Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

Napi húszezer palack badacsonyi Mezőgazdasági gyakornokok XXV. évfolyam, 257. szám. "''"tek, 1988. november 1. HAJÓZÁSI MÚZEUM Rostockban a közeljövőben hajózási múzeum nyílik meg. Ez lesz az első ilyen intéz­mény a világon. Gyűjtemé­nyeinek legnagyobb darabjai közé tartozik az 1885-ben, a rostocki kikötőben vízre bo­csátott első csavargőzös mo­dellje. Pályázott ű| bútorokra Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésével a piacké­pesség mindennapos gondja minőségjavításra serkenti az ipart. Hiszen semmiféle ga­rancia sincs arra, hogy a ma még keresett cikkre egy hónap vagy egy év múlva is könnyen talál vevőt a gyártó vállalat vagy szövetkezet. G. Kemoklidze: Szárnyaim nőt fék Az egyik, gyűlé­sen üzemünk igaz­gatója többek kö­összespóroltam szárnynövesztő szerre valót. zott a következőket szárnyaim szinte mondta: i— A mi üze­münkben fiatal, te­hetséges szakembe­rek dolgoznak, s bár igaz, hogy még kevés a tapasztala­tuk, de némelyikük szinte szemmel lát­hatóan kezdi bon­togatni a szár• nyait... Zavartan elmo­solyodtam, kezemet a vállam fölé emel­tem, mintha visz­ketne a lapockám, és — persze vigyáz­va, hogy a többiek észre ne vegyék — megtapogattam a szárnyaimat. Igaz­gatónknak igaza volt. Szárnyacskáim puha kis pihéi fino­man remegtek meg tapintásomra. Gyöngéden végigsi­mítottam a leendő tollacskákat. Sze­rettem volna vala­mi növesztőszerrel bekenegetni, hogy minél gyorsabban nőjenek — erre azonban már nem jutott volna a ke­resetemből. Így hát a gyűlés után oda­mentem a zigazga- tóhoz és fizetéseme­lést kértem. — Szó sem lehet róla! — hangzott a felelet. Csináltam tovább a dolgom, s közben egyik napról a má­sikra növekedni kezdtek! Olyan na­gyok lettek hama­rosan, hogy három­szobás lakásomba már alig-alig tud­tam bemenni velük. »Megyek az igaz­gatóhoz — gondol­tam — s kérem, hogy utaltasson ki számomra egy tá­gasabb lakást.« — Ilyesmire még csak ne is gondol­jon! — mondta az igazgató. — Ha megnövesztette a szárnyait, gondos­kodjék is az elhe­lyezésükről. Minden bútort el­adtam a lakásból, a feleségemet és a kislányomat elköl­töztettem a nagy­mamához, majd ki­szedettem a közfa­lakat. Így már elég kényelmesen elfér­tem a házban, sőt arra is lehető­ség kínálkozott, hogy szárnyaimat még tovább növesz- szem. Nem mon­dom, nőttek is ta­karosán! És egyszer csak fölszálltam, mint a madár. El­röpültem az üzem fölött, ahová dol­gozni jártam, s láttam, hogy na­gyon sok még a hiányosság, s nagy az összevisszaság. Fentről minden ap­ró kis hibát nagy­szerűen észre lehe­tett venni. A légi szemle után berepültem az igazgatói irodába és a következőket mondtam: — Én már úgy kibontogattam a szárnyaimat, hogy már repülni is kitű­nően tudok, s itt az ideje, hogy jóval magasabb, valóban speciális munka­körbe helyezzenek. Mindent meglátok, amit mások nem vesznek észre! — Fiatalember! — veregetett szár­nyon az igazgató —, a hozzánk érkezők egyáltalán nem tud­nak repülni, tehát kénytelenek gya­logszerrel végigjárr ni az üzemet. Ezért nem is veszik észre azokat a hiányos­ságokat, amelyeket maga felülről meg­látott. — De hát akkor mi szükség a szár­nyaimra? Mit csi­náljak velük? — Vágja le őket! Vérig sértetten elrepültem egy má­sik munkahelyre. — Ilyen »vándor­madárért* nem is kár! — legyintett utánam gúnyosan az igazgató ... Fordította: Kercsmáry László A Kaposvári Asztalosipari Ktsz megalakulása óta saját tervezésű bútorokat készít. Csaknem két évtized eredmé­nyei bizonyítják, hogy az ál­táluk tervezett és kivitelezett hivatali és lakószobabútorok elnyerték a vásárlók tetszé­sét. Ez annál dicséretesebb, mivel a szövetkezetnek egyet­len hivatásos tervezője sincs. Nyolc éve készül a Somogy, három éve a Sió irodagarni­túra. .Ezek az ország legszebb hivatali épületeiben is megta­lálhatók. A népszerű Pécs la­kószoba helyett jövőre a Fény'7es garnitúrát gyártják. Nemrég tervezték meg a két- szekrényes, olcsó változatát, A Fenyves után rövidesen összeállítják majd a holnap­után bútorát, amelyik csak egy év múlva kerül szalagra. Hogy minél több szebbnél, szebb szobabútor közül válo­gathassanak, a szövetkezet most pályázatot hirdet a mű­szakiaknak. Az első díjas pá­lyázatot 3000, a másodikat és a harmadikat 2000, illetve 1000 forinttal jutalmazzák. A kiírás követelményeiről még csak annyit, hogy az el­ső díjas bútornak tetszetős­nek, modernnek, praktikus­nak és megfizethetően olcsó­nak kell lennie. Vincze Ká­roly, a ktsz elnöke elmondta, hogy az első pályázat ered­ményeitől függően később újabbakat írnak majd ki. A magyar Állami nncegazaasag Badacsonyi palackozó üzemében naponta mintegy 20 000 palackot töltenek meg ízletes borfajtákkal. Az üzem évenként 14 000 hektoliter bort továbbít hazai és külföldi fogyasztásra. Képünkön; Munkában a palackozó automata. Téli tartalékok zöldségből, gyümölcsből Nem less zavar az ellátásban — ígéri a MÉK (Tudósítónktól.) A téli szezonra készül me­gyénk zöldség-gyümölcs ke­reskedelme. A betakarítással egyidőben telnek a pincék, prizmák, raktárak. A MÉK kaposvári központjában el­mondták, hogy 670 vagon árut vettek állami gazdasá­goktól, tsz-ektől és a háztáji gazdaságoktól a fogyasztási szövetkezeteken keresztül. Lassan prizmákba kerül az az 500 vagon burgonya, ame­lyet a megye lakosságának té­li, tavaszi ellátására szánnak. 30 vagon vöröshagymát és 40 vagon fejeskáposztát is eltesz­nek. Sárgarépából és gyökér­féléből 28 vagonnyi, egyéb zöldségbői pedig 11,5 vagon­nyi mennyiség kerül a pin­cék mélyére. Almából 60 vagon a megye szükséglete. Ezt a mennyisé­get csaknem teljesen a hatal­mas böhönyei tárolópincében helyezik el. A korábbi évek­ben kevés volt a fokhagyma. Most ebből Is félvagonnyit tá­rolnak télire. A MÉK meg­töltötte több telepén a ciszter­nákat, hordókat, üvegeket ká- oosztával, uborkával, papri­kával. A szép, verőfényes őszi idő kedvez a be­takarítási munkálatoknak Homokszentgyör- gyön is. Ilyenkor minden munkaképes em­bert a mezőn lehet csak megtalálni. Bocsár György és Bakos József is tevékenyen kive­szik részüket a munkálatokból. Ok csak au­gusztus elseje óta dolgoznak Homokszént- györgyön, gyakornokok. Távolabbi vidékről kerültek ide. Bocsár György szülei Balatonlellén, Bakos Józseféi Budapesten élnek. A vezetőség szerint mind­ketten szorgalmasan, nagy kedvvel dolgoz­nak, látszik, hogy hivatásuknak tekintik a mezőgazdaságot. — Még általános iskolás koromban erdész szerettem volna lenni, de a túljelentke­zés miatt le kellett monda­nom erről a tervemről. Ek­kor beiratkoztam a mezőgaz­Új irodaház két és fél millióért Bővítik a Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat irodaházát. A háromszintes . , , —i —;ji,,» ts* Se rai níiiin forintos költségbe letet a vállalat saját építöbrigádja készíti. A két és fél millió riilő irodaház a jövő év júniusában készül el dasági technikumba. Az ál­lattenyésztés területén sze­retném bővíteni ismeretei­met. Már nagyon sok helyen megfordult. Általános iskoláit Budapesten kezdte, majd Cegléd következett, a mező­gazdasági és a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. Most ismét távol szülővárosától, szüleitől, Ho- moksaentgyörgyön tölti gya­korló idejét. — Nem szokatlan kissé ez a csendes falusi környezet? — Elég hamar megbarát­koztam az itteni viszonyok­kal. Ügy érzem, a tagsággal is jó a kapcsolatom, s ón ezt tartom a legfontosabbnak. Talán elsősorban ezért is sze­retek Itt lenni. — Most, hogy már gyakorlat­ban is kezdi megismerni a falut isméit a lehetőségeket, a mezőgazdasági munka ne­hézségeit, nem változott az elhatározása? — Ezt kezdtem el, s ezen a pályán szeretnék tovább haladni. Tudom, hogy sokan már a felsőbb iskolát is el­végzik, amikor visszariadnak ettől a pályától, de én kitar­tok elhatározásom mellett. Egyelőre az állatenyésztési brigádvezetőhöz van beoszt­va. Üjmajarhan a szarvas- marhák gondozásának irányí­tását bízták rá. Előfordul azonban az is, hogy távollété­ben helyettesítenie kell a brigádvezetőt. — Tervei? Egy kicsit elgondolkodik, és azután válaszol: — Azt hiszem, visznek ka­tonának, sorköteles vágyóik. — Leszerelés után vissza­jön Homokszentgyörgyre? — Erről még nem döntöt­tem. Ha mód nyílik rá, a szüléimhez közel szeretnék elhelyezkedni, Budapest kör- nyékést a növénytermesztésben dol­gozik. Amikor fölkerestem, éppen az elszállításra váró burgonyászsákokra nyomta rá a minőségi jelzéseket. Szá­mára sem idegen ez a mun­katerület, mivel a szülei hosszú ideig földműveléssel foglalkoztak, sokat ellesett tőlük. Akárcsak kollégája, ő sem erre a pályára készült. Tanár szeretett volna lenni, de nővére tanácsára — már a gimnáziumi érettségi után — a mezőgazdaságot válasz­totta. — Ügy éreztem, ez a fog­lalkozás áll hozzám a legkö­zelebb. A szüleimtől szerzett tapasztalataimat itt haszno­síthatom majd a legjobban. Megtudom tőle, hogy lesze­relése után valamelyik egye­temre szeretne bejutni leve­lező hallgatóként. — Utána? — Itt szeretném folytatni. Kezdem megismerni már az emberéltet, és a munkámat is kedvelem. Magam se hittem volna, hogy ilyen rövid idő alatt megszokjam ezt az éle­tet. Mindkét fiatalember elége­dett beosztásával, környeze­tével. Azt az egyet azonban kifogásolják, hogy a televí­zión kívül úgyszólván sem­miféle szórakozási lehetősé­get nem találna^ a faluban. Ahogy mondják, majd ők is segítenek a fiataloknak moz­galmasabbá tenni a kulturá­lis életet. K. Varga Józscl BAKOS JÓZSEF BOCSÁR GYÖRGY 7 mm Tüskék A második menet után a boxoló rezignálton mond­ja trénerének: — Olyan fiatal még, saj­nálom földre teríteni. — Gondold azt, hogy a társbérlőd áll előtted — biztatja a tréner. A boxoló olyan dühbe jött erre, hogy egyből ki­ütötte — a trénert. * * * Volt egy muskátlim, vet­tem hozzá egy cserepet. Aztán mégis egy csalánt ültettem a cserépbe. Hogy nem sajnálom a muskátlit? Nem én, úgy kell neki! Nem volt protekciója. * * * A házassági hirdetés vé­gül is eredményre vezetett. A harmincöt éves hajadon izgatottan várja a jelent­kezőt. — ön az, aki válaszolt a hirdetésemre? — Nem, én vagyok, a testvérem az. Csak engem kért meg, hogy jöjjek el helyette, mivel most éppen nem ér rá. Azért ne szomo­rodjon el, kedves, nyugod­tan eldöntheti, hogy hozzá- megy-e feleségül. Ponto­san olyan kopasz, mint én, ikrek vagyunk. * * * A férj és feleség öt évvel ezelőtt egy bálon tánc köz­ben ismerkedtek meg. — Öt év után mi a vé­leményed, nem bántad meg? — Dehogy, szívem! Per­sze, ha újból kezdhetném, mást kérnék fél táncolni. * * * Elhatároztam, hogy egy­szer tükröt tartok magam elé, és megírom a vélemé­nyemet a saját ábrázatom- ról. Az első mondatot már leírtam. De később kiradí­roztam. Olyan szép papír, nincs szívem bepiszkítani. * * * A fiatal író első írását elfogadja a szerkesztőség. — És mikor fog meg­jelenni? — kérdezi izga­tottan. — A holnapi lapban — feleli a szerkesztő — min­dig a holnapiban .. . 1 G. P. Párbeszéd — Igaz-e, hogy a nős- emberek tovább élnek, mint az agglegények? — Nem. Csak nekik hosszabbnak tűnik az életük. A kávé — Ha kávét iszom, neon tudok aludni. — Nálam éppen meg­fordítva van. Ha alszom, nem tudok kávét inni. Hús és hal — Egész életemben húst ettem, ezért vagyok ilyen erős. — Hogy lehet az? Én 30 éve eszem halat és még­sem tudok úszni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefon? 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-515. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünií meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknel. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezetőd Mautner József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom