Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-29 / 304. szám
A meteorológiai tudomány gyakorlati alkalmazása természetes kísérője mindennapi életünknek, egy ilyen nagy múltú fürdőhely, mint Siófok, amely ma már százezernél is több üdülést kereső embernek nyújt pihenést, bizonyára éghajlati és időjárási viszonyaival is vonzó a vendégek számára. A Balaton vízfelülete közei 600 négyzetkilométeres . kiterjedésével, sekélységével gyorsan követi az időjárás változékonyságát, igen kellemes éghajlati jellemzéssel illeszkedik Dunántúl éghajlatához. A. légköri körülmények megfigyelése 1891-ben kezdődött meg... Siófokoi* Géezy Ferenc és Langer Viktor társadalmi észlelőink megfigyeléseikkel és vízhőmérséklet mérésével megkönnyítették a Balaton térségében lejátszódó meteorológiai jelenségek megismerését. A tavi forgalom növekedése és a vitorlásélet megindulása 1932-ben szükségessé tette a vihar jelző szolgálat beindítását. F.z a szolgálat a háborús évek kivételével 1953-ig a szigetein, a Nemzeti Színház mai üdülőiének tornyában működött. A négy- szögletes toronyból riasztásaikkal sok ember életét mentették meg a meteorológusok. A felszabadulás utáni években szocialista társadalmi rendünk eleven, pezsgő életet varázsolt a Balaton térségébe. A hajdani torony a megnövekedett forgalom és a meteorológiai tudomány fejlődésé következtében már szűknek bizonyult. Az Országost Meteorológiai Intézet 1956. december 31-én nyitotta meg a Balaton- kutetás úi otthoné. Siófokon. A jó földrajzi környezet, a cél és az előrelátás mind közrejátszott abban, hogy az Üjhelyi-mólón ma Közép-Európa egyik legkorszerűbb meteorológiai obszervatóriuma működik. Éjjel-nappal szüntelenül folytatnak meteorológiai alapmegfigyeléseket az állomás dolgozói. Az időjárási elemekről műszeres és vizuális megfigyeléseket, méréseket végeznek. A légszennyeződés mérésétől a párolgás méréséig, a villámszámlaiástöl a jégvastagság méréséig gyűjtik az adató itat a Balaton időjárási viszonyairól. Az elmúlt tizeinkét évben közel hetven tudományos publikáció hirdette orosz, német, magyar és angol nyelven, hogy a meteorológusok tudományuk művelésén túl hazánk’e szép tavának szószólói voltak mindig a tudományos világban. Fjodorov akadémikus, Hro- mov, a meteorológia kimagasló tudósa, Davies, a meteorológiai világszervezet főtitkára elismerő szavakkal nyilatkozott naplónkban. Kimagasló képességű tudósok sora fordult meg a siófoki obszervatóriumban, az Országos Meteorológiai Intézet vendégeként. Az obszervatórium legfőbb feladata azonban a balatoni viharjelzés. Ma már igen korszerű hírközlési eszközökön: telexeken, képtávírókon, U RH-be rendezéssel kapunk információkat az országos hálózat anyagán túl Európa nagy részéből. A viharjelzés május 1-től szeptember 30-ig tart, a technikai felkészültség révén azonban készek vagyunk akár a téli jégvitorlázók igényeit is kielégíteni, ha ez a sportág tömegméretűvé válik a Balatonon. A rövid távú tizenkét órás előjelzéseinket. figyelmeztetéseinket a Magyar Rádió naponta többször közli a fürdési idényben. A viharjelző szolgálat tesz javaslatot a Balatoni Révkapitányságnak a figyelmeztető rakéták kilövésére. Hosszú évek gyümölcsöző együttműködésének, a meteorológusok és vizirendörök munkájának köszönhető, hogy az utóbbi években előre nem jelzett viharból szerencsétlenség nem történt a tavon. Az üdülők, a szabadtéri színpadok, a vendéglők vezetői és a turisták napról napra megkeresik az obszervatóriumot és információt kérnek. Tudományágunk művelőinek munkája így válik Siófoík, s az egész ország közkincsévé. Böjti Béla A Siófoki Dalkör legfél- ** tettebb ereklyéje az az alapszabály, amelyet IS 76. júniusában írtak, tizenhárom évvel azután, hogy Siófokot első ízben várossá nyilvánították. Parasztok, halászok és kis számú iparos réteg alkotta a háromezres tcl"pülés lakosságát. A Siófokot átszelő vasút — töltéseit ekkor még a Balaton hullámai nyaldosták — megnövelte a helység forgalmát. A nemzeti öntudatra. ébredés hatására megindult dalárda mozgalom Siófokot sem kerülte el. összeültek hát tisztes polgárai, honu írásban szentesi's*k a siófoki dalárda megalakulását. A dokumentum■ többek között ekképp határozza meg az egylet célját: »A férfi ének művelése és lehető legnagyobb terjesztése, társa-, dalmi elvek nyújtása oly énekek és dalok előadásával, melynek tartalma az erköl- csiség érzelmét nem sérti, rendőri tekintetben kifogás alá nem esik.« Az egylet működési köre szerint »különös figyelmet kell fordítani nemzeti dalainkra.« Az unokák is itt énekelnek a csaknem száz évvel ezelőtt alapított kórusban. Németh János, . Sós Péter 48, illetve 46 éve tagja a dalkörnek. A kórus tagjainak nagy része harminc esztendeje tölti hetenként két alkalommal estéjét az együtt éneklés örömeivel. Ók — Farkas Dezső, Lódi Miklós, Csermák Gusztáv, Böröcz József és még néhányan alkotják a kórus magját. Nekik nem volt könnyű az énekkarba bekerülni. Két ajánló, »feddhe- teiletlg jellem, megfelelő zenészen képesség« kellett a felvételhez. Sokan talán nem is tudják, hogy kezdetben az Alapszabály a hiányzói "meg nem jelenést bírsággal*' sújtotta. Az énekeseket ma már nem kötelezi a tagokra kirótt heti tagdíj. A terembért, a karnagy ti sztélét diját és egyéb költségeket a kórust fenntartó Építőipari Ktsz fizeti. Hatalmas összeget áldoz -Siófok egyetlen-felnőtt-kórusára. Lengyelországi, Csehszlovákiai vendégstCereplésük költségét is a ktsz fedezte. Persze a viszonzás nem nia- rad el. A hajdani tagdíjad, »bírságok« és a ma kifizetett összeg bőven kamatozott az énekkar eddigi eredményeiben. A próbaterem falát borító üveges szekrényben a rég- és közelmúlt szép eredményeiről beszélnek az oklevelek, emléktárgyak. % A munkások KÓRUSA L egnagyobb sikerüket 1938-ban a székesfehérvári országos dalosversenyen aratták. Ezüst éremmel tértek haza. A legrégibb dalosok híven őrzik a kórusmunkában kitűnt társaik emlékét. Szűcs Menyhért tíz évig volt a dalegylet elnöke. A Tanácsköztársaság idején a helyi direktórium elnöki tisztéi töltötte be. V aradi Adolf 25 évig a kórus titkára volt, 1944-ben a fasiszták golyója oltotta ki életét. Mindkettőjükről utcát, illetve teret neveztek el Siófokon. Ugyancsak tisztelettel adóznak dr. Erkl József. Zsolt Ernő elnökök és Pék Imre, Pintér Géza dalosok odaadó munkásságának. A karvezetők közül dr. Saller községi orvos, Helényi Gyula, Nyakas József, Dadai Kálmán működése alatt ért el szép eredményeket a dalkör. Sikerük legújabb állomása az 1968-as kaposvári dalostalálkozó. volt. Munkájuk jutalma: ezüstkoszorú, diplomával. Tíz éve Tímár Imre a kórus karnagya, kinek nagyszülei az alapítók közé tartoztak. Körvezetői tevékenysége a kórus történetének egyik legeredményesebb évtizede. LJ a a további tervekről *• esik sző. a régi dalosok tekintete elborul. Nagyszüleije és saját munkájuk eredrgényét féltik jogos aggodalommal. A heti próbákon huszonöt-harminc széknél többet nem kell a tereimbe hordani. Es mindig kevesebbet. Nincs utánpótlás. Felcsillan a szemük, ha arról esik szó, hogy a huszas években két kórus volt a 3600 lelkes Siófokon: hatvan-hatvan tagú vegyes, illetve férfikar. Az éneklő kórustagok zöme a kétkezi munkások soraiból került ki. Az összetétel napjainkban is ilyen. A várossá nyilvánított Siófok lélekszámú jóval tízezer fölött van. Nemcsak tudásban, lelkesedésben, hanem létszámban is szét élnének méltók lenni a városi címhez. Szeretnék, ha a kórus problémáját városi ügy- gyé tennék az illetékesek. Fiatalokat várnak e legszebb társadalmi munka végzésére. Titkos vágyuk, hogy újra meginduljanak a balatoni dalosversenyek, s akkor visz- szakerülhetne hozzájuk az általuk alapított kilenc kilogram színezüstből készített vitorlás vándordíj. Az első dalosversenyt 1931-ben rendezték, az utolsót 1947-ben. A nagy értékű vándordíj, ekkor került a győriekhez, és ma is az emléktárgyaikat őrző szekrény dísze. Egy-egy találkozón ötven énekkár is , részt vett. A zsűriben olyan tekintélyes személyiségek foglaltak helyet, mint Vaszy Viktor, Vásárhelyi Zoltán. Az érdeklődés nagyságára jellemző volt, hogy férőhely hiányában az igényeknek csak kis részét tudták kielégíteni. Az ötvenes évektől újra megszervezték a dalostalálkozókat. A kóruskultúra azonban nem, vonzott nagy tömegeket az előadásokra, pedig a szabadtéri színpadon kétezer ülőhely van. Siófok a könnyűzene fellegvára lett. Tízezrek keresik fel nyaranta üdülési, szórakozási céllal. Vajon az üdülés, a szórakozás fogalmi tartama csak a könnyű műfajt jelenti? A műsorpolitika sok kívánnivalót hagy. maga után télen, nyáron egyaránt. Jó propaganda munkával a kórusmuzsika is vonzaná a közönséget. Példa erre az ifjúsági hangversenyek látogatottsága. Háromezerötszáz jegy talált gazdara.----- D emélhető-e, hogy köz ülük lesznek elegen, akik tqvább viszik azt a zászlót, amelyre 1929-ben aranyfonállal hímezték a kórus jeligéjét: -Dalra hát vidáman, daltársaim!*' Giay László Mindenki beszél róla: város lesz Siófok. Gyakori témája ez a - hivatalos és a magán beszélgetéseknek, különösen a Siófokon élő embereket iogialkoztatja. Mindannyian szeretnénk, ha ez a formai átalakulás szembetűnő eredményeket hozna, és olyaft' gyors változásnak lehetnénk szemtanúi, amilyen-kel évtizedek, évszázadok sem 1 tudtak, produkálni. Embereit vagyunk. Ilyen gondolatok közben csapom: a fantázia. Nem \ figyelünk arra,, hogy mi az, aminek megvannak a gazda- ági fel le te! ai, csak mondjuk. mondjuk, hogy ez is keli; .., az sem hiányozhat tov. ,’ . . ..mj-lvon jó volna, ha... Egy bizonyos: mindannyian sókat várunk az új várostól és vezetőitől. De biztos vagyok abban is. hogy munkájukban nem maradnak egyedül. Erről tanúskodnak az itt elő emberek rnegnyi- laé ’.sai. amelyeket az elmúlt hónapok alatt- tettek. A tennivaló rengeteg. A sok reális és megvalósulás küszöbén álló elképzeléseken túl a -kötetlen« kívánságokhoz én is szeretnék hozzátenni egy-két apróságot. Mindenki tudja, hogy Siófoknak egy olyan igényt is ki kell elégítenie, amely más városokkal szemben általában nem követelmény. Ez az üdülővárosi jelleg. A helyi lakosság szükségletein kívül ki -kell elégíteni külföldi és .belföldi turisták százezreinek igényeit is. Megfelelő színvonalú ellátást kell biztosítani a közlekedés* a kereskedelem, a vendéglátóipar. a közmű, .a kultúra és a-z egészségügy tekintetében. A legnagyobb gondot éppen az idényszerűség okozza valamennyi érdekelt SIÓFOK 1968. XII. 29 üzemnek, vállalatnak és az államhatalom helyi szervének is. A beruházások gazdaságossága, a munkaerő biztosítása megfontolást, jó szervezést, kíván De nézzük a fürdővárost. Az üdülőhely kellős közepén, a város legexponáltabb idegenforteszi. Még repülőtere is van, csak éppen nem használják. 13-39-61-ben bekapcsolták a nemzetközi légiforgalomba. E három év alatt több európai ország fővárosából és nagyvárosából is érkeztek különjáratok a siófoki repülőtérre. A kezdeti forganyeket. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat igyekezetét és ötletességét dicséri, hogy az egyik nyári szállót a hideg idő beálltával iis működteti. De ez a vékony falak, a szimpla ablakok miatt a hidegebb időben csak fél megoldást galrrri területén húzódik végig a vasút, amely forgalmával (zaj, füst, por, áthaladása közlekedési nehézségek) rendkívül zavarja az üdülést. Éppen ezért szívesen lemondanánk vasútállomásunk központi fekvéséről. Az ÉM Balatoni Fő- építészség és a Balatoni Intéző Bizottság közös munkájaként elgondolkodtató tanulmány készült a közel- ‘múltban a vasút siófoki szakaszának kitelepítésére. A tanulmányt készítő szakemberek számadatokkal igazolják, hogy az elképzelés nemcsak üdülőhelyi és városrendezési, hanem gazdasági szempontból is előnyös. Szívesen látnánk megvalósítását. Siófok a Balaton fővárosa. Gyakran használták ezt a címet eddig is, de most, hogy Siófok valóban város lett, még gyakrabban fogják hallani. Siófok turisztikai célpont. Sokan érkeznek az üdülőhelyre Európából és a tengeren túlról is. A város közlekedési adottságai jók. erre fekvése is alkalmassá lom reményeket keltett a helyi lakosokban és a szakemberekben is. Azóta leállították a polgári légiforgalmat. Fontos városi és idegenforgalmi érdek lenne újra megindítani, hisz nemcsak Siófok közlekedési igényeit elégíthetné Xi, hanem az egész Balaton környék központi repülőtere lehetne. Elég egy pillantást vetni Siófok térképére, hogy megállapíthassuk: hosszan el nyúló partvonala mentén sojí-sok utca igyekszik a tó felé, de a kikötő melletti területet kivéve csaknem mind kerítésbe ütközik. Sétányok kellenek a Balaton partján, mert milyen egy fürdőváros, ahol a tó pariját nem lehet megközelíteni . .. ? Épült nyolc új szálloda Siófokon összesen 1690 ágy- gyal. Kivétel nélkül nyári igénybevételre. Télen is mű • ködik egy-két régi szálloda, ezek azonban már nem tudják kielégíteni az . igéjelent Városi szállodára volna szükség. Ezt nemcsak a várossá alakulás indokolja, hanem a Balaton jelenléte és a Budapest—zágrábi 7-es főútvonal forgalma is. 1968. decemberében azt mondjuk nincs rá pénz. A régi Fogas Szálló helyére tervezett új téli-nyári szálloda megvalósításának ideje bizonytalan. Reméljük, akad rá vállalkozó. Siófok lakóinak száma 15 000. 1968-ban 160 000 belföldi és külföldi vendég szállt meg, 1 580 000 vendégnapot töltöttek itt. Ehhez hozzá jön még a vikendezők és a magánnyaralókban lévő személyek sokasága. Ez a nagy forgalom számottevőbb kereskedelmi és ven- déglátóipari hálózatot igényelne. De nálunk kétségbe- ejtően rossz a kiskereskedelmi üzlethálózat helyzete. Kevés az üzlet, nincs áruház. A külső területek szinte ellátatlanok. Az éttermi szolgáltatás egyes területeken hosszú kilométereken át hiányzik. Mindenki tudja, hogy a siófokiak más városokba kényszerülnek vásárolni. A m egyében és az országban egyébként jól szervezett földművesszövetkezeti hálózat fejlesztésből — a korábbi helytelen intézkedések miatt — Siófok kimaradt. Nagyon sok pótolni valónk van. Az épülő szövetkezeti áruház és az élelmiszerbolt csak csepp a tengerben *.. De már látom a jövőt, amikor az ősközség és az üdülőhely jól kiépített,’ por- talanított útjain halkan suhanna!: a seprő- és locsoló- gépek. Már a nagy forgalmú vasárnapokon is kiürítik a szeméttartókat az utak mentén. A parkolóhelyeken a kötelező díj lefizetése után őrzik is a gépjárműveket. A kerthelyiségek és a strand hangszórói a pihenő időben nem működnek teljes hangerővel. Az üdülőhelyi klubban kellemesen töltik idejüket a hazai és a külföldi turisták. A szállásukra igyekvő emberek simára aszfaltozott járdákon, bókatörés veszélye nélkül közlekedhetnek. Sorbaállás csak a siófoki autószalonok előtt van. A strandon százezer ember tartózkodik, de így is panaszkodnak a kabinosok, hogy kihasználatlan a terület. És a sör olyan hideg, hogy torokgyulladástól tartanak a vendégek, a pincérek pedig állandóan zaklatják őket, hogy mit parancsolnak. ízléses ajándékbol- rok sorakoznak egymás mellett. van választék, sok az eredeti népművészeti munka. Sok a jó házi kosztol készítő étterem, a pincérek szemérmesek. úgy kell ügyesen zsebükbe csúsztatni a borravalót, hogy észre se vegyék. A művelődési házban és a szabadtéri színpadon igényes előadásoknak tapsol a közönség. A múzeum emeleti képtárában jeles művészek balatoni képeit állították ki; a hajózás történetét és a helytörténeti kiállítást csak dicsérni lehet. Kálmán Imre emlékmúzeuma a róla elnevezett sétányon található. A Balaton élővilágát bemutató . akvárium üvegpalotája szép. dísze a ’ árosnak. A régi víztorr.yba liften lehet felmenni, ahonnan gyönyörködhetünk a rendezett városképben és a távolabb ...húzódó balatoni panorámában. A központi parkban délelőtt és délután térzene szól, a padokat eső után is letörlik. A hajóállomástól tágas hajók indulnak, a félszigeten, amely egykor javítóműhelyek zajától volt hangos, most éttermek, szórakozóhelyek simulnak a növényzettel borított környezetbe. E sok »apróság« is a jövő. De félreértés ne essék: nem éleelődni akarok az ünnep alkalmából, csak jókat kívánni a városnak és minden lakójának. De tailán mégis maradjunk a földön, ahol most ünnepeljük Siófok várossá alakulását. Ezt a rangot megérdemli, hisz »kinevezésének« minden tekintetben elérkezett az ideje. A Bala- ton-part legnagyobb forgalmat lebonyolító üdülőhelye^ a mi városunk. Az idegen- forgalom legerősebb balatoni bázisa, amely az elmúlt évtized alatt különösen sokat fejlődött, és még többet fejlődhet a jövőben. Megvannak az ifjú város adottságai s mi siófokiak büszkék vagyunk rá, és bízunk jövőjében. Fodor János
