Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
A2 MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA (S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 237. szám. Szerda, 1968. október 9. cr VITÉZ A JÁNOS VITÉZ élőjáté- kának utolsó taktusaira mintha lassabban, ünnepélyesebben lebbeaat volna föl a függöny. Az évadnyitó különös varázslata volt ez... Kacsóli Pongrác dal játéka ismerős fülekre talál mindig. Ahányszor felhangzik, annyiszor idéződnek föl bennünk újra meg újra fülbemászó, ízléssel komponált dalai. És eszünkbe jut Petőfi is, akihez mint forráshoz fordultak a szerzők: Heltai Jenő, Bakonyi Károly és Kenessey Jenő. Felgördül a függöny, a bariina elé lép a Mesélő, Csíkos Gábor, akinek szerepe felvonásról felvonásra nő. Kacsóh után mindjárt Petőfi szólal meg: »Tüzesen süt le a nyári nap sugara .. A rendező — Győkössy Zsolt ■“ szándéka az volt, hogy amennyire _lehet s a dalmű engedi, a költő is megszólalhasson egyik legszebb elbeszélő költeménye is helyet kapjon a színpadon. A daljáték a milleneu- mi esztendők hangulatát tükrözi, de ha Petőfi is szót kap, az igaz forradalmiság, s mellette a népiség eggyé ötvöződve értéke a János vitéznek. “Meg kell tehát kísérelnünk, hogy népmesévé alakítsuk ...« — mondja a rendező, s munkája nyomán ezt érezzük színpadán is. Játékstílusban ez úgy jelentkezik, hogy érzelgősség helyett igaz érzelmek szabadulnak föl a szereplőkben s általuk bennünk is. Kacsóh Pongrác dalai mellett egy új János vitéz élményével gazdagodhatunk. Ez a János vitéz közelebb áll az irodalomhoz, s 1848-hoz, mint á műdalos-operett világhoz, a századfordulóhoz. Kacsóh Pongráctól sem szabad elvenni azonban azt, ami az övé. A mű zenei megszólaltatása igényt követelő. Somass István karmesteré volt a másik jelentős feladat, igényes zenei és énekkari produkciót teremteni a János vitéz pontos és hű tolmácsolásával. A felidézett dalmű 2eneá élménnyé is vált a zenekar megszólaltatásában. Ki kell emelnünk Csupor László fuvolajátékát, a gazdag hanganyagú kórust és különösen a harmadik felvonás kvartettjét. A CSIKT GERGELY SZlN^ HÁZ idei bemutatkozása: siker. A határozott rendezői törekvés aligha juthatott volna ennyire kifejezésre, ha nem támogatják elképzeléseit szereplői. A János vitéz sikere elsősorban összteljesítményen alapul. A daljáték főszerepeiben mutatkozik be a társulat két új tagja, Bajor Ferenc Kukorica Jancsi, és Szegő Zsuzsa Iluska szerepében. Bajor Ferenc személyében színházunk egy tehetséges fiatal színésszel gazdagodott. Egyénisége megnyerő, játéka, hangja 'kulturált. Kukorica Jancsi figurája népmeséi hőssé válik alakításában. Szegő Zsuzsa Iluskája a rendezői elképzelést s a színészi játékstílus összhangját nem tudta maradéktalanul megoldani, ö a műdal — operett világot is fölidézi ... De megfcapóan bájos, egyszerű és ezáltal igaz is tud lenni, akár egy móriczi figura. Ilyen jelenete az első felvonás szerelmi játéka Jancsival. Demeter Hedvig már-már emberi. A Stárzsamester szerepében Radios Gyulát láthattuk, az első felvonás lehetőséget nyújtott számára, hogy az eddiginél többet is megmutasson 'képességeiből. Komlós István játszotta 1955-ben is a Falu csősze szerepét. Játékát humor iránti fogékonyság szövi át. A realista figurát teremt az első francia királylány szerepében felvonásbeli Gonosz Mostohá- bői; a vasorrú bába helyett egy Démonná felnövő asszony. Helyénvaló volt Gyökössy Zsolt elképzelése, hogy drámai szereplőre bízta a Mostohát. Kukorica Jancsi örök társa Bagó. Vass László, a színházunk új tagja is jól mutatkozott be közönségünknek, bár nála többször érezhetünk egyfajta bizonytalanságot, főként énekszámaiban. A francia 'királyt megszemélyesítő Garay József játéka nagy élményt nyújtó, igazi népmeséi figura. Amit elmond és eljátszik, az hiteles és megejtően Pálfy Alice megérdemelten nagy sikert aratott. Nem a daljáték szereplője a Mesélő, Csíkos Gábor, de a kaposvári János vitéz sikerének fontos részese ő is. Képi megelevenítő ereje színészi képességének egyik nagyon fontos órtékfi. T ANGMÁR ANDRÁS díszlettervező nemes egyszerűségre, színgazdagságra törekvő díszlete igazi népmeséi világot teremtett. Poós Éva jelmezei hivalkodástól mentesek, tetszetősök. A táncokat Baross István állította színpadra. Korányi Barna Vigyázat, balesetveszély! Az országgyűlési képviselők somogyi csoportjának kaposvári értekezleten sok szó esett a megye útjainak teherbíró képességéről és minősegéről is. Gondot okoz a különféle szervek kezelésében, levő utak felújítása, javítása fogalmazták meg az általános véleményt, s nem kis rosszmájúsággal gondoltam a fenti beszélgetésre, amikor a Rákóczi tér 18. számú ház előtt fülig sáros lettem. Az út közepén, a kanalisnyílás mellett hatalmas lyuk tátong, $ mivel tele van vízzel és kődarabokkal, az autóbuszvezetők gyanútlanul hajtanak át rajta. Újabban. Mert ez a körülbelül 10—15 cm mély horpadás már jó ideje ott terpeszkedik az utca közepén, s a házban lakók a balesetek elkerülése végett dobálták tele kövekkel. Ha egy személygépkocsi negyven kilométeres sebességgel belehajtana, — ezt egy szakember állította — minimum borulás és tengelytörés állítaná meg útjában. Hasonló átszakadást már láttunk Kaposváron, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, de ott egy tábla és egy parányi kerítés hívja fel a figyelmet a veszélyes gödörre. Szerencsére idáig még nem történt baleset, de merem remélni hogy nem egy borulás árán szüntetik meg az utca közepén tátongó »szakadékot'«. S. G. KIÁLLÍTÁS SIÓFOKON Habszivacs matrac és szintetikus ágynemű Az őszi somogyi orvosnapok alkalmával a siófoki Bányász Üdülőben csaknem 400 korszerű iparcikket mdtatott be igen ötletesen és szemléletes kiállításon a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat. A kiállítás összeállítója, Stern Tibor, a vállalat értékesítési osztályának vezetője tájékoztatójában közölte, hogy a kiállításon részben a hagyományos egészségügyi felszerelési és ruházati cikkeket tárják vasárnap EZ IS KELI! Aznak és fáznak az országút szélén a Kaposvári Villamossági Gyár autóbuszra várakozó dolgozói. Joggal kérdezte tőlem egyikük éppen ácsorgás közben: Hogyan lehet, hogy ilyen nagy gyár előtt nincs fedett buszváró? Majd így folytatta: a városnak több olyan részén, ahol csak két-három ember várakozik a helyi járatra, van valamilyen kis üvegkalitka, amelyben az eső és a szél elől meghúzódhatnak. Különösen télen, amikor késnek a járművek. Itt meg, ahoi naponta százak ácsorognak, semmi sincs. Pedig nagyon kellene. Sz. N. Már a kora reggeli órákban hosszú sorokban áramlik, a nép a megyei kórház kapui felé. Az utcasarkokon üvegekben, edényekben, lábasokban rengeteg a virág, s a kapu tőszomszédságában kiskocsit vesznek körül a látogatók, édességet, cigarettát vásárolnák beteg hozzátartozóiknak. IRTÓZATOS VERSENYFUTÁS Tíztől tizenkettőig tart a látogatás, de háromnegyedkor már alig lehet tartóztatni a tömeget, mindenki úgy helyezkedik, mint amikor Alaszkában megnyitották egy-egy hatalmas földterületet az aranyásók számára, s irtózatos versenyfutás kezdődött a jobb helyekért. Itt is így van. Az elegáns egyenruhás portás széles mozdulatokkal irányítja az embereket: ■— Kérem, tessék föllépni a járdaszegélyre! Értsék meg, hogy nem állhatnak az úttest közepén! A felhívás teljesen jogos, egy mentőautó, majd a rendőrségi Moszkvics vágtat át a várakozók sorai között, szüntelenül dudálva! — Juli néném — szól a kapu Cerberusa egy idős nénihez —, hányszor kérjem már meg, hogy álljon el az útból?! — Látják? Ismer már a portás úr — nevet az idős asz- szony —, régóta ide járok, 'még a nevemet is tudja. A BETEQEK SEM ANQYALOK Meggyőződésem, hogy a portás nem ismeri ilyen közelről Juli nénit, de szent a barátság, respektálták ezzel a mondatával. öt perccel tíz előtt újabb gépkocsikaraván érkezik. A fondorlatosabbak megpróbálnak kocsival bejutni az udvarba, de az is reménytelen vállalkozás. Egymás után tolatnak vissza, s mérgesen kászálódnak ki a kocsikból. Persze a betegek sem angyalok. Pizsamában, panyóká- ra vetett kabátokban várják hozzátartozóikat, s nekik is oda-oda dörög a háládatlan szerepet játszó kapus, hogy menjenek vissza a kórtermekbe, várják ki ott a hátralevő perceket. Valahol — vidám fickó lehet — meglöknek egy sort, s a legelöl álló kibukdácsol az úttest közepére. Fékcsikorgás! Egy Renault az utolsó pillanatban blokkol az egyensúlyát vesztett ember előtt. Káromkodás, szitkozódás, a férfi támaszt keres lábának a járda- szegélyen, mert a helyét természetesen már elfoglalták. Itt is vita, hangoskodás, de ez mit ktotiáPit* jtlewéa, hiszen. a kórház előtt áthaladni kívánók sem tudnak átvergődni a tömegen. Szatyrok, kosarak, bőröndök torlaszolják el az utat, s próbáljon csak valaki felbukni valamelyik csomagban! — Tessék bemenni! — hangzik el a megváltó szó a portás szájából, s a várakozók nekicsörtetnek a kapuknak. Ember ember hátán, tülekedés, kiabálás de csak két percig tart az egész. A kerítésen belül boldog összeölelkezések, csókok, s a lila szájú betegek örömmel vezetik meleg szobájukba látogatóikat. LEQYONK TÜRELMESEBBEK A mintegy negyedórás várakozás közben fölvetődik bennem a kérdés: Mire ez a nagy sietség? Miért nem tudunk mi is kulturáltan, fegyelmezetten várakozni? Sem a kórház, sem a beteg nem szalad el, s tíz óra előtt semmilyen körülmények között nem mehetnek be a látogatók. Több önfegyelemre lenne szükségünk, mert abban biztos vagyok, hogy a vasárnap délelőtti fél-negyed órás utcai zsivaj egyáltalán nem segíti a gyógyulást, a pihenő betegek felépülését. Saly Géza az egészségügyi dolgozók, intézmények vezetői és az érdeklődő nagyközönség elé, részben egészen új cikkeket is bemutatnák, mint pl. a hagyományosnál sokkal higiéniku- sabb, könnyebben kezelhető és alkalmazható habszivacs matracot vagy a kórházi használatra különösen megfelelő szintetikus ágyneműt. Érdekes, éppen ezért minden bizonnyal nagy kelendőségnek fog örvendeni pl. a türkizszínű műtőfelszerelés vagy a 3—4 alkalommal kimosható papír műtősköpeny (bár az ára még eléggé magas: 67 forint) vagy a dolgozók munkáját, kényelmét szolgáló számtalan praktikus felszerelési tárgy, cipők, kórházi ruházati cikkek igen változatos és hosszú sora. Párizs elnéptelenedik? Párizsnak 1962-ben 2 750 000 lakosa volt, ma, 1968-ban viszont csupán 2 548 000 lakosainak száma. Tehát hat év alatt több mint kétszázezer kivándorló! A statisztikusok megállapították, hogy a jelenség nem új, 1954 és 1962 között Párizst 100 000 ember hagyta el, hogy a külső területelme, sőt valamivel messzebbre költözzék. A LEQSZEBB FRANCIA KÖNYVEK A magyar—francia kulturális kapcsolatok ápolásaként hétfőn délután a Francia intézet, a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár rendezésében A legszebb francia könyvek, 1966 címmel kiállítás nyílt a megyei könyvtár előadótermében. A megnyitóra Kaposvárra érkezett a Francia Intézet igazgatója, Andre Padoux is. Szirmay Endre főiskolai tanár megnyitójában ismertette a francia könyvkiadás, könyvművészet történetét. Szólt a nagy francia képzőművészek tevékenységéről is — köztük Picassóéról —, akik nagymértékben meghatározták az új könyvművészet stílusát. A szép, modern, könyveknek gát is ki kell fejezniük, s ez a francia könyvművészeknek sikerült is. A kiállításon látható földrajz tankönyvek erre szolgáltatnak jó példát. A vitrinekben elhelyezett félszáz mű felöleli a francia könyvkiadás minden területét, valamennyi kategória szerepel. A kiállításhoz kapcsolódik a megyei könyvtár bemutatója is, a tárolókban kiállították azokat a francia könyveket, folyóiratokat, újságokat, melyek megtalálhatók a könyvtárban. Felszólalt André Padoux s, elmondta, hogy nemrégiben érkezett Magyarországra, s Kaposvár az első vidéki város, mellyel megismerkedhet. — Mint a Francia Intézet • a «nodem vüáfi boayalultsa; igazgatója elsőrendű feladatomnak tekintem — mondta __, hogy megismertessem ö nökkel Franciaországot, elsősorban is népem kulturális életét. De feladatom az is, hogy a magyarok kultúráját minél jobban bemutassam hazámban. A kulturális kapcsolatoknak csakis akkor van értékűk, ha azok mindkét fél számára előnyösek, ha egyformán törekszünk egymás megismerésére, megismertetésére. André Padoux ezután megköszönte, hogy Kaposvár módot adott arra, hogy bemutathassák az 1966-ban kiadott legszebb francia könyvek címmel kitüntetett könyveket. h. a Honnan lehet horgonyt szerezni? A tengernagy vizsgáztatja a fiatal tisztjelöltei: — Mit csinál ön, ha hajója hatalmas viharba kerül? — Lehorgonyzók. — Nagyon helyes. De hátha a háta mögött is keletkezik vihar? Milyen rendelkezést ad ki a legénységnek? — Elrendelem, hogy dobják be a horgonyt a vízbe, tengernagy úr. — De hátha a hajó jobb oldalán keletkezik nyomban vihar? — l.ehorgonyzok, tengernagy úr. — De honnan vesz ön, jelölt úr, ennyi sok horgonyt? — Ugyanonnan, ahol ön ezt a sok vihart találja, tengernagy úr. Nálunk is megtörténhetne Egy bérlő háborog a háztulajdonosnál: — Ez így nem mehet tovább, uram, ez elviselhetetlen . Szobámban épp úgy esik, mint odakinn. Meddig tart ez a helyzet? — Legyen nyugodt, néhány nap múlva minden rendibe jön, — mondja a háztulajdonos. — Ha így van akkor jól van — sóhajt fél megkönnyebbülten a lakó —, végre tehát elhatározta, hogy kijavítatja a háztetőt! — Nem, de higgye el nekem, hogy a jövő héten már szép idő lesz — bemondta a rádió. Rózsakoszton Angliában némely fiatalok rájöttek a rózsa kellemes ízére, mégpedig a szó legszorosabb értelmében. Kerti szekták »eszegetik« a rózsabokrok virágait. Végül jelentést tettek egy csoport fiatal ellen, akik egy rózsakertet majdnem teljesen kopárrá taroltak, a virágokat jóízűen elfogyasztották. “A rózsáknak főleg frissen szedve, remek az ízük — magyarázta az egyik furcsa vegetáriánus. Divattervező pap Michel Philippe Laron- che, a francia görögkeleti egyház papja a polgári életben divattervező. »Mivel a görögkeleti egyház engedélyezi papjainak a családalapítást — mondja —, valamiből el kell tartanom a családomat.« SemmiNéplap Az MSZMP 3omo«rv me?v«i Bizottsága és a Somogy megyei Tanác.9 lapja. Főszerkesztő: WrRTH LAJOS. Szerkesztősé?;: Kaposvár, Latinka Sándor n 2. Telefoni 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon: 11-516, Felelős kiadó: Szabó Gábor- Beküldött kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helvl postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 250»?. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Felelős vezetőd Mautner Józseí.
