Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

SOMOGYI NfiBLAP 4 Kedd, 1948. december A legkisebb község sorsa is szívügyünk/” Ezrkilencszázhatvanhat február elsején a fonyódi já­rás öt községe: Balatonszent- györgy, Balatonberény, Vörs, Hollád és Tikos közös taná­csot hozott létre Balator- szentgyörgy székhellyel. Ezt megelőzte a termelőszövet­kezetek egyesülése, amely bebizonyította, hogy a rendel­kezésre álló munkaerők, ter­melőeszközök gazdaságosab­ban használhatók ki így, mint ötfelé szétszórva. A tanácsok egyesülésének voltak ellenzői is, különösen a kis községek­ben, ahol attól féltek, hogy az eddig rendelkezésükre álló forintokat a nagyobb telepü­lések elviszik, felhasználják, és -a kis falu, mint a mostoha- gyerek, magára marad. Az ilyen véleményeket nem is titkolták. Bárcsak tíz évvel ezelőtt... Csaknem három éve fo­rogtak ezek a gondolatok Szentgyörgy és környéke Iá­kéinak fejében. Most arra kerestük a választ Ángyán János tanácselnöknél, hogy mit jelentett ez a változás a községek életében, fejlődésé­ben, , és hogyan vélekedne.; most a fúzióról? — Mindjárt egy példával kezdeném. A vörsiek tanács­háza előtti útszakasz — ha beállt az esős idő — csaknem teljesen hasznavehetetlen volt. Az egyesülés után mondogat­ták is: »-Na, az utunkból sem lesz énekes halott« — azaz továbbra is lánctalpasok rán­gatják ki az elmerült jármű­veket és tiporhatják tovább a sarat. Egy hónap alatt meg­vásároltuk a követ és simára csináltuk az utat. De új utat kapott Tikos és Hollád is. A többi eredményről majd ké­sőbb. Tehát az embereknek bebizonyítottuk, szükség volt erre, s hogy valamennyi kis­község fejlesztése szívügyünk. (Tikos négyszáz, Vörs hatszáz lélekszámú.) Nincs is azóta bánat nálunk, csak öröm! Ko­rábban a tanácstagok húzó­doztak a délelőtti tanácsülé­sektől. Elveszítünk egy mun­kaegységet — mondogatták. Amióta látják, hogy minden apró bajt, gondot megbeszé­lünk, kijavítunk, azóta 90 szá­zalékos a részvétel. Most már úgy nyilatkoznak az embe­rek. hogy bárcsak tíz évvel ezelőtt álltak volna elő az egyesülési javaslattal. — Milyen eredményeket hozott az elmúlt három év? — Vegyük községenként. Balatonszentgyörgyön az álta­lános iskolai napközi otthon­ban étkező- és kiszolgáló-he­lyiségeket építettünk -130 000 forintért, bővítettük a kul- túrházat 350 000-ért, korszerű sportöltöző és ravatalozó épült, az új téglagyárban het­ven. a ládaüzemben harminc az ÉRDÉRT Vállalatnál ót ven, a ládaüzemben harminc, húsboltot nyitottunk, két ci­gánycsalád kapott lakást, hal- száztízezer forintért elkészült két orvosi lakás rendelővel 'fez utóbbi félépítése augusz­tustól decemberig tartott!), és folyamatban van egy pedagó­guslakás vásárlása. Berényben a legnagyobb lé­tesítmény a Határ csárda, kétmillió-háromszázezerért, felújítottuk a strandot, meg­oldottuk a régóta vajúdó víz­ellátást, két cigánycsalád köl­tözött új otthonba, járda épült, utcákat köveztünk és világítottunk ki, elkészültek a törpe vízmű tervei, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Hollódon két cigánycsalád­nak adtunk lakást, bekötő út, egy kilométer hosszúságú hidegaszfalt-járda, salakjárda épült, fodrászüzlet nyílt, meg­oldottuk a belterületi vízel­vezetést, rendbehoztuk a köz­ség közkútját, új vegyesbolt épült a régi elavult helyett Tikoson bekötő út, salakos járda, hullaház épült, jövőre elkészül a vízelvezetés is, a tervek már az asztalfiók­ban vannak. Vörsön az utat már emlí­tettem, két cigánycsaládnak vásároltunk házat, autóbusz- váró, tűzoltószertár és klub- helyiség épült, a könyvtár át­alakítása ebben az évben fe­kói számára sokat mondanak. Saját erejükből nehezen tud­ták volna ilyen rövid idő alatt megvalósítani mindezt. Ángyán János 1950 óta ta­nácselnök Balatonszentgyör- gyön. Azóta óriási változáson ment keresztül a község. De milyen fejlődés előtt áll? — A jövő évi legnagyobb programpont az óvoda felépí­tése. A kilencszázötvenezer forintos költséggel épülő léte­sítmény két csoport számára biztosít helyet. Ez minden itt lakónak szívügye, s ennek megfelelően, támogatják, k: társadalmi munkával, az üze­mek pedig forintokkal. Vör­sön a termelőszövetkezeti ker­tészetet bővítik a foglalkozta­tottság biztosítására, Berény­ben művelődési otthon épül, közművesítést tervezünk, Hol­lódon tésztaüzemet létesít a termelőszövetkezet. Lesz te­hát munka bőven, és aho­gyan ezt a lakosság már jó párszor bebizonyította, támo­gatásban sem lesz hiány. — A lakosság ezek szerint aktív. És a tanácstagság? — Ha szabad ezt a kifeje­zést használnom, kétszáz szá­zalékkal parlamentárisabbak, mint korábban. Mindenki tö­rődik mindenkivel, érdeke­sek és főleg eredményesek a tanácsülések, a tagok minden kérést továbbítanak a tanács­nak. De ne haragudjanak — állt fel az elnök —, a járási tanácstól és az OTP-től várok vendégeket, öt cigánylakást adunk ma át tulajdonosaik­nak. Ezekben a napokban me­gyénk több községében esik szó a közös községi tanácsok kialakításáról. A Balatonbe- rényben és a többi faluban három évvel ezelőtt tapasztalt bizalmatlanság nyilván itt is, ott is felüti fejét. A kétkedők jeződik be. Ügy gondolom, 1 megnyugtatására — úgy vél- hogy mindezek az eredmé jük, — a balatonszentgyörgyi nyék valamennyi község la- 1 példánál nem kell jobb... A kaposvári munkástanács megalakulása és működése (1918. november 5.—1919. január 31.) (II.) A kaposvári mun­kástanács sS.gr Bottyánpuszfim két ilyen házat építettek a cigánycsalá­doknak. tett azért, hogy biztosítsa a vá­rosi lakosság számára a tűzifát. Erről az 1919. január 23-án keltezett alispáni évnegyedes jelentés szó szerint ezt írja: » ... elismeréssel kell megem­lékeznem a munkástanácsnak a tűzifa beszerzése körüli köz­reműködéséről is. Ugyanis a kaposvári uradalom a ropoli erdőbe vezető mezei vasútjá- nak építését az ott alkalmazott hadifoglyok eltávozása miatt befejezni nem volt képes, s a fát részint a terepviszonyok, részint igaerő hiányában az er­dőből a vasúthoz szállítani nem tudta, s így a körülmé­nyek, s a közönség, akik a fát az uradalomtól szokták besze- rezni, s azt részben szerződé­sileg biztosították is, ennek da­cára fát nem kaphattak. Ekkor a kaposvári munkás­tanács egyezséget kötött az uradalommal a mezei vasúi­ból hiányzó rész kiépítésére, s az erdőn kinn levő fának a városba való szállítására. Ezen megegyezés alapján a vasút el is készült, s a fa szállítása megkezdődött Ugyancsak a kaposvári mun­kástanács megvette herceg Eszterházy Miklós úrtól, a ka­posvári uradalom tulajdonosá­tól a sántosi 150 hold kiterje­désű erdő kihasználási jogát ahol a termelés, s a fa beszállí­tása szintén megkezdődött. Ezen intézkedésekkel Kaposvár város faellátásának kérdése igen kedvező megoldást nyert.« A Magyarországi Szociál­demokrata Párt Somogy me­gyei szervezete 1919. január első hetében megyei pártérte­kezletet tartott, amelven meg­tárgyalták a szerv-zeti és poli­tikai feladatokat. Az elfogadott határozat hangoztatja a párt­sajtó szükségességét, s kimond­ja az önálló meeyei munkás- sajtó létrehozását Megyénk forradalmárai azon nyomban hozzáfogtak a párthatározat végrehajtásához. E határozat alapján a kaposvári munkás- tanács megbízottai megielen- tek a Somogyi Hírlap tulajdo­nosánál és közölték vele a lap kisajátítását. Ez lényeges vál­tozást hozott Somogy megye munkásmozgalmának történe­tében, mert a Somogyi Hírlap a munkások, agrárproletárok, a dolgozók ne;mes ügyét szol­gáló sajtóorsánum lett A la­pot Gerö Manó szerkesztett?, felelős kiotói Tóth bajos é' Kovács Miksa voltak. Ezt a változást megyénk de­mokratikus erői, elsősorban a forradalmi \ szellemű munká­sok örömmel üdvözölték. A bpdapesti jobboldali szociál­demokraták viszont elítélték azt A Népszava 1919. január 14-1 számában ezt olvashat­juk; »A szocialisták lapot fflütdoq új ével kíván az kaposvári irodája (kizárólag Tanácsiház u. 1. aüaitt) Minden utazási ügyijén készséggel éli 1959-ben is az Ön rendelkezésére. Útlevél-, vízumintézés, valutavétel-eladás. Bel-, külföldi vasúti, hálókocsi- és hajójegyek. MALÉV repülőjegyek a világ bármely részébe. Szállodai és fizetővendég-szobák. Díjtalan utazási tanácsadás. (2210) MEGBÍZÁSAIT jövőre is varjak \ERESKEDELMI SZOLGÁLATAINK. Minden szállítási problémáját elintézi a Ezúton kívánunk minden kedves ügyfelünknek, fuvarozta tónknak és vállalatunk valamennyi dolgozójának nagyon boldog w • "1 esztendőt! 13. sz. AKÖV rekvirálnak« címmel kapjuk az alábbi értesülést: Kapos­várról táviratozzék: A Mun­kástanács megbízottai megje­lentek Gerő Zsigmondnál, a Somogyi Hírlap tulajdonosá­nál és közölték vele a Mun­kástanács határozatát, mely szerint nyomdavállalatát a lappal együtt átveszik, haj­landóik őt az átvett értékekért kártalanítani. A nyomdatulaj­donos tiltakozott az átvétel ellen, a megbízottak azonban kijelentették, hogy a Mun­kástanács határozatát végre­hajtják. A lap ezentúl a so­mogyi szocialisták hivatalos lapja lesz. — Mi a magunk részéről a leghatározottabban elítéljük ezt az eljárást. Ez nem szocializmus és nem szo­cializálás. Egyes csoportok nem csinálhatnak szocializá­lást. A szocialista társadalmat sak az egész munkásosztály egységes akciója és nem egyes csoportok bolsevikieskedő ön­kényeskedése teremtheti meg. Ajobboldali erők­nek a támadására a Somogy megyeik egy nap­pal később, ugyancsak a Nép­szavában, felemás módon, d-3 önérzetesen így reagáltak: »A Népszava január 14-i száma a kaposvári elvtársakat bolse­vistáknak nevezi. Ez ellen til­takozunk. A kaposvári Mun­kástanács egységesen a szo­ciáldemokrata párthoz tarto­zik és Somogy megyében ez az egyedüli testület, amely­nek a rend fenntartásából a legnagyobb rész jut Ha jók vagyunk arra, hogy a mun­kásőrség útján rendet te­remtsünk, akkor annyi jo­gunk is lehet, hogy egy tisz­tán üzleti célok szolgálatában álló lapból szocialista újságot csináljunk. A Munkástanács Gerő Zsigmond tulajdonos­nak a nyomdai és papír érté­ket készpénzben megfizeti. — Kaposvári Munkástanács." November 18-án újjászervez^ ték az egyre nagyobb politikai^ tömegbefolyással rendelkező kaposvári munkástanácsot, s olyan egyéneket választottak meg vezetőknek és tagoknak, akik régi tapasztalt szervező­képes és elméletileg jói kép­zett szervezett munkások vol­tak. Az elnök tisztére Eger- szeghy Jánost (ópítőmunkás). alelnöknek Magyar Mátyást (famunkás), jegyzőnek Keller Lajost (tisztviselő), pénztáros­nak Égető Jánost (cipész­munkás) választották meg. Az intéző bizottság tagjai: Szabó Károly cipészmunkás, Gur Aurél vasmunkás, Horváth Ferenc, Gyura János földmun­kás, Orbán István, Takács Jó­zsef, Zónik István szabómun- kás és Lucz Mózes famunkás lettek. A kaposvári munkástanács megalakulása után állandóan radikalizálódott, azonban ez a' fejlődés nem volt egyenletes; nem egy esetben ingadozott és egy alkalommal kommu­nistaellenes határozatot is ho­zott a tanács. A munkástanács tagjainak zöme szociáldemok­ratának vallotta magát, gya­korlati tevékenységükben azonban mind messzebb ke­rültek a hivatalos szociálde­mokrata politikától, noha in­tézkedéseik és állásfoglalásaik magukon hordták a szociálde- mokratizmus bélyegét. Az SZDP kaposvári szer­vezete 1919. január 16-án össz-tagértekezletet tartott, amelyen a munkástanács több tagja elítélte az orosz, a né­met és a magyar kommunis­ták elveit és taktikáját, s a felszólalók kérték a megjelen­teket, hogy egységesen lépje­nek föl a kommunista törek­vések ellen, A Somogyvárme- gye politikai napilap így rea­gált erre az antimarxista ál­láspontra: »örvendetes tény­ként állapítjuk meg, hogy a szociáldemokraták összessége is határozottan elítéli a kom­munisták eddigi terrorisztikus törekvéseit és minden erővel szembe fog helyezkedni, ha kell, Kaposváron is minden kísérlet ellen«. Mint ismere­tes, a budapesti munkásta­nács 1919. január 28-i ülésén Weltver Jakab oppor tunista vezető javaslatára a kommu­nistákat kizárták az SZDP- ből és a munkástanácsból. A kaposvári munkástanács feb­ruár 1-én megtartott ülésén csatlakozott az említett kom­munistaellenes határozathoz. Ezt a határozatot azonban So­mogy megyében nem hajtot­ták végre. Ezek a tények azt mutatják, ka­Autósok, figyelem! ERIKA: Gépkocsi lopást % megakadályozó készülék beszerelését garanciával vállalja a TABI ÉPÍTŐ- ÉS VEGYESIPARI KTSZ. (9745) (7921) A Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyára FÖLVESZ 16—40 éves korig női át­képzés tanulókat. Na­ponta háromszori étke­zést és munkásszállást kedvezményesen biztosi tunk. (7860) hogy a posvári munkástanács tagjai már több kérdésben szembe kerültek a hivatalos budapesti pártveze­téssel, mindinkább balra to­lódtak, de még nem fogadták el a kialakulóban levő nem­zetközi kommunista mozga­lom célkitűzéseit és harci módszereit. Ennek ellenére az 1918. no­vember 5-től 1919. január 31-ig terjedő szakaszt úgy ér­tékelhetjük, hogy a kaposvári munkástanács jelentős mun­kát végzett, s tagjai megtették az első lépéseket a forradalmi úton. Ez a munkástanács, mint ahogy 1918. december elején Tóth Lajos megfogal­mazta: a közigazgatás és a munkásügyek fontos funkcióit vette át és tartotta meg. A kaposvári munkástanács munkáját, szerepét és jelentő­ségéit Kovács Miksa az SZDP rendkívüli kongresszusán el­mondott felszólalásában ezek­kel a szavakkal foglalta ősz- sze: »Somogy megyében de­cember 11-e óta a munkásta­nács őrsége tartja fenn a ren­det Mindent csak a munkás- tanács hozzájárulásával lehet megcsinálni. Ha ezerszer mondják is Pestről, hogy a munkástanács nem hatóság, mi igenis hatóság vagyunk mindaddig, amíg a forrada­lom más helyzetet nem te­remt. Kaposvárt azon a véle­ményen vannak, hogy min­den tisztességtelen intézke­dést, amely a forradalmi vív­mányok eredményeit veszé­lyezteti, a munkástanácsnak mjnt hatóságinak kell meggá­tolnia. Ezt pedig úgy teheti, hogy minden közigazgatási tisztviselőnek a körmére néz, mindenhová betekint, akár tetszik nekik, akár nem.« Hogy a kaposvári munkás- tanács fejlődésének a követ­kező szakaszában hogyan ra- dikalizálódott, arról majd egy másik alkalommal lesz szó. Suri Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom