beteg gyerekek vannak. Mi ennek az oka? — Megyénkben a szociális ellátást igénylő esetek száma egyre nő. A meglévő két cse­csemőotthonunkban kevés a hely. Emiatt 30—60 csecsemőt rendszeresen a megyei kórház­ban kell ápolnunk. Ezek a lé­nyegében egészséges kisgyere­kek nemcsak a betegágyakat foglalják el, hanem ki vannak téve a megbetegedésnek is. El­látásuk pedig itt jóval többe kerül, mint a csecsemőotthon­ban. Megyénkben a koraszülöttek száma állandóan növekszik. A — Tapasztalata szerint való­ban kevesebb anya szoptatja kicsinyét ma, mint korábban? — Az anyák szoptatási kész­sége világszerte csökkenő ten­denciát mutat. Így megyénk­ben is. Az utolsó években a szoptató anyák száma mégis emelkedett, elsősorban az e té­ren is következetes egészség- ügyi felvilágosítás és szakmai tanácsadás hatására. r. l. Meddig lehet ráfizetni? AZ EGYIK GAZDASÁGI VEZETŐ találomra igy fogal­mazta meg a reform eddigi tapasztalatait: -A termelésben nincs lényeges változás, de azt már tudjuk minek kell megváltoznia-«. És ez az új mechanizmus termtette tisz­tánlátás egyáltalán nem le­becsülhető eredmény. Minden vállalatnál immár pontosan tudják, hogy melyik termékük gyártása, értékesítése gazda­ságos a hazai és a külföldi piacon, s melyükre fizet rá az ország. (Vagy úgy, hogy az export igényel állami tá­mogatást, vagy úgy, hogy az importcikk — esetleg a haza- ilag gyártott konkurrens ter­mék kerül kevesebbe.) És ez a tisztánlátás, amely a válla­lat előremutató anyagi érde­keltségével is párosul, a cél­tudatos döntés és cselekvés, a holnapi gazdaságos termelés alapja. Mindezzel nem kivánjuk a felismerés és a cselekvés kö­zött meglévő időkülönbséget feltétlenül igazolni, s a türel­metlenség jogosultságát ta­gadni. Messzebb járhatnánk a bátor elhatározásokban, a ter­melés szerkezetének átalakítá­sában akkor is, ha jól tudjuk, hogy nem lehet a régi, a ha­gyományos cikk gyártását be­szüntetni máról holnapra. A folyamatos ellátás, a gazda­ságosabb hazai és import-for­rások megszervezése is időt igényel. Még inkább türelmet, időt kíván a termelővállalat átállítása a gazdaságtalan, rá­fizetéses cikkekről kifizetődő termékek gyártására. A reform fokozatos kibon­takoztatása lehetővé teszi a vállalatok átgondolt intézke­déseit, a termelés összetételé­nek megrázkódtatásoktól, kap­kodástól mentes átalakítását Ezért is fizettek tavaly magas állami visszatérítést dotációt és adtak más kedvezményt engedményt a vállalatoknak. Ezek összesége, mértéke az idén és 'jövőre egyre csökken Szükséges azonban itt megje­gyezni, hogy a gazdálkodás tavalyi feltételeit az indokolt­nál kissé lazábbra szabták. Részben tapasztalatlanság miatt részben a vállalatok «harcolták ki« a jogtalan elő­nyöket állami kedvezménye­ket Ezért ebben az évben a szigorítás mértéke is nagyobb lesz, több erőfeszítést igényel­ve a vállalatoktól. VEGYÜNK KÉT SZEM­LÉLTETŐ PÉLDÁT a haza: vasúti járműgyártásból. A 2000 lóerős szovjet import Diesel­mozdony egymillió forinttal olcsóbb, mint a hazai gyártású 1Q0Ö lóerős Diesel-mozdony. Vagy: a gépipar által gyártott vasúti személykocsi ára több mint kétszer annyi, mintha a MÁV saját javító üzemében készítteti el ugyanazt. Az irá­nyok talán szemléltetik: nem kis összegekről, nem filléres ráfizetésekről van szó. A probléma azonban megle­hetősen összetett, mert ha pél­pzetővendétf-szobákat keres a Balaton déli oldalén dául egyetlen cikk vagy alkat­rész ráfizetéses, annyi nagy­vonalúságot olvárhatunk a vállalattól, hogy azt tovább gyártja, főiként, ha ehhez ki­mutatható népgazdasági érdek is fűződik. A gazdaságossági szemlélet nem jelenthet tehát kis stilű anyagiasságot az üz­leti politikában. De ehhez nyomban tegyük hozzá: az üz­leti nagyvonalúság is meg­engedhetetlen akkor, amikor a vállalat egésze ráfizetéses, és állami támogatásból, dotációk­ból tartja fenn magát. A tü­relmi idő senkit nem nyug­tathat meg, s nem vezethet a gazdaságtalan termelés igazo­lására, tartósítására, hanem csakis az átalakulást, a vál­tozást szolgálhatja. Előfordulhat, hogy a válla­lat nem képes a meglévő rá­fizetéses terméket sem gazda­ságossá tenni, sem más nyere­séges cikkel kicserélni. Ilyen­kor célszerűnek bizonyulhat a termelés, a létszám csökken­tése, átcsoportosítása más vál­lalathoz. Ilyen intézkedésre eddig még nem került sor — tudomásunk szerint sehol, ezt egyelőre nem is tervezik, — noha köztudott, hogy sok vál­lalat dolgozik nagyobb állami támogatással, s az igen gaz­daságosan termelő üzemek pedig létszám (vagy ritkábban anyag hiánya miatt képtele­nek keresett cikkeik gyártását fokozni. A VESZTESÉGESEN TER­MELŐ ÜZEMEK csak a saját kényelmüket nézik, amikor az irányító szervektől még több türelmet és megértést kémek. Érveik közt két tényező ismét­lődik. Az egyik a szocialista humánumra apellál mondván, hogy munkát kell adni a dol­gozóknak. Ez az érvelés fi­gyelmen kívül hagyja, hogy többnyire a dolgozók javát is szolgálná, ha a nagy perspek­tíva előtt álló, igen nyeresé­gesen termelő vállalathoz ke­rülhetnének. A másik érv, amelyet a veszteséges termelés, az álla­mi támogatás fenntartása mellett hangoztatnak: nem te­hetünk róla, hogy éppen mi gyártjuk azt a terméket, ne is sújtsanak miatta. Vadóban, a kialakult helyzet a régi mechanizmus objektív termé­ke. De ahogy a vásárló, a fo­gyasztó nem hajlandó a vé­telárban megfizetni a vállalati veszteséget, ugyanígy az állam is csak feltételesen és átmene­tileg vállalhatja ezt magára. A REFORM KIBONTAKO- ZASANAK egyik jellegzetes­sége: növekszik a piaci mecha­nizmus szerepe és egyre kevés­bé választhatók szét a munka* a gazdálkodás szubjektív és ob­jektív körülményei. Ha nö­vekszik a piaci konkurrencia és csökken az eladási ár, hiába nem tehet róla a vállalat anyagilag mégi« kénytelen viselni a következményeket Fordított helyzetben pedig ha­szonélvezője lesz az egész kol­lektíva az előnyös piaci hatá­soknak. Vágj'is a vállalatok elhatá­rozásaiknál, intézkedéseiknél figyelembe kell vegyék a piaci változásokat, a kereslet alaku­lását, a fejlődés irányát Ezzel szembeszállni szélmalomharc. A nagyobb előrelátást, az ész­szerű gazdálkodást a társa­dalmi szükségletek magas színvonalú kielégítését csak átmenetileg pótolhatják M állami támogatások és kedvez­mények. Kovács József Röntgenvizsgálatra viszik a nővérek a csecsemőket. A bonny ai fogyasztási szövetkezet miklósi egy­személyes vegyesboltjába boltvezetőt keres Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezni lehet az íg. elnökénél, Bonnj'a. Lakást biztosí­tunk. (7933) Azonnal felveszünk okleveles ápolónőt Fizetés kulcsszám sze* riDt, plusz 2,80 Ft gondozási pótlék. Ágybely biztosítva. Fővárosi Szociális Otthon, Kéthely, Sári-puszta Ajánlatokat írásban a siófoki IBUSZ-nál Fő utca 178. alatt, Kiss Gézának szíveskedjenek bejelenteni, _________ (1900)

Next

/
Oldalképek
Tartalom