Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

I Kedd, 1968. december 31. 3 SOMOGYI JfÉPLAI fl biztos jövő tudatában i ' (Folytatás az 1. oldalról.) Egyre kevesebb a kétkedők és a. szkeptikusok s több a megye fejlesztéséért tudatosan cse­lekvők száma. Nagy munka közepette, szá­mottevő sikerek birtokában búcsúzunk az óesztendőtől, és­készülünk az újra. Ügy ítéljük meg, hogy eredményeink való­ban nagyszerűek, de még sok a tennivaló, a megoldásra vá­ró feladat. Ez azt követeli mindenkitől, hogy jövőre még többet tegyen a somogyi em­berek életkörülményeinek ja­vításáért. Nem arra gondolok, hogy túlfeszített fizikai és szellemi munkába kergessük magunkat és másokat, hanem arra, hogy a jövőben tervsze­rűbben, céltudatosabban dol­gozzon mindenki. Fokoznunk kell a közügyek iránti érdek­lődést, hogy minél kevesebb legyen a közömbösek, és a mások munkáján élősködni akarók száma. A vezető párt-, állami és tömegszervezeti tes­tületekben, az üzemi, intézmé­nyi közösségekben és a társa­dalom minden rétegében erő­sítsük az egyéni felelősségér­zetet. Osszuk meg jobban örö­meinket és gondjainkat Az a tapasztalat hogy ha céltudato­sak és következetesek va­gyunk, ha jobban összefogunk, ha terveinknek, elképzelé­seinknek érvényt tudunk sze­rezni, akkor meg tudjuk va­lósítani feladatainkat A gazdaságirányítás új rendszere 1969- >en még nagyobb .ehetőségeket rejt magában. Célja a szocialista termelési viszonyok további erősítése, gazdálkodá­sunkban a közgazdasági ténye­zők előtérbe helyezése, az élet­körülmények javítása, a jöve­delmező gazdálkodás kibonta­koztatása mindenütt Az igaz­ság az, hogy a jövőben jobban meg kell küzdeni az eredmé­nyekért. A gazdaságirányítási reform szabályainak betartá­sával nagyobb gazdasági és politikai bátorságra, kezdemé­nyezőkészségre, magasabb színvonalú gazdasági vezetés­re van szükség az élet vala­mennyi területén. Minden okunk megvan a bizakodásról jóllehet sok még a pótolniU61ó, sokat kell még tennünk a viszonylagos elma­radottság felszámolásáért Na­gyobb összefogással, lelkese­déssel, állhatatossággal és hoz­záértéssel, a központi támoga­tás hatékonyabb felhasználásá­val úrrá tudunk lenni az ese- .tenként várható nehézségeken. Ezt bizonyítja az 1968-as év is, mart lényegében minden tervezett ipari beruházásun­kat indítani tudtuk, s ehhez a szükséges anyagi fedezetet banki, központi, vállalati és helyi erőforrásból biztosítot­tuk. Különösen akkor tudjuk leküzdeni a várható nehézsé­geket, ha az elmaradt terüle­tek hatékonyabb központi tá­mogatást élveznek 1969-ben nagy feladatok előtt állunk Üjult erővel folytatjuk a IX. kongresszus határozatai­nak megvalósítását, a gazda­ságirányítási rendszer biztosí­totta célkitűzéseink valóravál tását, pártszervezeteink mun­kájának tökéletesítését, az emberekkel való kapcsolatunk javítását, erősítését. Terveink, célkitűzéseink is mertek Tegyünk meg minden. megyénk politikai, gazdasági társadalmi, kulturális, szociá­lis fejlesztésének meggyorsítá­sáért. Nem szabad beletörőd­nünk viszonylagosan hátrá­nyos helyzetünkbe. Tudjuk, hogy ez a múltban gyökered­zik De azt is tudnunk kell, hogy most már sok . minden rajtunk áll, azon, hogy mi­ként használjuk ki a szocialis­ta rendszer nyújtotta lehetősé­geket, a rendelkezésre álló anyagi javakat. Nem nyugod­hatunk bele abba, hogy akár bátortalanság, akár különféle maradi nézetek miatt sok le­hetőség kiaknázatlan marad­jon. Nem fogadható el egyes vezetők oktalan panaszkodása siránkozása. Ez korábban sem volt gyógyír problémáink or­voslására. különösen nem lesz az a jövőben. Az életben gyakran ellent mondásos helyzet alakul ki amiatt, hogy a beruházásokra kezükben lévő pénzeszközöket sok helyütt még nem tud­ják rendeltetésszerűen fel­használni. Az anyagi eszközö­ket több helyen elaprózzák nem összpontosítják eléggé. Mezőgazdaságunk nem dicse­kedhet azzal, hogy túl sok be­ruházást kapott, mégis sok millió forint felhasználatlanul maradt Az ilyen esetek ár­nyékot vetnek az adott üzem vezetőire és az egész megyére. Több figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemek kor­szerűsítésére, fejlesztésére. A jövőben jobban kell előkészí­teni a beruházásokat és kon - centrálni a még mindig szű­kös építőipari kapacitást. Végrehajtó bizottságunk a közelmúltban tárgyalta a mé­rvéi tanács vb gazdaságszor vező tevékenységét és több mindenről elismerően szólt. Értékelte például azt, hogy megfeszített munkával kidol­gozták a mezőgazdaság fej­lesztésének elképzeléseit. Ez nagyon jó dolog, számottevő eredmény a múlthoz képest. De azt is megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az elképzelések végrehajtásának megszervezése még nem áll azon a fokon, amelyet a me­zőgazdaság fejlesztése meg­követel. A fejlődésnek nemegyszer gátja az is, hogy az értelmi­ségiek szellemi tőkéjét, kapa­citását nem használjuk fel kellően a megye fejlesztésé­nek meggyorsítása érdekében. Haladó, forradalmi, kulturá­lis, képzőművészeti ' hagyo­mányaink, értékeink sem szolgálják még kellően a szo­cializmus építését, a szocia­lista tudat kialakítását, a szo­cialista emberré válás ügyét. Nehéz szavakat találni arra, hogy milyen mostoha körül­mények között van a kapos­vári Rippl-Rónai Múzeum és a megye többi múzeuma. A munkásmozgalom forradalmi emlékei kiállítótermek hiá­nyában szekrényekben van­nak elzárva az emberek sze­me elől. A Rippl-RónaJ Mú­zeum országra szóló alkotá­sai — több mint ezer kép — ugyancsak emiatt porosodik a múzeum raktáraiban. Nem­csak az a bosszantó, hogy a külföldiek nem tekinthetik meg ezeket, hanem elsősor­ban az, hogy a kaposvári, a somogyi embérek sem láthat­ják őket Az ilyen állapotokat nem lehet sokáig tűrni és szó nélkül hagyni. Igaz, hogy a múzeumok fejlesztése pénz­be kerül, de nem elsősorban a pénzhiányon múlik, inkább a helytelen felfogás következ­ménye a jelenlegi állapot A hibák feltárása és bírálata eredményezze a jobb és ha­tékonyabb munkát A megye politikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális fejlesztését komplex módon kell megva­lósítani, azoknak szervesen kell egymásba kapcsolódniuk. ” römünkre szolgál, hogy i életünkben II nem a hibák, ha- nem az eredmé­nyek dominálná« A IX. kongresszus óta, a gaz­daságirányítási reform beve­zetésének első esztendeje alatt számottevően javuljak az életkörülmények. Erről adott számot a Központi Bizottság december 4-i ülése és az Or­szággyűlés legutóbbi ülésszaka is. Megyei pártbizottságunk az új esztendő első napjaiban tárgyalja a megye gazdasági helyzetét, kidolgozza az 1969. évi főbb feladatokat. Bízunk abban, hogy a‘ pártbizottság elgondolásai méltó visszhang­ra találnak a megye lakossá­ga körében, s szülőföld-szere- tetüket a megye dolgozói az új évben még jobb munkával juttatják kifejezésre.» Ehhez kíván pártbizottságunk az új esztendőre friss erőt, jó egész­séget Somogy minden kom­munistájának, mindé® lako Uánalc. SIOFOK: VAROS felavatták as új kór hasat — Mü vészest a Bányáss-üd ülőben szólaltatta mgg magas szín­vonalú tolmácsolásban. E jól szerkesztett irodalmi- zenei műsorral ért véget a m* gyénk történetében oly nagy jelentőségű ünnep, Siófok vá- tossá avatása. A városavatás ünnepnapján — mint tegnapi lapunkban jeleztük már —, a délutáni órákban is számottevő esemé­nyek várták a siófokiakat és meghívott vendégeiket. Há­rom órakor a hófehér ruhás ápolónők sorfala mögött tö­megek szorongtak a várossá nyilvánítás eseményéhez oly méltó kórházavatás ünnepi aktusán. A pódium körül egyenruhás úttörők álltak vö­rös virágcsokrokkal, s a ven­dégek ellepték az előteret, a folyosókat és a lépcsöfeljáró- kat. Bevezetésként dr. Csáki László, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának megbízott vezetője üdvözölte Kisházi Ödönt, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának helyettes el­nökét, dr. Szabó Zoltánt, a Központi Bizottság tagját, egészségügyi minisztert, • Né­meth Ferencet. a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát és Szabó elvtárs ezután arról beszélt, hogy az új kórház öröm a vezetőknek. a.z egesTi "Ygyi dolgozóknak, hisz felelősség­teljes munká­jukhoz korsze­rű lehetőséget teremt, és o“öm a megye, a kör­nyék lakóinak, akik itt keres­hetnek gyógyu­lást. Beszélt ar­ról is, hogy az új- kórháznak és rendelőinté­zetnek milyen nagy szerepe lasz az új vá­rosban, majd megállapította: Az egészségügyi miniszter átvágja a kórház belsejét elzáró szalagot. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. a többi vendéget, párt-, álla­mi és tömegszervezeti vezető­ket, Siófok érdeklődő lakossá­gát Rövid bevezetője után dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter emelkedett szólásra: — Emlékezetes nap ez a mai — kezdte avató beszédét a miniszter. — Ezen a napon lépett Siófok a magyar váro­sok sorába, s ezzel gazdago­dott rangosodott a megye. De öröm telj es ez a nap azért is, mert a várossá válás fontos elemeként ma adjuk át ren­deltetésének az új kórházat is. Megvallom, számomra külö­nösen örömteli és emlékeze­tes esemény ez, hisz részt ve­hetek ezeken az ünnepsége­ken mindazokkal együtt, akikkel itt születtünk ebben a megyében. Elszakadozunk néha egymástól, de mégis idevalósinak érezzük és vall­juk magunkat, & osztozni akarunk Somogy gondjaiban, terveiben, örömeiben is... — Mint csepp a tengert — folytatta a miniszter —, úgy ezek az események is tükrö­zik, magukban hordják fel­szabadult életünk jellemző sajátságait, a tudatot, em­bereket formáló társadalmi valóságunkat, munkánkat, korszakunkat, a szocializmus építésének szép ügyét Szép. nemes és elköte­lező felelősségtől áthatot- tan kell megtennünk min­dent azért, hogy az új kórház életében, tevékeny­ségében is a mát és a jövőt teremtő népünk eredményeit láthassák és tanulják megbe­csülni mindazok, akik a kór­ház ablakán kívülről betekin­tenek. — Most, amikor a kórházat átadom rendeltetésének, kö­szönetét mondok a vezetők­nek, akik harcoltak érte, a munkásoknak és mérnökök­nek, a kétkezi dolgozóknak, akik megálmodták és felépí­tették szép új létesítményün­ket Az intézmény vezetőit, orvosait dolgozóit pedig ar­ra kérem, hogy éljenek jól a kapott lehetőségekkel, s ne feledjék egy percre sem, hogy mindannyian egy szocialista társadalom szocialista egész­ségügyét képviselik. Szolgál­ják tudásuk, képességük és emberségük szerint odaadóan, sikeresen ezt a szép ügyet teljesítsék magas szinten ne­mes és igen felelősségteljes feladatukat. Ehhez kívánok mindannyiuknak sok sikert, örömet boldogságot és jó egészséget. Az egészségügyi miniszter avató beszéde után dr. Vi- czián Antal kórházigazgató főorvos, az orvostudományok kandidátusa szólt a dolgozók­hoz, az ünnepség ’jészvevői- hez. Beszélt arról, hogy a kórház üzembe helyezésével a környék lakosságának régi kívánsága teljesül, s beszá­molt azokról az igényekről, amelyeket dolgozóinak ki kell elégíteniük. — Az új kórház modem, impozáns külseje arra köte­lez bennünket — mondotta —, hogy. megfelelő tartalom­mal töltsük meg. Erre az or­vosok és más egészségügyi dolgozók felkészültségé és fe­lelősségérzete, a berendezés és a kitűnő felszerelés a biz­tosíték. Az igazgató főorvos. el­mondta, hogy a kórház sza­kaszosan kezdd meg működé­sét. Először a szülészet, nő­gyógyászat és a gyermekosz­tály fogad betegeket,, majd hónapról hónapra újabb osz­tályokat nyitnak meg, és 1969 végére mind a négyszáz ágy- gyal, teljes kapacitással áll a gyógyítás szolgálatába a kór­ház Szólt a tervezők, az épí­tők elismerésre méltó munká­járól, a berendezést szállító Medicor Művek tevékenysé­géről s azokról a hibákról is, amelyeket menet közben még Dr. Viczián AntaL ki kell javítani. Köszönetét mondott a pártnak, az egész­ségügyi kormányzatnak, a megyei, járási és városi párt­ós állami vezető testületeknek az odaadó támogatásért, mun- ' katársainak az előkészület időszakában végzett fáradha­tatlan munkájáért, s így fe­jezte be beszédét: — Amikor a magam és munkatársaim nevében átve­szem üzemelésre a kórházat, átérzem a megtiszteltetést- és azt a nagy felelősséget, amely együtt jár ezzel. Szilárd el­határozásunk, hogy legjobb tudásunk szerint, hivatásunk­nak megfelelően végezzük munkánkat embertársaink ér­dekében. Az úttörők átadták virág­csokraikat a vendégeknek, s dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter ünnepélyesen, nagy taps kíséretében átvágta a kórház belsejét elzáró szala­got A vendégek ezután a kórházigazgató főorvos veze­tésével tekintették meg az igen szép, minden igényt ki­elégítő büszkeségünket A délutáni órákban a ven­dégek tiszteletére fogadást adott a városi tanács végre­hajtó bizottsága, ahol Jankó Ferenc vb-elnök mondott po- hárköszontőt, majd e'te a Bá­nyász-üdülő dísztermében művészesttel zárult a város- evatás ünnepségsorozata. Sándor János szerkesztésé­ben és rendezésében. Nyílt szó, födetlen arc címmel hangzott el igen magas szín­vonalú ünnepi műsor — zsú­folt nézőtér előtt. Csíkos Gá­bor Csokonai: Jövendölés az első oskoláról az Somogybán című versével indította a mű­sort, később Móricz Zsigmond, Illyés Gyula és Baranyi Fe­renc műveiből adott elő. Tí­már Éva ugyancsak Móriczot és Garai Gábort szólaltatta meg, majd Csíkos Gáborral együtt részleteket mondtak Kanyar József Harminc nem­zedék vallomása Somogyról című dokumentumgyűjtemé­nyéből. Szakáts Miklós, Pécsi Ildikó és Nagy Attila voltak még az est prózai szereplői; s igien nagy sikert arattak. L ehoczky Éva és Korongi György Erkel és a siófoki születésű Kálmán Imre mű­veiből adtak elő. Kovács Dé­nes és Bacher Mihály pedig Az ÚJ siófoki kórfaúa. <L R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom