Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

A2 MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA (S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 237. szám. Szerda, 1968. október 9. cr VITÉZ A JÁNOS VITÉZ élőjáté- kának utolsó taktusai­ra mintha lassabban, ünnepé­lyesebben lebbeaat volna föl a függöny. Az évadnyitó külö­nös varázslata volt ez... Kacsóli Pongrác dal játéka ismerős fülekre talál mindig. Ahányszor felhangzik, annyi­szor idéződnek föl bennünk újra meg újra fülbemászó, ízléssel komponált dalai. És eszünkbe jut Petőfi is, akihez mint forráshoz fordultak a szerzők: Heltai Jenő, Bakonyi Károly és Kenessey Jenő. Felgördül a függöny, a bar­iina elé lép a Mesélő, Csíkos Gábor, akinek szerepe felvo­násról felvonásra nő. Kacsóh után mindjárt Petőfi szólal meg: »Tüzesen süt le a nyári nap sugara .. A rendező — Győkössy Zsolt ■“ szándéka az volt, hogy amennyire _lehet s a dalmű en­gedi, a költő is megszólalhasson egyik legszebb elbeszélő költe­ménye is helyet kapjon a szín­padon. A daljáték a milleneu- mi esztendők hangulatát tük­rözi, de ha Petőfi is szót kap, az igaz forradalmiság, s mel­lette a népiség eggyé ötvöződ­ve értéke a János vitéznek. “Meg kell tehát kísérelnünk, hogy népmesévé alakítsuk ...« — mondja a rendező, s mun­kája nyomán ezt érezzük szín­padán is. Játékstílusban ez úgy jelentkezik, hogy érzelgős­ség helyett igaz érzelmek sza­badulnak föl a szereplőkben s általuk bennünk is. Kacsóh Pongrác dalai mel­lett egy új János vitéz élmé­nyével gazdagodhatunk. Ez a János vitéz közelebb áll az irodalomhoz, s 1848-hoz, mint á műdalos-operett világhoz, a századfordulóhoz. Kacsóh Pongráctól sem szabad elvenni azonban azt, ami az övé. A mű zenei megszólaltatása igényt követelő. Somass István kar­mesteré volt a másik jelentős feladat, igényes zenei és ének­kari produkciót teremteni a János vitéz pontos és hű tol­mácsolásával. A felidézett dal­mű 2eneá élménnyé is vált a zenekar megszólaltatásában. Ki kell emelnünk Csupor László fuvolajátékát, a gazdag hanganyagú kórust és különö­sen a harmadik felvonás kvar­tettjét. A CSIKT GERGELY SZlN­^ HÁZ idei bemutatkozá­sa: siker. A határozott rende­zői törekvés aligha juthatott volna ennyire kifejezésre, ha nem támogatják elképzeléseit szereplői. A János vitéz sikere elsősorban összteljesítményen alapul. A daljáték főszerepei­ben mutatkozik be a társulat két új tagja, Bajor Ferenc Kukorica Jancsi, és Szegő Zsuzsa Iluska szerepében. Ba­jor Ferenc személyében szín­házunk egy tehetséges fiatal színésszel gazdagodott. Egyé­nisége megnyerő, játéka, hang­ja 'kulturált. Kukorica Jancsi figurája népmeséi hőssé válik alakításában. Szegő Zsuzsa Iluskája a rendezői elképze­lést s a színészi játékstílus összhangját nem tudta mara­déktalanul megoldani, ö a műdal — operett világot is fölidézi ... De megfcapóan bá­jos, egyszerű és ezáltal igaz is tud lenni, akár egy móriczi figura. Ilyen jelenete az első felvonás szerelmi játéka Jan­csival. Demeter Hedvig már-már emberi. A Stárzsamester szere­pében Radios Gyulát láthat­tuk, az első felvonás lehetősé­get nyújtott számára, hogy az eddiginél többet is megmutas­son 'képességeiből. Komlós Ist­ván játszotta 1955-ben is a Falu csősze szerepét. Játékát humor iránti fogékonyság szövi át. A realista figurát teremt az első francia királylány szerepében felvonásbeli Gonosz Mostohá- bői; a vasorrú bába helyett egy Démonná felnövő asszony. Helyénvaló volt Gyökössy Zsolt elképzelése, hogy drá­mai szereplőre bízta a Mosto­hát. Kukorica Jancsi örök társa Bagó. Vass László, a színházunk új tagja is jól mu­tatkozott be közönségünknek, bár nála többször érezhetünk egyfajta bizonytalanságot, fő­ként énekszámaiban. A fran­cia 'királyt megszemélyesítő Garay József játéka nagy él­ményt nyújtó, igazi népmeséi figura. Amit elmond és elját­szik, az hiteles és megejtően Pálfy Alice megérdemelten nagy sikert aratott. Nem a daljáték szereplője a Mesélő, Csíkos Gábor, de a kaposvári János vitéz sikeré­nek fontos részese ő is. Képi megelevenítő ereje színészi ké­pességének egyik nagyon fon­tos órtékfi. T ANGMÁR ANDRÁS díszlettervező nemes egyszerűségre, színgazdagságra törekvő díszlete igazi népmeséi világot teremtett. Poós Éva jelmezei hivalkodástól mente­sek, tetszetősök. A táncokat Baross István állította szín­padra. Korányi Barna Vigyázat, balesetveszély! Az országgyűlési képvise­lők somogyi csoportjának kaposvári értekezleten sok szó esett a megye útjainak teher­bíró képességéről és minőse­géről is. Gondot okoz a kü­lönféle szervek kezelésében, levő utak felújítása, javítása fogalmazták meg az általános véleményt, s nem kis rossz­májúsággal gondoltam a fenti beszélgetésre, amikor a Rá­kóczi tér 18. számú ház előtt fülig sáros lettem. Az út kö­zepén, a kanalisnyílás mel­lett hatalmas lyuk tátong, $ mivel tele van vízzel és kő­darabokkal, az autóbuszveze­tők gyanútlanul hajtanak át rajta. Újabban. Mert ez a kö­rülbelül 10—15 cm mély hor­padás már jó ideje ott ter­peszkedik az utca közepén, s a házban lakók a balesetek elkerülése végett dobálták tele kövekkel. Ha egy sze­mélygépkocsi negyven kilo­méteres sebességgel belehaj­tana, — ezt egy szakember állította — minimum boru­lás és tengelytörés állítaná meg útjában. Hasonló átsza­kadást már láttunk Kaposvá­ron, a Bajcsy-Zsilinszky ut­cában, de ott egy tábla és egy parányi kerítés hívja fel a figyelmet a veszélyes gö­dörre. Szerencsére idáig még nem történt baleset, de me­rem remélni hogy nem egy borulás árán szüntetik meg az utca közepén tátongó »sza­kadékot'«. S. G. KIÁLLÍTÁS SIÓFOKON Habszivacs matrac és szintetikus ágynemű Az őszi somogyi orvosna­pok alkalmával a siófoki Bá­nyász Üdülőben csaknem 400 korszerű iparcikket mdtatott be igen ötletesen és szemléle­tes kiállításon a Munkaruháza­ti Kereskedelmi Vállalat. A kiállítás összeállítója, Stern Tibor, a vállalat értéke­sítési osztályának vezetője tá­jékoztatójában közölte, hogy a kiállításon részben a hagyo­mányos egészségügyi felszere­lési és ruházati cikkeket tárják vasárnap EZ IS KELI! Aznak és fáznak az or­szágút szélén a Kaposvári Villamossági Gyár autó­buszra várakozó dolgozói. Joggal kérdezte tőlem egyikük éppen ácsorgás közben: Hogyan lehet, hogy ilyen nagy gyár előtt nincs fedett buszváró? Majd így folytatta: a vá­rosnak több olyan részén, ahol csak két-három em­ber várakozik a helyi já­ratra, van valamilyen kis üvegkalitka, amelyben az eső és a szél elől meghú­zódhatnak. Különösen té­len, amikor késnek a jár­művek. Itt meg, ahoi na­ponta százak ácsorognak, semmi sincs. Pedig nagyon kellene. Sz. N. Már a kora reggeli órákban hosszú sorokban áramlik, a nép a megyei kórház kapui fe­lé. Az utcasarkokon üvegek­ben, edényekben, lábasokban rengeteg a virág, s a kapu tő­szomszédságában kiskocsit vesznek körül a látogatók, édességet, cigarettát vásárol­nák beteg hozzátartozóiknak. IRTÓZATOS VERSENYFUTÁS Tíztől tizenkettőig tart a lá­togatás, de háromnegyedkor már alig lehet tartóztatni a tömeget, mindenki úgy helyez­kedik, mint amikor Alaszká­ban megnyitották egy-egy ha­talmas földterületet az arany­ásók számára, s irtózatos ver­senyfutás kezdődött a jobb he­lyekért. Itt is így van. Az ele­gáns egyenruhás portás szé­les mozdulatokkal irányítja az embereket: ■— Kérem, tessék föllépni a járdaszegélyre! Értsék meg, hogy nem állhatnak az úttest közepén! A felhívás teljesen jogos, egy mentőautó, majd a rend­őrségi Moszkvics vágtat át a várakozók sorai között, szünte­lenül dudálva! — Juli néném — szól a ka­pu Cerberusa egy idős néni­hez —, hányszor kérjem már meg, hogy álljon el az útból?! — Látják? Ismer már a por­tás úr — nevet az idős asz- szony —, régóta ide járok, 'még a nevemet is tudja. A BETEQEK SEM ANQYALOK Meggyőződésem, hogy a por­tás nem ismeri ilyen közelről Juli nénit, de szent a barát­ság, respektálták ezzel a mon­datával. öt perccel tíz előtt újabb gépkocsikaraván érke­zik. A fondorlatosabbak meg­próbálnak kocsival bejutni az udvarba, de az is reménytelen vállalkozás. Egymás után to­latnak vissza, s mérgesen ká­szálódnak ki a kocsikból. Persze a betegek sem an­gyalok. Pizsamában, panyóká- ra vetett kabátokban várják hozzátartozóikat, s nekik is oda-oda dörög a háládatlan szerepet játszó kapus, hogy menjenek vissza a kórtermek­be, várják ki ott a hátralevő perceket. Valahol — vidám fickó le­het — meglöknek egy sort, s a legelöl álló kibukdácsol az úttest közepére. Fékcsikorgás! Egy Renault az utolsó pillanat­ban blokkol az egyensúlyát vesztett ember előtt. Káromko­dás, szitkozódás, a férfi tá­maszt keres lábának a járda- szegélyen, mert a helyét ter­mészetesen már elfoglalták. Itt is vita, hangoskodás, de ez mit ktotiáPit* jtlewéa, hiszen. a kórház előtt áthaladni kívá­nók sem tudnak átvergődni a tömegen. Szatyrok, kosarak, bőröndök torlaszolják el az utat, s pró­báljon csak valaki felbukni valamelyik csomagban! — Tessék bemenni! — hang­zik el a megváltó szó a por­tás szájából, s a várakozók ne­kicsörtetnek a kapuknak. Em­ber ember hátán, tülekedés, ki­abálás de csak két percig tart az egész. A kerítésen belül bol­dog összeölelkezések, csókok, s a lila szájú betegek örömmel vezetik meleg szobájukba lá­togatóikat. LEQYONK TÜRELMESEBBEK A mintegy negyedórás vára­kozás közben fölvetődik ben­nem a kérdés: Mire ez a nagy sietség? Miért nem tudunk mi is kulturáltan, fegyelmezetten várakozni? Sem a kórház, sem a beteg nem szalad el, s tíz óra előtt semmilyen körülmé­nyek között nem mehetnek be a látogatók. Több önfegyelem­re lenne szükségünk, mert ab­ban biztos vagyok, hogy a va­sárnap délelőtti fél-negyed órás utcai zsivaj egyáltalán nem segíti a gyógyulást, a pi­henő betegek felépülését. Saly Géza az egészségügyi dolgozók, in­tézmények vezetői és az érdek­lődő nagyközönség elé, rész­ben egészen új cikkeket is be­mutatnák, mint pl. a hagyo­mányosnál sokkal higiéniku- sabb, könnyebben kezelhető és alkalmazható habszivacs mat­racot vagy a kórházi haszná­latra különösen megfelelő szin­tetikus ágyneműt. Érdekes, éppen ezért min­den bizonnyal nagy kelendő­ségnek fog örvendeni pl. a tür­kizszínű műtőfelszerelés vagy a 3—4 alkalommal kimosható papír műtősköpeny (bár az ára még eléggé magas: 67 forint) vagy a dolgozók munkáját, ké­nyelmét szolgáló számtalan praktikus felszerelési tárgy, ci­pők, kórházi ruházati cikkek igen változatos és hosszú sora. Párizs elnéptelenedik? Párizsnak 1962-ben 2 750 000 lakosa volt, ma, 1968-ban vi­szont csupán 2 548 000 lakosai­nak száma. Tehát hat év alatt több mint kétszázezer kiván­dorló! A statisztikusok megál­lapították, hogy a jelenség nem új, 1954 és 1962 között Párizst 100 000 ember hagyta el, hogy a külső területelme, sőt valamivel messzebbre köl­tözzék. A LEQSZEBB FRANCIA KÖNYVEK A magyar—francia kulturá­lis kapcsolatok ápolásaként hétfőn délután a Francia in­tézet, a Palmiro Togliatti Me­gyei Könyvtár rendezésében A legszebb francia könyvek, 1966 címmel kiállítás nyílt a megyei könyvtár előadóter­mében. A megnyitóra Kapos­várra érkezett a Francia In­tézet igazgatója, Andre Pa­doux is. Szirmay Endre főiskolai ta­nár megnyitójában ismertette a francia könyvkiadás, könyv­művészet történetét. Szólt a nagy francia képzőművészek tevékenységéről is — köztük Picassóéról —, akik nagymér­tékben meghatározták az új könyvművészet stílusát. A szép, modern, könyveknek gát is ki kell fejezniük, s ez a francia könyvművészeknek sikerült is. A kiállításon lát­ható földrajz tankönyvek er­re szolgáltatnak jó példát. A vitrinekben elhelyezett félszáz mű felöleli a francia könyv­kiadás minden területét, vala­mennyi kategória szerepel. A kiállításhoz kapcsolódik a megyei könyvtár bemutatója is, a tárolókban kiállították azokat a francia könyveket, folyóiratokat, újságokat, me­lyek megtalálhatók a könyv­tárban. Felszólalt André Padoux s, elmondta, hogy nemrégiben érkezett Magyarországra, s Kaposvár az első vidéki város, mellyel megismerkedhet. — Mint a Francia Intézet • a «nodem vüáfi boayalultsa; igazgatója elsőrendű felada­tomnak tekintem — mondta __, hogy megismertessem ö nökkel Franciaországot, első­sorban is népem kulturális életét. De feladatom az is, hogy a magyarok kultúráját minél jobban bemutassam ha­zámban. A kulturális kapcso­latoknak csakis akkor van ér­tékűk, ha azok mindkét fél számára előnyösek, ha egy­formán törekszünk egymás megismerésére, megismerteté­sére. André Padoux ezután meg­köszönte, hogy Kaposvár mó­dot adott arra, hogy bemutat­hassák az 1966-ban kiadott leg­szebb francia könyvek címmel kitüntetett könyveket. h. a Honnan lehet horgonyt szerezni? A tengernagy vizsgáz­tatja a fiatal tisztjelöltei: — Mit csinál ön, ha ha­jója hatalmas viharba ke­rül? — Lehorgonyzók. — Nagyon helyes. De hátha a háta mögött is keletkezik vihar? Milyen rendelkezést ad ki a le­génységnek? — Elrendelem, hogy dobják be a horgonyt a vízbe, tengernagy úr. — De hátha a hajó jobb oldalán keletkezik nyom­ban vihar? — l.ehorgonyzok, ten­gernagy úr. — De honnan vesz ön, jelölt úr, ennyi sok hor­gonyt? — Ugyanonnan, ahol ön ezt a sok vihart találja, tengernagy úr. Nálunk is megtörténhetne Egy bérlő háborog a háztulajdonosnál: — Ez így nem mehet to­vább, uram, ez elviselhe­tetlen . Szobámban épp úgy esik, mint odakinn. Meddig tart ez a helyzet? — Legyen nyugodt, né­hány nap múlva minden rendibe jön, — mondja a háztulajdonos. — Ha így van akkor jól van — sóhajt fél meg­könnyebbülten a lakó —, végre tehát elhatározta, hogy kijavítatja a házte­tőt! — Nem, de higgye el nekem, hogy a jövő héten már szép idő lesz — be­mondta a rádió. Rózsakoszton Angliában némely fia­talok rájöttek a rózsa kel­lemes ízére, mégpedig a szó legszorosabb értelmé­ben. Kerti szekták »eszege­tik« a rózsabokrok virá­gait. Végül jelentést tet­tek egy csoport fiatal el­len, akik egy rózsakertet majdnem teljesen kopár­rá taroltak, a virágokat jóízűen elfogyasztották. “A rózsáknak főleg fris­sen szedve, remek az ízük — magyarázta az egyik furcsa vegetáriánus. Divattervező pap Michel Philippe Laron- che, a francia görögkeleti egyház papja a polgári életben divattervező. »Mi­vel a görögkeleti egyház engedélyezi papjainak a családalapítást — mondja —, valamiből el kell tarta­nom a családomat.« SemmiNéplap Az MSZMP 3omo«rv me?v«i Bizottsága és a Somogy megyei Tanác.9 lapja. Főszerkesztő: WrRTH LAJOS. Szerkesztősé?;: Kaposvár, Latinka Sándor n 2. Telefoni 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon: 11-516, Felelős kiadó: Szabó Gábor- Beküldött kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvl postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 250»?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Felelős vezetőd Mautner Józseí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom