Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-29 / 304. szám

1650 KILOMETER VEZETEK Ej PIROSKA CSÄRDA A FOKI-HEGYEN Az országon keresztül lyet és Hajdúszoboszlót em­legetik. Siófok a központ, csak ritkán jön szóba. Itt álmodják meg az uj vezeté­keket, de nem itt építik. — Ebben az országban mindegy, hogy hol van a vállalat központja. A munka a fontos. — És miért van a központ éppen Siófokon? — Én inkább úgy kérdez­ném — válaszolja az igaz­gató —, hogy miért maradt éppen itt? Azért, mert a ve­zetők az ipari bázist látták benne. Ragaszkodtak hozzá. A várossá fejlődött Siófok életében nagy jelentősége van ennek a vállalatnak. Nemcsak foglalkoztatási gondjaink megoldásában se- git sokat, hanem a kommu­nális beruházásoknál is: óvodát épített meg lakáso­kat a munkasoknak. A ki-\ viteleséssel és a szolgálta­tással megbízott vállalat így lett beruházó Siófokon. Kercza Imre mus erő, s itt a siojoki iro­daházban leginkább erről esik szó. Az olajat már ke­vesebben emlegetik. Pedig a kőolaj a vállalat nevében is szerepel. Ez a múltja, hisz valaha egyetlen feladata volt, hogy a zalai olajmezök kincsét a déli part vezeté­SZILVESZTER szinte együtt lüktet a veze­tékekkel, automatikusan kapcsol, osztja el az ener­giát, s a 3600 kilométer hosz- szú külön hírközlési rend­szer nemcsak biztos, ha­nem hihetetlenül gyors is. Amikor erről beszélgetünk, Szegedet, Hódmezővásárhe­SIÓFOKON Két szám kínálkozik egymás mellé: 1958-ban, amikor A Pannónia Szálló és Vendéglátó Vállalat megjelent a Balaton-parton, az éves forgalma alig hogy meghaladta a tizenkét millió forintot. A jövő évre ennek több mint a tízszeresét, 130 millió forin­tos forgalmat terveztek. A két szám mutatja a vendégforgalom növekedését, de a Pannónia Szálló és Vendéglátó Vállalat fejlődé­sének is hű tükörképe. S most, amikor a feladatokról beszélgetünk a siófoki irodában, elsőként a holt idény forgalmának növelését említik. A kérdés mindig ugyanúgy vetődik fel: mi hívja a vendéget a téli Ba- laton-partra? Novemberben a Fogas Étteremben megrendezett vadászvacsorának sikere volt. Január 11-én megismétlik ezt. Február 15-én a Delta Étte­remben rendeznek szakácsversenyt. Zsűri­nek a vendégeket hívják meg, s azé a sza­kácsé lesz a pálma, akinek a főztjéböl a leg­több fogyott. December elsején megkezdő­dött a Pipacs Bár téli műsora. Március 31-ig minden szerdán a budapesti bárok sztárjai lépnek fel. A bábművészek a gyermekeket szórakoztatják majd március elsején a Bala­ton Étterem nagytermében. Ennél azonban sokkal közelibb az idén először megrendezésre kerülő szilveszteri program. A Napfény Szálló jól fűtött, fürdő­szobás, kétágyas szobái várják a vendége­ket. S erre az alkalomra kinyit az Éden Bár is a Pipacs mellett. A másfél, illetve a két és fél napos gazdag program az első szervezett szilvesztert jelenti a Balaton déli partján. A 30—30 százalékos árengedmény ezalatt az idő alatt a vendégforgalom növekedését je­lenti. A Pannónia Szálló és 'Vendéglátó Vállalat gazdasági tevékenysége mindenben az igé­nyekhez igazodik. A siófoki Delta Étterem non-stop jellege azt jelenti, hogy reggel nyolctól éjfélig tulajdonképpen mindent megkap a vendég. A Pannónia először Buda­pesten kísérletezett ezzel a formával, s az ottani tapasztalatok alapján valósították meg ezt Siófokon is. A vendég, aki a déli partra téved, gyorsan akar ebédelni vagy vacsorázni s olcsón szobát bérelni. A Foki­hegyen — Siófok mellett — épült Touring Hotel éppen ennek az igénynek a kielégíté­sét szolgálja. S a további fejlődés? A siófokiak között jól ismert Hosbor-ven- déglő a jövő nyártól már sörözőként üzemel mert a vállalat érzi, hogy a vendégnek első­sorban olyan olcsó hely kell. ahol gyorsan kiszolgálják. S már most gondoltak a jövő tavaszra is. Április 2-án ismét kinyit az Európa Szálló, s ez a Napfény Szállóval együtt ötszáz vendégágyat jelent. A negy­ven forintos napi bér mellett minden ne­gyedik nap ingyen lakhat a vendég a szál­lodában. “ Ezt az évek óta jól bevált rend­szert az idén is bevezetik. S május 10-én kinyitják az összes szállodát. A nyitán egy 2500 személyes jogászkongresszus lesz. — Ezek a dátumok természetesen nem véglegesek — mondják a vállalatnál. — Ha igény lesz rá, korábban is kinyitjuk bárme­lyik szállodánkat. S itt érdemes megemlí­teni az április közepén nyíló Piroska csár­dát is, amely a Touring Hotel mellett épül. Ez az étterem nem zár be soha: éjjel-nappal fogadja a vendégeket, s azt szeretnék vele elérni, hogy azokat, akik éppen itt kapnak kedvet a mutatáshoz ne kelljen a záróra miatt elküldeni. Felvillanó lámpák jelzik a hatalmas energia-tömeg lüktetését. A főváros pilla­natnyi fogyasztását éppen úgy regisztrálják, mint a kutak működését. Ebben a szobában mindenről tudnak, ami a gázvezetékekben törté­nik: meghibásodáskor auto­mata berendezés zárja el a gázt. Hajdúszoboszlón, a Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat diszpécser-központjá­ban a fél országot lehet Hát- ni A kalauzom Fecser Péter főmérnök. Mindent tud, min­denre emlékszik. A huszon­kilenc éves fiatalember egye­temistaként itt ismerte meg először a gáz természetét. S erre az energiára csak egy jelzőt tud mondani: nagyon frankó. A gerincvezeték hosz- sza. amelyet a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalat irányit, 1650 kilométer, s évente nem kevesebb, mint 2,7 mil­liard köbméter földgázt szál­lítanak rajta. Dohány Imre, az igazgató mondja: ez a ve­zeték lassan összeköti az or­szág valamennyi fontos cent­rumát: kórházak, üzemek kérnek belőle egyre többet, s a fővárost nem számítva háromszázezer családhoz jut el ez' áz olcsó fűtőanyag. Az út, amelyet az vrszá- gos gázprogram nem egé­szen két évtized alatt meg­tett. Ma föld alatti útjaik- kezdettől fogva ennek d programnak a megvalósítá­sán dolgozik: 1951-ben ami­kor önálló vállalattá alakult a siófoki kőolajvezeték, mindössze 220 kilométer hosszú vezetéket üzemelte­tett. Ma föld alatti -útjaik- az egész országot behálóz­zák. Ha a költségeket kér­dem, jórészt milliókat em­lítenek. És mégis azt mond­ják: olcsó. Hihetetlenül rö­vid idő alatt megtérül 4 befektetés. kén keresztül szállítsa a fi­nomítóhoz. Ma sokkal tá­volabbról hozza: a Barát­ság Kőolajvezetéken Cseh­szlovákián keresztül jut el a szovjet olaj. — Amikor a hatvanas évek elején megindult az országos gázprogram, mi sem hittük, hogy ennyire fejlődik a vállalat. Akkor évente 220 millió köbméter gazt termeltek az országban, i *&UTffazeezeíét natozett Atjémcéjxjtrí tértéfi edcíatta — A gáz nemcsak ké­nyelmet jelent — mondja az igazgató —, Hanem for­málja az embereket is az­zal, hogy nagy lehetősége­ket biztosított a számukra. Ezt mi sem' hittük el, ami­kor az első vezetékeket épí­tettük. A fejlődés győzött s mi annyit szállítottunk el. Most csak a Romániából ér­kező vezeték hoz be évente ennyit az országba. Az emberek, akik ezt a nagy munkát végzik, na­gyon szeretik a gázt. Pedig talán nekik nyújtja a leg­kevesebb kényelmet. A re­meg bennünket erről, ami­kor egy-egy tárosban, áttér­tek a földgáz használatára. Most évente ' háromszáz- kilométerrel no a gázveze­ték. Ez sok száz új fogyasz­tót jelent, örömet, valóra váll álmokat. Ez a szagta­lan. színtelen anyag hatal­zetékek üzemeltetésén nein kevesebb, mint ezer ember dolgozik. Közöttük nem egy 'már az induláskor is ott volt. Mi az, ami legjobban megragadja itt a látogatót? Azt hiszem a technikai fel­szerelés: a telemechanika Siófoknak egész éven át, de főként a nyári időszak­ban egyre több embert kell ellátnia élelmiszerrel. A külföldi és hazai vendége­ken kívül nő a város állan­dó lakóinak a száma. És akik itt élnek vagy ide ér­keznek, joggal elvárják, hogy javuljon az élelmiszer- ellátás. Az élelmiszerek széles skálájából mi most csupán két Összetevőt ragadunk ki: a zöldséget és a gyümölcsöt. Meg­kérdeztük a legilletékesebbeket: a mezőgazdasági üzemek hogyan igyekeznek kielégíteni a megnövekedőit igényeket. Tájékoztatásukból kitűnik: készültek és készülnek az ed­diginél nagyobb feladatok megoldására, vannak határozott elképzeléseik — és ez jó jel... Szííts Sámuel, a Siófoki Járási Tanács mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztályának vezetője: — Tudjuk, hogy milyen fontos Siófok zökkenőmentes ellátása. A ta­pasztalatok arra mutatnak, hogy tudják ezt a környező termelőszövetkezetek is. A nn feladatunk véleményem szerint az, hogy koordináljuk a gazdasagok törekvéseit: az eddiginél jobban segítsenek a járási székhely zöldség- és gyümölcs ellátásában. Számításaim szerint mintegy hat­száz holdnyi kertészet kellene ahhoz, hogy megtermelhes­sék a szükséges árut. De még ennél is fontosabb egy nagy befogadóképességű hűtöhéz építése, ahol átmenetileg tá­rolhatnák,a termel vényeket, Az áru útja ugyanis a követ­kező: a termelők behozzák árujukat a siófoki üzletekbe, de előfordulhat, hogy az időjárás miatt nem talál gazdára. A kertészeti áruknál nagyon fontos a frisseség, s ha nincs hűtőtároló, sokat veszítenek értékükből, vagy nem is adhat­ják el azokat. Egy ilyen létesítmény építése nemcsak a ter­melők, hanem a város érdeke is. Az ellátás gondjából a legtöbb a helyi Egyetértés Tsz-re vár. Eddig jól megálltak a helyüket, más szövetkezetekkel kooperálva segítették az ellátást. Az összefogásra ezután is szükség lesz, mert fő­képp a nyári gyümölcsökből olyan nagyok az igények Sió­fokon. hoev azokat egyetlen gazdaság önállóan képtelen megold^ -: Márkus János, a siófoki Egyetértés Tsz íőagronó­musa: — Még a községi tanács kért bennünket, hogy az élelmiszerellátás javítására nyissunk üzletsort Siófok köz­pontjában. Itt zöldséget', gyümölcsöt, tejet és tejterméket árusítanánk. Ebben az évben két állandó zöldségboltunk működött Siófokon és rendszeresen szállítottunk kertészeti termelvényeket a balatonfüredi meg a siófoki kórházba és a Balaton parti ABC-áruházakba. Naponta 60—80 mazsa árut hordtunk szét teherautóinkkal mintegy hatvan helyre. Az árut értékesítő társulásunk tagszövetkezetei termeltek, de most például a burgonyát Szülőkről szállítottuk. A jö­vőben is Siófok ellátása lesz az elsődleges feladatunk, de mi is egy hűtőház fölépítését sürgetjük. Az eddigi raktár­terünk növelését egyik társszövetkezetünk, a mohácsi tsz is támogatja majd anyagiakkal. Eddig 30 holdon kertész­kedett az Egyetértés Tsz, ezt fejleszteni akarjuk. Már jö­vőre a 9 hollandi ágy helyett 20 lesz, így több primőrt ad­hatunk a vásárlóknak. Szakonyi Rudolf, a Balaíonújhelyi Állami Gazda­ság löagronómusa: — A fogyasztási szövetkezetek és a ter- . melöszövetkezetek áruválasztékának növelését a siófoki elárusító helyeken eddig is segítettük különféle zöld ég- léleségekkel és gyümölccsel. Ez a jövőben is így lesz, de magunk is gombák felállítását tervezzük a város külö bözo pontjain. Ezekben zöldségét, gyümölcsöt és a konzerv­üzemünkben előállított árukat értékesítünk. Eddig a sió­foki Egyetértés lgz-en és a fogyasztási szövetkezeteken Ke­resztül került a fogyasztóhoz a gazdaságunkban termett szamóca, korai paprika, őszi- és kajszibarack, az uborka egy része, mert nekünk nincs saját üzletünk. Jövőre már saját boltban is áruljuk - termelvényeinket. Konzervüze­münkből a savanyú paprika és uborka meg a szeletelt ká­poszta jó része Siófokon talált vevőre eddig is, a jövőben több vagonos szállítmánnyal jelentkezhetünk. Ha a kapa­citás engedi, termelőszövetkezeti áru savanyítását is vál­laljuk. Tervünk van rá, hogy gazdaságunk zöldség-gyü­mölcs profiljából adódóan akár más piacok rovására is Siófok ellátását tekintjük fő feladatunknak. Segítjük az új várost közvetlen szállítással és közvetett úton úgy, hogy a járási székhelyen elárusító hellyel rendelkező szövetkeze­teknek adunk el zöldséget,, gyümölcsöt. Az igények sze­rint esetleg módosítjuk majd gazdaságunk vetésforgóját, és a siófoki igényekhez igazítjuk, hogy mit termeljünk. Három vélemény — három ígéret. Talán nem is anv- nvira ígéretek, mint inkább kilátások, lehetőségek zzrk. Mindenképpen biztatóak, s fontos szerepük van az ú.i vá­ros zöldség- és gyümölcsellátásában Hertiesz Ferenc n VELEMENY « ÍGÉRET SIÓFOK JSftS. XTT. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom