Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-29 / 304. szám
TERVEZÉS A mai Siófok területe •* már az időszámítás előtti korokban is lakott hely volt. Galerius római császár zsilipet építtetett a tó ingoványos részeinek le- csapolására. Itt vezetett át a Fécsről Győrbe vezető ha- diút is, amit ezen a területen katonai tábor \ édett. A honfoglalás után Siófok a tihanyi , apátság tulajdonába került. , Nevével először az 1055-ben kelt tihanyi alapítólevélben találkozunk. Az itt szereplő FŰK szó finnugor eredetű, a tónak, a víznek a lefolyását jelenti. Siófoknak 1850-ben 1500 lakosa és 200 háza volt. Rohamosabb fejlődése a múlt század hatvanas éveiben indult meg. 1861-ben helyezték üzembe a Déli- vasút Balaton-parti vonalát A Sió mederszabályozására és a zsilipek építésére pedig 1862-bén került sor. A település 1865-ben mezővárosi rangot kapott. 1866-ban építették meg az első hatvan kabinos fürdőházat és ■a vele kapcsolatos vendéglőt. Ezzel Siófok ' belépett a balatoni fürdőhelyek sorába. ; 1893-ban Sióbkot gyógyfürdővé nyilvánították. Harkány és Párád után harmadikként kapta meg ezt a címet. 1967-re már 11 896-ra nőtt Siófok' lakossága, és hazánk egyik legkedveltebb üdülőhelyévé vált. A fel- szabadulás után kormányunk sok áldozatot hozott fejlődéséért, s a szociális ellátás javításának programja keretében kezdte meg a dolgozók üdültetésének biztosítását. S iófok területe, kedvező éghajlati viszonyai nagyon alkalmasak az üdültetési program megvalósításához. Ennek köszönhető az a rendkívül nagy fejlődési ütem, amit Siófok az elmúlt évtizedekben elért. Jellemző a település látogatottságára, hogv 1967 nyarán 87 822 turista és üdülő összesen 557 157 vendégna- pot töltött Siófokon. Siófok további tervszerű fejlesztése csak az általános és részletes rendezési tervek elkészítésével és szigorú betartásával biztosítható. A város jelenlegi általános rendezési terve mér elavult, ezért a VÁTTI az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából új általános rendezési tervet készít. A terv készítőjének meg kell oldania Siófok egyik legnagyobb problémáját, a település forgalmának megszervezését is. E feladat azért Jár nagy nehézségekkel, mert a település területét teljes hosszában kétfelé vágja a Budapest— nagykanizsai vasútvonal. A város mintegy 14 kilométer hosszú területén ti! közúti átjáró van, ezek közül három (a legfontosabbak) a nyári csúcsforgalmi időben gyakorlatilag használhatatlanok. Mindhárom sorompó a község központjában van, s a nagy vasúti forgalom nemcsak az üdülőterületre irányuló forgalmat akadályozza, hanem a 7-es út átmenő forgalmát is. A forgalmi nehézségek megoldására a KPM kétszintű közúti vasúti átjáró tervezését rendelte meg a Sió-csatornán lévő vasúti és közúti híd áttervezésével együtt A kétszintű forgalmi csomópont 1970 előtt előreláthatóan nem valósul meg. Az M—7-es autópálya építésének földmunkái azonban már Siófok térségében is megkezdődtek. C iófok részletes rende^ zési tervei a település egyes részeinek területfelhasználását és beépítését határozzák meg. A tizenkét részletes rendé, i terv szerint a városközpontot, az üdülőközpontot és az Ezüstpartot magas épületekkel kell beépíteni. A városközpontban helyezkedik el közös irodaházban a járási nács; a Balatoni Vízmüvek irodaháza, a művelődési ház. a szővetkezet Sió áruháza, a Fogas komplexum, amelyben étterem és kilencszin- tes szálloda lesz, valamint a kisebb szervek részéire egy hatemeletes közös irodaház. A városközponthoz kapcsolódik az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az OTP közös beruházásában tervezett, mintegy ötszáz lakást tartalmazó minta lakótelep. A z üdülőterületeken a SZOT beruházásában megkezdték a két tízemeletes üdülőszálló építésének előkészítését. A SZOT-prog- ram az üdülőközpontban ezer, a Csepel-üdülő területén kétezer, az Ezüstparton ugyancsak kétezer személy elhelyezését irányozta elő, Ennek megvalósítása részben folyamatban van, részben pedig az előkészítés folyik. A Csepel-üdülő területén egy kétszáz személyes üdülőszállót már át is adtak. Megkezdődött az ipartelep kiépítése is. A kitelepülő vállalatok közül a Kőolajvezeték Vállalat, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, az AKÖV. a Söripari Vállalat, az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat megkezdte a kitelepüléshez szükséges létesítmények építését. Az ipartelep létrehozd - rak rendkívül nagy jelentősége van, hisz eddig minden ipari jellegű üzem a lakó- és üdülőterületen helyezkedett el. Siófok területe 9513 hold, ennek azonban csak 26 százaléka, 2528 hold áll mező- gazdasági művelés alatt. A külterületnek mintegv 15 százaléka szántó. Siófok legszámottevőbb mezőgazdasági üzeme a siófoki Egyetértés Tsz. A tsz a növénytermesztésen kívül parképí/ téssel, kertészettel, fuvarra» zással is foglalkozik. Termékeinek egy részét maga értékesíti. A mezőgazdasági termelés szerkezetének az üdülőterület igényeihez keli idomulnia. Növelni kellene mindenekelőtt a zöldségtermesztést. A Sió-csatorna rendezésével erre nagyszerű alkalom kínálkozik. Rendezés után ugyanis a Sió-csa'- tornának állandó vízszintje, lesz, s ez biztosítja'az öntözéses gazdálkodást. Siófok népességének foglalkoztatására is rányomja bélyegét a település különleges — üdülőterületi — jellege. Ez az oka annak, hogy a dolgozó népesség 33 százalékát az egyéb kategóriában foglalkoztatjuk. Csak ezután következik az ipar 21 százalékkal és a mezőgazdaság 13 százalékkal. Az egyéb kategória túlsúlya az idegen- forgalom gazdasági jelentőségének a következménye. C iófok helyzetének és ^ fejlődésének csak nagyvonalú összefüggéseit tudtam vázolni azzal a jóleső tudattal, hogy a jövőben, a várossá szervezés után megváltozott körülmények között és remélhefően kedvezőbb anyagi lehetőségekkel tudjuk biztosítani Siófok minden oldalú és fokozottabb ütemű fejlődését. Laki Albert A FEJLŐDÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI pártbizottság és a járási taA TAVI FLOTTA Az ünnepi alkalom természetes velejárója a számvetés, amelyben jól megfér egymással a megtett út és a jövő. Van valami jelkép abban a jelenkor embere számára, hogy a balatoni gőzhajózás megvalósítása az 1848-as szabadságharcot megelőző reformkorszak egyik legsikeresebb, az akkori társadalom széles tömegei által támogatott akciója volt. Az ország ma már történelmi nagyjai közé sorolta azokat, akik a megvalósítás úttörő munkáját végezték. A balatoni gözhajózás megteremtése az ipari forradalom jelentős állomása lett. * Siófok és a hajózás között kezdettől fogva szoros és eleven kapcsolat alakult ki. A községnek már 1847-ben kikötője volt, amelyet rendszeresen látogatott a Kisfaludy gőzös. Siófokot először a hajózás kapcsolta be a modem közlekdésbe, ezt csak több mint egy évtized után követte a vasút, amely az ország távolabbi vidékeivel biztosította az összeköttetést Kossuth, és Széchenyi a rendi Magyar- ország elmafádott Q&zopyai között is jól. látták a tő és környéke fejlődést ígérő - adottságait. Nagy forgalmú, fejlett üdülőhelyet álmodtak a tó köré, amelyeket nagyszámú hajó és forgalmas vasútvonal köt össze. Nem a zséniális jövőbelátás volt az oka, hogy a feudálkapitalizmus gazdasági-társadalmi ellentmondásai következtében késett a megvalósítás. Az álmok voltaképpen csak a felszabadulás után, főként 1958-tól váltak valósággá. A gőzhajózás beindulásától a felszabadulásig eltelt száz év alatt két vesztett forradalom és két világháború hátráltatta az amúgy sem valami nagyvonalú fejlődést. A múlt idők tanulsága az, hogy egy-egy természeti szépséggel megáldott vidék csak akkor fejlődhet nagy forgalmú üdülőterületté, ha egy ország lakosságának milliós tömegei számára is elérhetővé válik. Ennek viszont társadalmi és politikai feltételei vannak. A fejlődés igazolására álljon itt néhány adat' Siófok kikötőjének forgalmáról: 1938-ban 70 689, 1964-ben 614 510, 1968-ban pedig már 705 000 utas szállt hajóra Városunk kikötőjében. A forgalom a felszabdulás után megtízszereződött. Társadalmi rendünk érdeme, hogy megvalósította a milliós tömegeket érintő népüdültetést, s az általános fejlesztés alapján rendkívül gyorsan bekapcsolódhattunk a nemzetközi idegenforgalomba. A balatoni hajózás operatív központját, anyakikö- kötöjét és műhelyeit az évszázad eleji kikötőben, Siófokon rendezte be. A helység és a hajózás között eleven, tartós kapcsolat alakult ki. A kezdetben külföldről hozott hajósok helyét a helyi lakosság és elsősorban a siófokiak töltötték be. Hajós dinasztiák jöttek létre, ők alkotják ma is a törzsgárdát. A magyarrá lett dalmát eredetű Amancsics család férfi tagjai nagy szerepet játszottak a hajózás fejlesztésében. Több generációt adott a hajózásnak a Somogyi, a Mendrek, a Jankovics, a Guth, a Bodó, a Szabó és a Papp csalad. A hajós mesterség a lakosság körében megbecsült foglalkozássá vált. A tisztelet és elismerés jele, hogy hajósaink, minden választott testületben megtalálhatók. A hajózás 1956-ban érte el az évi egymillió személy- hajó utast, ez a szám 1956-ra megkétszereződött. Egyre gyarapodó, modern, nagy egységekből álló balatoni flottánk lépést tart az igények növekedésével. Hajósaink és a műhelyek dolgozóinak szorgalmát és szakértelmét dicséri az a példás helytállás, amelyet a nemzetközi és a hazai idegenforgalom forgatagában produkálnak. A várossá nyilvánítás évében kezdődött el üzemünkben a szociális és a munkakörülményeket számottevően javító új műhely, öltöző és fürdőépület építése, s ezeket modem, többszintes hajóslaktanya és étterem követi. A balatoni hajózás is a gyors fejlődés korszakát éli. Az idén új komp és három 350 személyes hajó állt munkába. Forgalomba állításuk tette lehetővé, hogy minden igényt kielégíthetünk az idegenforgalmi idény alatt. 1969ben három fürdőhelyet szándékozunk bekapcsolni a hajó- forgalomba. Csopak, Balatonakali és Balatonmária körzetének fontos fejlődési állomása ez. Egyre több, nívós műsorral vagy más szolglátatással kapcsolt hajóprogramot ajánlhatunk vendégeinek. A jelenlegi hajóállományt figye- lembevéve minden feltétel megvan ahhoz, kegy a személyhajók forgalma akár 1969-ben három millióra emelkedjék. Ezen belül a siófoki kikötő forgalma is minden bizonnyal meghaladja az egymilliót. A kikötők forgalma mellett feltétlenül szóvá kell tennem, hogy a kompkikötők kivételével minden balatoni hajóállomás elmaradt az általános fejlődéstől. Kicsi, primitív épületeket találni a kikötőkben, és ilyenek sem állnak mindenütt rendelkezésünkre. A balatoni kikötők állomásépületei nem méltóak a fejlődő idegenforgalomoz, de az évszázados tradíciókat őrző balatoni hajózáshoz sem. Ezek fejlesztését sürgősen és állami feladatként kell megkezdeni. Biztosak vagyunk abban, hogy az a rendkívül termékeny és eleven kapcsolat, amely immár 122 éve fennáll a város és a hajózás között, az új körülmények hatására még tovább fejlődik. A történelmi múlt, a hagyományok és a jövő távlatai egyaránt köteleznek. Minket különösen, hiszen az ország második, a megye első legrégibb közlekedési intézménye vagyunk. A hajósoknak évtizedek óta otthont adó, új városnak dinamikus fejlődést és sok sikert kívánunk, felajánlva segítségünket a közös feladatok megoldásához, hogy az ország legnagyobb és világszerte ismert üdülőhelye méltóan viselje a vá- I rost rangot. Pinczehelyi Károly HAJÓZÁS Siófok várossá nyílváni- tásában egy regi, a történelem folyamán sok vihart kiállt település rangra emelését latom. A hosszú évszázados múlt után most sokkal, szebb . távlatokat nyit a jövő., . A. Sió menti Fok sorsa születésének pillanatától összekapcsolódott a vízzel, ami az élet alapfeltétele, ami védelmet nyújthat, de rohano áradatával ugyanakkor, kulturált' településeket dönthet .romba. A víz csak akkor válhat az. élet és a fejlődés alapjává, ha az ember megtanulja céltudatos munkával megfékezni természetét és alárendelni saját céljainak. Az ember vízszabályozó tevékenysége jelentette Fok életének hajnalát, amelyet a Galérius-féle zsilip építése nyitott meg. De újjászületésének és fejlődésének távlatait is a múlt században megépült vízleeresztő zsilip és a védelmére kiépített kikötő jelentette. A tudatos műszaki tevékenység 1863-tól indult meg a Balaton vízjárásának szabályozására. Az elsődleges szempont a mocsaras területek lecsapolása volt. A SIÖFOR 1968. XXI. 29 vízszárrttel kapcsolatos érdekellentétek az idő múlásával fokozódtak, hiszen a múlt század végét új törekvés jellemezte, az hogy az urbanizálódó ember pihenését e nagy tó partján biztosítsák. Ez a törekvés fokozatosan egy-egy üdülőtelep kialakulásához vezetett. A Sió-zsilipek védelmére épült kikötő, amely éppen a Sió jelenléte miatt egyedül volt alkalmas a téli kikötő kialakításához, magához vonzotta és letelepítette Siófokon a hajózási, a halászati, a vízügyi szerveket is, és a település közlekedési csomóponttá fejlődött. A vízügy 1911. óta önálló, szervezettel képviselte a Balaton-fejlesztés érdekeit. 1948-ig javarészt kiépítette a Balaton hajózásának alap- feltételét szolgáló kikötőket, amelyek otthont adtak a mind ' jobban terjedő vitorlás-sportnak is. Ezzel a tevékenységgel együtt megkezdték a Balaton déli partjának rögzítését is. 1948 után a Balaton-fejlesztés, a dolgozók üdültetése és az idegenforgalom fellendülése egy hatékonyabb vízügyi szervezet életre hívását követelte. Az>prszágos Vízügyi Főigazgatóság 1960-ban hozta létre a Balatoni Vízügyi Kirendeltséget azzal a céllal. - hogv biztosítsa az üdiilőVultúra fejlesztését A Balaton szempontjából az első és legfontosabb ktkfdés a tó -vrzszintjénék szabályozása volt. Köztudomású, hogy a Balaton speciális adottságokkal rendelkezik. A víz aránylag sekély, s ennek következtében a víztükör párolgása csaknem aranyi, mint a hozzá folyó víz mennyisége. Kövezetlen partja különösen délen, a somogyi partokon rendkívül alacsony, ezért károkozás nélkül csak éves tározónak lehet felfogná. Vízkészletét. tehát nem lehet átmenteni egyik évről a másikra. A asilipkezelés előrejelzés hiányában hosszú ideig nem mechanikus tevékenység volt, hanem a hidrometeorológdai tényezők állandó figyelemmel * kísérése, s ezek alapján eldöntött műszaki tevékenység. A zsilipkezelési szabályzatok több mint száz éves múltra tekintenek vissza. S ahogy bővült a Sió-Zsilip emésztő képessége, úgy formálódott a zsilip-kezelési szabályzat, de úgy nőttek a vízszinttel szemben támasztott igények is. Ma már világosan látjuk, hogy a rendkívül magas vízállás gyors levezetésére tovább kell bővíteni a Sió emésztő képességét, száraz időben pedig csak mesterséges vízi.Vánpód ássál — más vízrendszerből — lehet biztosítani a sziikséees vízszintet. A lehetőségek részletes vizsgálata alanián, a gazdasági szenwontnk fi- gyelembevé^lével a következő években fcidolcozzuk elloépzeléseintoet, és a negyedik ötéves tervben várhatóan meg is valósítjuk azokat A kirendeltség másik fő tevékenysége a Balaton partvonalának meghatározása, s ehhez figyelembe kell vermünk a tó állagvéezt bizonyítja. A jövő évben tehát várhatóan megkezdhetjük Siótok és Ba- latonvilágos között a délipart végleges kiépítését. Ez új, építésre alkalmas területeket biztosít, de a legfontosabb mégis az, hogy összefüggő, mintegy 15—20 megoldásiban valósuljanak meg, hogy megőrizhessük a Balaton vizének felhasználását. Természetesen e feladatokon túl a vízügyi szervezet partner az általános fejlesztési tervek elkészítésében is. Amit elmondhattam e röA Balaton az üdülőké delmét, a város-, illetve községrendezési terveket és a gazdaságosságot. Az elmúlt nyolc év alatt a Bala- ton-fejlesztést, a partszabályozást és a partok kiépítését az idegenforgalmi alap- létesítmények, a strandok, a kempingek és a szállodák, a vízi sporttelepek igényei határozták meg. Ma már minden Balaton menti község rendelkezik ezekkel az alaplétesítményekkel, eljött az az idő. amikor összefüggő, nagy partszakaszok végleges kiépítését kezdeményezhettük. Figyelmünk természetesen a déli eróziós partra összpontosult, hisz a déli part védtelen szakaszain a hullámverés á ti a sósán egy. néhol három métert elmos a oartokból. Siófok fejődése az elmúlt években töretlenül ívelt fölfelé. A fejlesztéshez kapcsolható kö*művesit*s 1* méter széles sétányt lehet kialakítani. A mai vízig lekerített parti teleksorokkal szemben ezután mindenki megközelítheti majd a Balaton partját. Tervünk megvalósítása lehetőséget biztosit a városrendezés számára is, azt. hogy a területeket a Balaton rangjához méltóan építhessék be és tovább bővíthessék Siófok nagy strandját. A munka az Ezüstpart meghosszabbításával, a Balaton déli partvonalának kiépítésével folytatódik. A vízügyi szervezet másik működési területe a hatósági. vízügyi államigazgatási feladatok ellátása és eweztetése. abból az alapállásból kiindulva, hogv a Balaton elsősorban az üdülést szolgálja. Gondoskodunk arról, hogy a kommunális vagy más vízi létesít- roóovék elvan vid cikk keretében, az a Balaton sokrétű vízügyiműszaki feladatainak csak igen kicsi része, hisz egy különleges adottságú tóhoz magától értetődően speciális műszaki feladatok kapcsol- lódnak, amelyek nem egyszerűek és nem könnyűek. A vízügyi szervezet dolgozói érzik a felelősséget, igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel, de helytállásuk nem kis erőfeszítést követel. A fejlődés biztosítéka az a közelmúltban megkezdett tárgyalás. amely a komplex és átfogó Balaton-fei-* lesztési koncepciót választotta témájául. Ha elképzelésetek megvalósulnak, okkor a hetvenes évek véste már úgy üdvözölhetik Siófokot az ideérkező vendégek. mint a 23—30 ezer lakosú. nemzetközi rangot elért nönTővámst TJgefl Eászló
