Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-25 / 20. szám
Szombat, 1969. január 25. 3 SOMOGY! NEPE.AF A látszat csal — a mezőgazdaságnak még mindig kevés a csapadék Fiatalok a szövetkezetükről Néhány nappal ezelőtt termelőszövetkezeti szakemberek egy csoportjával beszélgettem a tavalyi esztendőről és az idei tervekről. A múlt évi termelési eredmények említésénél már megszokottan, hozzátesszük, hogy az aszályos időjárás miatt nem lehettek magasabbak. Különösen vonatkozik ez a megye északi részére, ahol rendkívül kevés volt az 1967. őszi és a múlt évi tavaszi csapadék, s a közbeeső tél hóval is csak szegényesen terítette be a határt. Az idén biztatóbbak a kilátások — hallottam ezen a beszélgetésen. Volt hó is, eső is, a talaj bőséges víztartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy tavasszal szárba szökkentse á magvakat, megnövessze az őszi vetéseket. Valóban, azt hihetné bárki, hogy sokkal jobbak a kilátások, mint tavaly ilyenkor yoltak. A látszat azonban csal, a talaj felszínén össze- gyülemlett víz nem takar nedvességben gazdag termőföldet ... A Magyar Távirati Iroda közli az Orszáogs Vízügyi Hivatal szakembereinek tájékoztatóját, akik az elmúlt hónapok összesített csapadékstatisztikájára hivatkozva nem sok jóval biztatják a mezőgazdasági üzemeket a talaj nedvességtartalmát illetően. Jóllehet a múlt év augusztusában és szeptemberében megközelítően az évszaknak megfelelő csapadék hullott, az októberi és novemberi mennyiség azonban már jóval elmaradt az átlagtól, decemberben pedig csak a szokásos csapadéknak a felét kapta a talaj. Nem sokat javult a helyzet januárban. Az eddigi esőzések és havazások »segítsége« olyannyira kevésnek bizonyult, hogy ez idő szerint a téli csapadékszintnek csak mintegy felét kapták meg a földek. Emlékszünk még, milyen csikorgó hideggel köszöntött be a tél, s ha utána enyhült is az idő, azok a hideg napok nem múltak el nyomtalanul. A talajnak csak a felső, néhány centis rétege »vette magába« a nedvességet. Mélyebbre nem szivároghatott, mert 30—35 centiméter mélységben fagyott a talaj. Országosan még mintegy 40—50 milliméter csapadék hiányzik a földből. Az MTI jelentése szűkszavúan bár, de arra figyelmeztet, hogy még korántsem elegendő a mezőgazdaságnak az ősszel és a tél eddigi időszakában leesett eső és hó. Ha ehhez hozzátesszük, hogy megyénk termelőszövetkezetei az őszi mélyszántással nem jeleskedtek, túlságosan sok húzódott át erre az évre ebből a munkából (például csupán a marcali járásban mintegy 5000 hold az elmaradás), (még nehezebbé válik a helyzet, mert az ősszel föl nem szántott föld még kevesebb csapadékot szívhat magába. Ezekből a tényekből adódik a tennivaló, ilyen alapról kiindulva szabad a kilátásokat mérlegelni, ezek szerint kell gondoskodni az agrotechnikai feladatok, a szükséges munkálatok elvégzéséről. (Hernesz) Néhány nappal ezelőtt a megye első zárszámadó közgyűlésen, Tótújfalun, a gyűlés szünetében beszélgettem három fiatallal. Horváth Marika Lakócsáról, Kráner Marika Potonyból érkezett, Bu- nyevácz Ági a helybeli KISZ- szervezet tagja. — Hogy érzitek magatokat a szövetkezetben? — kérdeztem a lányoktól. — Mi nem vágyódunk el a tsz-ből, szeretünk itt dolgozni. A kereseti lehetőségekkel is elégedettek vagyunk — kezdte a potonyi Marika. — Hallottam, hogy más községekben — a falubeliek mondják így — csak azok maradnak otthon, akik másutt nem tudnak elhelyezkedni — mondja Ági. — Nálatok nem így van? — Nekünk is mondtak hasonlókat, de mi nem törődünk vele. Munkánkkal bebizonyítjuk, hogy tudunk és akarunk dolgozni, így egy-kettőre eloszlatjuk a tévhitet. — Ági most saját magát nyugtatja, mert ő meg női fodrász szeretett volna lenni — kapcsolódik a beszélgetésbe Horváth Marika. Ági fülig pirul, de őszintén válaszol: — Még most is azt mondom, ha szüléim elengednének, szívesen kitanulnám a szakmát, de akkor is visszajönnék a faluba. Persze, azért mennék ám a* többiekkel dolgozni, mert megszoktam és megszerettem a mezei munkát, s nem tudnék tőle teljesen elszakadni. Horváth Marika is saját példáját említi. Irmapusztán a fűztelepen dolgozott, de még túl fiatal volt ehhez a munkához, hiszen ez nagy erőt igényelt. — örömmel jöttem vissza, és már semmi pénzért nem mennék el innen. Ágiék most ifjúsági brigád létrehozásán fáradoznak, s ha sikerül a lányok közötti apró ellentéteket megszüntetni, szép eredményekre számíthatnak. — Feltűnt, hogy senki sem jelentkezett a közgyűlésen problémával, amikor erre lehetőség volt. Valóban any- nyira rendben mennek a dolgok? — Nekünk csak egy gondunk van, hogy minél több munkát kapjunk, mert egyrészt nem szeretjük a tétlenséget, másrészt ha kevés a munkaóra, nem kapunk háztáji földet. — Sokan azt hiszik, hogv vidéken nincs megfelelő szórakozási lehetőség, és ezért vágyódnak el a faluból — jegyzem meg. — Ez is csak szervezés kérdése. Megfelelő irányítással olyan gazdag programot állíthatunk össze a fiataloknak, hogy senki sem kívánkozik el közülünk. Sőt, akik bejárnak a járási székhelyre dolgozni, azok is egyre többször keresnek föl bennünket szabad idejükben. — Sajnos, most felbomlott a tánccsoportunk, pedig jó lenne folytatni a verőcei (Jugoszlávia) fiatalokkal kialakított kultúrkapcsolatot — mondja búsan Ági. — Sok áldozatot vállaltunk a fellépések sikeréért, mivel a környező községek KISZ- eseiből álló közös kultúrcso- porttal szerepeltünk. A próbákra sokszor gyalog, kerékpárral jutottunk csak el. Égj-kettő a halsz közül HA VALAKI VÁSÁROLNI MEGY — legyen egyszerű háziasszony vagy vállalati beszerző —, és a listára feljegyzett húsz cikk közül akár csak egyet-kettőt nem talál meg, a hiány miatt érzett bosszúsága százszor nagyobb, mint elege ■ dettsége, hogy csaknem minden szükségeshez hozzájutott Ez egészen természetes, arról nem is szólva, hogy a hiány sem, ha-olyan pénzbőséggel párosul, amilyent a vállalatok — a kezdeti biztonság érdekében — tavaly élvezhettek. Ilyen értelemben szoktuk magyarázni egyes apróbb fogyasztási cikkek, tömegáruk krónikus hiányát, mondván: rossz áruk van, ezért nem érdemes vei üli a gyáraknak fog- j lalkozniuk. Csakhogy ez az okoskodás részben tévesnek az egyensúlyt, semmi esetre sem lebecsülhető eredmény. Hát még ha a felsorolt — és fel nem sorolt — tényezők, eszközök is erőteljesebben érvényesülnek majd, akkor fog csak igazán kibontakozni szocialista gazdaságunk igazi ereje, életrevalósága. — Mi nemcsak szüléinktől, hanem a vezetőség tagjaitól is példát veszünk. Nyári Pali bácsinak, a tsz-elnöknek a fiai is velünk dolgoznak, szorgalmas tagjai szövetkezetünknek — mondja búcsúzóul Horváth Marika. A fiatalok minden feladatot szívesen és örömmel vállalnak, munkájukat elismerik, megbecsülik. A közelmúltban kihirdetett zárszámadás eredményeiben számottevő részük van. Fehér Éva esetleg a megszerzett áruk jó felhasználását is kérdésessé teheti. Ezeket azért bocsátjuk előre, nehogy bárki is túlzottnak ítélje, amit a szükségletek szerinti termelésről, a vállalatok úgynevezett piacérzékenységéről, ma, egy esztendővel a reform bevezetése után, elmondhatunk. Tagadhatatlan, hogy akár a fogyasztási cikkek, akár a termelőeszközök, beruházási áruk kínálata jelenleg lényegesen közelebb áll a kereslethez, mint az elmúlt években. A reform tehát, amint vártuk, miközben megszüntette a kötelező vállalati tervszámokat, jóval arányosabb, tervszerűbb népgazdasági fejlődést indított el, mint amilyet a gazdaság, irányítás korábbi rendszere lehetővé tett A cél azonban nyilvánvalóan az, hogy az említett »húsz« közül az az »egy-két« hiány is mielőbb megszűnjön, és a vállalati termelés a legmesszebbmenőkig a mindenko ri kereslethez alkalmazkodjék. A piac tökéletes hatását a vállalati termelőmunkára számo- tényező, körülmény korlátozhatja. Itt csupán néhányra térünk ki a legfontosabbak közül A LEGTÖBB NEHÉZSÉGET a múlt esztendőben e tarén egynémely termelői ár okozta. Ezekbe a kezdeti termelői árakba ugyanis igen so.» esetben annyi nyereséget kai kuláltak bele — vagy le§" pz derült ki utó'^g ami már érdektelenné tette a vállalatokat, hogy újabb, keresettebb cikkek gyártásába fogjanak, s általában tüzetesebben kutassák, mi iránt no vekszik különösebben a keres lét. F-z a laza árkalkuláció nagyon is alkalmas ' arra, hogy eltompítsa a termelők piac Iránti érzékenységét, különobizonyult, az új ármechanizmus sem szüntette meg egy sor ilyen cikk hiányát. Egyszerűen azért nem, mert az ár önmagában még nem teszi vonzóvá egy új cikk gyártását az üzem számára, ha adottságai egyébként nem teszik erre alkalmassá; mert esetleg amit nyel a réven, elveszíti a vámon Ahogy azonban majd az új mechanizmus mind teljesebb érvényesülésével rugalmasabbá lesz az egész termelő apparátus, mindegyre kiválnak majd azok a termelői egységek, amelyek a legalkalmasabbak egy-egy valóban keresett új, vagy nem is új termék gyártására. AZ EMLÍTETT ÉRZÉKENYSÉG a piac, a fogyasztó viselkedésére a gazdasági ösztönzők kifogástalan működése mellett sem teljesen spontán folyamat eredménye; mint sok egyébre, erre is föl keli készülni, meg kell teremteni hozzá a szükséges szervezeti és személyi feltételeket. A piac szüntelenül változó jellegzetes ségei nem olvashatók ki a meteorológiai jelentésekből — bár nem érdektelen azokat sem tanulmányozni —, a szükségei piacismeret megszerzése ma már igen fejlett, sok ágú tudomány és gyakorlat, amelyet el kell sajátítani, majd helyesen alkalmazni. És ez még csak az egyik fele a dolognak, Hiszen nem kevésbé fontos a piac befolyása, amelynek korszerű eszközei éppúgy bonyolultak és változatosak Mindez nélkülözhetetlen a kor szerű szocialista vállalat hatá -r«s fegyverzetéhez, amely hoz záértő, alkalmazással fokozaosan még teljesebb egyensúly teremthet a népgazdaság vala mennyi szektorában. Az a körülmény, hogy a re form már az első esztendőben számos terület«» ®övelte ezt NAPIRENDEN fiz értelmiség közéleti tevékenysége Kutason (Tudósítónktól.) Kutason az elmúlt hetekben alakult meg Kutas, Beleg és Kisbajom községek közös tanácsa és végrehajtó bizottsága. A vb első ülésén egyetlen napirendi pont szerepelt: az értelmiség helyzete, szerepe a község gazdasági és kulturális életében. A beszámoló is leszögezte: »Eltűnt a régi falu, ahol a pap, a tanító, a jegyző, és csak elvétve egy-egy orvos jelentette az értelmiséget. Többszörösére nőtt az értelmiségiek száma.« Kutason, ahol a felszabadulás előtt alig tíz volt, jelenleg több mint ötven ez a szám. 40 százalékuk pedagógus és csaknem ennyi az agrárértelmiségi is. A beszámoló és a hozzászólók is hangoztatták, társadalmunk gyors iramú fejlődésében az értelmiségiektől azt várja a falu lakossága, hogy aktívabban vegyenek részt a társadalom alakításában, a község előtt álló gazdasági, kulturális és politikai feladatok megvalósításában. Mindehhez alapos helyismeret szükséges minden területen. Kutason az értelmiségiek nagy része azonban nem ismeri a község gazdasági életét, nem is érdeklődik iránta. Felmerül viszont az is, hogy vajon a község vezetői megfelelően közeledtek-e hozzájuk? Beszélgettek-e velük a falu gondjairól? A közeledés, a találkozás kétoldalú folyamat Szó esett arról a helytelen felfogásról, hogy a kulturális munka csak a pedagógusok dolga. Ez a vélemény, ha nem szó szerint így, de elhangzott ezen az ülésen is. Pedig már senki sem várhatja, csak a pedagógusoktól azt, hogy a tudatformálás feladatát egyedül oldják meg; ebben a község valamennyi értelmiségének részt kell vállalnia. A beszámolót megelőző felmérés szerint a községben az értelmiségieknek csupán mintegy 30 százaléka kapcsolódik be aktívan a közéletbe, a gazdasági, kulturális és politikai munkákba, ök sem egyformán. 15—20 százalékuk sokat vállal magára; szinte minden szervezet munkájában, megmozdulásában részt vesz, túlterhelt. Ezen köny- nyen lehetne segíteni, ha nagyobb részük egyformán vállalna a feladatokból, ha valamennyien egyenlő mértékben szívügyüknek tekintenék a község előrehaladását. Tennivaló jócskán akad, ezt bizonyították a felszólalók is. A művelődési terv végrehajtásában való aktív közreműködést; a nagy hírű népi együttes újjászervezését, a tömegszervezetek munkájában való tevékenységet; a szabad idő hasznos eltöltésének biztosítását, segítését igénylik, várják a falu lakói. Egyöntetű vélemény alakult ki: meg kell alakítani a községben a TIT-csoportot; meg kell teremteni az értelmiségi 1 klubot A beteg televíziók és rádiók orvosai Megnövekedett a forgalom ß GELKA kaposvári kirendeltségén. A múlt év utolsó negyedében nyolcezer készüléket (háromezerrel többet, mint 1967 azonos időszakában) javítottak ki, ennek 65—70 százalékát a televíziók és a tranzisztoros rádiók tették ki. Ezenkívül magnókat, háztartási gépeket, autórádiókat javítottak. A nagy forgalomra való tekintettel a Ka- linyin lakótelepen szervizállomást hoznak létre. Az Ingatlankezelő Vállalat már gondoskodott helyről. Vasárnap délelőtt telefonügyeletet tartanak és délután javítják a rossz készülékeket. A javításokat átlag 3—4 nap alatt végzik el a szervizben. Nagyon sok baj van az olyan géppel, amelyhez a tulajdonos nyúl hozzá, otthon szétszedi, össze-vissza 1 zgeti és végül a javítóba adja. Jobb, ha rögtön szerelőt hív, mert olcsóbban és gyorsabban készül el a televízió és a rádió. Huszonhat szakemberrel dolgozik a GELKA, s a létszámot még növelik, ha elkészül az új központi szervizkirendeltség. Okos Ferenc műszerész a televíziók garanciális javítását végzi. A tranzisztoros készülékek orvosa Papp András műszerész. Tóth Mária átvevő megjavítod táskarádiót ad ki. FIGYELEM! RS TRAKTORHOZ KÉSZÍTÜNK 600-AS SZALAGFŰRÉSZT, fafeldolgozáshoz különböző típusú GATTERFÜRÉSZEKET. KÖRFŰRÉSZT, 800-AS SZALAGFŰRÉSZT fix árakon. Kérjen árajánlatot. Zöldmező Termelőszövetkezet, Nagybajom. I (7982) ________________________________________________________-________
