Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

ífMOr.TI NÉPLAP Vasárnap, 1988, decenrt*«*r 8» 6 Az egész társadalom kötelessége gondoskodni a csökkent munkaképességűekről A dolgozók élet- és munka­körülményeinek állandó javí­tása szocialista társadalmunk alapvető követelménye. Ebből egyértelműen következik, hogy a munkában megrokkant és egészségügyi okokból a mun­kából tartósan vagy véglege­sen kiválni kényszerült csök­kentett munkaképességű dol­gozókról társadalmunknak gondoskodnia kell Somogy megyében jelenleg több mint ötezer azoknak a munkaképes korú lakosoknak a száma, akiknek csökkent a munkavállalási képességük. Közülük állandó munkavi­szonyban mindössze ezerhét- százan dolgoznak. A vállala­tok és intézmények által elké­szített munkahelyi jegyzékek sz. csaknem ezernyolc­száz olyan munkahely van a megyében, amely alkalmas a csökkent munkaképességű­ek foglalkoztatására is. Ezeken a munkahelyeken azonban csak negyvenöt. százalékban alkalmaznak ilyen embereket. Ez az arány igen alacsony megyénkben és országosan is. Kormányunk 1967 első félé­ben határozatot hozott a csök­kent munkaképességű dolgo­zók helyzetének rendezésére. A kormányhatározat megjelö­li azokat a kereteket, módsze­reket és eszközöket, amelyek segítségével biztosítani . kell a rászorultak segélyezését, re­habilitációját, az egészségi ál­lapotuknak megfelelő folya­matos foglalkoztatását. A csökkent munkaképességű dol­gozók foglalkoztatásáról a 2044/1967-es kormányhatározat szerint elsősorban a vállala­toknak kell gondoskodniuk megfelelő munkahelyek ki­alakításával, átcsoportosítás­sal, a tanácsoknak pedig szo­ciális foglalkoztatók létesíté­sével. Vállalatainknál a kormány- határozat végrehajtása nem ínegfelelő. Sok helyen még az első lépéseket sem tették meg, a vállalati bizottságok több­sége. nem foglalkozik kellő hatékonysággal feladatával. Vannak azonban kedvező ta­pasztalatok is. A Kaposvári Cukorgyárban és a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári gyárában folyamatosan végzik a rehabilitációs feladatokat, a munkahelyi átcsoportosításo­kat befejezték. A kormányha­tározat végrehajtása tekinteté­ben jelentős lépésnek számít a megyei és városi tanács össze­fogásával ez évben átadott százötven munkahelyes szo­ciális foglalkoztató. A létszám betöltésének azonban korlátot állít, hogy a foglalkoztatót patronáló vállalatok az üzem részére nem adnak megfelelő mennyiségű és megfelelő ösz- szetételű rpegrendel ést. A szo­ciális foglalkoztatóval koope­ráló vállalatok elégedettek az üzem minőségi munkájával. Ezért indokolt, hogy azok a termelővállalatok, amelyek kapcsolatban állnak a foglal­koztatóval, bővítsék azoknak a termékeknek, alkatrészeknek a körét, amelyek megmunkálásá­ra a szociális foglalkoztatóban lehetőség van. Az átmenetileg létszámhiánnyal küzdő válla­lataink is megbízható partner, találnának a foglalkoztatóban, ezzel munkaerő-gondjaikon is enyhíthetnének. Kormányunk a munkába egészségügyi okokból folyama tosan be nem vonható qsök kent munkaképességű do’'go zók segélye?'zére m r nk r> szére az idén egymillió forin­tot biztosított. A segélyezésre föl nem hasz nált összeg hasznosítása a a. illetékes főhatóságoknak ja­vaslatot tettünk. Kértük, já­ruljanak hozzá ahhoz, hogy a megye részére kiutalt össz.g bői a már üzemelő, Kaposvár: Szociális Foglalkoztatót to­vábbfejleszthessük és Csurgón új foglalkoztatót hozhassunk létre. Tájékozódásunk szarin i néhány napon belül körülbelül egymillió forintot kap me­gyénk a fenti célokra. A kormány egyéb kiegészítő rendeletéiben elsősorban pénz­ügyi kedvezményekkel ösztön­zi a vállalatokat a rehabilitá­ció hatékonyságának fokozásá­ra és a csökkent munkaképes­ségűek munkájának ésszerű megszervezésére. Vállalataink ezekkel a lehetőségekkel sem élnek még megfelelően. A megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptemberben meg­tárgyalta a kormányhatározat végrehajtásának helyzetét. A végrehajtó bizottság megálla­pította,. hogy e tekintetben még csak az első lépéseket tet­tük meg és a határozat nem megfelelő végrehajtásáért el­sősorban a vállalatokat terheli a felelősség. A végrehajtó bizottság ha­tározatban jelölte meg azokat a feladatokat amelyek teljesí­tése elősegíti a kormányhatá­rozat végrehajtásának meg­gyorsítását. A vb-határozat alapján intézkedési terv ké­szült, mely összefoglalóan tar­talmazza a vállalatok, az egészségügyi szervek és a ta­nácsok feladatait. Az intézke­dési tervben meghatározott feladatokat november hőnap­ban a vállalatokkal, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­val, a megyei tanács egészség- ügyi osztályával, valamint a járási tanácsokkal közösen négy tájértekezleten vitattuk meg A kormányhatározat és az annak alapján megjelent vég­rehajtási utasítások egyértel­műen meghatározzák azokat a tennivalókat, amelyeket társa­dalmunknak a csökkent mun­kaképességűek helyzetének ja­vítása érdekében meg kell tennie. A keretek, anyagi eszközök, gazdasági ösztönzők adottak, most már a végrehajtástól, a vállalatoktól és a tanácsi szer­vektől függ, hogy milyen mér­tékben felelnek meg a kor­mányhatározatban előírt fel­adatoknak, és közös összefo­gással hogyan segítik elő azt, hogy a csökkent munkaképes­ségűek mind nagyobb szám­ban megtalálják helyüket az életben. Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője Karácsonyfa­vásár ! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a korábbi évek gyakorlata szerint december 10-től a Noszlopy Gáspár u. déli végén (a platánfák alatt) megkezd­jük a karácsonyi fenyőfák árusítását. Kiváló mi­nőségű, friss vágású árut naponta szállítunk. U006) 0 két méternél magasabb fákra előzetes megrendelést kérünk MÉH Túl a megyehatáron Több kolbász, mint nap A térképen csak egy macs­kaugrás. Kaposvár—Baja— Szeged—Orosháza—Hódmező­vásárhely—Békéscsaba. Cse­kély háromszázhetven kilo­méter. Ha két feketekávé- szünetet tartunk útközben, akkor is ott vagyaink déltől estig — okoskodtunk, miköz­ben a gépkocsi egymás után nyelte a somogyi, tolnai ki­lométereket. Bizony majd ki­lenc óra volt. amikor Békés­csaba határában megpillan­tottuk a hatalmas víztornyot. Innen még tizennyolc kilo­méter Gyula, a középkor leg­épebben megmaradt téglavá­rára épült település, a me­gye gyöngyszeme. Méltán büszkék városukra az itte­niek, s ahogy Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára és Bereczky Sándor, a városi tanács vb-titkára , el­mondotta, ez az egészséges lokálpatriotizmus is segítette a várost, emelte idegenfor­galmi nevezetességgé. A Fehér- és a Fekete-Kö­rös ölelésében fekvő város, a vizes, lápos. mocsaras terüle­ten épült vár hazánk bástyá­ja volt; Szigetvárral egy idő­ben fiezdte ostromolni a tö­rök. A túlerővel szemben el­bőr fotelok, inkább ülések, hiszen ügyes helyezkedéssel akár hárman is elférnek raj­ta. Kényelmetlen, de mos- A gyulai vártorony, ható. Ezekben a hónapokban ün­nepli az államosítás huszadik évfordulóját az egykor Sté- berl András tulajdonát ké­pező üzem. Csiky József igazgató áruminta-bemutató­val kedveskedett a vendégek­nek, étvágygerjesztőként én is följegyzem, hogv mi mindent gyártanak itt: sonkaszalámit, disznósajtot, gyulai kolbászt, füstölt, főtt sertésnyelvet, krinolint, csemege debrece­nit, bácskait, gépsonkát, olasz szalámit, hogy csak mutatóba soroljam a váTasztéklistát. Naponta 320—350 sertést és 25—30 marhát vágnak, negy­ven országba 200 vagon árut exportálnak. A gyárban öt­százan dolgoznak. A bemu­tató után az érzékszervi bí­rálatokra (magyarul kóstoló­ra) került sor, s érthetően a gyulai kolbásznak volt a leg­nagyobb sikere. Az üzemlátogatás olyan ér­zést váltott ki belőlünk, mint­ha Meseországban járnánk, ahol kolbászból van a kerítés. Az érlelőben alul, felül, ol­dalt, jobbra^ és balra síárad­nak a kolbászpárok, s megál­lapításunk szerint az egyet­len hely ahol nem érvényes a közmondás; több nap mint kolbász. A városnéző körút alkal­mával alaposan szemügyre vettük Gyulát. Végigsétál­tunk a városban, megnéztük az állandó kiállítást, sőt — vállalkozó szel’emű emberek Lévén — még nyolcvanöt csi­galépcsőt is megmásztunk, hogy a toronyból gyönyör­ködjünk a kilátásban. A vár­fürdő, benne a szépen gon­dozott arborétum, rengeteg medence, sok szobor nyáron lenyűgöző látványt nyújt If­júsági presszó. Hússzínű, lak­kozott faburkolat, fekete mű­Zongora—dob duó, kislány a zongoránál szürke-feketé­ben. A másodosztályú szóra­kozóhely kétszintes, pár lép­cső vezet fel a táncparkettra, ahol csak ritkán ölelkeznek össze a párok. A fiatalság itt is ugyanolyan, mint nálunk. Hosszú hajzatok, rövid szok­nyáit, az asztalon szalmaszál és limonádé. Füst. Hirtelen óriási zúgással megindul az elszívó motorja, mozognak a lámpák, nagyobb a zaj, mint amikor a zenekar játszik. Éj­félig van nyitva, a forgalom változó, Az okos emberek nem járnak ide — mondja gúnyosan egy kislány. A város kétszázötven éves , jubileumát színesíti a III. Kulich Gyula fotókiállítás, amelyre ötszázhebven kép ér­kezett az ország különböző tájairól, köztük Somogyból is. A nyári kulturális progra­mok közül a gyulai várjáté­kok és a Zenés költészet cí­mű sorozat, valamint a Szé­kely Aladár fotókiállítás von­zották a legtöbb látogatót. A megye négy városából csak kettőt tudtunk megláto­■ gatni, de Békéscsabát is csak 1 kutyafuttában. Orosháza és Szarvas maradt le a listáról. Az utóbbiban szívesen meg­néztük volna az ország egyet­len gobelinkészítő háziipari szövetkezetét és a híres arbo­rétumot. Jól éreztük magunkat Bé­kés megyében, s ha dióhéj­ban is, de szívesen tájékoz­tatjuk a somogyi olvasókat az ott látottakról. Saly Géza A készülő Több mint két és fél ezer ipari szakmunkástanuló esett, s csak 1694-ben szaba­dult fel ismét. Nagy fejlő­désnek indult, a vármegye kereskedelmi központjává vált, de amikor az 1800-as évek végén megkezdődött a vasútvonalak építése, a ra­koncátlan . folyók, a vizes te­rület elijesztették az útmér- nököket, s a mostani megye­székhely, Békéscsaba lett a vasúti gócpont. A több mint négyszázesztendős múltra visszatekintő várost a műem­léki környezet, a kiváló gyógyhatású termálvíz hama­rosan a, gyorsvonat) sebességű fejlődési útjára terelte, s ma már a nyári várjátékokkal, fürdőjével Európa-hírű ne­vezetesség. Történetéhez olyan nevek kapcsolódnak, mint Mátyás királyé és Corvin Jánosé, Szapolyai Jánosé, Jókai Móré és Laborfalvy Rózáé, Erkel Ferencé és a nemrégiben el­hunyt Kohán György Kos­suth-díjas festőművészé. De lépjünk ki az idő pati­nájával bevont történelmi emlékek közül, s nézzünk kö­rül a mai Gyuláin. Ennek a látogatásnak fő attrakciója a Békés megyei Húsipari Vál­lalat üzeme. Békés fővárosában A valamikor mezőgazdasá­gi város ipari centrummá alakult. Ebben az évben ün­nepli fennállásának kétszáz­ötven éves jubileumát, öt­venezer ember él itt, lélek- számiban csaknem megegyezik Kaposvárral. Leghíresebb üzeme a konzervgyár és a kö­töttárugyár két leányvállala­ta. A Híradástechnikai Válla­lat január elsejétől ötszáz főt foglalkoztató üzemet indít be. A megyéről úgy beszélnek, mint az ország éléskamrájá­ról: a bús 15—20, a búza 20 százalékát ez a megye szál­lítja, s emellett az egyik leg­híresebb kukoricaterimesztő vidék is, a cukorrépa idei átlagtermese pedig 200 mázsa volt. A városban legalább annyi az építkezés, mint |taposvá- ron. Nemcsak gépkocsin, de gyalog i? sokat keringtünk Tizenegy szintes torony ház épül, s a kéttornyú templom tős^amazédságabaa mik ma­gasodik az új szálloda és az ifjúsági ház épülete. A város és a megye kul­turális életéről Szemenkár Mátyás, a Balassi Bálint Mű­velődési Ház igazgatóhelyet­tese adott tájékoztatót. — Az ország határain túl a legnagyobb hírnévre a két­évenként megrendezésre ke­rülő nemzetközi bábfesztivál tett szert. Az idén hét ország képviseltette magát (a kapos­váriak első díjat hoztak ha­za), de úgy tervezzük, hogy szétválasztjuk a gyermek és a felnőtt bábjátékokat, az előb­bit. mi, az utóbbit a pécsiek rendeznék meg. November huszonharmadikán mutatko­zott be az ország második gyermekszínháza, a Mátyás király juhászai Vjtték szín­padra. Egy-egy szezonban há­rom .bemutatót terveznek húsz-húsz előadással, ezekből tizenhatot vidékén tartanár inaik Készül a Pályaválasztási Tanácsadó (Tudósítónktól.) Évek óta szívesen forgatják a szülők, a nevelők, az általá­nos és középiskolások a So­mogy megyéi Pályaválasztási Tanács kiadványát, a Pá­lyaválasztási Tanácsadót. A népszerű kis füzet sokkal ala­posabb tájékoztatást nyújt, mint az eddigi kiadványok. Bemutatja a szakmunkáskép­zés lehetőségeit, a szakmun­kástanulókat megillető juttatá­sokat, a jelentkezés módjait és a megyében lévő szakmunkás­képző intézeteket. Néhány je­lentősebb ipari szakma ismer­tetése után közli az ipari szak­munkásképző intézetek felvé­teli terveit. Részletes ismer­tetőt kapnak a füzet olvasói arról, hogy a különböző üze­mekbe hány ipari tanulót vesz­nek föl. Elektrolákatos pályát tanul­hatnak a fiatalok majd a VBKM-nél. a Fi nőmmé,chani- kai Vállalatnál, a balatonbog- lári és kaposvári vas-műs?°ki ktez-bea. Az építőipari nalla­latoknál több száz ipari tana- lót alkalmaznak — köztük kő­műveseket, ács-állványozókat, különböző szerelőket, s tizenöt műanyagburkoló tanulót is. A Sióíoki Építőipari Ktsz csó- naképítőket, a Patyolat kelme­festőket és vegytisztitókat, a Barcsi Vegyesipari Ktsz tíz papucskészítö tanulót alkal­maz. A jövő évben 2528 ipari szakmunkástanulót — közöt­tük 262 általános lakatos ta­nulót — vesznek föl a megye­ben. Huszonnégy bőrdíszmű­vest is szerződtetnek jövőre — tudjuk meg a Pályaválasztási Tanácsadóból. Az öreglaki zöldségtermelő és zöldséghajtató szakmunkás­képző iskolába 60, a csurgói szántóföldi növénytermesztő gépész szakmunkásképző is­kolába pedig 70 új tanulót vesznek föl. A Pályaválasztási Tanácsadóból a középiskolásóM is tájékoztatást kaphatnak a főiskolai és egyetemi tovabbta- miiá&í tehetőségekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom