Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-29 / 304. szám
Ma délután ünnepélyes külsőségek között nyílik meg a siófoki kórház, s hamarosan alkalmas lesz betegek fogadására. Kórházunk üzembehelyezése számottevő fejlődést jelent a város életében, s vele a lakosság régi kívánsága teljesül. Az új négyszáz ágyas kórház működése a váróé és a járás határain túl is érezteti hatását. Felvevő területe kiterjed a Balaton déli partján' kívül az egyesített siófoki— tabi járásra és a fonyódi járásnak nagy részére is. Ezen a területen közel százezer állandó lakos él, s síihez még az idényben hozzá kell számítani hetvenezer üdülővendéget is. Somogy megyében a kórházi ágyak száma a lakosok számához viszonyítva az országos átlag alatt maradt. A helyzetet még súlyosbították a Balaton-part ellátásával járó feladatait, hisz számításba kellett venni az üdülők ellátá- ' sát is. Mindez indokolttá és nagyon időszerűvé tette a siófoki kórház felépítését. A környék lakossága évek óta hol reménykedve, hol br•-z-onyos csüggedéssel figyelte a kórházépítést. Nem mondhat- ■ juk, hogy gyors ütemben készült ei, de végül, is — számos tervmódosítás után — korszerű kórházat kapott Somogy • északi része. Népi államunk hatalmas összegeket fordít egészségügyi célokra. Dunaújváros, Hatvan, Orosháza, Karcag, Kazincbarcika, Vác, Dombóvár és még sorolhatnánk a ' városokat, ahol új. kórház épült vagy épül. Egy-egy ilyen kórház, mint a siófoki is, több mint száz millió forintba ke- . nil. Érthető, hogy az ilyen nagy beruházás hosszabb időt vesz igénybe, s időközben módosítani, korszerűsítem kell a terveket, ami az építkezés elhúzódását vonja maga után. Siófoknak eddig is volt két egészségügyi intézménye. Az egészséghazban a megyei rendelőintézet kihelyezett része működött, zsúfoltan, hiányos felszereléssel. A másik a szülőotthon. Az egyre növekvő igényekét már egyik intézmény sem tudta kielégíteni. -r. A kórházzal egyidőbért épült, de hamarább elkészült az új rendelőintézet, amely ez év júniusában kezdte meg működését A rendelőintézet korszerű felszerelésével biztosítani tudja a város és a környék szakorvosi ellátását Valamennyi szükséges szakrendelés biztosítva van, de jövőre még tovább bővül, fejlődik az intézmény. A kórház a megnyitás után még nem indul teljes kapacitással. Először a szülészet-nőgyógyászat és a gyermekosztály kezai meg a működését. 1969-ben fokozatosan nyílnak meg a további osztályok. A tervezett teljes ágylétszámot az év végére érjük el. A négyszáz ágy 121 belgyógyászati, 74 sebészeti, 63 szüleszet-nőgyógyászati, 66 gyermek, 24 fül-orr-gégészeti, 24 szemészeti és 20 ideggyógyászati ágyra tagozódni. Ezekhez az osztályokhoz kapcsolódik még a röntgen, a laboratórium, a gyógyszertár, a vérellátó állomás, valamint a kisegítő gazdasági üzemek. A betegeket modern, napfényes, két-négy ágyas kórtermekben helyezzük el. A berendezés és a felszerelés megfelel a korszerű követelményeknek; a legújabb hazai és külföldi gyártmányú orvosi gépeket és készülékeket építik be. A kórház és a rendelőintézet szoros egységben működik majd. Á szakrendelések voltaképpen a kórházi osztályok kihelyezett, járóbetegeket ellátó részlegei lesznek. Ez azt jelenti, hogy a betegellátás is egységessé válik. Az alapszakmákon kívül számos specialista áll majd rendelkezésre: szemész, gégész, baleseti sebész, orthoped, ideggyógyász, szájsebész, urológus, gyermek-szívspecialista stb. A kórház és a rendelőintézet működésében faemelőtt kell tartanunk a Balaton-part különleges követelményeit. A feladat elsősorban a környék lakosságának magasszintű ellátása, de nagyon fontos az üdülök betegellátása is. »Az üdülési idény a kórház és a rendelőintézet funkcióját lényegesen befolyásolja. A nyári nagy közúti forgalom miatt fel kell készülni a baleseti sérültek ellátására. A napfény okozta artalmak és az ezzel kapcsolatos érrendszeri zavarok miatt egyrészt megfelelő számú belgyógyászati ágyat kell biztosítanunk, másrészt emelni kell a belgyógyászati szakrendelés óraszámát. Fel kell készülni a fokozottabb nyári betegforgalomra, különösen a rendelőintézetben. A kórház-rendelőintézeti egység lehetővé teszi, hogy' nyáron a forgalomnak megfelelően emeljük a rendelési órák számát, illetve a kórházi orvosokat irányítjuk át a rendelő- intézetbe. Térvünk a siófoki kórház alapvető feladatain túl tudományosán is foglalkozzon a Balaton egészségügyi vonatkozásaival, és a déli part gyógyító-megelőző központjává váljék. A feltételek megvannak. Az új épületet most már megfelelő tartalommal kell megtölteni,' I>r. Vierián Antal igazgató főorvos, íz orvostudományok kandidátusa FÉL ÉVSZÁZAD Fiatal városunk sportélete nem újkeletű. A sportkultúra talán korábban gyökeret vert, mint néhány nagyobb városban. Már 1910 táján különböző sportbemutatókról készítettek fejegyzest a kor krónikásai. A vívás, a tenisz mellett természetesen igen népszerű volt Siófokon a vitorlázás. E drága, költséges sportok mellett a munkás- fiatalok inkább az ökölvívást vallották magukénak. Az első világháború azonban derékba tört minden kezdeményezést. 1921-ben megalakult az első sportkör, a Siófoki SE. Ahol ma az európai hírű szállodasort találjuk, ott egykor fiatal siófokiak kergették a bőr- labdát Később a jelenlegi Dimitrov parkban, festői környezetben építettek labdarúgó pályát. Aztán hamarosan a jelenlegi sporttelep helyét is birtokba vették a sport iránt mind nagyobb számban érdeklődő siófoki ifjak. 1932—35 között egy időre '-száműzték« a községből a sporttelepet, s mostani benzinkút melletti részen folytak a sportcsatározások. A nézők a nagy távolság miatt elég gyér számban látogattak ide. 1935-ben a község vezetői ^megkegyelmeztek" a sportolóknak, s újra visszakerült régi helyére a pálya, s a labdarúgó szakosztály volt a legéletképesebb. Tavasszal, ősszel Tab- bal, Balatonboglárral vívtak ádáz küzdemet a siófoki labdarúgás úttörői, de nyáron ellátogatott Siófokra egy-egy ismertebb fővárosi csapat is. A szomszédos Székesfehérvárral pedig gyakori találkozókra került sor. A futballal csaknem egyidejűleg éledezni kezdett az atlétika is. Az idősebb siófoki atlétabarátok jól emlékeznek még az enyingi járással vívott nagy csatákra. Ebben az időben Kiss Ferenc a már NB II-es siófoki labdarúgó csapat népszerű intézője, mint .atléta ért el szép sikereket. E két vezető sportág mellett a többiek inkább bemutató jelleggel hívták fel magukra a figyelmet. Igaz, e bemutatókon olyan sportolókat láttak a siófokiak, mint az olimpiai úszóbajnok Csík Ferencet, a kardvívó Jeckel- falusi-Piller Györgyöt, Gere- vich Aladárt, Petschauer Attilát, hogy csak a legnevesebbeket említsük. 1930-tól — igaz egyrészt üzleti szempontból —, de megjelent a lovassport is a Balaton menti fürdőhelyen, s ugyanebben az évben nemzetközi galamblövő verseny színhelye volt a mai Csepel Üdülő területe. Az ezt követő években rendszerint találkoztak itt e sportág legjobbjai. A legnépszerűbb sportág változattamul a futball volt. 1932-ben már a bajnoki küzdelmekbe is bekapcsolódott a Siófoki SE. A Nyugati csoport II. osztályában szerepeltek, 1938—39-bem nyertek először bajnokságot, s kerültek az I. osztályba. Itt már neves csapatokkal ismerkedhettek meg. A Győri DAC (a mai MÁV DAC előde), a Győri II. kér. SE (jelenleg Győri Dózsa), Pápa, Székesfehérvár, Mosonmagyaróvár labdarúgói látogattak el bajnoki mérkőzésekre Siófokra. 1943—44-ben már az NB TII-ban szerepelt átlagén felüli sikerrel az SSE. Ekkor szólt közbe az újabb világháború. A felszabadulás után szinte azonnal újjászerveződött a sportélet. Olyan lendülettel, amilyenre még sosem volt példa. A labdarúgók mellett a kézilabdázók és a röplabda kedvelői is küzdőtérre léptek. Legeredményesebben a labdarúgó csapat szerepelt a Nyugati Alszövetség I. osztatva ban. majd ismét az NB Ill-ban. 1951-et sokat emlegették a labdarúgás kedvelői. Ez volt az osztályozó mérkőzés évet, amikor a minden idők egyik legjobb siófoki labdarúgója, Zselyi István a nagy felelősség súlyától idegenkedve nem tudott értékesíteni egy 11-est. Ezen múlt... Később még- egyszer eljutott az NB II« kapujába a siófoki labdarúgás, de a tjiásodik osztályozó mérkőzés sem hozott sikert* s meg kellett várni 1967-et, amíg valóba váltak a siófoki álmok. Ekkor a délnyugati NB ITT. bajnoka lett a Siófoki Bányász az SSE jogutódja. (Közben a Siófoki Építők, a Spartacus,- a Vörös Meteor, majd a MÄV Olajbányász volt a sportkör gazdája.) Az 1968. évi labdarúgó sikerekről felesleges szólni. A minden eddiginél sikeresebb év eseményei, emlékei • ott élnek a labdarúgó szivekben. De kanyarodjunk vissza még egyszer az ötvenes évekhez, amikor a Bányász sportkörnél Győrök Zoltán testnevelő tanár pezsgő sportéletet teremtett. Ki tudja milyen magasra jutott volna el a siófoki atlétika, s a többi sportág, ha Győrök Zoltánt nem szólítja el a kegyetlen halál. Az ő idejében valamennyi sportág nagyon belelendült. Az asztaliteniszezők az NB II-ben szerepeltek, több siófoki siker született az országos vitorlázó bajnokságon. Nagyszerű eredményeket értek el a kosarasok. 1935-ben megyei bajnokságot nyert a labdarúgó csapat. (Ezt követte a második sikertelen osztályozó.) A legutóbbi évek sporttörténete már közhely. A városiasodé Siófok sportélete szilárd bázisra talált a Kőolaj- vezeték Vállalatnál. A ma eseményed egyébként; itt zajlanak a szemünk előtt. ..Somogy megye egyik legnagyobb sportegyesülete, a Siófoki Bányász szinte korlá’pk nélkül kínálja a lehetőséget a környék sportolni vágyó fiataljainak. Sporttelepük a legszebbek egyike nemcsak a megyében, hanem az egész 'Dunántúlon is. Országos hírű atlétikai versenyeknek adott már otthont a korszerű sporttelep. A labdarúgó pálya zöld gyepén válogatott játékosokat is láthattak a siófoki sportbarátok. A labdarúgó NB II-ben küzdő csapat 1968. évi szép sikere fémjelzi a siófoki sportot. Az pedig, hogy a nézőtéren ezer-ezerötszáz, sőt kétezer szurkoló is összegyűlik egy- egy bajnoki találkozón, mutatja, hogy a siófoki sport már valóban városi jellegű. Most, amikor Siófok hivatalosan is várossá lett, az élet különböző területen az új helyzetnek megfelelően alakítják át a terveket. A sportéletnek azonban nem kell tervmódosítást végrehajtani. A Siófoki Bányász SK és a sportélet új hajtása, a Siófoki Szövetkezeti SK már korábban »városi« munkatervet készített, ennek alapján dolgozott. Ezért játszott Siófok sportja az utóbbi éltekben rangjához méltó szerepet Somogy megye sportéletében. Kovács—Dr. Ujváry SIÜFOK SPORTJA SIÖFOK 1968. XII. 29 9
