Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
? VO VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 1 forint az-m's-zmp megyei bizottsága és a Megyei tanács lápja XXV. évfolyam, 288. szám * 1968. december 8., vasárnap Magas rangú vendég Somogybán ‘, intézet -j ^Ő'uyvÍiW Cseterki Lajos látogatása Nagyatád jövője az érdeklődés középpontjában X hát végén kétnapos látogatásra Somogyba érkezett Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, állami életűnk kiemelkedő személyiségét Szigeti István, a megyed pártbizottság titkára és Böhm József, a megyei tanács vb- elnöke fogadta a pártbizottság székhazában. Tájékoztatták vendégünket a megye helyzetéről, fejlesztésének aktuális problémáiról, és hosszabb beszélgetést folytattak vele politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kérdésekről. Az eszmecsere után Cseterki elvtárs meglátogatta egyik honvédségi alakulatunkat, ismerkedett annak életével, majd aktívaülésen tájékoztatót adott bel- és külpolitikai kérdésekről. A pénteki program nagyatádi látogatással folytatódott. Vendégünket elkísérte útjára Böhm József és Kocsis László, a megyei párt-vb tagjai és dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese. A gyors ütemben fejlődő járási székhelyen Gémest Sándor, a járási pártbizottság titkára és Kovács Ferenc, a járási tanács vb-elnö- ke fogadta a vendégeket, majd tartalmas eszmecserén vettek részt, amelyre meghívták a járás művelődési életének irányítóit, kulturális' intézményeinek vezetőit. Bevezetésként Gémes! Sándor adott rövid áttekintés,! a művelődéspolitikai irányelvek végrehajtásáról, a kulturális élet fejlődéséről és gondjairól. Cseterki elvtárs nagy érdeklődéssel figyelte a tájékoztatót, s már közben több kérdést tett föl. Érdeklődött az oktatási intézmények helyzetéről, a körzetesítés tapasztalatairól, az oktatás és népművelés káderhelyzetéről és elmondotta: a beszámoló pezsgő, eleven művelődési életről tanúskodik. De szívesen hallana a gondokról is, hisz természetes, hogy az igények egyre nőnek, tehát a szembetűnő eredmények láttán sem szabad megpihennünk. Hamvas Jánosnak, a járási tanács vb-elnökhelyettesének arra a megállapítására, hogy anyagi nehézségekkel küszködik a művelődési apparátus, hogy az üzemek, vállalatok, tsz-ek támogatása még igen esetleges Cseterki elvtárs némi iróniával jegyezte meg: — Azelőtt, volt gazdag állam és szegény üzem Magyar- országon. Az új mechanizmus bevezetésével változik a helyzet: most lesznek gazdag üzemek. Üj szövetségeseket kell hát megnyernünk az anyagi gondok megoldásához. — Elmondta, hogy az elvet sok helyütt még rosszul értelmezik, pedig a kultúrát nem lehet jövedelmező vállalkozásnak tekinteni. A szocialista államnak évről évre nagyobb áldozatokat kell vállalnia a szocialista kultúra megteremtéséért. Az elv jó: a művelődésre fordított összegnek ugyanolyan arányban kell nőnie, mint ahogy a nemzeti jövedelem növekszik. Az elvek azonban a végrehajtás során néha eltorzulnak. Márpedig a kulturális és szociális célra szánt költségvetési összegeket csak erre szabad felhasználni. Cseterki elvtárs felhívta a figyelmet egy országos jelenségre, a fehér folíokra. Statisztikánk azt nem mutatja* ki, hogy — átkos örökség maradványaként — voltaképpen csak egy szűk réteghez jutnak el a szocialista kultúra áldásai; minden rendezvényen ugyanazok jelennek meg, s a nagyobb, a szélesebb réteg még mindig kiesik a művelődésből. Sok hát a tennivalónk a népművelésben csakúgy, mint az oktatásban. Beszélt az oktatási reformeredményéiről és hibáiról, egyetértett azzal a törekvéssel, hogy a járás iskoláinak színvonalát, felszereltségi fokát föl kell fejleszteni az országos átlagéra, s így együtt haladhatnak tovább a megkezdett úton. Hangsúlyozta a kulturális bizottság, a népművelési tanács tevékenységének fontosságát és megállapította: csak akkor érhetünk el igazi eredményeket, ha minden faluban az egész értelmiség egységesen és ösztanács elnöke tájékoztatta vendégünket a nagy reményekre jogosító haladásról, a közeli és távlati tervekről, a koncepciózus elképzelésekről. Elmondta, hogy 1962 óta igen előrelátó, tudományosan megalapozott tervezés nyomán indult meg a legnagyobb járási székhely fejlesztése. A terv az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy, a kultúra, a szociális és kommunális kérdések minden részletére kiterjed. Cseterki elvtárs megtekintette az új kórház és Nagyatád szinte már városképi igényű makettjét, majd egy rövid séta keretéiben az új létesítményekkel, a Park-szállóval, a Fegyveres Erők Klubjával, az iskolákkal és a kollégiummal, az új építkezések környékével és a város- illetve faluközponttal ismerkedett. A Nagyatádi Konzervgyárszefarrottan vállalja a művelődési élet irányítását... Hasznos beszélgetéssel, ismerkedéssel zárult a látogatás első napja, s vendégünk sok jó tanáccsal látta el a járás művelődési vezetőit. Szombaton Kocsis László, dr. Várkonyi Imre, Gémesi Sándor és Kovács Ferenc társaságiéban Nagyatád fejlődésével ismerkedett meg az Elnöki Tanács titkára, A járási ban Sasvári Ferenc igazgató, a párt- és KlSZ-szervezet képviselői, a műszaki gárda fogadta vendégünket. A tájékoztató után Cseterki elvtárs az új mechanizmus első évének tapasztalatairól beszélt és többek között megállapította: — Konzerviparunk termékei iránt külföldön nagy az érdeklődés, a belföldi fogyasztókat azonban még ezután kell megnyerni. Ehhez nagyobb választékra, jobb minőségre és olcsóbb termelésre van szükség. A magyar ipar kinőtte régi ruháját, s most az új irá•***[ nyitási rendszer bevezetésével új ruhát öltött, magasabb osztályba lépett. Az első tapasztalatok jók, a reform hatását azonban csak ezután mérhetjük le igazán. Jó tanácsként az üzem belső szervezettségének fokozásáról, a termelékenység növelésének problémáiról,. a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodásról és az új szabályozókról beszélt az Elnöki Tanács tátikára, majd megtekintette a gyárak — Jó helyzetben vannak önök, hisz,az új mechanizmus első évében rakják le ennek az új, korszerű üzemnek az alapjait. Sok sikert kívánok hozzá... Cseterki elvtárs a déli órákban vett búcsúi. Nagyatádtól, és somogyi programját a Ba- kdonboglári Állami Gazdaság látogatásával fejezte be i ft, Az 1969. évi népgazdasági terv A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1969 évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy 1968-ban a népgazdaság zavartalanul állt át az új mechanizmus viszonyaira. Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mai gazdaságirányítási rendszerünk alkalmas a központilag elhatározott gazdaságpolitikai célok és a népgazdasági terv megvalósítására, a helyi öntevékenység kibontakoztatásara, a szocialista tervgazdaság továbbfej lesztésére. A népgazdaság fejlődése 1968-ban általában megfelel a tervezettnek, a növekedés egyes területeken az előirányzottnál valamivel gyorsabb ütemű. A társadalmi tennék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal, a fogyasztás körülbelül 6 százalékkal, a felhalmozás — a tervezett 1—2 százalék helyett — mintegy 4 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés a tervnek megfelelően várhatóan 5—6 százalékkal nő. A termékek választéka a korábbinál jobban megfelel ugyan a szükségleteknek, de korszerűségben, minőségben még sok termékünk nem éri el a kívánt színvonalat. Az iparban foglalkoztatottak száma több mint 3 százalékkal nő, a termelékenység azonban nem emelkedik olyan arányban, mint kívánatos lenne. A viszonylag jelentős létszámemelkedés mellett egyes területeken és szakmákban munkaerőhiány mutatkozik. Az építőipar ez évi teljesítménye kb. 8 százalékkal haladja meg a tavalyit, ugyanakkor a dolgozói létszám mintegy 6 százalékkal bővült. Ez azonban még nem elégséges ahhoz, hogy az építőipar ki tudja elégíteni a növekvő építési igényeket. A mezőgazdaság termelése a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére is kis mértékben meghaladja a múlt évit. Kenyérgabonából több termett a tervezettnél, s jó a szemes takarmány-termés is. Szálas takarmányokból. burgonyából, s néhány zöldség- és gyümölcsféléből az előirányzottnál alacsonyabb volt a termés» Az állattenyésztés termelésének értéke meghaladja a tervben számítottat; a sertés- és szarvasmarha-áilomány azonban az év eleji kedvező fejlődés után csökkent. Beruházásokra az év végéig várhatóan nagyobb ösösszeg kerül felhasználásra a tervezettnél. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül — többek között — a Hódmezővásárhelyi Edénygyár, a lágymányosi telefonközpont, a Borsodi Vegyikómbinát nitrogénműtrágya-gyára, a siófoki 400 ágyas kórház és rendelő- intézet, Balatonarácson 750 személyes szálloda stb. A beruházási igények és a .kivitelező kapacitások között a több év óta fennálló feszültség nem csökkent a kívánt mértékben. A külkereskedelmi forgalom mintegy ,6—7 százalékkal meghaladja a tavalyit, s a forgalom egyenlege is kedvezőbb a múlt évinél. A lakosság pénzbevételei a számított 6—7 százalék helyett 8—9 százalékkal magasabbak a tavalyinál. A fogyasztói árszínt emelkedése alacsonyabb a számítottnál. A munkások és alkalmazottak reáljövödelme az előirányzott 3—4 százalékkal szemben várhatóan 5—6 százalékkal, a parasztságé ennél valamivel nagyobb mértékben nő. Az egy keresőre jutó reálbér a számított 1,5—2 százalékkal szintén nagyobb mértékben, mintegy 2—2,5 százalékkal emelkedik. Az 1969. évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdaságpolitikai célok megvalósítását hivatott szolgálni. Ennek érdekében — a gazdaságirányítási rendszer reformjának erőteljesebb kibontakoztatása útján — biztosítani kell: — a fogyasztói piacra a jó árukínálat fenntartását, választék bővítését; — a beruházási tevékenység hatékonyságának fokozását, a beruházási kereslet és kínálat közötti összhang javítását; — a külföldi versenyképesség növelését, a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének tervezett alakulását. Nemzeti jövedelem, beruházások A tervben megszabott követelményeknek — figyelembe véve a népgazdaság jelenlegi helyzetét — viszonylag mérsékelt fejlődési ütem mellett lehet eleget tenni. Ezért az 1969. évi népgazdasági terv a tavalyihoz hasonlóan a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos emelkedését irányozza elő. A beruházások a terv szerint az ideihez képest 6—7 százalékkal növekednek, várhatóan elérik a 73 milliárd forint értéket. Az építőipar tervezett fejlődése lehetővé teszi az előirányzott beruházások építési igényeinek kielégítését. Bizonyos építőipari munkáknál, illetve az ország egyes körzeteiben azonban a kereslet és a kínálat közötti feszültség — bár az eddginél kisebb mértékben — továbbra is fennmarad. 1969-ben is jelentős — állami döntés körbe tartozó — beruházások biztosítják a népgazdaság tervezett növekedését. Sor kerül a Tiszavidéki Vegyikombinát nitrogénmű- trágya-gyár hatásfokának növelésére; üzembe lép — többek között — Százhalombattán a 3 millió tonna évi kapacitású kőolajfinomító; a beépített bútorokat gyártó lágymányosi üzem; a Győri Hűtőház stb. A további fejlődést szolgálja többek között a Duna menti és a Kőbányai Hőerőmű; a Lenin Kohászati Művek új nemesacél hengersora; Dunaújvárosban folyamatos öntőmű; Budafokon karton papi rgyártó gépsor; a borsodi új sör- és malátagyár, s a Győri Műbőrgyár építésének, illetve bővítésének megkezdése. Fentiek mellett tovább növekszik a vállalati beruházások, s ennek megfelelően finanszírozásában a vállalati pénzforrások részaránya. A beruházások ágazatok szerinti megoszlásában csökken az ipar és a szál-lítás-hírközlés részesedése, s növekszik a mezőgazdaságé és a lakásépítésé. Ipar Az ipari termelés az 1968. évihez képest mintegy 6 százalékkal nő, ezen belül az egyes iparágak fejlődévé eltérő. A alapanyaggyártó iparágak zömében a szükségletek kielégítése érdekében a terv az ipar átlagánál gyorsabb ütemű fejlődéssel számol. A kőolaj- és földgázipar termelése emelkedik, ugyanakkor a szénbányászat termelése csökken. A villamosenergiaiparé 7, a kohászaté 6, a gépiparé 7. az építőanyag-i pa‘-é 7.5. a vegyiparé 9, a könnyűiparé 3 és az, élelmiszeriparé 5,5 százalékkal nő. A termelés viszonylag mérsékelt bővítése feltehetően elő fogja segíteni az ipar belső arányainak javítását, a hatékonyság fokozását, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. Az iparban foglalkoztatottak száma mintegy 35—40 ezerrel ’•övül Az egy fofflalkoztetottra jutó társadalmi termék értéke az ez évinél gyorsabban nő. Az építőipar teljesítménye 1969-ben 6—7 százalékkal le^z nagyobb, mint ez évben. Az ehhez szükséges 8—9 ezres létszámnövekedés biztos iható. Az iparban és az építőiparban a kormány által meghatározott feltételek érvénvo='térével folytatni kell a munkaidő csőt- kentését. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasári tér' melésnek az ideihez viszonyí1 tott 2—3 százalékos növekedé- ével számol. Ez megfélél a harmadik ötéves tervben előirányzott ütemnek. (Folytatás * 2. oldakmi
