Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

2 Csütörtök, 1968. október ífl. »OJIOGTI NÉPLAP „Puccs-riadó“ Saigonban Az amerikai intervenciót hadtest tengerészgyalogos ala­kulatai — a háború kiterjesz­tésének újabb lépéseként — rövid időn belül immár har­madszor törtek be nagy erők­kel a nemzetközileg fegyver- mentesnek nyilvánított demi- litarizált övezetbe. Az AFP francia hírügynökség szerint a tengerészgyalogosok 11 kilo­méter mélységben törtek előre az övezet területén, s 3 kilométernyire megkö­zelítették az országot ket­téosztó Ben Hai határfo­lyót. Miközben a . dél-vietnami néphadsereg eredményes had­műveleteket folytat a Saigon­ba vezető stratégiai utak bir­toklásáért, s ‘ ily idődön a vá­ros teljes elszigeteléséért,, Nguyen Van Thieu bábelnök kedden éjjel riadókészültségbe' helyez­te a hadsereg és a rendőr­ség alakulatait. Ezt a lépést nem a hazafiak sikereivel, hanem egy »puccs- veszély elhárításának szüksé­gességével« indokolta. Kor­mánykörökben arról beszél­nek, hogy Puong Van Minh volt államfő visszatérése óta politikai feszültség tapasztal­ható, s ezért volt szükség a »puccs-riadó« elrendelésére. Nem járt eredménnyel a 25. megbeszélés sem Az öt hónapja tartó vietna­mi—amerikai hivatalos meg­beszélések 25. ülése sem ho­zott haladást — jelentette ki a szerdái találkozó után Xuan Thuy államminiszter, a VDK kormányának képviselője. A francia fővárosban pedig a hét eleje óta ' olyan hírek terjedtek el, hogy az ameri­kaiak megváltoztatják állás­pontjukat és Johnson elnök bejelenti a bombatámadások megszüntetését. A találgatá­sokra az szolgáltatott alapot, hogy az amerikai küldött: g helyettes vezetője, Cyrus B. Vance nagykövet a hét elején váratlanul jelentéstételre Wa­shingtonba utazott, a vietna­mi küldöttség pedig hétfőn az utolsó pillanatban lemondta szokásos sajtóértekezletét. Xuan Thuy államminiszter szerdai felszólalásában meg állapította, hogy ha Johnsen elnök valóban akarja a viet­nami probléma békés mega­dását mandátumának lejár­iáig, még most is van elegen­dő ideje és szükséges ha­talma ahhoz, hogy elren­delje a bombatámadások és minden más háborús cselekmény megszünteté- tését a VDK területé ellen, hogy így megnyíljék az út a viet­nami probléma békés rende zése előtt. Az értekezletet követően Nguyen Thanh Le, a VDK küldöttségének szóvivője számadatok egész sorával bi­zonyította, hogy az amerikaiak semmiféle »deeszkalációt« nem hajtottak végre. Ellenke­zőleg: 1968 áprilisa óta a VDK területe ellen végrehaj­tott bomibatámadásók számát, i 1’.dobott bombák mennyisé- «ét és súlyát A New York Times szerdán azt ír to, hogy Johnson szem­mel láthatóan , nem kíván már érdemle­ges döntést hozni Vittnam kérdésében, hanem utódjára bízza a meg­oldást. A lap azt írja, hogy Cyrus Vance felkérte John- sont a bombázási szünet el­rendelésére, azonban az elnök visszautasította azt. (MTI) Wilson sajtóértekezlete Harold. Wilson brit minisz­terelnök szerdán Gibraltár ki­kötőjében a Fearless (Rettent­hetetlen) nevű angol cirkáló fedélzetén sajtóértekezletet tartott. Kijelentette: kevés jel mutat arra, hogy a lan Az argentin hatóságok megakadályozták Belaunde visszatérését Peruba Az argentin légierő katonái erőszakkal szedték lé" áz egyik Peruba induló repülőgépről Belaunde " volt perui elnököt, aki mindenáron vissza akart térni hazájába, hogy — mint mondotta — fölvegye a har­cot az őt eltávolító katonai juntával. A száműzött elnök hazatérési tervéről senkinek sem szólt és szándéka csak az utolsó pillanatban derűit ki. Annak a légiforgalmi társa­ságnak a vezetői, amelyhez a Peruba induló gép tartozott, értesítették az. argentin ható­ságokat, mert a perui katonai szerve^ már jó. előre közölték, hogy nem engednek leszállói olyan gépet, melynek fedélze­tén Belaunde tartózkodik. A tiltakozó és kiáltozó ex-elnö- köt így katonák ráncigálták vissza a repülőtér várótermé­be. Később New Yorkba uta­zott, mert az argentin kor­mány figyelmeztette, kényte­len lesz kiutasítani, ha nem hagy fel politikai nyilatkoza­tainak közzétételével. Ütközet Sao Paulo utcáin Brazília legnagyobb városá­nak, Sao Paulónajj utcáin ked­den megütköztek a felvonuló diákok és a hozzájuk csatla­kozott munkások a rendőrség megerősített egységeivel. A középiskolás fiatalok és az egyetemi hallgatók a kor­mány oktatásügyi politikája ellen kívántak tiltakozni, a munkások magasabb béreket követeltek, és valamennyin szembefordultak a rendőrség brutalitásával. Vízszintes (Horizontéi) gattert veszünk kompletten, üzemképes állapotban Az ajánlatokat ármeg­jelöléssel: Böhönyei Ál­lami Gazdaság, Böhö- nye címre kérjük. (70557) A felvonulók leállították a közlekedést, betörték néhány középület ablakait, sőt az ösz- szecsapások hevében gépkocsi­kat is felgyújtottak. A rend­őrök helikopterekkel, páncélo­zott gépkocsikkal vonultak fel, ,és az összecsapások követíkez- tében a sebesültek száma megközelíti a húszat. Több mint ötven diákot ■— fiúkat, lányokat vegyesen — letar­tóztattak. A tüntetés végül is azzal ért véget, hogy a lovas rendőrség a felvonulókat ki­sebb csoportokra szakította, amelyek aztán kénytelenek voltak szétoszlatni. (MTI) Smith rhodesiai miniszterel­nökkel folytatandó tárgyalá­sokon gyors haladást lehetne elérni. Wilson szerint Rhodesia és Nagy-Britannia között a leg­főbb ellentét a rhodesiai tör­vényhozás és a fehér kisebb­ségi uralom kérdésének meg­ítélésében mutatkozik. Az angol miniszterelnököt és kíséretét szállító Fearless szerdán délután futott be Gibraltár kikötőjébe. (MTI) Algéria cáfolata Algéria párizsi nagykövet­sége kedden. határozottan megcáfolta és minden alapot nélkülözőnek minősítette azt az egyik párizsi napilapban közölt értesülést, amely sze­rint Algéria területén külföl­di katonai támaszpontok len­nének. Az Aurore című jobboldali napilap keddi számának ve­zércikkében ugyanis azt állí­tatta, hogy Algéria földközi- tengeri partvidékén szovjet rakétatámaszpomtokai állítot­tak fel és a Mers-El-Kebir-i volt francia haditengerészeti támaszpontot átengedték a szovjet fö’dközi-tengeri flot­tának. (MTI) Kivégezték Muleiét A kinshasai rádió jelentése szerint szerdán hajnalban ki­végezték a 39 esztendős Pier­re Muleiét, aki egyike volt az 1963—64-es kongói felkelés legismertebb vezetőinek. Muleiét rögtönítélő bíróság ítélte halálra, így védőügyvéd­je sem volt. Mobutu elnökhöz intézett kegyelmi kérvényét elutasították. (MTI) A cukorgyár a répafeldolgozási üzem tartamára férfi dolgozókat felvesz Havi kereseti lehetőség: Férfi dolgozók részére — munkahelytől függően 2000 Ft-tól — 3000 Ft-ig, Vidélri férfi dolgozóknak a gyár szállást és napi há­romszori étkezést — térítés ellenében — biztosít. Utazási költséget térítünk. (7612) A NATO és a „csehszlovák sokk“ SZÖVETSÉ6ES HATALMAK EURÓPAI LE6- FELSŐ FŐPSÁ6 MŰKÖDÉSI HATÁSKÖRE ■' • 1 " ' ' 1 'l’-’ISiS'- FjSP* a U.t.lnak KÖZÉP-EURÓPAI SZÖV„,F(jPSÁ6 MŰKÖDÉSI HATÁSKÖRÉ A.-ALSÁNIA ha m hadosztály B.*6ELG4UM fidt hadtest Q-OÁNtA MDS ­hadsereg H.» HOLLANDIA dd dandár le LUXEMBURG HDSCS. “ hadseregcsoport 9k ­gépkocsizó Fdpság.“ főparancsnokság észak-európai Szövetséges Főparancsnokság működési zónája Kczép-eyröpai Szó» Pöperancmokeág y///. Főparancsnokság működést zónája ! Atlanti-Óceáni és Észak-európai Szövetséges Főparancsnokság sávhatára Dél-európai Szövetségei Főparancs­nokság működési zónája Augusztus 21-e előtt, vagyis az öt szocialista ország közös csehszlovákiai fellépését meg­előzően, a legsötétebb pesszi­mizmus uralkodott atlanti ber­kekben a NATO. jövőjét ille­tően. Néhány héttel a »cseh­szlovákiai fordulat« előtt — az Internacional Herald Tribune július 23-i számában — C. L. Sulzberger, a tekintélyes ame­rikai publicista a húsz évre kötött észak-atlanti szerződés 1969 áprilisáéban esedékes megújításának kilátásait latol­gatva, így jellemezte az atlanti tömb állapotát: -A NATO helyzete hatalmas épülethez hasonlítható, amelynek alapjai lassan a sárba süllyednek. Egyelőre még nincs mérnök, aki kidolgozta volna az épület megmentésének tervét... A NATO fénye alaposan megko­pott. Évről évre növekszik a nyomás a tagállamok részéről, hogy csökkentsék évi hozzájá­rulásukat anyagiakban és ka­tonákban egyaránt... Ahogy enyhül a hidegháború és nö­vekszenek a vietnami forró háború befejezésének lehető­ségei, a katonai nyomás, amely eredetileg összehozta a NATO-t, nem jelent többé összeforrottságott fenntartó erőt«. Hogyan fest ez a hatalmas katonai építmény, amelynek alapjai Sulzberger szavai sze­rint — »-lassan a sárba süly- lyednek«? Ez év elején 352 000 volt az Európában állomásozó ame­rikai fegyveres erők létszáma. Zömük — 225 000 fő — az NSZK területén, közvetlenül a Német Demokratikus Köztár­saság és a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság határvona­láig előretolt nyugatnémet hadtestek mögött helyezke­dik el. A NATO (az ún. szövetséges hatalmak) euró­pai főparancsnoksága alá tartozó fegyveres erők ma 58,4 szárazföldi hadosztály­ból, 5500 harci repülőgépből és vegyes haditengerészeti erőből állnak. A Földközi-tenger tér­ségében a 6. amerikai flotta 30 000 tengerésze és 50 hajója alkotja a fő ütőerőt. Háború esetén a tagállamok nemzeti haderői — összesen több mint hatmillió, katona — automati­kusan a NATO amerikai fő- parancsnoka alá kerülnének. A NATO egyesített európai fegyveres erőiben, — amelyek Görögországtól Norvégiáig fél­körben »övezik« a szocialista országokat — az amerikai kontingensek mellett a Bún-1 deswehr félmilliós hadserege tölti be a »kard« szerepét az amerikai ellenőrzés alatt álló •»atompajzs« mögött. A NATO fegyveres erőinek fenntartása 18 esztendő alatt 1200 milliárd dollárba került. Ennek a csillagászati összeg­nek a háromnegyedét az ame­rikai adófizetők fedezték. Er­re utalt nemrégiben Stuart Sy­mington demokrata párti sze­nátor, az amerikai légierő volt minisztere, amikor azt indít­ványozta a szenátusban, hogy »hozzák haza a fiúkat«, és csupán 50 000 főnyi jelképes amerikai haderőt hagyjanak a »hálátlan« Európában. »A 25 éves katonai támogatást — fa­kadt ki keserűen a szenátor — Európa azzal viszonozza, hogy egyetlen katonát sem hajlandó küldeni Vietnamba«. Az Egyesült Államok euró­pai politikájának »gyötrelmes felülvizsgálatával« fenyegető­ző indítványok nem először kerültek napirendre az ame­rikai törvényhozásban. Vala­hányszor a múltban a nemzet­közi »olvadás« elsüllyedéssel fenyegette a NATO-t, avagy az atlanti tömbben fellépő cent­rifugális erők kérdésessé tet­ték az Egyesült Államok ve­zető szerepét, Washington mindannyiszor katonáinak ki­vonásával vágy legalábbis lét­számuk »drasztikus« csökken­tésével ijesztgette atlanti part­nereit. Ezt azonban sem a partnerek, sem az amerikai kormánykörök nem vették túl­ságosan komolyan. A New York Times július 21-i számában James Reston így érvelt: »Rendkívül ironi­kusan hatnia, ha az Egyesült Államok délkelet-ázsiai poli­tikájának kudarcára azzal re­agálna, hogy most tönkretenné viszonylag sikeresnek bizo­nyult háború utáni európai politikájának eredményeit, és éppen abban az esztendőben, amikor ez a politika hozzájá­rul a kelet-európai kommunis­ta államok szabadságvágyának és nemzeti törekvéseinek meg­erősödéséhez«. Augusztus 21-e óta az atlanti vezérkarban derűlátás váltotta fel a komor pesszimizmust. Azt remélik, hogy ismét meg­találják a »félelem nélkölöz- hetetlen kötőanyagát« a NATO széthulló darabjainak összera- gasztására. A »félelem-kam­pányban« élen járó Kiesinger nyugatnémet kancellár az »európai katonai egyensúly felboritásáról« és az NSZK ►»súlyos fenyegetettségéről« be­szél. A kancellár azonban óvatlanul elárulta, hogy volta­képpen mire gondol, amikor kijelentette: »Az európai sta­tus quo megőrzésére irányuló szovjet törekvéssel szembe kell szegezni azt az eltökéltsé­get, hogy meg változtatjuk ezt a status quo-t. »Figyelemre­méltó ellentmondás: dr. Kie­singer szerit a katonai erő- egyensúly kibillent a Varsói Szerződés hatalmai javára és ezen az alapon sürgeti a sta­tus quo megváltoztatását az atlanti! tömb javára! Nyilvánvaló, hogy a cseh­szlovákiai fejleményeket az atlanti körök csupán ürügynek tekintik; olyan lélektani ténye­zőnek, amellyel elnyomhat­ják az atlanti tömböt feszegető centrifugális erőket. Richard Nixon köztársasági párti el- nökjelöt máris elküldte kül­ügyminiszter-jelöltjét. Scran­ton kormányzót Európába, hogy tapogatózzék, miként le­hetne »új életet lehelni« a NATO-ba. Nixon világos úti­programot adott: a csehszlo­vákiai események által kivál­tott aggodalmakat — hangoz­tatta — »Amerikának arra kell • felhasználnia, hogy kampányt folytasson a nyugati katonai és diplomáciai szövetség újjá­élesztése érdekében«. Bízvást megjósolhatjuk, hogy a hidegháborús erők legföl­jebb átmeneti sikereket érhet­nek el, éppúgy, mint 12 évvel ezelőtt. Az atlantisták nehéz­ségeire jellemző, hogy szep­tember 13-án a New York Ti­mes már aggódva kérdezte ve­zércikkében, vajon a »cseh­szlovák sokk« hatása »eltart-e elég hosszú ideig ahhoz, hogy hajtóerőt szolgáltasson a NATO régóta esedékes kato­nai és politikai újjászervezésé­hez?«. K. T. A somogyvámosi Törekvés Mg Tsz rtapolor- tekercselésben jártas szakembert létez Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni a tsz-nél lehet. (7666) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom