Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
SOMOGYI WÍPtAF 6 Vasárnap, 1968. október 11 Éjjel a dzsungelben Kilenc hónap alatt 4,5 milliós tűzkár! Hazánkban október 15-én kezdődik a vietnami nép iránti szolidaritás hete» Ebből az alkalomból közöljük az alábbi helyszíni riportot. — Nagyon vigyázzanak és figyeljék az út menti jelzőfényeket! — Így búcsúzott tőlünk a főváros határában az a tiszt, aki okmányainkat vizsgálta át. Hanoit — tekintettel a háborús körülményekre — csak engedéllyel lehet elhagy-* ni. És főleg akkor, amikor leszáll az este. Ilyenkor némileg biztonságosabb a közlekedés. Elindulás előtt figyelmeztettek kísérőim, fehér vagy világos inget viselni veszélyes. Csak terepszínű ruhát vegyek föl. Zöld ágakkal álcázott gépkocsink leoltott lámpával halad az egyik legtöbbet bombázott tartomány, Than Hoa felé. Mellettünk gyalogosok, kerékpárosok, talicskások maradnak el. Nem mindennapi ügyesség kell ahhoz, hogy sofőrünk a bombáktól felszaggatott úton ki tudja kerülni a kivilágítatlan járműveket. — Ilyenkor — magyarázzák — tízezrek térnek vissza otthonunkba, olyanok, akik a nappali bombázások elől falura vagy a dzsungelbe menekülnek, illetve ott dolgoznak. A kétnapos trópusi esőtől felázott talajon ide-oda csúszkálunk.- Szinte gőzölög a föld. Nyomasztó és fojtogató a páradús levegő, de ugyanakkor érdekes és lenyűgöző látvány a szentjánosbogarak villódzása. Jártasságom akarom fitogtatni, amikor felhívom sofőröm figyelmét: a közelben egész szentjánosbogár-raj van. Mosolyognak. De nem is kell kérdeznem, miért... Mert... — Itt kényszerpihenőt tartunk. Nappal lebombázták az ideiglenes hidat. Várnunk kell — mondják. s mikor a megáradt folyóhoz gyalogolunk, akkor látom: az ifjúsági rohambrigádok tagjai — fáklyákkal világítva — építik a hidat. Leülünk az egyik kőtörmelékre, s barátaim kérdés nélkül is magyarrázzák: — Ez dühíti az amerikaiakat. Mindennap jelentik: lebombázták a hidakat. Éjjel mégis megy a közlekedés. Az élelmiszer, a hadianyag eljut rendeltetési helyére. Millcisták őrségen. — Mi is igazodunk az ő módszereikhez — kapcsolódik a beszélgetésbe az építőbrigád helyettes parancsnoka, Nguyen Van. — Korábban ugyanis az ideiglenes hidakat állva hagytuk. Természetesen lebombázták. Ma már úszóhidakat építünk, amelyek óriási bambusz- rudak kötegein nyugszanak. Szürkületkor összeszereljük, virradatkor szétszedjük, és eldugjuk a dzsungelben. Ma este mégis eltekintünk az új módszertől. Stabilabb hidat kell építenünk. Az egyik légvédelmi egységet csoportosítják át. Ilyenkor minden perc előnyre szükség van. Egyre többen gyülekeznek körénk. Ázsiai szokás szerint guggolva pihennek az emberek. Ügy hallgatják a történetet, azt aminek formálói, részesei nap mint nap. Az újonnan érkezők — akik kerékpárjukon néha két mázsa terhet is szállítanak — kis farönköt tesznek a bicikli terhe alá. Így állva marad. Szabad jelzést kaptunk, tovább indultunk. A 130 kilométeres utat tíz óra alatt tettük meg, közben tizenegy folyón keltünk át. Velünk együtt a hadsereg utánpótlása. Eszembe villan az amerikai U. S. News and World Repor című magazin, amely egyik cikkében így kesereg: «-Tönkrebombázzuk útjaikat, hidjai-kat, lövünk minden mozgó célpontra, és mégis oda és azt szállítanak, ahova és amit akarnak . ..« Hát igen. Sok mindent be lehet táplálni a Pentagon számítógépeibe. De a leleményességből, \ a szívósságból, a szavakban nehezen kifejezhető bátorságból adódó többletet a matematikai műszerek nem tudják kimutatni, és nem lehet bekalkulálni a gondosan előkészített hadi tervekbe sem. — Ez volt a tartomány székhelye — szól kísérőm, Dúc Thang. A múlt idő használata valóban helyénvaló. Hiszen a városban alig lehet találni ép házakat. Than Hoanra és köriünk szemben azon a napon. Alig aludtunk másfél órát, amikor a ko- lomp arra figyelmeztetett bennünket, hogy közelednek az amerikai gépek. Az óvóhelyre rohantunk. Némi megszakítással az egész napot itt töltöttük. Ezen a napon érte a várost a 270. légitámadás. Másnap lehetőségünk volt jobban megismerkedni a VDK legnagyobb tartományának, a kétmilliós Than Hoanak azonos nevű A falu örege. Üzem Thon Hoa egyik dzsun géljében. székhelyével, összeroskadt lakóházak, téglatörmelékek, bombatölosérek mindenfelé. A rádió épületét kerestük. Levittek bennünket a föld alá. Lent az alsó lépcsőfokok vízben állnak, az adóállomás berendezéseit polcokra helyezték, s a három rádiós székeken kupo- ' rog törökülésben. A mennyezetet vasgerendákkal dúoolták alá. Kint zuhog a trópusi eső. A sarokban megcsördűl a tábori telefon, s az egyik fiú odagázol a vízben A parancsnokság hívja az állomást — Vegyétek le a zenét — mondja a telefonos. — Kérem a mikrofont — S a következő percekben Than Hoaban és környékén, a vezetékes rádió 30 nagy erejű utcai hangszórója és 70 kisebb megaionja továbbítja a tájékoztatót: — Amerikai gépek közelednek a tenger felől. Távolságuk 35—40 kilométer. Mindenki foglalja el helyét Néhány perc essend kővetkezőt. Kint megszólalnak a légvédelmi á^yúk. Egy katona riet le a pincébe. — Nem jó nekik az idő — mondja. — Egyik amerikai gép lecsapott a felhők alá, de nagy nyékére csupán félév alatt több mint nyolcezer bombát szórtak az amerikaiak. A délutáni támadás lehelete még most a hajnali órákban is érződik. Neliéz égett szag üli meg a levegőt Terepjárónk kísérteties zajjal dübörög végig a kihalt városon. Az emberek tízezrei biztonságosabb helyre költöztek. Elnézést kémek vendéglátóink, amiért ilyen szűkös körülmények között fogadnak bennünket a dzsungelben, egy szállodának elkeresztelt bambuszviskóban. De még elalvás előtt figyelmeztetnek: akasz- szunk gyékénytakarót a bejáratra. Éjjelenként ugyanis olyan vadászbombázók is megjelennek, amelyek előre meg nem határozott célpontokat bombáznak. Pontosabban fogalmazva, céloznak a legapróbb fényforrásokra is. Nemrégiben például a lámpafénynél dolgozó halászokra nyitottak tüzet. Meg kell mondani, az amerikaiak nem viselkedtek vakum udvariasai vatűz fogadta és rögtön visszabújt. — Hányadik támadás ez a héten? — Nem is számoljuk — mondják —. Ha jó az idő, naponta többször is megjelennek. Ilyenkor ritkábban. Igen, már vietnami tartózkodásom első napján tapasztalhattam, az emberek minden reggel érdeklődéssel kémlelik az eget. Ha felhőtlen — lehet várni az anükat, vagy ahogy a vietnamiak mondják, Johnsonékat, akik a pusztító, gyilkos bombák mellett olykor ajándéktárgyakat, köztük tranzisztoros rádiókat is dobálnak le ejtőernyőkön. Piros csíkkal jelölik meg rajta Saigon hullámhosszát. A VDK kormánya nem tiltja hallgatását Azt mondják: az emberek így jobban egybe tudják vetni az amerikaiak hazugságát az észak-vietnami valósággal. Az élet nap mint nap cáfolja az amerikaiak által ledobott röpcédulák szövegét: »Mi csak katonai célpontokat bombázunk ...« A lerombolt kórházak, iskolák, lakóházak mást bizonyítanak.-; Király Ferenc Különböző gyárainkban végzendő ADMINISZTRÁCIÓS MUNKÁRA — lehetőleg gyakorlattal rendelkező — férfi munkaerőt azonnal felveszünk. Jelentkezés: a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat főikönyvelőjénél, Kaposvár, Rákóczi tér 12—13. (7668) Legfőbb ok: gyermekjáték, felnőttek gondatlansága, a szabályok megsértése — Az eltelt háromnegyed évben 234 alkalommal riasztották a megye állami és önkéntes tűzoltóit A múlt év hasonló időszakában csak 142 tűzeset volt. S nemcsak a tüzek számszerű emelkedése nagy, hanem tetemes az így keletkezett kár is: 1967-ben háromnegyed év alatt 1,9 millió forint volt a tűzkár, az idén pedig 4,5 millió! Ilyen sok tűz és ilyen hatalmas kár az utóbbi tíz évben nem fordult elő — mondta dr. Egyed Dezső alezredes, a tűzrendészet megyei parancsnoka. Harminckét mezőgazdasági tűz Kétségtelen, hogy az idei nyáron a rendkívül nagy meleg, a heteken át tartó szárazság következtében gyakran keletkezett tűz. A mozdony- szikrától meggyulladó száraz fű több helyen vezette a lángot a még lábon álló vagy learatott, cséplésre váró gabonához. De ahol betartottták az utasításokat: a vasúti sínek közelében levő gabonát aratták le elsőnek, védőszántást készítettek, őriztették a termést, ott sikerült a nagyobb kárt megelőzni. Ahol műszakilag kifogástalan gépeket használtak, betartották a biztonsági előírásokat, csak a kijelölt helyeken dohányoztak, ott sem keletkezett kár, s nem volt dolguk a tűzoltóknak. De az a tény, hogy nyáron 32 mezőgazdasági tűz fordult elő, s ezek következében megsemmisült 75 hold lábon álló, 75 hold learatott gabona, elégett 1000 mázsa szalma és nagyon sok más takarmány, arra figyelmeztet: sok a gondatlan, felelőtlen ember! Az agronómns és a raktáros dohányzott Varrnak emberek, akik nem tudnak uralkodni dohányzási szenvedélyükön. Erről vall a bélavári VII. Pártkongresszus Tsz-ben történt eset is. Az agronómus és a raktáros a gabonaföldön dohányzott, s az eldobott gyufától, cigarettavégtől keletkező tűz következtében megsemmisült 45 000 forint értékű termés. Bűnvádi eljárás indult ellenük. Ugyancsak bíróság vonja felelősségre Regán Sándort, a Bárdibükki Állami Gazdaság dolgozóját, mert tiltott helyen dohányzott, s a gondatlanságával előidézett tűz 3,5 hold gabonát semmisített meg. Vízváron mozdonyból kieső parázs gyújtotta meg a vasúti talpfát és a sínek melletti száraz füvet, majd a tsz közelben levő gabonáját. Itt is a bíróság tisztázza, hogy a 40 000 forintos kárért kit milyen felelősség terhel. Lengyeltótiban ugyancsak mozdonyszikra gyújtotta meg a Táncsics Tsz learatott búzáját. A kár keletkezéséhez hozzájárult a tsz mulasztása is: nem volt védőszántás és a termést nem őrizték. Felső- mocsoládon az Ady Tsz sem őriztette a vasút menti gabonát, s részben ez is oka a 16 500 forintos kárnak. Száznegyven kilenc följelentés A legtöbb tüzet — huszonhatot — gyermekjáték okozta; az ebből keletkező kárösszege az idén 250 000 forint. De mit várhatunk a gyermekektől, ha gyakran a felnőttek mutatják a rossz példát? A szabadban történő tűzrakás 20, a dohányzás pedig 16 esetben okozott tüzet, az együttes kár 350 000 forint. Hűen jelzi egyes gazdasági vezetők felelőtlenségét az, hogy kilenc hónap alatt a tűzrendészeid hatóságok 149 különböző beosztású vezetőt jelentettek föl és bírságoltak meg, mert a kötelező szabályok betartását, betartatásáx elmulasztották. Papp József visnyei tsz-el- nököt két alkalommal is megbírságolták. Először az általa égetett gaz okozott tüzet, másodszor a szabályok megsértése miatt keletkezett tűz a tsz- ben. De nemcsak tsz-, és állami gazdasági vezetők jártak így, hanem más állami vállalatok és ktsz-ek vezetői is. Sajnos, a kiszabható bírság az alacsony összege miatt nem érte el a kívánt eredményt, a 100—200 forintokat könnyen kifizették. Talán jövőre meg- gondoltabbak lesznek a köny- nyelmű emberek. Az új szabálysértési kódex lehetővé teszi, hogy a tűzrendészeti szabályokat megsértőkkel, a tüzet okozókkal vagy az oktatás alól kibújókkal 3000— 5000 forintot is fizettessenek. Sz. Íj. A MOSONMAGYARÖVÄRI MEZÖGAZDASÄGI GÉPGYÁR KAPOSVÁRI GYARA AZONNALI FELVÉTELRE KERES ÁLTALÁNOS LAKATOSOKAT, HEGESZTŐKET, GÉPLAKATOSOKAT, ESZTERGÁLYOSOKAT ÉS BETANÍTOTT SEGÉDMUNKÁRA FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Jó kereseti lehetőség! Vidékieknek utazási kedvezmény! A bérezés megyegyezés szerint Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán, Kaposvár, Mező L u. 22. sz. (7678)