Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-28 / 22. szám
SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. január 28. ■■ ..................... HWllWI'llfBr WFFIIWII 1^—WM—I ipi — J elenítsek Csehszlovákiából A kínai helyzet A CSlil* KB Elnökségének közleménye Hétfőn Prágában ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnöksége. Az elnökség üléséről kiadott közlemény elismeréssel emlékezik meg arról, hogy a szélsőséges elemek törekvései ellenére, a lakosság, beleértve az ifjúságot is, megőrizte nyugalmát. Ez kifejezésre juttatta, hogy egyetértenek a párt politikájával és támogatják azt; helyeslik a Svoboda elnök éis Centik miniszterelnök felhívásában foglaltakat. Külön elismerés illeti — hangsúlyozza a közlemény — a biztonsági szervek azon tagjait, akik önfeláldozóan és fáradtságot nem kímélve tevékenykedtek a rend helyreállításán a fővárosban és mindazokon a helyeken, ahol társadalomellenes csoportok és A csehszlovák belügyminisztérium közleménye szerint vasárnap délután a Vencel téren Prágában nyugalom volt. Délután két óra után fiatalok kezditek gyülekezni a Vencel szobornál. Akadályozták a közlekedést és megzavarták a közrendet a Krakkói utcában (a Vencel tér mellett). A rendőrség többször felszólította őket, hogy oszoljanak szót E felszólítást nem vették figyelembe, hanem sértő kijelentéseket tettek és mintegy nyolcszázan menetbe összeáll- va a Cseh Nemzeti Tanács épülete elé, a »kis oldalra-« akartak vonulni. A közrend biztosítása érdekében a rendőrség a törvényeknek megfelelően járt el. A rendzavarok egy része szétoszlott, körülbelül négyszázan azonban visszatértek a Vencel térre, de az Opletalova utca sarkán megállították őket. Este 7 órakor újra felszólították az összegyűlt tömeget, hogy oszoljon szét. Egy részük ezt figyelembe vette, a többieket a rendőrség szétoszlatta és 13 személyt előállított. Kilenc órakor újabb hatszáz személy csődült össze a Vencel téren. Közülük többen nem vették figyelembe az előző tanulságokat, újra provokálni Figyel emre méltó közle ményt adott ki szombaton este a csehszlovák belügyminisztérium. Ebben tájékoztatnak B. N. 18 éves prágai főiskolái hallgatónő öngyilkosságáról, aki szüleinek lakásán különböző élősdi elemek kísérletet tettek a helyzet kiélezésére. Az elnökség megállapítja: Továbbra is számítani lehet nyugtalanságra, sőt társadalom- és szocialistaellenes akciókra is. Az elnökség ezér! arra szólítja fel a kommunistákat, hogy aktívan támogassák a pártvezetés, a köztársa sági elnök és a kormány törekvéseit a nyugalom helyre- állítására. Elvárja, hogy mindenekelőtt a sajtó területén dolgozó kommunisták vessék latba erejüket és tudásukat a párt politikájának és az állampolgárok közös érdekeinek védelmében. Az elnökség szívélyes üd vözletót küldi Alexander Dub- ceknek, és kívánja, hogy a CSKP első titkára mielőbb meggyógyuljon és folytass« munkáját. kezdtek, államellenes jelszavakat hangoztattak és megtámadták a rendőrség tagjait. Többször megismételt felszólítás után egy résziük elhagyta a környéket, a többit az Opletalova utcába szorították be. _It! több tucat saemélyt őrizett*: vettek. A rendőrségnek ezt az akcióját is a lakosok helyesléssel fogadták. Tíz órakor a Vencel téren újra normális volt a forgalom. A vasárnapi rendzavarások során Prágában foganatosított rendőri intézkedésekről Vladimir Tihacek, a prágai rendőrség vezetője a következőket mondotta a CTK tudósítójának: A rendzavarás részvevői közül összesein 199 személy* vettek őrizetbe, ezek egynegyede nem prágai lakos. Az őrizetbe vettek közül mindössze negyvenegyen főiskolások vagy egyetemi hallgatók. Ezzel szemben jelentős azoknak a száma, akiknek nincs állandó munkája. Az őrizetbe ve* - tek között számos huligán is van. A rendőri akció során három rendőr sérült meg. A vasárnap esti rendzavará» után hétfőn úiból csoportosulások támadtak a Vencel téren. A. rendőrség több ízben közbelépett. világítógázzal megimérgezt. magát. A rendőrség nyomozo találták a leány szüleihez intézett búcsúlevelét. B. N. többek között ezt írja levelében: »Szeretteim! Amikor ezt a levelet olvasni fogjátok, arról már nem fogok tudni. Higgyétek el, hogy amit elkövettem, nem meggyőződésből tettem. Erre kényszerítettek. Nem volt olyan őrült bátorságom, mint Jane Palachnak Ezért halok meg ilyen módon, ez sóikkal könnyebb, de számomra kegyetlen dolog ez is Annyira szeretnék élni. Amikor pontosan 8 óra 30 perc lesz, egy fekete Mercedes háromszor tülköl és megnyitom r gázt. Nem akarom, de muszáj. Kérlek benneteket, bocsássatok meg nekem. Bocsássatoí- meg. Már nem tudok meghátrálni, ez jobb, mint a szétmart arc. Isten veletek és bocsássato1' meg.« Etet a közleményt a hétfő lapok közül csak a Rudé Prá- vo, a párt központi lapja kö zölte. Etezel egyidejűleg a Mlada Fronta, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség lapja védelmébe vette a vasárnap huligánakciót. A lap azt írta nem hajlandó addig a búcsúlevél szövegét ismertetni, amíg »bizonyos homályos részletekre nem kaip világos magyarázatot«. Nyugati újságírók kiutasítása Mint a csehszlovák belügyminisztérium vasárnap közölte, 16 nyugati újságírónak január 24-én idő előtt el kelleti hagynia Csehszlovákiát. Illetékes csehszlovák szervek megállapították: valamennyien azzal az ürüggyel jöttek Csehszlovákiába, hogy ott kereskedelmi, tudományos tevékenységet folytatnak vagy turistáskodnak, s az országban munkaadójuk számára főképpen politikai információkat és katonai természetű értesüléseke* gyűjtöttek. Tekintettel arra. hogy ekép pen tudatosan félrevezették a csehszlovák szerveket, ezeknek a »vendégeknek« sürgősen el kellett hagyniuk Csehszlovákia területét. KÍNA AZ UTÓBBI ÉVEKBEN a szélsőséges ellentmondások országa lett A kínai vezetők a marxizmus »csúcsaként« hirdetik a maoizmust, amely alapvető kérdésekben eltér a marxi—lenini eszméktől, megtagadja azokat, harco’ ellenük. Prole tárf or radalcmrö.’ beszélnek, miközben a proletariátus szervezett erőd, a munkásosztály tényleges képviselő távol tartják magukat a felülről szervezett, sokszor erkölcsi és fizikai erőszakkal kikény- szerített megmozdulásoktól. (Éppen a megosztott kínai munkásosztály jobbik részének elszigetelésére mozgósították a maoisták a faluról nemrég felkerült, politikailag éretlen, javarészt szakképzetlen munkások tömegeit.) Kulturális forradalomnak nevezik azt, aim: törte-zúzta a kultúra értékeit. A kapitalizmus elleni harcot emlegetik, miközben a fő tüze-! sem bel-, sem külföldön nem a kapitalistákra irányítj ák: Kínában pontosan fizetik a tőke után járó kamatokat az egykori kapitalistáknak, de össztűz zúdul a »vezérkaroikirai«, a párt számos, kipróbált vezetőjére, nemzetközi téren — minden átkozódásuk ellenére — flörtölnek a tőkés világgal, de durván támadják a Szovjet unióit és a szocialista világ- rendszert. Szocializmusról kommunizmusról beszélnek, de megbélyegzik, ha valaki élet- szükségletét a társadalmi hala dás, a civilizáció fejlődése adta lehetőségek sízmtjén kívánja kielégíteni. Ezek és hasonló ellentmondások kísérték és kísérik azt e folyamatot, amelyet Mao és hí vei 1965 novemberében indítottak meg. (Ismeretes, hogy akkor zúdult a bírálatok első özöne egy íróra és történelmi árgyú színdarabjára, akkor kezdődött a támadás a peking pártbizottság ellen, s megindult az ún. proletár kulturá lis forradalom.) Ma, három esztendő távlatából jól lemérhető, hogy e folyamat kirob- hantásának célja a maoizmu' eszmei egyeduralmának. Ma" Ce-tung személyi hafalmána' korlátlan biztosítása, ezen ke resztül pedig a maoista társadalom —. gazdasági és kü'. politika akadálytalan érvénye -ütése. A támadás kultúráéi" fronton bontakozott ki, de e~ — mint bebizonyosodott — csak .taktika volt, a harc az el - só pillanattól kezdve politika5 célokért, a korlátlan hatalomért folyt. Maonak és híveinek az vol. az elképzelése, hogy a kommunista pártot szétverve (minthogy a pártban nem talált mindenben engedelmes esrkö - zökre), az állami irányítást megbénítva, óriási tömegdemonstrációkat rendezve — s közben éles szovjetellenesség- gel operálva — kierőszakolj? az osztatlan hatalmait, ennek érdekében létrehozzák az új hatalmi szerveket, majd megkezdik politikájuk végrehajtá sál Ezt a politikát, a kínai el gondolásokat, alaposan és rend szeresen elemző szovjet szakértők a következőkben foglalják össze: »Gazdasági téren a koncepció lényege: törekvés a történelem lépcsőfokainak átugrá- sára, a munika málitarizálása. a legelemibb életszükséglete' leszorítása. Az anyagi eszkö zok összpontosítása az állam katanai erejének fokozására r. nagyhatalmi, hegemonísztikus külpolitika érdekében. Társadalmi-politikai vonatkozásban a lényeg a demokratizmus tagadása, a szeanélyi hatalom diktátort rendszerének kiépítése, támaszkodás a társadalom elmaradott rétegeire a Mao kultusz segítségével. Ideológiai téren a program: a Mao idézeteket tartalmazó kis piros könyv tartalmának elfogadtatása kizárólagos szellemi táplálékként«. A kidolgozott »menetrend« azonban nem vált be, a szélsőséges tömegmegmozdulások — a tömegek számára érthető, előremutató konstruktív program hiányában — nem bizonyultak hatásos fegyvernek Kiderült, hogy Kína-szerte nagy az ellenállás Mao Ce- tung személyi diktatúrájával és politikájával szemben, s számos jel mutatott arra, hogy a »kulturális forradalom.« élet fontosságú érdekeket keresztez; gondoljunk csak a mező- gazdasági termelést fenyeget-" veszélyekre. Az »első forduló' tehát nem hozta meg a maois ták által kívánt eredményeket, de nagy megpróbáltatások« kényszerítetle a kínai népet. ÜJ TAKTIKAI ELKÉPZELÉS született ekkor a kínai vezetésben. A hatalmi harcbd bevetették a hadsereget, ame lyen belül is növekedtek az el len-tétek, s a tömegmegmozdu lások rendszeres szervezés helyett (mert arról teljese: nem mondtak le) tartományró tartományra, nagy katonai segédlettel létrehozták az ú.i ha talmi szerveket, az úgynevezet: forradalmi bizottságokat, öszszarvei a vizsgálat sorain megFranco ellen tüntettek Londonban Rendzavarokat vettek őrizetbe Egy diáklány búcsúlevele Franco-ellenes tüntetők vették körül a londoni spanyol nagykövetséget. A felvonulók a spanyol diktátor legutóbbi elnyomó intézkedései ellen tiltakoztak. A képen látható táblán a felirat: Franco: orvgyilkos! Szovjetellenes provokáció Olaszországban Az olasz demokratikus közvéleményben nagy felháborodást keltenek az »Olasz Szociális Mozgalom« nevű újfasiszta párt terroristáinak provokációs üzelmei. A »mozgalom« huligánkodó elemei az utóbbi napokban provokációs támadásokat intéztek a Szovjetunió és más szocialista országok olaszországi képviseleteinek helyiségei ellen, valamint az Olasz Kommunista Párt szervezetei ellen. Vasárnap Milanóban egy huligán csoport két kézigránátot dobott az Olasz Kommunista Párt ottani szervezetének helyiségére. A robbanások következtében az épületben komoly károk keletkeztek. Az ország demokratikus közvéleményét a huligánok iizelmein kívül az is felháborítja, hogy az olasz rendőrség szervjeláttára folynak e garázda cselekmények s a rendőrség nem avatkozik be. A demokratikus közvélemény haladéktalanul intézkedéseket követel a fasiszta provokációk beszüntetésére és sürgeti az »Olasz Szociális Mozgalom« betiltását. A Spanyolországban néhány ■ évvel ezelőtt megkezdett liberalizálási kísérlet végének te- ! kintik a hétfői francia lapok í Franco rendeletét, amellyel | három hónapra kivételes állapotot vezetett be. Hol van már az 1966. évi népszavazás (a valóságban mindenfajta demokratikus népkonzultáció megcsúfolása) diadala? — kérdi a Humani- té. A hatóságok nyugtalansága általános — mondják Madridban —. még a papság is a marxizmus iránt érdeklődik. Valóban, a fiatal papok egy része többet forgatja Marx műveit, mint az evangéliumot. A kivételes állapot azonban nem old meg semmit. Az ostromállapot korábbi elrendelése baszk földön is csak még inkább a rendszer ellen fordította a vidék lakosságát. A demokratikus mozgalom pedig az utóbbi hetekben bebizonyította, hogy hatékonyan szembe tud szállni a francois- ta elnyomással. Spanyolország péntek este óta arra ítéltetett, hogy néhány lépést tegyen meg hátrafelé — írja a Combat vezércikke. A Les Echos vezércikke szerint nem annyira a diákzavargások — amelyek a lap szerint nem is voltak túlságosan nagyméretűek —, mint inkább az utódlás megoldatlan problémájából támadt feszültség kényszerítette Franco tábornokot a kivételes állapot elrendelésére. A csend és a kényszer azonban — írja a lap — még soha és sehol sem oldott meg semmit. Ellenkező(Telefoto—AP—MTI—KS) leg, keményen aláhúzza egy harminc éve 1.-ehozott rendszer gyengeségét „^otelelük nagyon jellemző: tagjai a Mao Ce-tung csoportjához tartozó személyek, a hadsereg képviselői és a vörösgárdisták küldöttei. Összegezve: az ország három vezető erejének a Mao Ce-tung körüli csoportot, a hadsereget és a vörösgárdát tartják — a kommunista párt nélkül! Ezeket az előzményeket kellett áttekintenünk ahhoz, hogy megértsük a legutóbbi eseményeket. Néhány hónappal ez» előtt ülésezett ugyanis a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 12. plenáris ülése, amelynek határozata a proletár kulturális forradalom győzelmét deklarálta. Miként kell érteni ezt a »győzelmet«? A folyamait vizsgálata alapjain nyilvánvaló: »győzelemről« nem politikai értelemben, hanem csak a hatalmi harc egyik szakaszát tekintve beszélhetnek a kínai vezetők. Országszerte — an ti demokratikus, alkotmányellenes módon — megalakultak a forradalmi bizottságok, s a pártvezetésből kiszorultak Mao ellenfelei, sőt elérkezett az idő Liu Sao-csi nyilvános és név szerinti bírálatára, leváltására — ami a hatalmi harcnak kétségkívül figyelemre méltó állomása. Politikai céljai megvalósításában a kínai vezetés nem tud számottevő eredményeket felmutatni. Kína sem bel-, sem külpolitikájában nem tudott kikerülni rendkívül nehéz helyzetéből, sőt újabb ellenmondások hívják fel magukra a figyelmet. A legkiál- tóbb a párttal kapcsolatos. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 12. plenáris ülésének összehívása több mint kétesztendős szünet után a KKP IX. kongresszusa időszerűségének említése és sok más jel arra mutat, hogy a kínai vezetés a jövőben fel akarja használni a pártot hatalma és politikája céljaira. Teszi ezt akkor — s ez a nagy ellentmondás —, amikor a pártot a Valóságban megfosztotta az ország sorsát irányító funkciójától, vezető szerepétől, amikor számításon kivül hagyta a pártot a forradalmi bizottságokban. Szinte úgy tűnik, mintha ezekből a bizottságokból szeretne kialakítani egy maoista pártot. Mindebből az a következtetés adódik, hogy az újjáélesztett Kínai Kommunista Pártnak szánt szerep eltér az egykori marxista—leninista kommunista párt funkciójától! A KÍNAI KÜLPOLITIKA új jelenségei is gondolkodásra késztetnek. Amellett, hogy Kína durvábban támadja a Szovjetuniót, mint az imperialista Egyesült Államokat, s nem hajlandó a többi szocialista országgal összehangolni a vietnami nép hősi harcának támogatását, nemrégiben a kínai— amerikai megbeszélések varsói felújítását kezdeményezte, sőt: kétoldalú megállapodást javasolt Washingtonnak a »békés yymás mellett élés öt alapélnek« elismeréséről. Tévedés ne essék: önmaga- ,an azt a tényt, hogy a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony normalizálódik, csak üdvözölni lehet, minthogy ez az út elvezethetne a kétségtelen realitások. a KNK létének és törvényes jogainak elismeréséhez. Ehhez azonban az szükséges, hogy Kína amerikai és más nyugati kapcsolatait a szocializmus érdekeit szem előtt tartva alakítsa. A jelek azonban mást mutatnak. Amennyiben Kína elvtelen, a szocializmus érdekeitől idegen kompromisszumokra lép, amit az Egyesült Államok természetesen önző imperialista célokra siet majd kihasználni, akkor a kapcsolat javítás nem segíti elő a nemzetközi feszültség enyhülését, s nem szolgálja Kína igazi érdekeit i sem. Csak egy oélda: a kínai külkereskedelem helytelen orientóróia — a szocialista ország ró" V" folytatott kereskedelem felgöngyö- ’ítésének és a kanitalls*a orvosokkal lebonyolított kereskedelem bővítésének te»den- -iá ia miatt fokozódott Kfna függőséire p fAVésSirs-Ó-roktÓl. A KÍNAI HELYZET tehát újabb ellentmondásokkal terhes. 1969 sem ígér mást. P. T. /
