Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
Dél-dunántúli képzőművészek XXV. évfolyam. 283. szám. KciJ'1, 1968. december 3. GYILKOSSÁG KADARKUTON Mem 1 Első ránézésre alig tudom elhinni, hogy ő az, aki kegyetlen tettével fölháborítottta az embereket, pénzt remélve kioltotta egy 76 éves magányos özvegyasszony életét. Két keze fejét térdei közé szorítja, fejét a melle közepére ejti. Csak néha néz föl, jó lenne a szeme közé nézni, s kiolvasni, most mire gondol. Középmagas, szabályos termetű; arca még inkább gyermek. mint felnőtt arc. Ko- nokságnak, dacnak nyoma sincs rajta, arcizmai meg-meg- rándulnak, ilyenkor egy félszeg mozdulattal láthatatlan verejtéket töröl le a homlokáról. Három-négy mondatot beszélgethetünk, amikor megremeg a szája széle, s orra tövénél gyorsan utat keres egy tompán fénylő könnycsepp. Nem játssza magát, nem vár megnyugtató szavakat. Egyszerűen: sír. Pár mondat után ismét. Látszik, így könnyebben beszél. Néhány hónapos kora óta nevelőszülőknél élt Kadarkú- tor). Ahogy mondani szokták, mindene megvolt, ezt maga is elismeri. »•Mielőtt bevonulnék, gondoltam. meglátogatom édesanyámat Pesten, apám nem is érdekel annyira, de édesanyámhoz nagyon készültem. Kopogok, bemegyek, de az az asszony, aki fogadott nem az anyám volt. Egy anya nem fogadja így a gyermekét, nem. Pedig azért mentem hozzá, hogy végleg elbúcsúzzam tőle. Tudom, bogy nem kellettem neki soha, hát nem is akartam többpt eléje kerülni. Nem haragudott rám, ezt nem mutatta. Csak olyan közönyös volt, s ez rosszabb, mintha gyűlölne ...« Az általános iskola befejezése után ipari iskolába iratkozott, a tetőfedő szakmát tanulta ki. Munkahelyén, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál együtt dolgozott nevelőapjával. Áprilisban múlt tizennyolc éves, katonaköteles lett. November 22-én öltötte volna magára az egyenruhát. Már a hónap eleje óta készülődött a bevonuláshoz, esténként nemegyszer megesett, hogy csak későn vetődött haza Kadar- kútrá, fogyott a pénz a szórakozóhelyeken. November 21- én is hajnali vonattal ment. haza. »Féltem, hogy nevelőszülőim felelősségre vonnak: merre jártam ilyen sokáig, s megszidnak, ami pedig rosszabbul esik a pofonnál. Ügy döntöttem, nem megyek haza, a napot egy elhagyott istállóban töltöm, majd csak később kopogtatok be, hogy kevés idő maradjon a fele- lősségrevonásra. A következő nap meg úgysem érdekes, hiszen be kell vonulnom, Minden úgy kezdődött, ahogy elterveztem. Egész nap az istállóban voltam, nem járt arra senki, nem zavartak. Cigarettáztam meg üldögéltem, de nagyon kínzott már az éhség. Ahogy besötétedett, útnak indultam, befelé a faluba. A zsebembe e"V tégladarabot is tettem, arra az úton harapós kutya van.« Már bent járt a faluban, •tókor látta, hogy az egyik házból kifelé tart a' 76 éves özvegy Papp Jánosné. Eszébe jutott a fiúnak, hogy az öreg Béni nemegyszer kisebb-na- gyobb összegeket szokott kölcsönözni, biztosan most is van jpéjtae. Gondolta, másnap bevonul, kell a pénz, úgysem tudja meg senki hogyan szerezte. Majd csendben belopakodik, aztán felkutatja a pénzt, úgy, hogy az öregasz- szon'y sem veszi észre. A ház hátánál az udvarrá ment., álldogált egy fél órát, alkalmas időpontra várva. Az ajtóhbz ment. óvatosan benyi-' tott. Az apró zajoktól néni tartott, tudta, hogy az idős asszony rosszul hall már egy kicsit. Becsukta maga mögött az ajtót, s látta, hogy Pappné egymagában vacsorázik. A folyosón a szobaajtó felé nyúlt, de éppen hogy egy kis rést nyitott rajta, amikor az idős asszony váratlanul fölkelt az asztaltól, s valamiért kifelé jött. Ekkor vette észre az ott álló fiút, aikit jól ismert, hiszen igen távolról még rokonok is voltak. Visszahőkölve kérdezte: “Pali, mit keresel itt?« Ebben a pillanatban a fiú előkapta zsebéből a kutya- riasztónak szánt tégladaraböt, s teljes erejével Pappnéhoz vágta. “Ettől kezdve aztán már nem gondolkoztam, csak ütöttem, amivel értem. A spájzba beugrottam a sodrófáért, már az első ülésnél kettétört Papp néni fején. Estében a vizespadnak zuhant, leverte a vödröket. Mielőtt fölkelhetett volna, egy hasábfával többször fejbe ütöttem. Majd a vödröket kaptam a kezembe, s csak ütöttem, ütöttem, nem láttam, csak ütöttem ...« Ezután a szobába ment, felforgatta a szekrényeket, de nem talált semmit. Majd a konyha következett, még a szalmazsákot is átkutatta, eredménytelenül. Végül is két gyüfaskaiulyát meg pár méter cérnát, két tűvel tett zsebre, Közbep rágyújtott., S mielőtt elment völna; a tűzhelyen párolgó vízből öntött a lavórba. megmosta a kezét, meg lékefélte a ruháját. Már az ajtónál volt, amikor látta, hogy a szerencsétlen öregasz- szony megmozdítja a karját. Visszament a konyhakredenc- hez, s a rajta levő villanyvasa- lóval még egyszer rátámadt Pappnéva, aztán kilopakodoitt a házból. Másnap reggel özvegy Papp Jánosaié kis szomszédja, a hatéves Zolika kopogtatott, hogy szokás szerint segítsen etetni a csirkéket. özvegy Papp Jánosné azonban nem válaszolt a kopogtatásra, este óta holtan feküdt a kövezeten. A rendőrség gyors és alapos nyomozással még aznap letartóztatta a tettest, Kiss Pált. Csak egyet akarok még megkérdezni tőle: milyenek az éjszakái? Jól számítottam: a kérdés elevenjébe hatolt... * * * A rendőrség Kiss Pál bűnügyét vádemelési javaslattal hamarosan átadja az ügyészségnek. Pintér Dezső VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Kivonlak a forgalomból az autóbuszt Lapunk november 7-i, Porfelhő az autóbuszon című írásunkban a Szentgáloskér— Kaposvár vonalon, közlekedő autóbusz utasterének egészségtelen, poros levegőjét, az ablakok állapotát és a kalauznak az utasokkal szemben tanúsított .magatartását kifogásoltuk. Írásunkra Nagy Lajos, a 13. sz. AKÖV személyzeti osztályának vezetője válaszolt: “Az ügyben vizsgálatot folytattam, és megállapítottam, hogy a panaszolt autóbusz utastere nem felelt meg az előírt egészségügyi követelményeknek, és az ablakok sem voltak használható állapotban. Ezért helyette másik kocsit állítottunk forgalomba. A kalauzt a megvigaszta- lásnak szánt megjegyzéséért felelősségre vontam, és a történteket ismertetjük érdekelt dolgozóinkkal. Harmadízben lépnek közönség elé Dél-Dunántúl nagy városainak kiállítótermeiben a Jél-dunántúü képzőművészek. Ennél az évenkénti szereplésnél többet nem is nagyon tudunk róluk, de ez is több az országos »átlagnál« .. . A dél-dunán'úli képzőművészek IIÍ. kiállításét Kaposváron. a Rippl-Rónai Múzeum képtárában vasárnap délelőtt Gádor Emil festőművész nyitotta meg. Bevezetőben a tájegység képzőművészeti arculatának jellemzőiről beszélt, megái Tanította, hogy összevetve az Alföld képzőművészetével — ez utóbbi majdnem egyeduralkodó a magyar képzőművészetben — nem marad el mögötte, csak más. Sajátosan pannoni. Gyökere a római művészetben ered, de mindig szem előtt tartja a haladó európai művészeti törekvéseket,. Mégis: keveset hallani a csoport, össztevékenységéről. Egyenként is szerényen, csendben, dolgoznak a képzőművészek,. Gádor Emil. a kiállítás rendezőin ezután a dél-dunántúli képzőművészet sokszínűségét elemezte, a csoport kétségkívül ■— már életművel bizonyítandó — legrangosabb alkotóját állítva középpontba, a Pécsen dolgozó Martyn Ferencet. Martyn nem akart — s nem is akar — iskolát teremteni, de akaratlanul is vannak követői, akik a mester igényességével állanak feladataikhoz. A termekben elhelyezett képek a szakavatott rendezői kezek nyomán világosan megmutatják a már egyre inkább letisztult egyéni festői törekvéseket. Lantos Ferenc. Kelle Sándor. Ungvári Károly. Szekeres Emil, Bizse Janót, Simon Béla — a festészeti anyagot sikerült egységesebb ér- tékszíntre hozni —-. folytatandó a sor Honti Mártával, Erdős Jánossal. Haraszti Lajossal, Szabados Jánossal, a keramikus Németh Józseffel. A szobrászati anyag marad csak cl a kívánt s a festők által iéterhozott szinttől, A dél-dunántúli képzőművészek III. kiállítása eddig nem tapasztalt újjal s magasabb művészi értékkel ajándékozta meg a szűkebb vidéket, s ezen túlmenően a magyar képzőm ű vészetet. H. B. Üj aszalóüzem Kiskorpádon A rosszabb minőségű, közvetlen fogyasztásra nem alkalmas gyümölcs hasznosítása eddig nagy gondot okozott a Ku tasi Állami Gazdaságnak. A gyümölcstermés mintegy 25—30 százalékát aszalt állapodban értékesítik. Az aszalást eddig a Daránypusztai Állami Gazdaság végezte, aimi tetemes többlet- költséget jelentett a kutasiaknak. Ezért a Bárdibükki Állami Gazdasággal közösen — hárommillió forintos beruházással új aszalóüzemet létesített Kiskorpádon. Az építési munkálatokat a kutasiak építőbrigádja végezte. A modern, minden munkafolyamatot gépesítő új létesítmény kétműszakos üzemeltetéssel naponta kétszáz mázsa nyersanyag feldolgozására is alkalmas lesz. KI MINEK MESTERE? Tizenhét fiatal vetélkedett Somogyjádon A szentgáloskéri. a göllei, a polányi, a nagybajomi és a vendéglátó somogyjádi tsz, valamint a Tátompusztai Állami Gazdaság fiatal szakemberei vetélkedtek szombaton a kitűntető címekért Somogyjádon. A versenyt a RMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére hirdették meg az autóvillamossági és gépszerelő, géplakatos és esztergályos szakmák fiataljainak. A részvevőket Horváth Tihamér, a KISZ kaposvári járási bizottságának munkatársa köszöntötte. Megemlékezett az évfordulóról, s szólt a verseny céljáról, hasznosságáról. Ezután Vörös Ferenc, a somogyjádi Augusztus 20. Termelőszövetkezet fiatal gépészmérnöke a zsűri elnöke ismertette a vetélkedő szabályait. ORVOSLAKÁSOK ÉPÜLTEK MGYATÁDOIV Hamarosan átadják Nagyatádon az orvoslakásokat. A képen látható egyemeletes épületben nyolc orvos talál majd otthonra- Mindegyik lakáshoz az orvosi rendelő is hozzátartozik. A Ki minek mestere versenyen a rajtolók kérdéseket húztak, s felkészültek a válaszadásra. A fiatal szakmunkások egyik csoportja a tsz gépműhelyébe vonult el, hogy gyakorlati felkészültségből vizsgázzon a bizottság előtt. A gyakorlati verseny feladatait Bózsa László, a somogyjádi tsz gépműhelyének vezetője készítette elő, ő ellenőrizte a feladatok végrehajtását is. Közben a teremben az első bátor jelentkező odalépett a zsűri elé, s elméletből »vizsgázott«. A kérdés így szólt: “Az elektromos kürt működése, a kondenzátor szerepe a gyújtó áramkörben és az elektromos kürtben«. A zsűri elnöke belekérdez, mert nemcsak vizsga ez, hanem beszélgetnek is a témáról, hiszen az a célja minden ilyen versenynek, hogy még nagyobb szaktudással, sok új ismerettel térjenek vissza munkahelyükre a szakemberek. A déli órákban hirdették ki az eredményeket: Vörös Ferenc néhány mondatban ismertette-a zsűri véleményét: elégedettek a versenyzők felkészültségével, bár a fiatalabb szakemberekre jellemző, hogy csupán felmondják a megtanult anyagot, gondolkodni már kevésbé szeretnek. Á Ki minek mestere vetélkedő kiemelkedő győztese Szabó Károly, a göllei termelőszövetkezet villamos- sági szerelője lett, aki ezenkívül még a gépszerelő szakma versenyében is indult. Mindkét területen a legmagasabb pontszámot érte el, gyakorlati felkészültsége is kitűnő volt, pontos, hibátlan munkát végzett. A szakma ifjú mestere mozgalom arany fokozatú jelvényét kapta meg mindkét versenyszámban. Arany fokozatú jelvényt kapott még Tóth Zoltán gépszerelő is. Ezüst fokozatú jelvénnyel Szabó Józsefet, Pin- terics Józsefet, Puska Ferencet, Puska Lajost és Csizma- diasz Józsefet jutalmazták. K. Sfe, TARUA OH Emberek vagyunk Kérdem X-ct, akinek csak ritkán teljes a dohányzókészlete : — Van egy cigarettád? — Nincs — válaszolja és nyomban hozzáteszi: — De Y-nak van. — Honnan tudod? — Én is tőle kaptam. ... Egy értekezleten hallottam: — Az új mechanizmus hatására az ipar takarékoskodik az anyaggal. Ennek köszönhető, hogy az azonos számú fehérneműk kisebbek lettek. Megnyugodtam. * * * Tolong a tömeg a Kossuth téri konyvesbódé előtt. — Csak nem valami bestseller? — kérdi szenvedélyes könyvgyűjtö ismerősöm. — Nézzük meg. Beállunk a sorba, de. egy perc múlva már vissza is fordul. — Van négy forintod? — Miért, annyiba kerül a könyv? — Nem a könyv hanem a borítékos sorsjegy. — ki — Kívánságlista Az előadó befejezte hatásos előadását.-A szokásos néhány perces szünet után, sorban jelentkeznek a hozzászólók. • — Az uszoda kell — mondta az egyik. — A műjégpálya is kell, a napközi otthon meg a fedett sportcsarnok is. De . .. — Mondja csak! — bátorította az előadó. A felszólaló megvakarta feje búbját: — Ha még egy kevéske- készpénzt is lehetne hozzá .. . Horgolóverseny Heinrich Pasch nyugatnémet tengerész horgoló- vcrsevyre jelentkezett, s a nők legnagyobb elkeseredésére ő nyerte az első dijat. Rajta kívül 38 nő nevezett be. Válókereset Ingrid Meyer hamburgi asszony válókeresetet adott be férje ellen tapintatlansága miatt. A férj ugyanis állandóan gyanús vendégeket hívott. Egy alkalommal 26 csavargóval együtt állított be vacsorára. Alapkőletétel Dr. Annibale Becit, az olaszországi Cune város elnökét felkérték, hogy az összegyűlt vendégek jelenlétében üssön csákánynyal arra a helyre, ahová az új gimnázium alapkövét helyezik el. Dr. Bed az oktatásügyi minisztérium kiküldöttjének lábába vágta a csákányt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megj'ei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon; 11-510. 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknak és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft, Index: 25067. Készüli a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemébeni Kaposvár, Latinka S. a. 6. F’eielős vezető: Mautner Jóas«á.
