Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-29 / 304. szám

PATRIÓTÁK NYIL Hat közéleti érdeklődésű ember ül az asztal körül. Van köztük, aki itt született a várossá növő településen, van aki év­tized óta munkálkodik már fejlődésén, vannak, akik a felnövő ifjúságot kézen­fogva alakítják a jóvöt. Valamennyien régi ismerősök. Különböző típusú embe­rek, de egy közös vonásük vitathatatlan; szeretik városukat, s munkaköri köteles­ségükön túl is tenni akarnak valamit azért, hogy Siófok méltó legyen a városi rangra. Hadd mondják el ök, hogy mit várnak a várostól és mit adnak Siófoknak. ANGYAL JÓZSEF, az OTP vezető)« — Kilítibem, azaz Siófokon születtem, s tizenhat év óta a területi pártszerve­zet titkára vagyok, tizennégy eve a köz­ségi pártbizottság tagja. De miért ezzel kezdem? Hisz arra is emlékszem még, amikor ez a hely az uraké volt, s a Meinl cégtől vit­tem naponta a hu­szonöt kiló kávét. .. Láttam az - urak dő­zsölését Siófokon, és igein jó érzéssel tölt el, hogy ugyanazo­kon a helyeken most a dolgozók ezrei üdülnek, pihen­nek ... A Balatont — bármerre jártam a világban — mindig b legszebbnek tartottam, Érthető, ha most nagy örömmel várom várossá nyilvánítá­sát. — Az első próbálkozást is mi kezdemé­nyeztük még 1954-ben. Térképekkel, papí­rokkal. tanulmányokkal felfegyverkezve mentünk a felsőbb szervekhez a várossá alakítás gondolatával. Azt mondták ak­kor: nincsenek meg a feltételek, nincs vá­rosi szintű építkezés. Igazuk volt. S akkor elgondolkoztam ázom, hogy voltaképpen rajtam, a helyi pénzintézet vezetőjén is múlik a feltételek megteremtése. Tárgyal­tunk, jártuk a felsőbb fórumokat azóta Is. És tessék körülnézni: harminc OTP sor­ház, huszonegy öröklakás épült fel. hat­vanhat lakás épül napjainkban, újabb hat­vanhat tervei már elkészültek. De ez még semmi. Kértük, és sikerült elérni, hogy Siófokon építik föl az ÉM minta lakótele­pét. A terv elkészült már. Az 500 lakásos telep a Széchenyi, a Dózsa és a Bejcsy- Zsiür.snkv utca által határolt térűiéten helyezkedik majd el. Több szintes, üzlet­helyiségekkel, garázsokkal tarkított vá­rosrész lesz or. “hová óvoda is épül. Ter­veink egyébként' több évre elkészültek, igény is van, csak az építő kapacitás na­gyon korlátozott... Mit várok? Még nagyobb fejlődést, még több szép épületet. Szeretném, ha a két volt község összeépülne- s ha a város vezetői nem kezelnék mostohán Kilitát... És végül még egy gondolat: szeretnék té­len is fürödni Siófokon. BÁLLÁ ZOLTÁN, a gimnázium igazgatója irr - r.-TiswgíjT-,,,, ■ —. Egy vatameny­nyiünket érintő É probléma megoldá­sát várom minde­nekelőtt: remélem, Ti-lÉSák meggyorsul a műve­lődési ház építése. A jelenlegi helyzet ugyanis akadályoz­za a . fejlődést,. De természetesen isko­láink fejlődésében is előrelépést . várok. Közvetve a gimná­ziumot is érinti, hogy megfelelő nap­közi otthont kapjon az általános Iskola, ahol diákjaink jó kö­rülmények között sa­játíthatják el a tu­dományok alapjait.. TíZ-tizenöt év után már elképzelhetőnek tartom, hogy a gim­náziumon kívül szakközépiskolája is legyen Siófoknak. És főként kollégiuma. Nagyér sok nálunk a hátrányos helyzetű tanuló naponta 40—50 kilométerről is járnak > diákok, s a kiterjedt járással — azt hi­szem — még nőnek a távolságok. — Mit tudunk m; adni az új városnak? Az az érzésem., nagyon sokat. A várossá alakulás rendkívül nagy fellendülést, lel­kesedést idézett elő nemcsak az idősebb nemzedék, hanem a fiatalok körében is. Iskoláinkban ezt a lelkesedést kell meg­őrizni és tovább fejleszteni ifjúságunkban. Azt akarjuk, hogy tovább nőjön az egész­séges lokálpatriotizmus, hogy ifjúságunk megtalálja a városban azt, amire szüksé­gé van, és távlatokat lásson maga előtt. Ehhez minden adottságunk megvan. — Az a vágyam, hogy Siófok még elő­kelőbb helyet kapjon, s a város vezetői hivatásuk magaslatán, kulturált vezetési módszerekkel akakitsák ki lakosságunk­ban a városi szemléletet; településünk tisztaságával, rendezettségével pedig a világvárosi szin tét... BOA JÓZSEF, KISZ politikai munkatin — Azt várom a várostól, hogy Sió­fok ifjúsága tartal­masán, jól tudja fel­használni szabad­idejét. Én is leg­szívesebben a műve­lődési házról be­szelnék, de nemcsak az óhajról. Mi ugyanis készülünk már: szakköreink­kel, irodalmi klub­jainkkal, zeneka­rainkkal úgy foglal­kozunk, hogy mire a művelődési ház el­készül, falait meg tudjuk tölteni tarta­lommal. — Örömmel szá­molhatok be arról is, hogy tettünk már valamit a KXSZ-lakások építéséért is. Ti­zenkét lakás elkészült már, huszonnégy építése most van folyamatban. De több száz az igénylők száma, sok fiatal házas lakik albérletben, igen nehéz körülmények között. Az új városban szeretnénk minél több fiatalt lakáshoz juttatni, — Jónak tartanám ezen kívül, ha az új városi KlSZ-bizottság az eddiginél több időt tudna fordítaná e fellazítás szempont­jából veszélyes zónában élő ifjúság neve­lésére, helyes orientálására. Régi gondunk ez, s a nehézségek még fokozódnak. Hisz városban élünk ezután, s a fejlődő ide­genforgalom, a különböző kapcsolatok helyeden irányivá befolyásolhatják az if­júságot. Azt, hiszem, hogy ezt a befolyást ellensúlyozni, a helyes ítéletek kialakítá­sához felkészíteni ifjúságunkat, — ez rendkívül nehéz, de egyik legfőbb fel­adatunk lesz. — Elmondhatnám azt. is, hogy a fiatal­ság nem akarja tétlenül, kívülállóként szemlélni a város fejlődését. Ügy tudom, elkészült a négy ven-Öt ven ezres sportsta­dion és sportszálló tanulmányterve. Véd­nökséget akarunk vállalni az építés fö­lött. Nyári építőtábort szervezünk majd, ahol a fiatalok kiveszik részüket a munká­ból, új városunk építéséből. JENŐFI KÁROLY, * Hazafias Népfront titkár» — Azt várom a város fejlesztőitől, építőitől, hogy ne feledkezzenek el gyermekeinkről. Szá­míthatunk a lakos­ság gyors növekedé­sére, ezzel együtt jár a gyermeklét­szám emelkedese is. Örülök annak, hogy félredobhatjuk az -emeletes padok- tervét, hisz készül már az új iskola ter­ve. De gondoskod­nunk kell parkokról, játszóterekről is, ahol veszély nélkül szórakozhatnak a gyei’ekek, és uram bocsa’ még a fűre is rá szabad lépni. Az újhelyi napközis strandon például egy kis épületet szeretnénk emelni, ahol vihar, cső alkalmával meg tudnak máj húzódni. \kkor egész napos lehetne a foglalkoza­tás, nem kellene a gyerekeket minden léiben kitenni a forgalom veszélyének. — Art szeretném, ha nagy akaratai erősítenénk ifjúságunkban ú) városunk szeretetét. Érezzék, tudják azt, hogy ami körülöttük van. ami épül a városban, az nem -égi adomány«, hanem hallatlan erő­feszítések eredménye. Ha ezt látják, ak­kor meg is tudják becsülni, s felnőve fá­radozni városunkért... — Növelni szeretném bennük az igényt, hogy egyre többen tanuljanak nyelveket. Siófok az idegenforgalom városa. Több le­hetőségre, tanfolyamra van szükség. Az iskolában máris négy nyelvi tanfolyam működik. Az egyik általános iskolában nyelvi, a másikban zenei tagozatú osztályt akarunk - indítani. — És még egy régi gond: szeretném, ha Siófok nemcsak a nyári, hanem a léli üdültetés városa is lenne. Téliesített szál­lodákat, üdülőket' várok, a Balatonon a jégvitorlas és a fakutyáid sport feleleve­nítését, és azt, hogy gyerekeink normális körülmények között korcsolyázhassanak akkor is, ha a Balaton erre nem alkalmas. Végül: a felső tagozatos osztályok évi 25 Ó00 forint értékű társadalmi munkát, vállalnak; hat napot fordítanak a parkok ápolására és tisztítására. KOVÁCS ISTVÁNNÉ, a városi tanács vb. elnökhelyettese — Emlékszem, ami­kor a tanács szék­hazát átadták ren­deltetésének, azt mondta az előadó:-A homlokzatára ezt imám: alázatosan szolgálni a dolgozó népet-. Igen, erre gondolok a várossá avatás légkörében, s még hozzátenném az új követelményt: városi szinten. Sió­fok város lesz. büsz­kén • gondolunk rá. De nem szabad elfe­lejtenünk, hogy sok mindenben még köz­ségi szinten dolgo­zunk. Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy alkalmassá tegyük apparátusunkat feladataink végrehajtásá­ra. Mától kezdve a közélet minden terü­letén magasabb szinten kell vezetni, irá­nyítani. Természetesen lakosságunknak is asszimilálódnia' kell a városi körülmé­nyekhez. Nem árt megtanulnunk városi módon élni, ismerni és betartani — külö­nösen a bárházakban — a szocialista együttélés ma még szokatlan szabályait. ■Kereskedelmünk — mihelyt véget ér az üdülési idény — falusi szintű, s még az üzletek nyitva tartását, sem tudtuk a vá­rosi igényekhez igazítani. — Siófok élete egyébként igen érdeKe- sen alakul. Nagy iparra — éppen az üdü­lési jelleg miatt — nem számíthatunk. De a Kőolajvezeték Vállalat, a vízügy, a kór­ház, az iskolák révén többszáz műszaki és más értelmiségi települt le városunk­ban. Ez hallatlanul nagy dolog. Műszaki klub működik a kőola jósoknál, a rádió­adónál is huszonöt-harminc műszaki tevé­kenykedik, nagy számú pedagógus gár­dánk van; a siófoki értelmiség azonban mindeddig elkülönült, nem ismerik egy­más tevékenységét. Aligha láthatok nagy­szerűbb feladatot, mint összefogni ezt a yiagy erőt a város közösségének érdeké­ben. Meggyőződésem-/ hallatlan energiát lehetne felszabadítani ... — Másik tervünk szerint városi szintre kell emelni Siófok művelődési életét. A művelődési ház ehhez csak keretet ad. Az igény megvan városunk lakóiban, most már a lehetőségeket kell megteremteni. Pedagógusaink többsége nagy erőfeszíté­seket tesz, üzemeket patronál, klubokat, csoportokat vezet, s még többet várhatunk tőlük, ha igényeljük, kérjük segítségüket. Siófoknak eddig nem volt önálló népmű­velési szakembere. Most arra is van le­hetőség, hogy fölmérjük: mire fordítják a különböző szervek kulturális alapjukat, s mindent elkövessünk ezek koncentrálá­sára, ésszerű felhasználására. — De mast már befejezem — jóllehet sok terv, elképzelés foglalkoztat még Vá­gyam a szállodák téliesítése, Siófok táji . szépségeinek kihasználása, a téli sport le- / ^ hetőségeinek megteremtése, könnyűzenei ’ fesztiválok, kamarahangversenyek rende­zése nyáron, és — nagy társadalmi össze­fogás új- városunk fejlesztéséért. Eeyéni vágyam pedig az, hogy a város különböző szervei új szellemben, ellenségeskedéstől mentesen, kulturáltan és magas szinten tudjanak együtt dolgozni Siófokért. PUNYI ISTVÁN, » Kőolajvezeték Vállalat párttitkára — 1945 óta lakom Siófokon, igen nagy örömei tölt el Sió­fok városiasodása. Sokszor kilincsel­tünk már ezért: most beteljesedni lá­tom erőfeszítésein­ket Gyakran vissza­emlékezem ezekben a napokban arra, hogy mindössze ki­lenc emberrel tele­pült ide a Kőolajve­zeték Vállalat, s ma 3400 emberrel dol­gozunk. Ez óriási fejlődés, de az is, ami a környezetünk­ben zajlott le. — Mit várok az űj várostól? Gyor­sabb ütemű közmű­vesítést! Azt, hogy a város mindig tiszta és rendes legyen, vonzó, hogy az • r ág minden részéből ide érkező embe rek a Ba­laton gyöngyszemét lássáK benne. — El kell mondanom azt is, hogy vál­lalatunk dolgozói a várossá alakulás elölt is igen sokat tettek Siófokért. Ez azt bi­zonyítja, hogy megszerették ezt a helyet, jól érzik itt magukat és bíznak ab an, hogy ezután még jobban megtalálják szá­mításukat, művelődési és szórakozási le­hetőségeiket. Nem titkolom, igen r-agy öröm számomra, hogy városunkba is-eljut a gáz. S hogy ez nemcsak vágy volt, hogy nemcsak öröm, azt egyetlen dologgal bi­zonyíthatom: a vállalat dolgozói igen n .gy részt vállaltak a gáz bevezetéséből. Számtalan vágy, terv, álom és elkép­zelés — mindössze hat ember ajkáról. Egyetlen közös vonásuk vitathatatlan: szeretik Siófokot. Véleményük — azt hi­szem — egy kicsit tükrözi Siófok lakói­nak elképzeléseit is. Benyújtották a szám­lát ünnepi különkiadásunkban? Nem! El­képzeléseik reálisak, s önmaguknak is leg­alább annyit kell tenniük megvalósulá­sukért — ezt vállalták is —, amennyit az új város nagy egységgé kovácsolódott kö­zösségének tennie keU. 3. B. SZÉPÜL A VÁROSKÖZPONT A Fő utcai negyven- nyolc lakásos ház alatt modern üzletsor épül. SIÓFOK 1968. XII. 29 . r o

Next

/
Oldalképek
Tartalom